Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

HÍREK 2005. május 1., vasárnap Életmód, kultúra 3 Sufnyi tunnying ketyerók A házi készítésű járművek első ketyerófesztiválját rendezték tegnap Szóládon. A környező települések ezermesterei közül mintegy húszán hozták el alkotá­saikat. Volt aki a sufnyi tunnyingnak vagy éppen bálványosi fegyencjáratnak keresztelte el jármüvét. A gépcsodák közül az első Legtökélete­sebb Ketyeró fődíjat a kötcsei Fodor Jó­zsef autója nyerte. A győztes három hónap alatt rakta ösz- sze a Gaz típusú teherautó al­vázára épített személyautó­ját. - A szerelés a hobbim - mondta a 20 éves fiatalem­ber. - Több száz kilométert használtam már, de még nem hagyott cserben. Igaz ezt csak a kötcsei területeken te­hetem, ugyanis közúti forga­lomban nem használható. Még egy, az övéhez hason­ló ketyeró tűnt fel a fesztivá­lon, igaz ez egy Zsuk típusú terepjáró alvázra épített Tra­bant volt. Mint kiderült, a szerelési mánia családi ha­gyomány a Fodor családban, mert ezt Fodor József testvé­re, Balázs készítette. A szervezők a legtökélete­sebb feliratot is díjazták, ami­ért a kötcsei Máj László ve­hette át a kupát. 0 egy verssel készült, ebben települését, il­letve annak borait dicsőítette. Egy különdíj is gazdára talált, amit a szóládi Németh Lajos és a balatonszárszói Györkös Ottó kaptak. Egy munkagép­pé alakított kék trabival szá­guldoztak női ruhában, ezzel érdemelték ki az elismerést.- A rendezvényünkkel szeretnénk felhívni a közvé­lemény figyelmét a vidék és a városok közti különbségre - mondta Vörös Gyula, szóládi polgármester. - Egy kistele­pülésen az egyéni ötletek mellett csak csekély anyagi lehetőségek állnak rendelke- sj zésre. Míg a Budapest-feszti- | válón milliós értékű jármű- * vek vonulnak fel, nálunk 5 „csak” a házilag barkácsol- g tak. Keszthelyi ° Hajóskaland a Kapóson N em mindennapi ka­landra vállalkozott két kaposvári fiatal­ember: kajakkal egészen Dombóvárig leeveztek a megduzzadt Kapóson. Korvicska Attila, a megyei bíróság bírája és Tapaszd Pé­ter, a gazdasági hivatal munka­társa szeretik a kihívásokat és a különleges sportokat. Mind­ketten kajakoznak, túráztak már a Dunán, a Tiszán, a Drá­ván és a Rábán is. Régóta ter­vezték, hogy megnézik: lehet-e „hajózni” a Kapóson. Kihasz­nálva, hogy' az elmúlt hetek esőzései miatt igencsak meg­emelkedett a folyó vízszintje, nekivágtak a 27 kilométeres út­nak. Néhol másfél-két méter mély volt a víz, úgyhogy úgy tűnt: valóban igazi hajóska­landban lesz részük. A termé­szet szépségei helyett azonban sok helyen elkeserítő kép fo­gadta őket.- Vannak olyan szakaszai a folyónak, ahol nincs csatorna- szérűén kiépítve a part, hanem egészen vadregényes - mondta Korvicska Attila. - Akár szép kirándulás is lehetett volna, ám a legemlékezetesebb kép, ami a Kapósról kialakult bennünk, hogy elhanyagolt, gondozat­lan, szemetes. Pedig ki kellene használni ezt a természeti adottságot, kirándulóhelyeket kialakítani vagy sportolásra al­kalmassá tenni. Itt-ott vadkacsák is felbuk­kantak a part mentén, jeléül annak, hogy az emberi felelőt­lenség ellenére még nem pusz­tult ki a folyó élővilága. Ám azt túlzás volna állítani, mondták, hogy halak úszkáltak volna a kajakok körül. Műanyag palac­kokból viszont annál több. A parton használt hűtőszekrény, szeméthegyek, az eldobált au­tóalkatrészekből pedig egy komplett járművet is össze le­hetett volna rakni. A hajóska­landot azonban mégsem bán­ják, azt mondták: talán ezzel is felhívhatják a figyelmet arra, hogy nem szabadna pusztulni hagyni a Kapóst. Jakab A pénzszűkében lé­vő balatonszeme- si önkor­mányzat ötmillió forinttal csökkentette a Latinovits Zoltán Művelődési Ház költségvetését. A nyári rendezvé­nyekre csak másfél millió forint jut.- Pályázatokat adtunk be több helyre, ezektől vá­runk némi kiegészítést an­nak érdekében, hogy a megszokott színvonalas nyári programok megma­radjanak - így Csonka Márta, a művelődési ház vezetője. - Örö­münkre már je­lentkezett Sebes­tyén János orgona­művész (képün­kön) és felajánlott egy előadást júli­usra, a katolikus templom­ban Lantos István orgona­művésszel közösen. Fónai I. Nárciszcsalogató Babócsán N árcisz ugyan még csak muta­tóban volt, jó­kedvből és nap­sütésből azonban bőven jutott az idei babócsai nár­cisznapra. Nem bánták meg, akik kilátogattak teg­nap Európa legnagyobb vadvirágos kertjébe. A nap hétágra sütött, az asszo­nyok a bográcsok és tepsik mellett kitettek magukért, a férfiak pedig mesterien terelgették a lovaikat. Akik pedig teljes pompájában is szeretnék látni a 12 hektá­ros virágszőnyeget, azok­nak Péter István polgár- mester köszöntőjében azt javasolta: néhány hét múl­va látogassanak el ismét ide. ígérte: akkor is szíve­sen látott vendégei lesznek a nárciszos falunak. Több mint fél évezrede a babócsai basa a hárem­hölgyei kedvéért hozatta ide az első nárciszhagymá­kat. A törököket kiűzték, a virág azonban máig fenn­maradt, s ma az egykori basakert és környéke Eu­rópa egyik nevezetessége, fokozottan védett terület. Nagy László Megjárták a poklok poklát Különös történelemóra részesei lehetnek azok, akik Sára Sándor Nehézsorsúak című sorozatát megné­zik a Duna tévén. Hősei, filmjei szereplői életében kivétel nélkül azonos a fogság és annak helyszíne: az akkori, mára már egykori Szovjetunió. K atonák és civilek, férfiak és nők sorsán keresztül ismerhet­jük meg az 1945 utá­ni időszak szomorú esemé­nyeit, de ízelítőt kapunk a vi­lágháború és az azt megelőző időszak történéseiből is. Ami ma már szinte hihetetlen: bárkiből fogoly válhatott és a Gulag valamelyik táborában találhatta magát. Lehetett va­laki a II. világháború éveiben ellenálló, menthetett üldözöt­teket, ha a hatalom úgy látta jónak, fogollyá vált maga is. Akik mesélnek Sára Sándor filmfüzérében, megjárták a poklok poklát. Éltek a lét és nem lét határán, de túlélték. Közülük kerültek ki a Nehézsorsúak, azok, akik emlékeiket megosztva Sára Sándorral és jóvoltából ve­lünk, emlékeztetnek bennün­ket a diktatúra borzalmaira. Kertész Jánost kiskorúsá­ga ellenére hurcolták el a II. világháború végén, miután - bár haditevékenységet nem folytatott - hadifog­ságba esett a volt Ju­goszlávia területén. Mivel angol katonák­kal érintkezett Auszt­riában, ezért kémke­déssel vádolták meg, 20 év kényszermun­kára és öt év száműze­tésre ítélték. A szibéri­ai munkatáborban először vasutat épí­tett, majd fát rakodott és fűrészgyárban dol­gozott. Májgyulladás­sal kórházba került, de ha magán nem segít, akkor nem gyógyult volna meg. Magyar- országra nem vágyott vissza, hiszen hazája vezetése adta ki őt a szovjeteknek. Amikor a magyar határra érkeztek, az A Duna tévén hétfőn este 8 órakor vetítik a Nehézsorsú­ak dokumen­tumsorozat második ré­szét, amely­ben a kapos­vári Kertész János beszél a Gulagon el­töltött élmé­nyeiről ÁVO-sok az addig nyitott va­gonokat is bezáratták, rab­ként vitték őket hazáig. Ott­hon pedig mikor érettségizni szeretett volna, azt válaszol­ták neki, hogy „Fasisztákkal nem foglalkozunk!”. Pörögtek, repültek a botok A somogyi mazsoret- teknek első megyei versenyét rendez­ték tegnap Siófo­kon. Gomba mód szaporod­nak a megyében a csoportok, melyeket minden rendezvé­nyen szívesen látnak. Nem csoda, hisz az indulókra me­netelő egyenruhás, botokat pörgető lányok mindenhol nagy feltűnést keltenek. A Széchenyi iskola tornatermé­ben rendezett Somogyi Mazsorett Kupán volt hogy két botot pörgettek, dobáltak a fejük fölé a lányok. Mindezt nemcsak indulóra, hanem például sztep zenére is meg­tették. Az úgynevezett egyéb kategóriában pedig pom- ponokkal ügyeskedtek, sőt az esernyő is előkerült. A legfiatalabbak 7 évesek, a legidősebbek pedig a barcsi 18-20 éves szenior lányok vol­tak. A fonyódiak is elfogadták a Siófoki Fúvós és Mazsorett Egyesület meghívását. A zsű­ri négy kategóriában 13 pro­dukciót értékelt. A legjobbak részt vesznek az „aranyosok” országos vándorkupa verse­nyén. Ezt szintén Siófokon rendezik még ebben a hónap­ban. Keszthelyi Nyugdíjasok kulturális szemléje Csurgón Tab, Kaposmérő, Nagyatád, Balatonboglár és Barcs után teg­nap délután Csurgón rendezték a somogyi nyugdíjasok tavaszi kistérségi kulturális szemlesorozatának hatodik bemutatóját. A Csokonai Közösségi Házban a Dráva-menti Nyugdíjas Egye­sület tizenkét klubjának művészeti csoportjai bizonyították fel- készültségüket, tehetségüket. A közel négyórás műsorban igényes népdalcsokrokat, nótaénekeseket, versmondókat, táncjeleneteket, humoros színpadi játékokat láthatott a lelkes közönség. A legjobb müsorszámok meghívást kapnak a szép- korúak hónapja megnyitó ünnepségére. Együd Árpádra emlékeztek A 20. somogyi gyermek és ifjúsági néptánc együttesek kistér­ségi bemutatóját rendezték Siófokon 12 csoport részvételé­vel. A siófoki Együd Árpád nevét viselő via­dalon a Siófoki Művé­szeti Iskolát hét, a ba­latonkenesei Ars Nova Alapítványt pedig há­rom csoport képvisel­te. Rajtuk kívül Balatonlelléről és Ba­latonszárszóról érkez­tek táncosok. A siófo­ki az ötödik kistérségi bemutató volt, az utol­sót Marcaliban rende­zik. Az ezeken arany minősítést kapott, leg­jobb együttesek ve­hetnek részt a május 28-i kaposvári megyei döntőben. Új úton Ötvöskónyi Önálló településsé válásának 10. évfordulóját útavatással és a felújított Művelődési Ház átadásával ünnepelte Ötvöskónyi. A dél-somogyi település 1995-ben vált el Nagyatádtól. Jól döntöttek, ezt a most átadott fejleszté­sek is bizonyítják, mondta köszöntőjében Mikola Vil­mos polgármester, aki Gyenesei Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével adta át az újonnan aszfaltozott Vasvári utcát és a Mű­velődési Ház épületét. A kívül-belül megújult házra 26 millió fo­rintot költöttek, amiből 14 milliót pályázati úton nyertek. Az ün­neplők a nagyteremben köszönthették a település kitüntetett polgárait. Horváth Józsefné és Farkas Katalin települési mun­kájáért Ötvöskónyi Községért, Gulyás Lászlóné, Csordás Géza és Gáspár István Kiemelkedő Közösségi Munkáért elismerést kapott. A település díszpolgára Mikola Vilmos polgármester lett. Régiós fesztivál Balatonszabadiban Hagyományos régiók, régiók hagyo­mánya címmel a VI. Vass Lajos Nép­zenei Verseny elődöntőjét rendezték a balatonszabadi általános iskolában. Tizenegy település fellépőjének 22 produkcióját figyelhették az érdeklő­dök, köztük a vendéglátó Balatonszabadi Népdalkor Egyesüle­tét. A somogyiak közül színpadra állt a Kéthelyi Asszonykórus és a Közép- iskolások Kórusa, a Buzsáki Hagyo­mányőrző Csoport, a Látrányi Nép­dalkor és a Táskái Asszonykórus, illetve az utóbbi településről Tóth Lajosné és Kis Dörnyei Lajosné. Az orgonista ajándéka DRAVAMEJNTI TAKARÉKSZÖVETKEZET AJÁNLATA Automatikus, gyors, kényelmes! Lakossági- és vállalkozói MRA fmÍMB elérhető éves hozam: $ i mkm: z.so , 7,70 Érdeklődjön kirendeltségünkön! • Kaposvár Petőfi S. u. 5., Tel.: 82-512-334

Next

/
Thumbnails
Contents