Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-11 / 109. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 11., SZERDA OKTATÁS Felszínen a rendszer hibái értelmi fogyatékosok Időnként téves a tanulók minősítése Figyelemmel kísérik a visszahelyezett gyermekek életútját. Két évig segítik a felzárkózásukat. Az Utolsó Pádból Program keretében a 2003/2004.tanévben az Oktatási Minisztérium független szakértők bevonásával felülvizsgálta az értelmi fogyatékosnak minősített második osztályos tanulókat. A vizsgálat majd 11 százalékban indokolaüannak találta a fogyatékos minősítést, vagyis 222 gyermek szociális, családi vagy egyéb okokból került a kisegítő iskolákba, nem pedig mert képességei szerint oda kell járnia. Daróczi Gábort, a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.- Mit jelent ez a 11 százalék? Mi van a szám mögött?- Elsősorban 222 olyan gyermeket, akik eddig nem a nekik megfelelő oktatásban részesültek. 2100 másodikos gyermek független szakértővel támogatott kötelező felülvizsgálatának eredményeképpen került vissza normál tantervű iskolákba. Botrányosnak tartom, hogy teljesen ép, jól fejlődő gyerekeket minősítettek értelmi fogyatékosnak, s részesültek alacsonyabb minőségű oktatásban. Más szempontból többletkiadást jelentett a költségvetésnek, hiszen a fogyatékos normatíva duplája a normál, általános iskolai normatívának.- Mit tudunk a visszahelyezett gyermekekről? Követik az ő életútjukat?- A visszahelyezett tanulók után két évig emelt normatíva jár, felzárkóztatásukat ezzel is segítve. A több mint kétszáz gyermek körülbelül kétszáz különböző iskolába jár, szinte lehetetlen nyomon követni őket. Én azonban szeretném, ha a program fejlődne, és később erre is lehetőség nyílna.- Ha már a program fejlődését említette: lesznek további felülvizsgálatok?- Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériummal együttműködve tervezzük a gyermekvédelmi intézetekbe járók felülvizsgálatát is. Ez körülbelül 500 gyermeket érint majd. Lehetséges, hogy a gyermekvédelmi intézetből a gyermek „automatikusan" kerül a kisegítő iskolába, vagy egyszerűen nem végzik el az összes vizsgálatot, amikor arról dönt az intézmény, milyen iskolába kerüljön. A legrosszabb eset, ha a törvénynek mindenben megfelel az eljárás, a gyermek mégsem a neki való iskolában tanul. Egyrészt jó, ha felszínre kerülnek a rendszer hibái, másrészt elszomorító látni, milyen körülmények vezethetnek egy-egy kis sors félresiklásához.- Milyen visszajelzéseket kaptak az iskoláktól? Hogy megy a visszailleszkedés a gyermekeknek?- Vegyes a kép. Azokban az általános iskolákban, amelyekben a gyermekkel differenciáltan tudnak foglalkozni, ott valószínűleg nem jelenthet gondot a visszahelyezés. Ahol a tanító nem rendelkezik ilyen készséggel, ott jelentkezhetnek problémák. Most, hogy a felsőoktatás is átalakul, mindenképpen szeretném elérni, hogy néhány év múlva mindenki, aki pedagógus diplomát kap, fel legyen készülve egy hasonló helyzetre.- A Program része az úgynevezett komplex beavatkozás. Mi ez tulajdonképpen?- Ez azt jelenti, hogy szeretnénk, ha a program minél több olyan hátrányos helyzetbe került gyermeken segítene, aki nem a számára megfelelő iskolában, nem a neki való módszerekkel tanul. A valódi sikert azonban az jelentené, ha nem kellene az iskolákban keresni ezeket a gyerekeket, mert nem kerülnének ilyen helyzetbe. Vagyis minden gyermek a kezdetektől a képességeinek megfelelő oktatásban részesülne. Fejlődő felsőoktatási infrastruktúra versenyképesség Nagy szükség van a külső tőke bevonására is Százhetvenötmilliárd forintos felsőoktatás-fejlesztési program indult 2004-ben a magántőke bevonásával. A program a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célozza. Magyarország - csatlakozva a bolognai folyamathoz - vállalta, hogy 2010-ig kialakítja az Európai Felsőoktatási Térség feltételeit. Ehhez azonban égető szükség van intézményfejlesztési beruházásokra. A magyar felsőoktatásnak a megnövekedett hallgatói létszámok és a képzés korszerűsítése miatt új fejlesztési pályára kell állnia, vagy nem lesz versenyképes az Európai Unió országainak fejlettebb felsőoktatási intézményhálózatával. A magántőke bevonása az állami szolgáltatások ellátásába az elmúlt tíz esztendőben Nyugat- Európában sikeresnek bizonyult. Különösen az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban éltek az intézmények ezekkel a lehetőségekkel. Mindhárom országban igen kedvező tapasztalatokat szereztek. A felsőoktatási intézményeknek nincs lehetőségük állami hitel felvételére. Az egyetemek és főiskolák rendelkeznek ugyan folyamatosan növekvő saját forrásokkal, de egyedül nem képesek összegyűjteni a beruházásokhoz szükséges tőkét. A felsőoktatás fejlesztése kizárólag állami, költségvetési forrásból a közeljövőben egyáltalán nem, vagy csak évtizedek alatt, nagyon lassan valósulhatna meg. S a szféra infrastrukturális lemaradása a meglévő állomány romlásával és a fejlesztés elmaradásával konzerválódna, vagy fokozatosan nőne. Ezért van szükség a külső tőke bevonására a folyamatba, így 175 milliárd forint értékben épülnek korszerű, színvonalas oktatási létesítmények, könyvtárak, előadótermek, kollégiumi szobák. A Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében zajló hagyományos fejlesztési konstrukcióval 2000-2004. között 35 milliárd forint összegű beruházásra került sor. DR. MAGDA SÁNDOR, A GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA REKTORA: 1600 hallgatói férőhely épül, illetve újul meg a PPP-program keretében. 2006 februárjáig 430 új kollégiumi hely elkészültével számolunk, második ütemben pedig épületeink felújítását tervezzük. A két beruházás összesen 3,1 milliárd forintba kerül majd. Nagyon fontosnak tartom, hogy a főiskola a fogyatékkal élők számára is teljesen nyitott lesz. DR. HORN PETER, A KAPOSVÁRI EGYETEM REKTORA: három kollégiumot újítunk fel a program keretében, összesen 560 kollégiumi férőhelyet modernizálva ezzel Fontos, hogy figyelembe vegyük a hallgatók igényeit és lehetőségeit, ezért lesznek olyan kollégiumi szintek, amelyek a legmodernebb felszerelést kapják, más helyiségekben csak a műszaki felújítást - a vizesblokkok és a szigetelés cseréjét végezzük el. így a kevésbé jó anyagi helyzetű diákjaink is meg tudják majd fizetni a kollégiumot A felújítás első szakasza még az idén lezárul. Diákotthonok bővítése • 30,0 _________________2005-2006 10 ezer ú| férőhely 18 Intézménynél________________________________________ Ko l (égi u mok korszerűsítése_________25,0_____________________2006-2007 17 ezer férőhely 14 Intézménynél___________________________________________ Oktatási infrastruktúra bővítése 75,0_______________2006-2008 14 intézménynél __________________ __ __ __ ___ Ok L infrastruktúra rekonstrukciója 30,0 2006-2008 7 Intézménynél_______________________________________ ________ Ne m kell izgulni, állítja az oktatási miniszter magyar Bálint Az új érettségi rendszer A kétszintű érettségi bevezetéséről 1996-ban született döntés. Majdnem tíz év telt el azóta, és 2005 májusában eldördült a startpisztoly: indul az új rendszer. A diákok és a szülők aggódnak, vajon mit hoz az új matúra. A szaktárca szerint az oktatási rendszer készen áll a megmérettetésre.- Miért volt szükség az érettségi rendszer megváltoztatására?- Mert így valóban összehasonlítható lesz a diákok, az iskolák teljesítménye, igazságosabb lesz a rendszer. Ráadásul ezentúl nem a felsőoktatás diktálja majd a feltételeket a közoktatásnak.- Sokan félnek az új vizsgától.- Minden átállás nehézségekkel jár, különböző rendszereket kell összehangolni, egymáshoz illeszteni. Azonban biztos vagyok abban, hogy a kezdeti bukkanok után jól fog működni az új érettségi.- Sok idén érettségiző tart attól, hogy az új pont- számítási mód miatt a korábban érettségizettek előnyhöz juthatnak velük szemben.-Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kormány döntött arról, hogy ha a korábban érettségizettek sokkal nagyobb arányban nyernének felvételt a felsőoktatásba, mint az idén maturálok, beavatkozhatunk és korrigálhatjuk az eltérést. Ugyanakkor én nem tartok Uyes- mitől, hiszen szinte minden évben több száz hely marad „üresen” a felsőoktatási intézményekben az első felvételi kör után. Ezért szoktak pótfelvételit hirdetni. Az idén is - éppúgy, mint tavaly - hatvankétezer állami finanszírozású hely vár a leendő hallgatókra.- A rendszer tehát készen áll.- Készen. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatalmas munkát fektetett abba, hogy az új érettségi vizsga bevezetése zökkenőmentes legyen. Az idén nemcsak a tételek kidolgozása hárult rájuk, a megoldó kulcsokat is ők juttatják el a megfelelő helyekre, természetesen zárt borítékban.- A tanárok felkészültek?- A kifejezetten az érettségiztető tanárok felkészülését segítő továbbképzési normatívát átlagosan minden harmadik tanár igénybe vette, a pedagógusok tehát felkészültek és a minisztérium is mindent elkövetett a megfelelő tájékoztatásáért.- Milyen tanácsot adna a most érettségizőknek?- Nem kell izgulni!- Szorosan kapcsolódik az új érettségi vizsgához a felsőoktatás reformja. A törvénytervezet már a parlament előtt van.- A hét nagy szakmai szervezet - a két rektori konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a szakszervezet, a Dok- toranduszok Országos Szövetsége és a HÖOK - támogatásával 600 módosító javaslatot dolgoztunk ki. A magyar felsőoktatás történetének legátfogóbb reformja előtt állunk, amely átalakítja az intézményirányítást éppúgy, mint a finanszírozást és a képzést.- Hogyan változik meg a felső- oktatás a reform nyomán?-Az elmúlt évtizedben átalakult a magyar felsőoktatás környezete. Nőtt a hallgatói létszám, ugyanakkor a magyar felsőoktatás „kinőtte már azt a ruhát”, amelyet korábban rá szabtak, a meglévő keretek között nem tud versenyképes lenni. A Magyar Universitas Program másik markáns pillére az infrasruktúra- fejlesztési program magántőke bevonással. Ez a magyar felső- oktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése, 2004 és 2008 között mintegy 175 milliárd forintos - éves átlagban mintegy 44 milliárd forintos - beruházási összeggel. Ennek keretében tízezer új kollégiumi férőhely létrehozása mellett 17 ezer hely felújítása történik meg, továbbá oktatási infrastruktúrabővítés és rekonstrukció is megvalósul. Mindez új lehetőséget teremt a magyar felsőoktatás számára. ■ Szinte minden évben több száz hely marad „üresen” a felsőoktatási intézményekben az első felvételi kör után. Ezért szoktak pót- felvételit hirdetni. Hatvankétezer állami finanszírozású hely vár a leendő hallgatókra. Az új felsőoktatási törvény céljai: ■ Minőségi képzés, nemzetközi versenyképes tudás m A hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás ■ Egyenlő esélyek megteremtése ■ A teljesítmény többszintű honorálása, erősen differenciált bérezés m Színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése m A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése A Magyar Universitas Program pillérei: ■ Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térhez; a képzési szerkezet reformja m Az intézményi irányítási és finanszírozási rendszer reformja m Hallgatói jogok, támogatások bővülése ■ Infrastruktúra-fejlesztési program magántőke bevonásával m Kutatásfejlesztési expanzió, tudásközpontok kialakítása KOMBlNATiv fejlesztéseket tervezünk, amelyek reményeink szerint 1,5-2 év alatt valósulnak majd meg.
