Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-29 / 72. szám

SOMOGYI HlRLAP - 2005. MÁRCIUS 29., KEDD ALMANACH 032 BQNNYA EZ A HÍR BONNYÁN Különjárattal Igalba Szerződést kötött a Kapós Vo­lán Rt-vel az önkormányzat, így Igalba naponta 29 óvo­dást és iskolást különjárat szállít. Ezért a település a bérleti díjon felül havonta 150-160 ezer forintot fizet. A zsáktelepülésről több mint egy évtizede a Kisbárapáti napközi otthonos óvodába, illetve az általános iskolába ingáztak a gyerekek. Tavaly szeptembertől már Igalba jár hat óvodás, 23 iskolás. Sváb-bál a faluban Negyedszer szervezett sváb­bált a lakosság részére a bony- nyai önkormányzat az idén először a Somogy Kertje Üdü­lőfaluval, illetve az Ácsa 2001 Kft támogatásával. Az üdülőfa­lu új ebédlőjében mintegy két­száz bonnyai lakos, valamint a meghívott vendégek hajnali öt óráig ropták a táncot. A zenét a véméndi sváb zenekar bizto­sította, de hozzájárultak a vi­dám hangulathoz a szuloki né­met nemzetiségű táncosok is. Falugondnoki szolgálat Több mint egy évtizede vezet­te be a falugondnoki szolgála­tot a település önkormányzata. A falugondnok azóta rendsze­resen szállítja a betegeket az orvoshoz, szakrendelésekre, kiváltja és házhoz viszi a gyógyszert, az ebédet. Igény esetén színházlátogatásra, egyéb kirándulásra is a falu- gondnoki autó szállítja a gye­rekeket, a felnőtteket. Képün­kön Gelencsér József falugond­nok a kiváltott gyógyszert adta át Békési Lászlónénak. Völgyben és gödörben megélhetés Nincs munkahely, elmennek a fiatalok Bonnyáról Negyven év traktoron Városból a zsákfaluba A Fejér megyei Gárdonyból köl­tözött fél évtizede a faluba a 24 esztendős Németh Judit az édes­apjával. Most négy kiskorú gygr-_ meket nevel élettársával, Balázs Zsolttal. A legidőseM,'JVRnei^ hétesztendős, a két Iker fiú Má­tyás és Krisztián egy évvel fiata­labb. A legkisebb gyermekük Kleopátra pedig hároméves. Az anya házvezetőnői tanfolyamot végzett, tanulóként ment gyesre, munkahelyen még nem dolgo­zott. Azt mondta: decemberben lejár a gyes, azután pedig főállá­sú anya lesz. Megtudtuk tőle azt is, nem bánta meg, hogy a várost egy eldugott Somogy megyei fa­lura cserélte. Itt csend és nyuga­lom van, tiszta a levegő, jó a kör­nyezet. Mindez kedvező a gyere­kek nevelése szempontjából. A Kossuth Lajos utcában jelenleg albérletben laknak, ám a házat az idén szeretnék megvenni. Az öreg épületre azonban ráfér a ta­tarozás. Már fölújították a fürdő­szobát. Pillanatnyilag egy szobát és a konyhát lakják. Ha létrejön az adásvétel, akkor renoválják és lakhatóvá teszik a másik szobát is. Judit abban bízik, hogy né­hány hónapon belül a tulajdo­nukba kerül a ház, és jobb körül­mények közé kerülhet a hat tag­ból álló család. A 68 éves Grosch János úgy látja: sokat fejlődött a település az el­múlt 15 évben. A külföldieknek és a Somogy Kertje Kft-nek kö­szönhetően szépül a település. A felújított és komfortosított por­ták, rendbe tett udvarok, a falu büszkeségei. A gond az - ahogy fogalmazott -, hogy a helyi lakos­ságnak nincs pénze építkezésre, fejlesztésre. Miközben szilárd burkolatú utak épültek, egészsé­ges ivóvizet kapott a falu, beve­zették a földgázt, a postahivatal megszűnt. Ezt fájlalják a lakók. Grosch János negyven évig traktorozott. Az igali gépállomás­nál kezdte a munkát 1952-ben, onnét Karádra került, majd Tabon folytatta. Később a bony- nyai, kisbárapáti egyesült téesz- ben dolgozott, ugyancsak trak­tort vezetett. Ha gépen dolgozott is, a háztáji gazdaságot sem ha­nyagolta el. Egykor bikákat hiz­lalt, sertéseket tartott.- Most három 100 kilós hízó és hét 3040 kilós süldő van az ólakban - mondta. - Sok éven át érdemes volt állatokat tartani, ma nem éri meg. Nyugdíjasként, mivel az egészségem engedi, mégis foglalkozom vele. Kell a ki­egészítés. Negyven évi munka után ugyanis, mindössze 51 ezer forintot kézbesít a postás. EZT FŐZIK BONNYAN Krumplis prósza Tippel Jánosné egy régi sváb re­cept szerint készíti - napjaink­ban is - a krumplis prószát. El­készítéséhez 1 liter tejet, 7 to­jást, fél kiló lisztet, 1 deci étola­jat, 2 deci tejfölt, 2 teáskanál sót és több szem krumplit használ. A nyers krumplit meghámozza és vékony szeletekre vágja, majd enyhén besózza. A tepsi­be önti az étolajat és a krumpli szeleteket szorosan egymás mellé rakja. A tejből, tojásból, a só és a liszt hozzáadásával kö­zepes sűrűségű palacsinta tész­tát ké- szít, amelyet ráönt a krump­lira. Ez- u t á n olajjal meglocsolja, előmelegí­tett sütőbe teszi és mintegy fél órán át pirosra süti. Leves mel­lé második fogásként kínálja. A bonnyaiak elsősorban a tavaszi napsütés miatt jókedvűek, falujuk jövőjét nem látják fényesnek A kicsit mozgalmasabb reggel után igen nyugalmas a délelőtt Bonnyán. A gyerekek a reggeli busszal elmentek az igali és a kisbárapáti iskolába, óvodába. A könyvtár-polgármesteri hivatal­orvosi rendelő hármas épületére is csend telepedett. Csak Ignácz Sándornét találom az egyik iro­dában, aki közhasznú munkás­ként hivatalsegédi feladatokat lát el. Azt mondja, szereti ezt a mun­kát is, és nem csak azért, mert más választása nem volt a falu­ban. A gond az, hogy két nap múlva lejár a szerződése és ismét állástalan lesz. Két éve munka- nélküli már Frikton Györgyné is, aki 1973 óta él a településen. Be­tanított varrónő volt a helyi üzemben, ám az megszűnt.- Nehéz a megélhetés, mivel csupán 17 ezer forintot kapok az önkormányzattól, meg a kevés családi pótlékot a gyerek után. A Petőfi utcában lakik férjével és három gyermekével Papp Józsefné. Az általános iskola el­végzése után asszisztensként dolgozott a kisbárapáti háziorvos mellett, majd gyesre ment Mos­tanra lejárt az anyasági segély és ő is munkanélküli. Két gyerme­ke középiskolás, a férje kereseté­ből élnek.- Pécsen szeretnék továbbta­nulni, az egyetem magyar iroda­lom-filmtörténet és filmelmélet szakán - kapcsolódik a beszélge­tésbe Androsovits Eliza, a kapos­vári Református Gimnázium végzős diákja, aki betegsége mi­att van otthon. - Nagy a túljelent­kezés, így lehet, hogy a Mun- kácsyban folytatom tanulmánya­imat, idegenvezetői szakon. Na­gyon kevés a szórakozási lehető­ség a faluban, elhelyezkedésre pedig esély sincs. Pláne főiskolai, egyetemi végzettséggel. Elmegy innét mindenki, aki csak teheti. Valószínűleg én is... Bevásárló szatyorral a kezé­ben ballag a boltba Frikton Ro­zália. A nyugdíjas asszony ke­nyeret, lisztet, Kivágottat akar venni. Egyik gyermeke itt él, a másik Gerézdpusztán. Mind­össze 42 ezer forint a nyugdíja, amiből hatféle gyógyszert vesz. A boltba igyekszik a 29 éves Bogdánná Pék Iivia is kislányá­val az ötéves Noémivel. Postave­zető volt, de a gyes után föl­mondták neki. Nem is szívesen elegyedik erről beszédbe, csak annyit mond: nem csak fizikai­lag van a völgyben, vagyis in­kább .gödörben” a település... H yoHTRY'/TiRfmnMrrr» MÓLT ÉS JÖVŐ Almok a varroda helyén Több mint egy éve bezárt a falu egyetlen foglalkoztatója, a varro­da. A helyi lakosokon kívül állás­talanok lettek a fiadi és a kis­bárapáti dolgozók is. Azóta üre­sen és kihasználatlanul áll az épület a település központjában. Márxz Konrád polgármester azt mondta: a község vezetésének van elképzelése a hasznosításra, ám a megvalósításhoz szükséges tízmilliók hiányoznak. Több funkciót ellátó, közösségi házat képzeltek az épületbe, ahol he­lyet biztosítanának különféle ren­dezvényeknek. A mellette levő szabad területre játszóteret ál­modtak a gyerekeknek, mivel ez sincs a faluban. Lenne hely egy kisméretű focipályának is, vala­mint elképzeléseik között szere­pel szabadtéri színpad létesítése. A megvalósításhoz csak jelentős állami támogatás kellene. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Száz nótát énekel Az egyik kedvenc időtöltése a 69 éves Tippel Jánosnak a nótá- zás. Az elmúlt év­tizedekben 94 la­kodalomban vett részt, ahol lehető­sége nyílott ar­ra, hogy jó hangjának, nótás kedvé­nek köszön­hetően magyar nótákat, ci­gánydalokat énekeljen. Azt mondta, hogy legalább száz dalnak kívülről fújja a szövegét Legutóbb a feb­ruári sváb bá­lon nótázott ba­ráti társaságban. BONNYAI MAGÁNÜGYEK Rózsatöveket nevel Sári a kedvence Hiányzik a „pörgés" Vörösboros polgármester Munkát és kikapcsolódást is je­lent a ház körüli kertészkedés, a rózsatövek ne­velése Czimmermann Editnek, aki fér­jével együtt 1991-ben Né­metországból került a településre. Azóta beil­leszkedtek a csendes, tiszta le­vegőjű faluba. A mintegy 100 éves parasztházat felújították, korszerűsítették, rendbe tették a környezetét is, ahol megte­rem a konyhába szükséges zöldség is. Edit, aki húsz éven át az egészségügyben dolgozott Frankfurtban, szívesen tölti a tavaszi napokat a szabadban és „bíbelődik” a rózsatövek neve­lésével. Az évből általában 8-9 hónapot töltenek a faluban. Horváth József szereti az álla­tokat. 1991 óta hajtja az önkor­mányzat két lo­vát, Reményt és Rigót. A szófo­gadó állatokkal az idős lakos­ságnak végez munkát: szánt, fogasol, vet, kukoricát vagy fát visz. A 16 éves Remény, illetve az egy évvel fiatalabb Rigó már nagyon a szívéhez nőtt. Megkedvelte a két kancát. Re­ménynek 2003-ban csikaja is született. Sári lett a neve. Most az a legkedvesebb jószág, akit gyakran kényeztet is: cukrot, kiflit és napraforgót is kap a virgonc állat. Horváth József azt mondta, kényes arra, hogy az általa hajtott lovak mindig tiszták legyenek. Harmincegy évet dolgozott a 47 éves Egri Dezsőné, aki tavaly november 4-től állástalan lett. 1985-ben került a bonnyai varro­dába. Az évtize­dek alatt több tulajdonost is szolgált mint szalagvezető, ké­sőbb pedig varrodavezető. Már 16 évesen kezdte a munkát, ami nagyon hiányzik számára. Különösen a napi „pörgés”, az intézkedés, amihez hozzászo­kott. 25 dolgozóért felelt, irányí­totta az üzemet, a termelést Hi­ányzik a közösség is, ahol meg­beszélhették a dolgokat, a kü­lönféle ügyeket. Manapság nyu­godt az élete, ám így nem örül neki. Most a ház körül dolgo­zik, ápolja beteg apósát. Két, nem kevés munkával járó hobbija van Márcz Konrád polgármester­nek. A bonnyai Öreg-hegyen le­vő pincéjénél 400 négyszögöl területen otelló szőlőt művel hagyományos, tőkés rendszer­ben. Gyakran jár a hegyre, mert a szőlő gondozása, ápolá­sa, később a bor kezelése sok és türelmes munkával jár. Ott nem zavarják, kikapcsolódást jelent a madarak énekének hallgatása is. A múlt héten is meglátogatta a pincét, hogy vörösbort fejtsen húsvétra. A település első emberének má­sik kedvenc időtöltése a mé­hészkedés. Tervezi, hogy növe­li a családok számát. Somogy Kertjének asszonya Hét éve látja el a Somogy Kert­je Üdülőfalu háziasszonyi teen­dőit Cseh Mari­ann, aki Stutt­gartból került a Koppány-völgyi faluba. Feladata sokrétű. Szer­vezi a vendégek fogadását, gondoskodik elhe­lyezésükről, felügyeli a gaz­daság működését. A változatos programok szervezése, lebo­nyolítása is munkakörébe tar­tozik. Azaz: irányítja és össze­fogja az üdülőfalu működését. Tavasszal és ősszel elsősorban cégek tartanak itt képzéseket, konferenciákat, nyáron pedig a kisgyermekes családok kere­sik föl leginkább. Most az étterem beindítása jelent újabb kihívást.

Next

/
Thumbnails
Contents