Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-30 / 100. szám
ALMANACH 043 CSŐMÉND SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Büszke ezerszínű virágfalu per Bíróság elé viszik a szépségrontókat Beköltözött a szivárvány a csö- mendi utcákba. Mindenhol kis virágmezők pompáznak a faluban. Miklovics Jánosné és Bodai Istvánné, a két közcélú dolgozó azonban még mindig talál beültetni való területet. A házak portáira, kertjeire is büszkék lehetnek a tulajdonosaik. A falu igazán takaros. Bartis György és Herbel Imre szódásballonokkal megpakolva lépett ki a boltból. - A kertben soha nincs vége a munkának - mondta Bartis György. - Nekem ráadásul van egy kis szőlőm, amit nem lehet elhanyagolni. Úgy százötven liter bort hoz évente.- Nálunk azért egy kicsit nagyobb a terület - vette át a szót Herbel Imre. - Tíz hektár földem van, amit meg kell művelni. Állatokkal is foglalkozom, így van bőven dolog. Az utca túloldalán is munkások serénykednek. Az egyik követ tör, a másik válogatja, a harmadik pedig földet hord Bozsoki István kőművesmester irányításával.- Pont jókor érkeztek - invitált közelebb a mester. - Most rakjuk le az alapkövet. Csodaszép kerítés épül itt kőből és fából. Szabó István polgármester már mutatja is a tervrajzot LéMlklovics Jánosné és Bodai Istvánné a virágokat gondozza a falu közterületén lekharang, angyalszárnyak tartotta kereszt, míves oszlopok. - A május 28-i falunapra elkészülünk, akkor tartjuk a felszenteléssel egybekötött avatóünnepséget - mondta. - Ki kell tenni magunkért, mert meghívtuk a testvértelepülésünket, Komlót is. Csömend mindig is büszke volt, a virágos és rendezett faluképére. Elsősorban saját maguk miatt szépítenek, de az átutazókra is gondolnak, hogy öröm legyen a településen keresztülautózni. A faluszépítésnél idén jóval több munkánk adódott, panaszkodott a polgármester. - Győztük rendbe tenni a szennyvízcsatorna-hálózat és a gázépítés nyomait. Tömörítés hiányában megrepedeztek, besüllyedtek a járdák, a vízelvezető árkok fala bedőlt. A kisebb károkat, amíg futotta pénzünkből, azt helyreállítottuk. Sajnos, kénytelenek vagyunk bírósághoz is fordulni, több mint egymillió forintos kártérítésért. Ilyen nagyság- rendű összeg rendkívül megterhelné az önkormányzat kasz- száját. Különben is miért mi fizessünk rá mások hanyag munkájára. MÚLT ÉS JÖVŐ A falu mozgatórugója Otthon érzi magát Thaller József ugyan Boronkán született, már ötvenegy éve él Csömenden. Hosszú évekig járt Veszprémbe dolgozni, építkezéseken volt művezető. Feleségével együtt ingáztak a nagyvárosba, így főnöke egy alkalommal felajánlotta nekik, költözzenek az újonnan épített tömbház egyik lakásába. Thaller József azonban ezeket csak cselédlakásoknak hívta, esze ágában sem volt elfogadni a szívességet. Azt mondja: nem is tudja, mit csinált volna ő egy ilyen kis helyen. Vidéken minden más. Itt a faluban összegyűlnek a helyiek, jókat beszélgetnek a házak előtti padokon. Az idős úr szerint a városi fiatalok manapság csak alszanak vagy pörölnek egymással, ahelyett, hogy társadalmi életet élnének. Thaller József felelős a falu egyházi életéért. Nemrég közvetített a Magyar Rádió egy szentmisét a falu templomából, országos sikerrel. A rendezvény mozgatórugója szintén ő volt. Azt tanácsolja a fiataloknak, tiszteljék és szeressék szüleiket, hiszen ők alapozták meg jövőjüket. A hosszú élet titka pedig csak annyi: nem szabad idegeskedni! Jankó Andrea három kislány édesanyja. Gyermekkorától a településen él, azt mondja: mindig is szeretett itt lakni, otthon érzi magát. Kaposváron végezte az élelmiszeripari szakközépet, de mégsem maradt a nagyvárosban, visszavágyott Csömendre. Lányai Marcaliba járnak iskolába, népitáncolni tanulnak és játszanak az iskolai színjátszó körben is. Bár mindennap utazniuk kell a városba, mégsem költöznének be egy panellakásba. Andrea azt mondja: ő talán könnyen meg tudná szokni a városi életet, de a lányok biztosan nem. Itt a faluban nyugodtan kiengedheti játszani a gyerekeket az utcára, hiszen alig van forgalom és szinte mindenki ismeri egymást. Nagy társasági életet élnek a helyiek, rendszeresen szerveznek bálokat, kialakult egy baráti társaság. Most épp anyák napja alkalmából rendeznek egy kisebb összejövetelt Andrea szerint ha új lakók érkeznének az utcájukba, mindent megtennének a szomszédok, hogy minél előbb beilleszkedjenek. Ebben a faluban tényleg mindennaposnak számít: ha elfogy a só, akkor csak átugranak a szomszédba egy csipetnyiért. EZ A HÍR CSÖMENDEN Köszöntik az időseket Testületi határozat is van arról, hogy a nyolcvan év feletti időseket minden évben születésnapjukon megköszönti az ön- kormányzat Jelenleg húsz olyan csömendi van, aki elkerülte a nyolcvanadik évét A legidősebb ember 94 éves. Lomtalanvt az önkomiányzat Csömenden 6500 forint a kommunális adó egy évre. Ebbe beletartozik a szemétszállítás is, ami 3500 forintot tesz ki. Az évi kétszeri lomtalanításból egyet az önkormányzat vállal fel. A tisztaság érdekében szelektív hulladékgyűjtő konténereket is szeretnének a faluban elhelyezni. Közcélú munkamegosztás A településen hét közcélú munkás van. Az önkormányzatnak csaknem kétmillió forintjába kerül a foglalkoztatásuk. A nehezebb fizikai munkát a férfiak végzik, ők négyen vannak. A hölgyeknek elsősorban a falu szépítése a feladata, legfőképpen a virá- gosítás és a takarítás. Kőkerítést építenek Kő és fa az alapanyaga annak a kerítésnek, amit a temető elé építenek. Valóságos mestermű készül komoly terv alapján. A beruházáshoz 2,3 millió forintot nyertek a megyei területfejlesztési tanácstól. Egy másik kerítés is elkészül. Az önkormányzat költségvetéséből kigazdálkodott hatszázezer forintot, hogy az egyik ingatlana is faluképet szépítő kerítést kapjon. Komló a testvér Egyéves évfordulójához érkezett Csömend és Komló között a testvértelepülési kapcsolat. A város és a falu egymásra találásában Rácz Sándornak, Komló csömendi származású alpolgármesterének volt nagy szerepe. Halála után a Baranya megyei város emléktáblát helyezett el Csömenden a szülői házon. A falu pedig díszpolgárává avatta elszármazottját. Az együttműködési megállapodást egy éve írta alá a két polgármester, Szabó István és Páva Zoltán. A kapcsolat azóta is töretlen. Kölcsönös a vendéglátás és amiben tudnak, segítenek egymásnak. Legutóbb Komló építőanyaggal járult a falu egyik beruházásához. EZT FŐZIK CSÖMENDEN Kelt rétes Egy élesztőt fél liter tejjel és két evőkanál cukorral felfuttatnak. Hozzáadnak annyi lisztet, hogy lágy, könnyen gyúrható tészta legyen. Kell még bele egy teáska- nálnyi só és egy tojás. Jól összedolgozzák, két cipóra osztják és egy fél órát kelesztik. Közben egy doboz tejfölt egy tojással ösz- szekevemek, aminek felét a vékonyra kinyújtott tésztára öntözik egy kis étolaj kíséretében. Ezután jöhet rá a töltelék: dió, mák vagy lekvár, akár még főzött dara is. Két oldalról feltekerik és miután a tepsibe teszik, a maradék tojásos tejfölt rálocsolják. Fél órai pihentetés után lehet sütni. A CIKKEKET MEISZTERICS ESZTER ÉS VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Bálokat szerveznek az egész falunak CSÖMENDI MAGÁNÜGYEK A falugondnok a helyi ezeimester Vadászni jár, de nem lő semmit Nagyapjától örökölte az asztalosszakmát A szőlőművelés ma már ráfizetés Térítőt készít az új templomba Kutor Sándor három éve vezeti az Őszirózsa Nyugdíjas Egyesületet Ma 30 tagot számlálnak és készülnek a nyugdíjasklubok seregszemléjére. Minden évben szerveznek csoportos kirándulásokat, idén Boglárra mennek egy lovascsárdába. Az egyesület szinte a település összes lakóját összefogja, hiszen programjaikat nem csak maguknak szervezik. Bálokat rendeznek, legutóbb anyák napi műsorral kedveskedtek a helyieknek. Kutor Sándor szabadidejében vadászik, egy évben 250 estét biztosan kint tölt az erdőben. Tizenegy éve a falu gondnoka Gosztolai Tibor. Tősgyökeres csömendi, korábban az építőiparban dolgozott. Ha kell, zárat javít, füvet nyír, de besegít a kutyaoltásokba is, ha arra van szükség. Minden rendezvényen ott van, ő felelős a Kultúrház kulcsáért. Azt mondja: legnagyobb feladata mégis az, hogy meghallgassa a falu időseit, mert ő a falu hírhozója is. Kihordja az ebédet és gyakran bevásárol az időseknek. Ilyenkor elbeszélgetnek. Munkája mellett szőlőjét művelni és borászkodni is jut ideje. Szabó Jószef polgármester hobbija a vadászat és a halászat. Halat ugyan fogott már, a legnagyobb eddig egy 15 kilós amur volt, de se szarvast, se őzet nem lőtt. Azt mondja: ez nála egy fura hobbi. Vadásztársaságnál is tag és gyakran eljár vadászni barátjával, de soha nem visz puskát, eszébe sem jutna lelőni egy állatot. Állítja: türelem kell mindkét hobbihoz és sajnos mostanában több időre is szüksége volna. Régebben hosszú éjszakákat töltött kint a peca- bottal, mostanában nincs ennyi ideje kikapcsolódni. Burza Dániel egy élelmiszerboltot vezet a faluban, szabadidejében pedig asz- taloskodik. Nagyapjától örökölte asztalosfelszerelését és teljesen magától tanulta ki a szakmát Legtöbbször családjának készíti különleges darabjait, mert mint mondja: minden egyes munkadarab egy élmény és ezért közel áll hozzá. Soha nem készít két egyformát. Arra a legbüszkébb, hogy bátyja házában mindent ő készített. A lambériát, az egyedi ajtóborításokat és függönykarnisokat is. Mindent ő tervezett, a saját motívumaival díszítette. Huszár József hobbij át kényszerhobbinak is nevezhetnénk. Szőlőműveléssel foglalkozik és már az apja meg a nagyapja is azzal foglalkozott Szüretkor az egész család együtt dolgozik. Kékfrankostól az oportóig, királyleánykától a zöldvelteliniig, számtalan fajta szőlőt termel a birtokán. Azt mondja: ez már egy ráfizetéses hobbi, mivel a birtok Marcali-Gombán van, úgy számolja, legalább évente két- százszor autózik át fattyazni, permetezni, megmetszeni. A különböző permetezőszerek pedig nagyon sokba kerülnek. Kiss Sándomé kedvenc időtöltése a hímzés. Kalocsai és madeira-mintát készít. Női szabónak tanult és egy kalocsai kirándulás során tetszett meg neki a hímzés. Minden évben készít térítőkét a leilei vendégváróra, ahol a népművészeti kiállításon mutatják be munkáit. Gyakran vásárolnak közülük a németek is.
