Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. április 17., vasárnap A meg nem értett új érettségi Miután kiderült, hol raktározzák az idei érettségi tételeket, fegyveresek őrzik a helyszínt, nehogy kitudódjanak a vizsgafeladatok. Csupán a hamarosan bemutatkozó kétszintű érettségiről szivárogtatják a híreket, a tájékozatlanság változatlan, újabban pedig a pontszámítás körül dúl a vihar. V alójában a tavalyi próbaérettségi után esett le a tantusz, mit is jelent a kétszintű vizsga - mondja Hörcsikné Bállá Katalin, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese. - Elkapkodott a bevezetése, pedig tíz éve szóba került, azóta senki nem mondta el, mit vár ettől és hogyan képzeli. Máig érkeznek a körlevelek, csepegtetik az olykor ellentmondó információkat, kérdéses, hogy a diákoknak egyértelmű-e, mi vár rájuk. Nem rossz az érettségi reformja, de a két szint nélkül. A kétszintű érettségi vizsga több szinten kavart vihart. A budapesti Városmajori Gimnázium tanulóinai szülei aláírásgyűjtési akcióba kezdtek. Sze- bedy Tas igazgató elmondta, a szülők az új érettségi pontozási rendszere miatt tiltakoztak, amely esélykülönbséget okozhat a korábban érettségizettek és az idén maturálók között.- A pontszámok megállapítása ott jelenthet majd gondot, ahol többszörös a túljelentkezés, például az orvosegyetemeken, a jogi karokon és a pszichológia szakokon - tette hozzá. A Tüskevár Országos Szülői Egyesület a kétszintű érettségi pontszámítási rendszere miatt már az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a szabályozás felülvizsgálatát, némely pontjának megsemmisítését. Úgy vélik, a jelenlegi kétszintű érettségi vizsga súlyos esélyegyenlőtVARGAVERA tanuló- Az egészről nincs túl jó véleményünk, mert még most se lehet tudni pontosan a követelményeket és a ponthatárokat. A tételeket változtatják, így fogalmunk sincs, miből készüljünk. Jövőre érettségizem, mégis aggasztó, hogy akit nem vesznek fel az egyetemre, annak vajon minden vizsgát meg kell ismételnie a kövekező évben? KREKITY NÓRA tanuló- Sokáig nehezen tájékozódtak a tanárok is a feltételekről, csak most kezd összeállni a kép. Abból a szempontból, hogy nem kell különböző helyeken felvételizni és idegeskedni, jónak is tűnhet mindez. Az osztályunkban kevesen választották az emelt szintet, azt is csak egy-két tantárgyból. KELEMEN ÉVA adminisztrátor_____________- Szülői értekezleten ismertük meg a részleteket. Nem tartjuk jó dolognak, hiszen ha a fiamnak rosszul sikerül az érettségije és nem elegendő a pontszáma, esélye sincs, hogy bejusson egyetemre. A régi rendszernél, ahol felvételizni kellett, talán nagyobb sikerrel járna, mert a személyes találkozás is döntő lehet. lenséget okoz a felvételi eredmények megállapításakor.- A szabályozás hátrányba hozza az idén érettségizőket, de a változtatás még nagyobb gondokat okozna, ráadásul a felvételi lapok beadása után nem lehet megváltoztatni a jogszabályokat - nyilatkozta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint teljesen igazságos rendszer természetesen nincs, de az új szabályozás kiállja az alkotmányosság próbáját.- A felvételizők egy része az új követelmények szerint szerez pontot, a korábban érettségizettek az újjal össze nem egyeztethető rendszerben vizsgáztak - mondta. - Az idei 150 ezer felvételizőből 3279 jelentkező érettségizett korábban. Hozzáteszi, hogy a korábbi érettségi rendszer igazságtalanabb volt, például az év végi jegyeket megduplázhatták, ami azoknak kedvezett, akik olyan iskolába jártak, ahol kevésbé volt szigorú az osztályozás. Az új érettségi kiváltja a felvételit, és csak olyan kérdéseket kaphatnak a diákok, amelyek a tananyag szerves részei. Az új rendszerben az érettségi a továbbtanulásnak a belépője is: miután az érettségi vizsga alapján rangsorolják a felsőoktatásba jelentkezőket, szükségessé vált, hogy a vizsgán nyújtott teljesítményeket az ország bármelyik pontján egyformán értékeljék. Az érettségire jelentkező maga döntheti el, hogy melyik tantárgyból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni. Emelt szintűre akkor is jelentkezhet, ha az adott tárgyból csak középszintű felkészítést kapott, de emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű vizsgára jelentkezni. A 12. évfolyamosként érettségizők az új szabályzat, a 13. évfolyamon tanulók még a régi érettségi rendszer alapján vizsgáznak. Egyes vizsgatárgyakból ez utóbbiak is választhatnak emelt szintű vizsgát, ezzel lehetőséget kapnak pluszpontok szerzésére. Az idén utoljára számít be az állami nyelvvizsga az érettségi eredménybe, jövőre az érettségizőnek egy idegen nyelvből kötelező lesz érettségi vizsgát tenni. Cs. T. MINDEN SZINTEN CSAK KETTŐ ________ Kö zépszintű érettségi vizsga: szinte minden tárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is, amit az iskolában oldanak meg, az írásbeli feladatlap központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbelit az iskola tanárai állítják össze, az értékelést maguk végzik. Emelt szintű érettségi vizsga: az írásbelit kijelölt helyszíneken írják, és nem a tanuló iskolájában javítják, egyes tantárgyakból a szóbeli is külső bizottság előtt zajlik. A tanulókhoz vizsgabizottság megy a város egyik iskolájába. Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az érettségin elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A jeles 100%, a jó 79%, a közepes 59%, az elégséges 39%. Miután az egyik napilap nyilvánosságra hozta az épület címét és fényképét, ahol az érettségi tételeket raktározzák, azóta fegyveresek cirkálnak a borítékok környékén. Az érettségizők ezúttal nem a televízióból tudják meg a tételeket, hanem a vizsgák helyszínén kiosztott feladatlapokból. A világ legnagyobb mesemondója A 21. század legolvasottabb írója Paulo Coelho. Az alkimista szerzője Budapestre tart, a nemzetközi könyvfesztiválra érkezik, és ha már itt jár, új könyvét, A zahirt is népszerűsíti. Eddig világszerte 56 millió könyvét adták el! C oelho a könyvkiadók kedvence. Itthon az Athenaeum az a szerencsés, ahol megjelenhetnek az írósztár művei. Husz- ti Gergely, a kiadó szerkesztője szerint P. C. titka, hogy olvasmányos művekkel rukkol ki. - A műfajok közötti határokat igen leleményesen, tudatosan lépi át: miközben a szépirodalom felé „kacsintgat”, baráti stílusban mond el történeteket, eseményeket. Ebben az a bravúros, hogy nem csinált epizódokat fűz egybe, miként azt a kereskedelmi tévék teszik a valóság- show-kban, hanem igazi és mélyen emberi sorsokról mesél - jegyzi meg Coelho sajátos világának honi kalauza. Az irodalomtörténész, Á. Se- rey Éva kiemeli: P. C. egy harminc éve tartó folyamat „édes gyermeke”. Minden Gábriel Garda Márquezzel kezdődött, híres műve, a Száz év magány jó néhány éve olyan átütő siker volt, melynek jótékony hatásait a mai napig bőrükön érzik a délamerikai írók. - A Márquez-kul- tusz hatására idővel Mario Var- gas Llosa is révbe ért, majd a brazil Coelho lett az aktuális kedvenc. Van bennük közös: mindhárman érdekes, színes forgatagos történeteket vetnek papírra. Műveikben egyszerre van jelen a mítosz és a realitás. És erre vevők az emberek. Serey szerint ma a szép szó és a mese a kelendő irodalmi „árucikk”. Huszti hozzáteszi: a látszólag sokban különböző brazil és magyar ember között létezik egy kapocs, ami itt is, ott is népszerűvé teszi Coelhót, ez a mindkét népre jellemző „érzelmi érzékenység”. A Coelho-titok megfejtésében olykor az érintett is segédkezik. Elárulta, hogy annak idején börtönben ült, ám a rácsok mögött is sikerült megőriznie a reményt és az optimizmust. - A recept egyszerű: soha nem tekintettem magam áldozatnak. Úgy tekintettem magamra, mint egy olyan személyre, aki életének különböző szakaszaiban komplikált helyzetbe került. Minden nehézségért hálás vagyok, hiszen ezek mind abban segítettek, hogy megtaláljam az utamat. A lényeg, hogy az optimista ember éppúgy meg fog halni, akár a pesszimista, de a kettőjük élete közötti különbség leírhatatlan - állítja az „isteni” Paulo. Tény, Coelhónak volt része néhány halálközeli élményben. A zahirban például leírja, mit érzett, amikor kórházban feküdt egy közlekedési baleset után. Odabent sokat morfondírozott a nemlétről. Erről ma így vall: „még ha félnék is a haláltól, nem használna semmit, hiszen így is, úgy is meg fogok halni. Ezért a halál állandó kísérőmmé vált. Segít abban, hogy minden napomat úgy éljem, mintha az utolsó lenne. Egyáltalán nem félek a haláltól, de félek, hogy elveszítem a szeretteimet.” Ellentmondásos volt a nagy sikersztori indulása is. Az alkimista a nyolcvanas években még undergroundnak számított és egy kis kiadó adta ki, később azonban - a kilencvenes évek közepén - váratlanul nagy siker lett. - Azt hiszem, azért - említi Huszti Gergely -, mert ekkortájt váltak népszerűekké az ezoterikus könyvek, az Alkimista pedig nem nélkülözi a misztikumot. Talán furcsa, de a 2000-ben megjelent mű színházi megvalósítása nemigen merült fel. Magyarországon legalábbis nem terveznek bemutatót. A kortárs irodalom iránt elkötelezett Radnóti Színház igazgatója, Bálint András is megerősítette lapunknak: a Nagymező utcában nem téma Coelho. Hogy miért? Bálint szerint egy direktornak több szempontot illik figyelembe vennie akkor, amikor arról dönt, mi kerül a repertoárba. Ráadásul a misztikum, a víziók teátrális megjelenítése sok-sok pénzbe kerül, s ezt az összeget nem tudják kigazdálkodni a csöppnyi Radnótiban. Talán majd a Nemzeti... A drámaíró Szakonyi Károly bevallotta a VR-nek, hogy még soha nem olvasott Coelhót. Viszont amit hallott róla, elég volt ahhoz, hogy leszűrje: a brazil kiválóság olyan irodalmat művel, ami az ő személyes nagy kedvencével, Lázár Ervinnel rokon vonásokat mutat. - A csodák világába - akár Lázárral, akár Co- elhóval - mindig öröm elutazni - konstatálja Szakonyi. Coelho is így gondolja; abban is biztos, ha az ember odafigyel a részletekre és nem csak gyűjtöget, jól jár! „Emlékszem, sokáig azt terveztem, hogy veszek egy kastélyt Franciaországban. Egy szép nap aztán rádöbbentem, kastélytulajdonosként csak egy dolog járna az eszemben: hogy rendben tartsam a monstrumot. Úgyhogy inkább megvettem egy GRASS KONTRA COELHO __________ Am erikában Coelho mellett Arthur Phillipset említhetjük az elmúlt év listavezetői között, ugyanakkor itthon mérsékeltebb sikert aratott Prága című regénye. Mégsem érdemes azon morfondírozni, hogyan születik egy „magyar” sikerkönyv. Többre megyünk, ha a különböző műfajokon belül hasonlítjuk ösz- sze azok képviselőit. Umberto Eco, Günter Grass sikere ugyanis másként siker, mint Coelhóé. Utóbbi - vallja a konkurens könyvesház PR-vezetője - jó értelemben vett lektűröket jegyez, míg előbbiek a szépirodalom kategóriában alkottak maradandót. Ugyanakkor piaci értelemben Eco vagy Grass képtelen versenyre kelni a brazil íróval, aki populárisabb, könnyebben megfejthető szerző. malmot a vízparton, amivel nem kell csinálni semmit. így van idő erdőbe menni, úgy élni az életemet, ahogy csak akarom. Röviden: minél kevesebb dologgal rendelkezünk, annál nagyobb marad a szabadságunk.” Szabó ZoltAn Attila
