Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-13 / 111. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 13., PÉNTEK GAZDASÁGI TÜKÖR HIRSAV Bűntett lesz az engedély nélküli szemétlerakás AZ engedély nélküli sze­métlerakás bűntetté nyilvá­nításához a kormány már jóváhagyta a szükséges jog­szabály-módosítást, amely már csak a parlament jóvá­hagyására vár. Ezt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter je­lentette be tegnap Szolno­kon. (hkj) Több vendég pihent a szállodákban az idén az első negyedév­ben a kereskedelmi szállás­helyekre 493 ezer külföldi vendég érkezett, akik 1,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 18, az éjszakáké 14 százalékkal nőtt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal tegnap, (hkj) Drágíthatja a jegyárakat a reptér magas díja A BUDAPEST AIRPORT cáfolja, hogy a megújuló és legké­sőbb szeptemberre meg­nyíló Ferihegy 1-en szolgál­tatásaihoz képest magas áron kínálja a repülőtér használatát a légitársasá­goknak. Néhány diszkont légitársaság úgy véli, hogy a megemelt díjak hosszabb távon a repülőjegyárakba is beépülnek, (hkj) A repülőtér üzemeltetője nem kér többet a légitársaságoktól Többé nem tarthatják vissza a cégek áfáját a íoo lépés egyike sem re­form, együttesen azonban a program több mint re­form - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök teg­nap a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsé­ge küldöttgyűlésén, Buda­pesten. A cégek által megfi­zetett és visszaigényelt, de a kormányzat által vissza­tartott áfával kapcsolatban elmondta, ilyen még egy­szer nem történhet, (hkj) Ha a bort nem Tokajban készítik, nem viselheti a Tokaji nevet. A fogyasztónak joga van tudni, honnan származik a bor, melyik országban palackozzák. Tokajiban legyőztük az olaszokat hungarikum Szlovákiával és Ausztráliával még függőben a bor nevének védelme Jogszerűen tiltották meg olasz termelőknek, hogy Tocai néven készítsenek bort - mondta ki tegnap az Európai Bíróság. 2007 áprilisa után az ő boraik nem viselhetik a megtévesztő nevet. Bak Mihály A Tokaj név földrajzi hely meg­jelölése, a Tocai azonban szőlő­fajta, amely nem élvez­heti az Európai Unióban szokásos eredetvédelmet - mondta ki a luxembur­gi székhelyű bíróság. A testület ezzel elutasí­totta a Magyarországnak kedvező 1993-as két­oldalú megállapodás ellen benyújtott kere­seteket. A névhasz­nálati eljárást két olasz tartomány, he­lyi termelők és egy kormányzati szerv robbantotta ki, elő­ször 2002-ben. Magyarország és az akkor még Európai Közössé­gek (EK) 1993-ban kötött megál­lapodást, amely 2007. áprilisáig adott időt a Tocai név használa­tára. Olaszországban Friuli és Venezia Guilia tartományokban termelnek fehérbort Tocai friu- lano és Tocai italico néven. E faj­ták mögött a Collio és Collio go- riziano földrajzi megjelölés áll. Erre hivatkozva érvelt úgy ha­zánk, hogy Tokaj esetében a bor elnevezése és a termőhely neve azonos, az olaszok esetében azonban nem. Az EK (EU) ezt el­fogadta, de 13 év átmeneti időt engedett az olaszoknak a Tocai név elhagyására. A kétoldalú megállapodás ér­vényességének megerősítése mellett a bíróság megindokolta a névhasználati tilalom fenntartá­sát. Két igényt kellett összehan­golni: a fogyasztó pontos infor­mációt kapjon a termékről, és a versenyhelyzet torzulásával szemben védje a termelőket saját területükön. Az elérni kí­vánt cél jogszerű és közérdekű - áll a határozatban. A kacifán­tos megfogalmazás mögött az a következetes uniós elv áll, hogy A MAGYARORSZÁG és OZ EK köz­ti 1993-as megállapodást olasz miniszteri rendelet is megerősí tette, ezt támadta meg 2002- ben a két tartomány olasz bíró­ságon. A helyi testület az Euró­pai Bírósághoz továbbította az ügyet, azt kérdezvén, érvényes-e az 1993-as bormegállapodás. Külön perben olasz termelők is felléptek ugyenezen ügyben, az olasz bíróság ismét a közösségi ítészekhez fordult, akik az el& ző kereset elbírálásáig felfüg­gesztették az ügyet Az olaszok célja területi védettség kimon­dása volt, amelynek érdekében az ottani agrárfejlesztési kor­mányhivatal is beszállt a perbe. A legújabb keresetek 2004-ben már az Európai Bizottság ellen indultak, amely rendeletben a közösségi jog részévé tette a korábbi megállapodást. A ha­zánknak kedvező döntést de­cemberben az EU főtanácsno­kának előzetes állásfoglalása jelezte. Ebben ránk nézve ked­vező döntést javasolt. A magyar kormány a bizottság mellé állt. Akik beletörődtek, és akikkel még tovább vitázunk Franciaország elsőként mon­dott le arról, hogy 2007-ben el­hagyja a megtévesztő nevet a maga Tokay d’Alsace borából. Helyette a szintén nemzetközi­leg elfogadott Pino Gris (magya­rul szürkebarát) megnevezést fogják használni. Ausztráliával már uniós szin­ten zajlik a vita, amelyben újabb érvet ad Brüsszel kezébe a mostani bírósági döntés. A Canberra Tokay édes desszert­bor. Esetükben sem az alap­anyag, sem az eljárás nem kö­veti a tokaji eredetet A velük szembeni tilalom a Kereskedel­mi Világszervezet (WTO) ide vo­natkozó szerződésének érvénye­sítésével érhető el. Addig az unión kívül szabadon forgal­mazhatják az ausztrál „tokajit”. a csak egy adott helyen előállí­tott termék nevét másutt készült hasonló élelmiszer nem visel­heti. Ez oltalmazza például a Cognacban előállított konyak ne­vet. Hazánkat is érintette ez a kö­telezettség. Már tilos a (kék)por- tó megjelölés, ezeket a vörösbo­rokat - jobb elnevezés híján - a portuguiser jelzővel látjuk el. A Szlovákiával zajló vitában nem kérdés, hogy szomszé­dunknak a Tokaj-vidék rá eső ré­szén termelt borra joga van használni a Tokaji nevet. A két fél közül az EU Magyarország­nak ítélte a nevet, de megegye­zésre utasította a feleket. A meg­oldás az lenne, hogy hazánk Tokaj-Hegyalja részének ismeri el az ottani területet. Cserébe Szlovákia átveszi a magyar bor­törvény rendelkezéseit. Az erről szóló tavalyi megállapodás azon­ban a hagyományos borvidék­nek minősített 170 hektárra vo­natkozik, a szlovákok azonban ennek több, mint ötszörösét akarják a borvidékbe bevonni. Az olaszok beletörődni látsza­nak az ítéletbe, és a Friuliano névre készülnek áttérni. A borravalóadóból felszolgálói díj lett felszállt a füst A szervízdíj után a vendéglős adót, a dolgozó járulékot fizet Fellélegezhetnek a vendéglátó- ipar szereplői, akiket mint derült égből villámcsapás ért a hír, hogy megadóztatják a borra­valót. Tegnap ugyanis egymás tenyerébe csaptak a kormány és a vendéglátósok képviselői, s megállapodtak az intézményesí­tett szervízdíj adóztatásában. Eszerint a vendéglátóhelyi fel­szolgálás díja maximum 15 szá­zalék lehet, s az általános forgal­mi adó megfizetését követően az étteremtulajdonosok ezt a pénzt szétoszthatják az alkalmazottak között. A pincérek, szakácsok pedig, akik így szereznek plusz­pénzt, jövedelmük után 15 szá­zalék járulékot lesznek kötele­sek megfizetni. Ők is jól járnak, vélik a megegyezést tető alá ho­zók, mert az így szerzett jövede­lem nyugdíjalapjukba is beszá­mít majd. Az érdekképviseletek üdvözölték az elkép­zelést, s úgy nyilat­koztak, ez a megoldás anélkül fehéríti a gaz­daságot, a vendéglátó- ipart, hogy többletter­heket róna a vállalko­zásokra. A kormány képviselői is vál­lalkozóbarátnak nevezték ezt a megoldást, amely asztalra teszi az eddig jobbára zsebbe tett jöve­delmet. Hisz a vendéglőknek csupán az általános forgalmi ■ A borravaló megadózta­tásának kormányfői terve nagy gellert kapott adót kell megfizetniük a szervíz­díj után, bérjárulékot egyáltalán nem kell fizetniük. Igaz, Kolber István tárca nélküli miniszter úgy foglalt állást, hogy a szervíz­díj és a borravaló nem tévesztendő össze. A szervízdíj felszámítása ugyan­is kötelező, ameny- nyiben az az étlapon fel van tüntetve, míg a borravaló továbbra is az elégedett vendég önkéntes adománya marad, ami után a pincérnek, szakácsnak, konyha­lánynak, s egyáltalán mindenki­nek, aki részesül belőle, az érvé­nyes adószabályok szerint kell adózniuk. A borravaló megadóz­tatásnak kormányfői terve így jó nagy gellert kapott, mielőtt egy­általán a parlament asztalára ke­rülhetett volna az erről szóló tör­vényjavaslat. Igaz, a tárgyaló felek arra nem tértek ki, hogyha a felszolgálás diját beépítik az árba, akkor miért kéne még a vendégnek kü­lön borravalót is adni? A felszolgálói díjat még az idén bevezetik, jelentette be Ka­tona Béla, az Országgyűlés ide­genforgalmi bizottságának tag­ja. Arra nem tért ki a megállapo­dás, hogy a vendéglőket mi teszi érdekeltté abban, hogy a felszol­gálói díjat bevezessék. ■ B. K. Az állam is beszállt a perekbe a termelők mellett A BUX-index 2005. május 12-én ........................................Változás: -0,65% IS 500 Időző napi |..........‘...............r ' ic mim zári érték: 15.30, a New Yorh-i 0 16400 16331 tőzsde nyitása/ 16300 ...........................-..........-j—~ 16100 M ^ . ...........t ... 16100 ^ “ 16000.. .......... 15 900 15 800------s-------------------------------J-------­po rt/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2005.05.12. Zalakerámia 1910 3,24 4 TVK 5635 2,45 50 Pémász 12735 1,88 81 Econtt 56 1,82 62 3^1 ifipír BorsodChem 2115 -3,42 1312 OTP 5860 -1,35 "5970 MTELEKOM 818 -0,85 3170 Mól 15500 -040 3227 A BÉT indexe az elmúlt napokban 16600 _^ 16 570 16 500 jőSPVmáM 16400 7^..................... 16 300 1633H3 16200 ............. V........ 16 100.... .....................V......... 16 000 1609!V 15900,________________15992 pe rt/65.05.05.06.05.09.65.10.05.11.05.12. /'"*P FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. május 12-én. €/Ft $/Ft €/$ ifi 250,20 195,96 i,27-1,38 Ft +0,74 Ft -0,01 cent

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents