Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-19 / 90. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 19., KEDD ALMANACH 0 76 IHAROS EZ A HÍR IHAROSBAN Évszázados kereszt fogadja az érkezőket Mindig van friss virág a kas­télypark szélén álló kőkereszt előtti vázában. A keresztet az Inkey-család állíttatta és so­káig a főúttól távol elfelejtve állt. A 133 éves emléket a mil­lennium évében helyezték át a mostani helyére. A Csurgó felől érkezők először ezt pil­lantják meg. Évek óta tervezték, most épül a vezeték Jövőre elkészül a szennyvíz­csatorna-hálózat. Az alapcsö­vet tavaly decemberben tették le ünnepélyesen. Az 1,36 milli­árd forintos programban négy somogyi település, valamint Nagykanizsa bagolai és kisfa­kosi városrésze vesz részt; a beruházás gesztora Iharos- berény. A fejlesztést 904,6 mil­lió forint címzett támogatás se­gíti. Az önkormányzatot az idén 6-7 millió forint terheli, jövőre 8 millió, majd több évig 10-11 millió forint. Lába kelt a drága motorfűrésznek Betörtek a polgármesteri hi­vatalba és elvitték a motorfű­részt. Az ablakon levő rácsot lefűrészelve jutott a tolvaj az épületbe. Az önkormányzatot 60-80 ezer forint kár érte. A betörőt még nem fogták el. Segítő leszármazottak Amikor tavaly ünnepélyes kere­tek között átadták az Inkey-csa- lád felújított kriptáját, a leszár­mazottak ígéretet tettek a falu­nak. Eszerint bármilyen, a csa­ládjukhoz kötődő elképzelést és tevékenységet segítenek. Min­dennek hivatalos formát is talál­tak: az iharosberényi általános iskola alapítványán át folyósít­ják a támogatást. Egyebek között szóba került az iharosi kastély­park gondozása is, ahol számos ritka és védett növény van. Pél­dául a téltemető, az agárkosbor, a mélynőszőfü, az őszi kikerics, a salamonpecsét. Egyik különle­gessége az Amur menti parásfa, amit valószínűleg Pagony Károly főerdész hozott magával Orosz­országból, amikor a hadifogság­ból hazatért. A kastélyparkban kialakított millenniumi emlék­parkot 2001-ben avatták föl, a benne levő növények a magyar­ságot szimbolizálják. EZT SÜTIK IHAROSBAN Jugoszláv krémes Bodó Tiborné szerint finom és kevésbé ismert ez a sütemény. 18 deka liszt, 16 deka marga­rin, 1 tojássárgája, 1 evőkanál hideg víz vagy szódavíz fel- használásával készül a két vé­konyra nyújtott tésztalap. Ke­vert tésztát készít 15 deka liszttel, 15 deka reszelt csoki­val, fél sütőporral és hat tojás habjával. A krémet fél liter tej­ből, két kanál lisztből, 2 tojás sárgájából és 1 vaníliapuding­ból állítja elő. A krémalapanya­gokat felfőzi, majd ezt ösz- szekeveri 20 deka marga­rinnal és 18 deka cukorral. Az egyik vé­kony lapot úgy süti ki, hogy a tetejére önti a kevert tésztát. Erre kerül majd a krém, végül a külön megsütött vékony lap. Porcukorral meghinti. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Maradásra bírják a fiatalokat foglalkoztatás A munkahelyteremtés az utolsó esélye a falunak Hétköznap a községháza környékén fordulnak meg a legtöbben Hatalmas a nyüzsgés a polgár- mesteri hivatal környékén. Eboltás van és a gazdák pórá­zon vezetik ide az ebeket vagy a kocsi hátsó ülésén utaztatják az állatorvoshoz a morcos négylá- búakat. Mindenütt autó, kutya és gazdi. Bent a hivatalban is zajlik az élet. Kisházi Ferenc polgármester­rel alig tudunk szót váltani. Egy fiatalember azért keresi, mert a házuk előtti úton nagy a sár, egy kis kavics kellene az út fel­töltéséhez. Érdeklődik a szennyvízberuházásról is: az udvarig hozzák a vezetéket vagy be az udvarba? Mást a földhivatal ügyfélfogadási ideje érdekel. A polgármester közben kiszalad Muzslai Istvánhoz, aki az információs iroda szolgálta­tását szeretné igénybe venni és erről érdeklődik. Egyébként az információs irodában is nagy a jövés-menés. Délelőtt inkább az itt működő posta miatt. Iharos azon ritka települések egyike, ahol a posta felszámolása után az önkormányzat helyet biztosí­tott bizonyos postai szolgáltatá­sok igénybevételéhez. A tanácskozóban marad né­hány perc a beszélgetésre. A jö­vőt illetően nem túl derűlátó Kisházi Ferenc. A szennyvízbe­ruházás nagyon jó dolog, mond­ta, de hosszú évekig több millió forinttal terheli a község amúgy is üres kasszáját. Ha elkészül, már csak a kábeltelevíziós rendszer kiépítése marad hátra és a közvilágítás kiterjesztése. A település három uniós pályá­zatot nyújtott be, ezeket a pol­gármester utolsó esélyként em­legeti. Az egyik az Inkével és Somogycsicsóval közös szociá­lis jelzőrendszeres szolgáltatás kialakítása, a másik kettő pedig foglalkoztatást segítő pályázat. Egy harminc dolgozót foglal­koztató varrodát és egy pi-vizet előállító, tízmunkásos üzemet terveznek.- Talán több fiatal marad a fa­luban, ha lesz munkahely, mert jelenleg nem biztató a helyzet - összegezte a polgármester. Öröm viszont, hogy az óvoda konyháját korszerűsíthették, mintegy egymillió forint érték­ben. Új bútorokat, mosogatót és edényeket vettek. Ezt már Bod­rogi Lászlóné óvodavezető me­sélte. A vezető és óvónő váltó­társa tökéletes párost alkot. A gyerekek és a szülők elégedet­tek az intézménnyel. Az udvaron évről évre szebb játékok sorakoznak, ezeket a szülők bálja és a farsangi bál bevételéből vásárolták. Manap­ság ritka intézmény, ahol nem fogy, hanem több lesz a gyer­mek. Itt ugyanis szeptembertől a jelenleginél is több óvodásra számítanak. Hodályt épít a juhoknak Muzslai István agrármérnök 19 éve él Iharosban gyermekorvos feleségével. Egyre jobban műkö­dő mezőgazdasági vállalkozása megteremtéséig rögös út veze­tett, közben még gyesen is volt a 3 gyereke közül kettővel. Ma kor­szerű gazdasággal büszkélked­het Régi vágya egy kis tanya la­kóépülettel és hodállyai a birkák­nak, gépszínnel meg takarmány­termő területekkel. Elmondta: a juhoda megvalósítá­sára most kínálkozik lehetőség. Pályázati forrásból szeretné föl­építeni az 500 férőhelyes ho­dályt, kiszolgálórészekkel és fe­jőházzal. Az állatok természetes tartását szorgalmazza, ezért újabb húsz hektárral bővítené - ugyancsak pályázati forintokból - a mostani hathektáros, villany­pásztorral elkerített területet Ál­latból pedig van bőven: 9 tehén, egy borjú, 146 anyabirka és 70 növendék bárány, 2 kanca, egy tenyészcsődör, 3 csikó és 3 man­galica disznó tulajdonosa. A mangalica a család asztalára ke­rül, ugyanis ízletes a húsa, külö­nösen egészséges a zsírja. A nyá­jat két, hazánkban ritka angol bordér colli tereli. A lista a másik három kutyával és a hét macská­val teljes. No, meg Pannival, a kedvenc csacsival. Mindössze tizennyolc éves Bodó Dániel, de jó pár éve alig van ott­hon. Pedig szereti a faluját, a csa­ládját és a barátait, ám szenvedé­lye, a futball máshova szólította. Felső tagozatban már a pacsai sportiskolába járt, majd Zala­egerszegre ment szakközépisko­lába, jelenleg a budapesti Szent István Közgazdasági Középisko­lában tanul, labdarúgó tagozatos osztályban. Elmondta: édesapja és bátyja is focizott. Ő az 1994-es világbajnokság óta rajong a foci­ért. Zalaegerszegen figyeltek föl rá, amikor a serdülőbajnokság 22 meccsén 26 gólt lőtt. Edzője szerint szorgalmas, tehetséges fiú. Csatárként játszik iskolája sportegyesületében, ez a Ferenc­város fiókcsapata. Azt is elmond­ta az edző, hogy Dani hátránnyal indult, hiszen a legtöbb osztály­társa már hatéves korától korosz­tályos képzést kapott. Napjaink­ra azonban ledolgozta ezt a kü­lönbséget. Amikor teheti, hazalá­togat. Két felnőtt testvére van, a szülei nyugdíjasok.- Az első két évben furcsa volt Budapest, de megkedveltem, de az itthoniét felüdülés a lelkem­nek. Úgy tervezem, hogy külföld­re szerződöm profi labdarúgó­nak, később elvégzem a Testne­velési Egyetemet - mondta. A fővárosban futballozik Állást szeretne kapni a munkanélküli grafikus Herenden tanult grafikusnak és kerámiafes­tőnek Nagy Sándor. A fia­talember kéz­ügyessége ko­rán megmutat­kozott és csa­ládjában többeket is hasonló tehetséggel áldott meg a sors. Jelenleg munkanélküli és bizony nagyon szeretne már állást kapni. Elmondta, hogy az egyik kedvelt rajzmotívu­ma a halál, mert különösen érdeklik az elmúlással, a túl­világgal kapcsolatos dolgok. Természetesen minden szép­re is nyitott. Amúgy boldog családapa, a kislánya két és fél hónapos. A száraztészta-készítés fortélyainak tudója A száraztészta készítésének Novák Józsefné a nagymestere. Nem titkolja a sikeres recep­tet, a titkát szí­vesen megoszt­ja másokkal is. Fél kiló liszthez négy tojás és annyi víz kell, amennyi a fél tojáshéjba fér. Ezt összegyúrja, s így nem lesz sem túl ke­mény, sem túl puha a tészta. Fél órát pihenteti egy mű­anyag tállal lefedve. Aztán so­dorja, és metéli, de mindezt már géppel. Azt mondta: ko­rán megtanult gyúrni, mert abban az időben e tudomány nélkül férjhez sem mehetett volna egy lány. Csak Hapci és Szende nevét felejtette el Örömmel készül minden ren­dezvényre és azokon bátran szaval Czene Bettina. Az óvoda középső csoportjába járó kislány - óvónője szerint - hamar meg­tanulja a verseket, és szépen el is tudja mondani. Most ép­pen két tavaszi vers a ked­vence, ezeket tanulta leg­utóbb. A meséket is szereti, mondta, de legjobban a Hófe­hérke és a hét törpét. Rövid gondolkodás után legalább öt törpének felsorolja a nevét. Azt is elárulta: büszke a báty­jára, Krisztiánra, akit nagyon szeret. Bölcsességeket gyűjt a nehéz helyzetekre Szólásokat és közmondásokat gyűjt Kisházi Ferenc polgár­mester. Azt mondta: leg­alább harmin­cat tud monda­ni, ha megkér­dezik. Azért szereti a népi böl­csességet, mert az mindig a megoldásra összpontosít. Ha pohárköszöntőt kell mondania vagy éppen előadást tart a munkahelyén, szinte mindig becsempész a mondandójába néhány szólást vagy közmon­dást, előszeretettel idéz azon­ban a keleti filozófusoktól is. Egyik kedvence: „Ha hidat akarunk építeni, először le kell mennünk a folyóhoz.” lánya nem folytatja a családi hagyományt A tavalyi romanapon hamar elkapkodták Orsós Vendel fából faragott evőeszközeit. A kanalat több méretben ké­szíti, annak megfelelően, hogy mire hasz­nálják majd. Például levesme­rőnek, zsír- vagy rántáskeve- rőnek. Teknőt is farag néha - kenyérdagasztót vagy húszsí- rozót -, de mint mondta, azt könnyen el lehet rontani. Vala­ha az apjától tanulta meg a fa­faragás fortélyait, de nincs ki­re örökítse ezt a mesterséget. A másik gondja, hogy kevés a munkájához felhasználható, alkalmas fa. Szeretteinek virágos rétet ajándékoz Megátalkodott környezetvédő­nek vallja ma­gát Perjési Sán­dor nyugdíjas erdész. A nő­napi ajándéko­zást sem úgy értelmezi, mint mások. Szerettei ugyanis nem kapnak tőle vágott virágot, in­kább elviszi őket egy virágos rétre, hogy hadd gyönyörköd­jenek a látványában. Fáj a szí­ve minden, a természetben le­szakított növényért. Szenvedé­lyes időjárás-figyelő. Naponta följegyzi a hőmérsékletet, va­lamint a szélre, csapadékra, ködre, zúzmarára és egyéb időjárási jelenségekre vonat­kozó adatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents