Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-04 / 77. szám

Amíg a fehér füst felszáll pápaválasztás Németek, színes bőrűek a lehetséges utódok között A katolikus egyházfő halálával megüresedett Szent Péter trón­ja és Róma püspöki széke. Ilyen­kor összeül a pápaválasztó tes­tület, az úgynevezett konklávé, azaz a bíborosi kollégium. A szo­JOSEPH RATZINGER BÍBOROS (78) 1927. április Iáén született Mariéiban. IV. Pál pápa nevezte ki bíborossá és München- Freising érsekévé 1977-ben, 1981 óta a Hittani Kongregáció prefektusa. Az egyház konzerva­tív irányvonalát képviselt Ma­gas korára és vitathatatlanul merev hagyománytisztelete miatt elsősorban pápaválasztóként jön számításba. Ha mégis a sze­mélyére esik a választás, a né­met bíboros egyértelműen átme­neti megoldásnak tekintendő. kásjog szerint az új pápa a tes­tület 80 évnél nem idősebb tag­jai közül szokott kikerülni, de a kánonjog értelmében bármely nőtlen nagykorú férfi megvá­lasztható. Ha azonban az illető GIOVANNI BATTISTA RE BÍBOROS (71) 1934. január 3őán született Bomóban. Pappá 1957. már­cius 3án szentelték. Vatikáni diplomataként működött 1963- tól Panamában és Iránban. Ezt követően 1987-től Vescovio cím­zetes érseke és a püspöki kongregáció titkára, 1989-től a kongregáció prefektusa. A pá­pa jobbkezeként a kúria máso­dik legfontosabb emberének számít. A bíborosi kalapot 2001 óta viseli. Magas kora el­lenére a legesélyesebbek egyike. KARL LEHMANN BÍBOROS (69) 1936. május lóén született Sigmaringenben. Mainz püspö­ke 1983 óta, 1987-ben a német püspöki konferencia elnökévé, 1993-ban az európai püspökka­ri konferencia első elnökhelyet­tesévé választották. Bíborosi rangját 2001-ben nyerte el Az egyház megújításának szorgal­mazója. Noha Németországban rendkívül kedvelt személyiség, a világegyház dolgaiban azonban járatlannak tartják. Mellette szól viszonylagos fiatal kora. DIONIGI TETTAMANZI BÍBOROS (71) 1934. március 14án született. Milánó érseke 1998 óta bíbo­ros. Ugyancsak az esélyesek kö zé tartozik, aki az utóbbi idők­ben egyre gyakrabban kerül szóba II. János Pál lehetséges utódaként. Különösen a liberá­lisan gondolkodók és mind­azok szemében vonzó a szemé­lye, akik szívesen látnának is­mét olasz egyházi embert a pá­pai trónon. Igaz, ebben a vo­natkozásban komoly vetélytár- sai akadnak. még nem püspök, a döntés elfo­gadását követően azonnal püs­pökké kell szentelni. A válasz­tás a vatikáni apostoli palota Sixtus-kápolnájában történik, befalazott ajtók mögött. A vá­lasztás eredményét sötét vagy fehér füst jelzi a külvilág számára. A szavazócédulákat ugyanis elégetik, a sikeres vá­lasztást fehér füst jelzi. ■ Gyulay Zoltán ANGELO SCOLA BÍBOROS (64) 1941. november 7-én született Malgratéban. Pappá 1970-ben szentelték Az olaszországi Grosseto püspöke, majd Milánó érseki hetynöke, 2002-ben Velen­ce pátriárkája lett Bíborossá 2003-ban kreálta a pápa, és Tettamanzi bíboros „ifjú” kihívö jónak tartják Mellette szól, hogy XXIII. János személyében az ad­riai város már adott pápát Egy­házi körökben szívesen fogad­nák, ha ismét olasz születésű pápát választanának RODRIGUEZ MARADIAGA OSCAR ANDRES BÍBOROS (62) 1942. december 29-én született. A hondurasi Tegucigalpa érse­két 2001-ben emelte a pápa bí­borosi rangra. Az Opus Dei, az egyház titokzatos és nem alábe­csülendő hatalmi csoportosulá­sának „személyzeti igazgatója”. A liberálisok irányvonalához tartozik, s nem az egyetlen je­lölt azok számára, akik latin­amerikai pápát szeretnének. Esélyeit rontja, hogy az utóbbi években erőteljesen elkezdett politizálni. CHRISTOPH SCHÖNBORN BÍBOROS (63) 1942. január 22-én született. Bécs érseke, 1998 óta bíboros. Viszonylag fiatal korának kö szönhetően az olaszok mellett lehetséges európai jelöltnek számít, és a német bíborosok­hoz hasonlóan személye keresz­tülvihető a pápaválasztó testü­leten. Elődje, a közelmúltban elhunyt Franz König bíboros nagy tekintélynek örvendett a Vatikánban, de az osztrák egyházat újabban botrányok árnyékolják be. FRANCIS ARINZE BÍBOROS (72) 1932. november l-jén született Eziowellében. Nigéria érseke 1979 óta országa püspöki kon­ferenciájának elnöke. Bíborosi kinevezését 1985-ben nyerte el, ekkortól a vallások közötti pár­beszéd pápai tanácsának a ve­zetője. Az egyház megreformá­lását tartja fő hivatásának. Személyében először kerül fekete bőrű a pápai trónra. Ha­sonló meglepetést keltene, mint a lengyel pápa, aki megtörte az olaszok évszázados uralmát. A FEHÉR SÍRKŐ Karol Wojtyla még kilencéves sem volt, amikor negyvenöt éves ko­rában meghalt az édesanyja. A krakkói egyetem elsőéves hallgató­jaként, 1939 tavaszán versben öntötte szavakba a gyász érzését. A FEHÉR SÍRKŐ Fehér sírodon fehér virágok élete virít - ó, hány év telt el már azóta nélküled - mennyi, mennyi év! Oly sok esztendeje bezárult fehér sírodon-fent mintha magasodna valami - valami, mint a rejtelmes halál Fehér sírodon ó, Anyám, halott Mindenem, fiúi szeretetemnek imája: Adj, Uram, örök nyugalmat neki ­(BALÁSSY PÉTER FORDÍTÁSA) Ha egyéb különös oka nincs, a temetést a halált követő negye­dik és hetedik nap között kell elvégezni. A mindenkori pápa halálos ágyánál fénykép nem készülhet, utolsó szavait sem­milyen eszközzel nem rögzít­hetik. A katolikus egyházfőt mindenképpen Rómában, Szent Péter sírbarlangjában kell végső nyugalomra helyez­ni. (A barlang fölé emelték a ba­zilikát.) Amennyiben a pápát a Szent Péter-bazilikában teme­tik el, erről hivatalos iratot kell kiállítani. A szertartás után és az utód megválasztása alatt senki sem léphet be a pápai magánlakosz­tályba. Amennyiben végrende­let maradt levél vagy magán­irat formájában hátra, és az el­hunyt a végrehajtóját is meg­nevezte, kötik őt az örökhagyó utasításai. Kizárólag az új pá­pának tartozik felelősséggel. A díszes sír a bazilikában Magyarok tiaraközeiben Feladatok a temetés megszervezésétől a megválasztott új pápa első áldásáig A pápa halálakor megkezdődtek a temetési szertartás előkészüle­tei. II. János Pált a Szent Péter ba­zilikában ravatalozták fel. Az előkészületeknek a halált köve­tő tizenötödik napon be kell feje­ződniük. A bíborosoknak legko­rábban ekkor, de legkésőbb a hu­szadik napon ünnepélyes áldo­zati misén kell résztvenniük. Délután ünnepélyes keretek kö­zött miseruhában gyülekeznek a Sixtusi kápolnában. A bíborosok dékánja (Joseph Ratzinger), vagy a rangidős és a legidősebb bíboros fölolvassa az eskü szöve­gét. A fogadalom a Bibliára tett kézzel hangzik el. A titkos szavazatokat írásban kell leadni. Ezt II. János Pál írta elő, addig közfelkiáltással is le­hetett pápát választani. Az érvé­nyes eredményhez kétharmados többségre van szükség. Az egész eljárás a világtól elzártan, a leg­kisebb nyilvánosság kerülésével zajlik. Két „megbízható” műsza­ki embernek kell vigyáznia arra, hogy a titkok a falak között ma­radhassanak, mindenfajta hang- és képrögzítő, illetve lejátszó be­rendezés bevitele tilos. A bíboro­sok senki kívülállóval nem vált­hatnak szó. Szabályok írják elő a szavazó­cédula formáját is. A papírlap­nak négyzet alakúnak kell len­nie, felső részén hivatalos felirat­tal, az alsó részen a megszava­zott személy nevének helyet hagynak ki. A cédulát pontosan kétszer kell összehajtani. Az ur­nába való dobáskor minden egyes bíborosnak el kell ismétel­nie: „Tanúnak hívom Krisztust, aki a bírám lesz, hogy arra sza­vaztam, akiről hiszem, hogy is­ten akaratából választatik meg”. A voksok összeszámlálásában három segítő vesz részt, egymás után fólolvassa a papírlapokra írt neveket Az eljárás az ellenőrzés­sel és a cédulák elégetésével zá­rul. Ha a forduló sikertelen, azon­nal megisméüik. Délelőttönként és délutánonként rendszerint két-két fordulót tartanak. Ezt kö­vetően a szavazatokat elégetik, így keletkezik a jelzőfüst, a színét más anyaggal festik meg. Eredményes szavazás után be­hívják a bíborosi kollégium tit­kárát és a pápai szertartásmes­tert. A rangidős és a legidősebb bíboros, vagy a kollégium dé­kánja megkérdezi a megválasz­tottat, hogy elfogadja-e a megvá­lasztását. Igenlő válasz esetén a következő kérdés: „Hogyan aka­rod magadat nevezni?” Albínó Luciani, aki mindössze harminc napig ült Szent Péter trónján 1978-ban hagyományt teremtett, amikor két közvetlen elődjének, XXIII. Jánosnak és VI. Pálnak a nevét választotta, jelezve, hogy folytatni kívánja a munkájukat. Végezetül a bíborosi kollégium diakónusa bejelenti a népnek az új pápa nevét. A frissen megvá­lasztott szentatya ezt követően először oszt áldás a bazilika er­kélyéről urbi et orbi, azaz a vá­rosnak (Rómának) é&a világnak. A történelem folyamán két ma­gyar főpap is tiaraközeibe ke­rült. (A tiara a pápai hármas ko­rona neve; I. János Pál volt az el­ső, aki nem koronáztatta meg magát.) BAKŐCZ TAMÁS GYŐRI PÜSPÖK, Rfc* - - esztergomi ér­jÉk/* sek, bíboros (14427-1521), > \ ' apja uradalmi jobbágy, kerék­gyártó mester volt. Sokat fárado­zott a keresztény uralkodók szentszékkel való viszályának elsimításáért, amit végül is siker koronázott. Jutalmul elnyerte a velencei pátriárka címét, és ez közelebb vitte a pápasághoz. II. Gyula pápa halála után 1512- ben ő is indult a pápai trónért való küzdelemben, amit 1513- ban Medici János bíboros (X. Leó) hódított el előle, mivel ő csak nyolc szavazatot kapott. LÉKAI LÁSZLÓ > 5 ESZTERGOMI ÉR­SEK, BÍBOROS kályhásmester volt. Rómában szentelték pappá 1934-ben. Plé­bános volt Balatonlellén, Mura- keresztúron, Zalaszentivánon, Badacsonytomajban, apostoli kormányzó Veszprémben, Esz­tergomban. Jelentős érdemeket szerzett a magyar egyház hely­zetének rendezésében, térnye­résének megalapozásában. Te­vékenységét sokan bírálták, és szemére vetették, hogy Mind- szenty József utódaként hozzá­járult a mártír bíboros kienge­déséhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületéből külföldre. (Mind- szenty 1956-ban itt keresett me­nedéket.) SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ______________ _____________________________II. JANOS PÁL_________________________________________________________________________________9 Sz ent Péter sírjánál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents