Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2005. április 3., vasárnap Elkerül minket az álom Ma jóval kevesebet alszunk, mint elődeink - állapította meg nemrég egy amerikai alapítvány. A jelenség nálunk is tetten érhető: a sok hazavitt munka, a stressz, az éjszakai tévéműsorok és az internet terjedése rövidíti meg leginkább a pihenésre szánt időt. Jelenleg a magyar lakosság harmada krónikus alvásproblémákkal küzd. N yolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás - énekelte annak ide­jén Nagy Feró, kifigurázva a pártállam egyik fő jelszavát, s nem is sejthette, hogy eljön majd az idő, amikor ez a fajta életritmus elérhetetlenné, sőt, szinte megvalósíthatatlanná vá­lik. Ma ugyanis sokkal keveseb­bet alszunk, mint szüléink vagy az ő nagyszüleik. A jelenségre persze mondhatjuk azt, hogy már-már természetes, hiszen a fejlődő technika mindig is óriási hatással volt az ember bioritmusára. A legjobb példa erre a villanyáram elterjedése: amíg esténként csak petróle­ummal világítottak, a legtöbb családban már este nyolckor el­érkezett a lefekvés ideje. Né­hány évtizeddel később ugyan­ezt tette a televízió, csak sokkal drasztikusabban. Ma pedig már ott tartunk, hogy szinte felso­rolni sem tudjuk, hányféle al­ternatíva kínálkozik az éjszakai alvás helyett: mozik, színhá­zak, szórakozóhelyek, interne­tes böngészés vagy éppen ott­honi munka - hogy csak a leg­gyakoribb lehetőségeket említ­sük. Ráadásul sokkal „gyorsab­ban” is élünk, mint elődeink: nagyobb a tempó, s amire nap­közben nem jut időnk, azt so­kan éjszaka próbálják bepótol­ni - állítja dr. Szakács Zoltán, a Honvéd Kórház Alvás Labora­tóriumának főorvosa.- Az esti, ingerszegény álla­pot, ami az alvásnak kedvezne, megszűnt - jelentette ki. - Szin­te tudatosan leépítjük az alvás­igényünket, s emiatt aztán élete során hosszabb-rövidebb ideig mindenki átesik valamilyen al­vászavaron. Hogy csak néhá­nyat említsünk: ilyen az alvási apnoé, amikor éjszaka hosz- szabb-rövidebb időre kihagy a lélegzet, az inszomnia, vagyis az álmatlanság, vagy a nyugta­lan lábmozgás, ami az ideg­végződések károsodásával van összefüggésben, s szintén a nyugodt pihenést teszi lehetet­lenné. Csak az egyéntől és környezetétől függ, hogy ez az állapot meddig tart, illetve hová fajul. Fiatal katonákon végzett kí­sérletek szerint napi ötórányi alvás az a minimum, amit a szervezet komoly hanyatlás nélkül képes elviseíni. Ha vala­ki ennél kevesebbet tud csak pihenni, az előbb-utóbb meg­bosszulja magát. Az alváshi­ányhoz ugyanis nem lehet hoz­zászokni, a szervezet egy idő után „visszaveszi” az ellopott alvásidőt. Orvosok állítják: ha Szívbetegség ellen is jó az alvás ZWACK PÉTER üzletember BOMBERA KRISZTINA műsorvezető GESZTI MÁRTA nyugdíjas- Nem az számít, hogy az ember mennyit alszik, hanem hogy mennyit van ébren... Fél­retéve a tréfát: én elég keveset alszom. Este 11 körül fekszem, s már reggel hatkor kelek. Vi­szont az irodámban van egy fekvőfotel, ahol ebéd után min­dig szunyókálok kicsit. Ez felér 5-6 órányi éjszakai pihenéssel.- Volt egy túlhajszolt periódu­som, amikor rengeteget dolgoz­tam, alig pihentem. Akkor bár­hol, bármikor képes voltam el­aludni. Az ismerőseim tudták, felesleges nekem mozi- vagy színházjegyet venni, úgyis azon­nal elszundítok. Miután megszü­letett a gyermekem, sikerült vé­get vetnem ennek a tempónak.- Hiába mondják az okosok, hogy az öregek kevesebb al­vással is beérik, én bizony még most is úgy alszom, mint a mor- mota. Délutánonként mindig le­dőlök két órácskára, aztán éjfél­től reggel hatig megint jóízűen alszom. Egy barátnőm azt mondta, a sok alvással meg­előzhető a szívbetegség. Ma többet élünk, de zakla- tottabban: már a gyerme­kek sem alszanak eleget A késői lefekvés és a korai kelés miatt állandó fáradt­ságérzés alakulhat ki valakit hét napig nem enged­nek elaludni, az illető belehal. Krónikák feljegyezték, hogy az I. világháborúban a verduni csatában a többnapos állandó virrasztások után a katonák olyan kimerültek voltak, hogy némelyikük roham közben el­aludt. Ilyen súlyos alvásdeficit ma már persze ritkán fordul elő, ám ez nem jelenti azt, hogy a kialvatlanság ne okoz­hatna riasztó tüneteket. Főleg a 20-40 év közötti fiatalokra jel­lemző probléma, hogy a túlhaj­szoltságból eredő stressz meg­akadályozza az esti elernye­dést, az alvás is „teljesítmény- nyé” válik, s az ebbéli kudarc­tól való félelem egy idő után va­lóban alvásproblémákhoz ve­zet. A kialvatlanság persze egyéb vegetatív következmé­nyekkel is járhat: ilyen például a depresszió, a szorongásra va­ló hajlam, a gyomorfekély, a szívritmuszavar, de akár az im­potencia is, hogy csak a leggya­koribb „kapcsolódó” betegsé­geket említsük. Azt, hogy miért van szüksé­günk alvásra, az orvostudo­mány még nem tudja meg­magyarázni. Az ilyenkor jel­legzetes agyi tevékenység leírására képesek vagyunk, s azt is tudjuk, hogy bizo­nyos enzimek és hormonok * mint például a növekedé­sért felelős hormon - ebben a megváltozott tudatállapot­ban termelődnek, ám hogy ehhez miért van szükség al­vásra, arra egyelőre még keresik a választ. Veér András pszichiáter sze­rint nem kell nyolc órát aludni, hat is elegendő, de annak való­ban pihentető, nyugodt alvás­nak kell lennie. Ebben az eset­ben ugyanis a matematika nem működik: háromszor két óra korántsem egyenlő hatórányi pihenéssel.- Ha azokat a neurotikus be­tegeket nézzük, akik rendsze­resen nem alusszák ki magu­kat, elmondható, hogy minden ötödiknél az alvászavar körül kell keresni a problémák gyöke­rét - jelentette ki Veér. A feladatcentrikussá vált világ is az álmatlanság felé hajszol minket. A munkavégzés már nem alkalmazkodik az emberek természetes biológiai ciklusá­hoz, a kötelező elfoglaltságok sokszor összemosódnak a sza­badidővel, s ez az állapot sokkal intenzívebb életre sarkall - állítja Tibori Tímea szociológus. Sze­rinte mindez akár társadalmi szintű problémákhoz is vezethet.- Sokkal „többet” élünk, de sokkal zaklatottabban - jelen­tette ki. - Ma már sok gyermek­nél is hiába kéresnénk az élet alapritmusát adó rendszert. A reggeli kapkodva ébredés, il­letve a késő esti lefekvés már egészen kicsi korban előrevetíti a későbbi alvásproblémákat. Nem is gondolnánk, mi minden vezethető vissza a fáradtságra. Kevés időnk jut értelmezni, fel­dolgozni a körülöttünk történő dolgokat, agresszívekké, kap- kodókká válunk, s ebből renge­teg konfliktus adódik a család­ban és a munkahelyen egy­aránt. D. T. Zalatnay: nem szólhat a börtönrock? Nem tülekednek a sztárok, hogy fellépjenek a Zalat- nayt segítő jótékonysági koncerten. Némelyikük sze­rint Cini lejáratta a szakmát, másrészt a sztárok kö­zött is vannak, akiknek nagy összeggel tartozik. C icciolina szerint Zalat­nay Saroltát a börtön­ben az is megviseli, hogy régi barátai, Fren- reisz Károly, Benkő László, Ko­vács Kati, az Illés, a Metró tagjai és mások nem állnak ki mellette a bajban. Az olasz pornósztár, aki barátnőjének még Rómából is küldözget a börtönbe csoma­gokat, elhatározta, hogy össze­hoz egy segélykoncertet az éne­kesnő „anyagi és lelki rehabilitá­ciója” érdekében. A bevételből az énekesnő a károsultak pénzét is visszafizethetné. Zalatnayt tavaly szeptember­ben ítélték el jogerősen három­évi, börtönben letöltendő bünte­tésre, összesen százhúszmillió forint kárt okozó, többrendbeli, üzletszerűen, bűnszövetkezet­ben elkövetett csalás bűntetté­ben. Az énekesnő szerette vol­na, ha néhány hónappal elha­lasztják börtönbe vonulását, hogy azt az időt is a kártalaní­tásra szolgáló összeg megkere­sésére fordíthassa. Televíziós talk-show-t tervezett, életrajzi filmben gondolkodott, melyben eleinte Király Lindát vagy Oláh Ibolyát, majd nevelt lányát, Ni­kit képzelte el fiatalkori önma­gának. A kislányt 1990-ben fo­gadta örökbe akkori férjével, Bodnár László fogtechnikussal. Zalatnay a börtönbe vonulá­sának sztoriját ötmillióért adta el egy kereskedelmi csatornának és Los Angelesből is számíthat pénzre. Ott élő férje, Márton Csaba Zalatnay tudta nélkül két lakást vásárolt, melyek fele az énekesnőt illeti. Börtönkeresmé­nye könyvtárosként néhány ezer forint, de pénzt kér az inter­júkért, s írja börtönnaplóját, amely hoz majd a konyhára. Mindez kevés a kártalanításhoz, ezért sürög-forog Cicciolina a Zalatnay Aid koncert ügyében.- Sok fellépőre lenne szükség, hogy kifizessük a károsultakat, Zalatnayt pedig mindenben tá­mogathatnánk - nyilatkozta Cic­ciolina, aki maga is a fellépők között lenne, de arról nem be­szélt, ő mennyivel adakozna ba­rátnője érdekében. Cicciolina jö­vőre kőbányai színekben indul­na a parlamenti választásokon. E segélyügy jól jön a kampányá­ban, bár ki tudja, élnek-e, hal- nak-e Zalatnayért Kőbányán. A szakma is megosztott Za- latnay-ügyben. Kovács Kati el­hárította megkeresésünket, nem kívánt nyilatkozni, miképp Cini egykori párjai, Frenreisz Károly, Csapó Gábor, Révész Sándor is hallgat. Némelyiküknek máig nagy összeggel tartozik az éne­kesnő. Bedobta a törülközőt Délhúsa Gjon is, aki a börtönbe szállította Zalatnayt és úgy né­zett ki, ő lesz az énekesnő kinti ügyeinek intézője.- Nem vagyok ügyintéző és ügy sincsen - mondja Délhúsa Gjon. - Kiszálltam, mert kétélű volt á dolog, különböző támadá­sok értek. Cicciolina megkere­sett, részt vennék-e a jótékony­- Bárki szervezhet segélykoncertet - mondja DR. KOLLÁTH GYÖRGY alkotmányjogász. - A művészvilág kiállhat Zalatnay Sarolta mellett, hogy a bevételből kártalanítson. Ennek legfel­jebb adókövetkezményei lehetnek, az énekes­nő kegyelmi kérvényének elbírálóira egy kon­cert nem lesz jogilag értékelhető kihatással. Ha össze is szednek néhány milliót, amiből kártalanítanak, ez elég ok a perfelújitásra. A jogerős ítélet előtt kellett volna csökkenteni az okozott kárt, hogy kisebb büntetést szabjanak. Én egyébként nem mennék el egy ilyen koncertre. sági koncerten, vállaltam és vá­rom az értesítést a fellépésre. Egy nevét titkoló zenész sze­rint Zalatnayt nem vállalhatja fel a szakma.- Az egyetlen, aki köztörvé­nyes bűnöző lett közülünk - mondja. - Sajnáljuk, hogy bör­tönben van, de sokaknak nem tetszett, hogy annyi pénzt ölt Márton Csabába, például kilenc- százezer forintos órát vett neki. Bergendy István, aki Zalat­nayt negyven éve felfedezte, úgy jellemzi kapcsolatukat, hogy amikor nem ment az énekesnő­nek, Cini mindig emlékezett rá.- Mondhatnám a „jótékony- sági” koncertre, hogy no com- ment, de arról van szó, ha az érintetteknek érdekében állna a buli, már megcsinálták volna - jegyzi meg Bergendy István. - Az országban sok bankot, intézményt, céget konszoli­dáltak már, most Zalatnayt kellene konszolidálni, ő is egy intézmény. Benkő László szerint a segélykoncert ötlete tőle és Zalatnay ügyvédjétől, Hegedűs Lászlótól származik. Ezért sem érti, Zalatnay miért említette őt is azok között, akik cserben­hagyták.- Két hete találkoztam Cicciolinával, szót sem szólt a koncertről - mondja Benkő. - Nem tudom, mennyit lehet­ne kihozni abból úgy, hogy segítségre érdemes összeg legyen. Csak a Budapest Aré­na bérleti díja nyolcmillió forint! Úgy tudom, senki nem mondott nemet a fellépésre, de senki nem is vállalta a szervezés terhét. Az Omega billentyűse hoz­záteszi, hogy Koncz Zsuzsáról egész életében nem jelent meg annyi cikk, mint Ciniről az el­múlt fél évben, de az a furcsa, hogy ez most egy ilyen koncert lehetséges szponzorainál csep­pet sem számít. Csontos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents