Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
s 2005. március 27., vasárnap Riport, interjú 7 Ónodi kiszállt a Meseautóból Ónodi Eszter az egyik legnépszerűbb magyar színésznő. Annyira az, hogy „tréfából” már el is rabolták. Többek között ebből is MEGTANULTA, HOGY KELL TUDNI NEMET MONDANI. Viszonylag sokat filmezik, de ő kevesli. Most leginkább a színházi munkájára koncentrál. N éhány éve azt mondta, igen jó életforma volt az ön számára, hogy délelőtt próbált, délután otthon töprengett a szerepén, este pedig játszott. Zavarta, hogy sok egyéb munka miatt már oda ez a nyugodt életforma. Gondolom, most még kevésbé van ideje.- Azóta valamennyire megtanultam együtt élni ezzel a helyzettel Jobban be tudom osztani a dolgaimat, gyakran reggeltől estig dolgozom, de ha szükségét érzem, nagy ritkán tudok szabad estét, szabad napot csinálni.- Akkor már nincs semmi stressz?- Stressz mindig van. De olyasmik miatt már nem stresz- szelem magam, mint kezdő színész koromban. Akkor küzdöttem azzal, hogyan fogadnak el az emberek. Problémát okozott nekem, hogy az a közönségréteg, amely csak a színházra nyitott, hogyan fogadja, hogy filmekben is játszom.- Azt érezte, hogy aki a Katona József Színházban látta, annak ciki volt, hogy a Meseautó főszerepét eljátszotta?- Egészen biztosan. De az is lehet, hogy ez csak az én paranoiám volt.- Netán a színházban is akadt, aktcsúnyán nézett önre?- Ezt nem tudom. A színészek ilyen tekintetben elnézőbbek, mert tudják, mik a lehetőségek Magyarországon. Amire hívnak minket, azt csináljuk. A civilek sokkal könnyebben ítélkeznek. A színészek viszont pontosan tisztában vannak vele, hogy nagyon kevés munkából választhatunk, így az is előfordul, hogy méltatlan helyzetbe kerülünk.- A Meseautó szerintem elég rosszul sikerült.- Ezt nem tisztem megítélni. Én mindenesetre jónak tartottam, hogy a Meseautóban szerepet vállaltam, mert rengeteget tanultam ebből a helyzetből. Amikor az ember huszonöt napon keresztül kamera előtt van, akkor sokat tanul a filmezésről, a különböző beállításokról, a világításról. Ez a forgatás számomra jó gyakorlatot jelentett ahhoz, hogy a későbbiekben rájöjjek, mit csináljak másképpen. Az egészből a legtanulságosabb a média érdeklődése volt.- Megrohanták?- Hát persze. Elképesztő, milyen emberekkel találkoztam. A show-műsoroktól kezdve, az utcán, az éttermekben gyarapít- hattam az emberismeretemet. Volt, ami boldogsággal töltött el, alig akartam elhinni, hogy nem hagynak fizetni, mert láttak a Meseautóban vagy a Valahol Amerikában. Vidéken, ahol két hétig dolgoztam, a szakács mindig megkérdezte, mi a kedvencem, mit főzzön másnapra, a salátába tett paradicsomiból pedig szívecskét, rózsát forfnált. Ezek legalább olyan döbbenettel töltöttek el, mint a Kész átverés show, amit a mai napig nem tudok hova tenni, hogyan gondolták ezt azok, akik kitalálták?- Arra gondol, hogy viccből elrabolták?- Igen, elraboltak autóval és az M3-ason elindultak velem kifelé a városból. Közben ketten folyamatosan azt kérdezgették, kérek-e unicumot, füvet? És azt is mondogatták, hogy meseautóban vagyunk. ÓNODI ESZTER- Elhitte, hogy benne van egy emberrablásban?- Hogyne hittem volna el. Ott kaptam majdnem szívrohamot. Mobilon hívtam a rendőrséget, akiknek persze elfelejtettek szólni és valóban kijöttek.- Hagyták telefonálni?- Hagytak. Ebből azt gondoltam, hogy nem profik, tehát még veszélyesebbek, mert kiszámíthatatlanok, ráadásul már ittak is. Közöltem a rendőrökkel, hogy engem elraboltak.- A rendőrök tudták, hogy ismert színésznő?- Ezt nem tudom, abban a pillanatban nem ezzel foglalkoztam. Közben még le is merült a telefonom, de annyi lélekjelenlétem volt, hogy tudtam, nem szabad abbahagynom a telefonálást, a süket telefonba tovább mondtam, hol járunk éppen. Rémes volt. A végén pedig a rendőrök lezárták az adott útszakaszt, és amikor megálltunk, ott volt a pezsgő, a stáb tagjai bevallották, hogy csak átvertek. A rendőrök pedig letolták őket, hogy nem jelentették be előre, mire készülnek. 1973-ban született Budapesten. A pályája elejétől a Katona József Színház tagja. Az ELTE bölcsészettudományi karára, angol szakra járt, csak ezután felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Fontosabb színházi szerepei: Izabella (Szeget szeggel), Iza (Yvonne, burgundi hercegnő), Miranda (A vihar), Annié (Játék a kastélyban), Polly (Koldusopera), Cynthia (Szent György és a sárkány). Fontosabb filmjei: Glamour, Kalózok, Jadviga párnája, Portugál, Meseautó, Hukkle, 'alami Amerika, Boldog születésnapot!, Liliomfi.- Őrjöngött?- Őrjöngtem, persze, miközben nagyon megkönnyebbültem. De volt olyan pillanat, amikor azt hittem, hogy tényleg vége az életemnek. Utána az orrom alá dugták a hozzájárulást, amit a mai fejemmel nem írtam volna alá, de akkor szinte öntudatlan állapotban voltam. Valószínűleg erre a pszichológiai állapotra épít a műsor. Utólag jöttem rá, hogy ez az egész mennyire kínos, mennyire gáz, megpróbáltam letiltatni, de nem sikerült.- Színészi szempontból viszont ez lehet érdekes, valamikor még felhasználhatja, hogy halálfélelmet élt át.- Halálfélelmet én a Balatonban is tudok produkálni. Gyerekkoromban például tizenkétszer csináltam bukfencet, és annyira elszédültem, hogy azt sem tudtam, hol van a kijárat.- Ebből a sok tapasztalatból mi szűrődött le?- Hogy rettenetesen gyerekcipőben jár nálunk a sztárkultusz, vagy talán mondjuk azt, hogy a hírességgyártás. Ez már Amerikában vagy akár Nyugat-Euró- pában biztosan flottabbul megy. Már megtanultam, hogy tudni kell nemet mondani, például reggeli beszélgetős show-ra, főzőcskeműsorra.- Mindenféle magazin címlapján viszont ott a fényképe.- Amikor az ember filmben szerepel, kötelező a promóció. Elvárják, hogy feltűnjek bizonyos magazinok címlapján.- Egyszer azt mondta, hogy „.reklámfelület vagyok”.- Ilyen esetben igen. De ez már nem zavar, tudom ezeket a dolgokat a helyükön kezelni. Abból a szempontból jó volt mindez, hogy abból a kicsit zárt körből, amit a színház jelent, ki tudtam tekinteni.- Képes volt megcsinálni, amit igen kevesen. Olyan nagyon nem adta el magát, megmaradt a megbecsült müvészszinházi közegben, de közben országosan is ismert, népszerű lett. És ehhez nem vezetett tévéműsort, pedig kérték rá.- Ebben jó adag szerencse is van, hiszen nekem megadatott, hogy sok filmben kaptam feladatot. Az emberek többsége pedig mégiscsak a moziból és a hozzá kapcsolódó tévéműsorokból ismeri a színészeket.- Miközben rendszeresen hangsúlyozni szokta, hogy nem kiköpött színészalkat.- Ahogy az ember a művésznőket, dívákat elképzeli magának, olyan tényleg nem vagyok.- Még mindig megmaradt kicsit bölcsészlánynak?- Nem. Csak egy jó fej csajnak tartom magam. Biztos sokan nem így látják, de én legalábbis erre törekszem.- Minden kornak megvan a maga tipikus filmszínésze. Valamikor például leginkább szőke bombázóra volt szükség. Lehet, hogy most a normális, jó fej csajok a divatosak?- Nem tudom. Ez talán húsz év múlva állapítható meg. Különben pedig szerintem emble- matikus filmben még nem játszottam, bár ez is sokszor később derül csak ki. És, amikor nagyobb szerepeket játszottam a vásznon, akkor mindig más karakter voltam. Bár a Teréz- anyuban a szerepem hasonlíthat ahhoz, mint amit a Boldog születésnapot! című filmben csináltam. Ebből azonban nem szeretném levonni azt a következtetést, hogy beskatulyáznak. Ez persze rajtam is múlhat, de nem feltétlenül. Abból kell válogatnom,' amire hívnak. Az emberek hajlamosak ugyanis azt képzelni, hogy én mint foglalkoztatott filmszínésznő rendszeresen kapom a postaládámba a forgatókönyvek tömkelegét, és válogatok belőlük. Pedig ez közel sincs így.- Szokta mondani, hogy igazán nagy alakítása sem volt még.- Törőcsik Mari is azt mondta, hogy volt négy jó estéje a pályáján. Akkor mit szóljak én?- Ilyeneket lehet mondani, de pusztán csak nekem ő több jó estét szerzett. Hogy az ön korosztályából és színházából hozzak példát, Fullajtár Andrea teljesítményét Médeiaként nagy alakításnak gondolom a Katonában.- Örülök, hogy így gondolja. Szerencsés pillanatban találkozott a szerephez illő alkat, egy hozzá illő rendezővel. Ez meglehetősen ritka, de az apró dolgoknak is lehet örülni. Egy-egy jó pillanatnak, megtalált gesztusnak. Az elmúlt évben túlzottan megosztottam magam, de most sokkal intenzívebben tudok a színházi munkára koncentrálni, és ezt borzasztóan élvezem. Jó társulatban játszani szuper érzés. Más ember dolgozni megy fáradt arccal, én pedig játszani megyek. Lehet, hogy nekem is fáradt az arcom, de közben tudom, hogy tök jó lesz játszani. Elképesztően ütőképes társulat van a Katonában. Sok a tehetséges fiatal, még közéjük számítom magamat is. Nemcsak szakmai szempontból jók, hanem előadások után ott maradunk a büfében, filmklubot is szervezünk magunknak, pingpongozunk, forgózunk az alagsorban. Miközben a színészek megbecsülése mindinkább a béka feneke alatt van, mi igyekszünk jól érezni magunkat. Bóta Gábor IMÁDTAM VELE DOLGOZNI Máté Gábor szinész-rondozö Az én rendezésemben játszott először a Katona József Színházban, a Szeget szeggel Izabella-szerepében. Szerettem ebben a produkcióban, már akkor kitűnt, hogy meghatározó színésznővé válhat. Nem tucategyéniség. Unikális személyiség. És ez annak ellenére látszott, hogy az előadásnak voltak ellentmondásai, de ez nem rontotta le az ő teljesítményét. Bozsik Yvette koreográfus Imádtam vele dolgozni a Commedia deli' arte című produkció próbáin, a Kamrában. Az egyik kedvenc színésznőm. Igazi bohóc, van humorérzéke, mer csúnya, mer groteszk lenni. A színészek táborában meglepően jó hallása van, az elsők között tanulta meg a tánclépéseket. Engem gyakran a híres filmszínésznőre, Julietta Masinára emlékeztet. Bezerédi Zoltán színész Az udvarlója leszek a Katona József Színház új produkciójában. Ascher Tamás rendezi Congrave így él a világ című művét. Egy nagyon helyes jelenetet próbálunk éppen, amiben Eszter a partnerem. Én Sir Bunfordot, egy tudatlan, faragatlan fickót játszom, és szerepem szerint az Eszter által alakított nőnek udvarolok, aki nem belém szerelmes.
