Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 19.. SZOMBAT 11 HÉ TV EGE Erőltetett menet - Radnóti oldalán emberi sors A kaposvári születésű Landler Iván a költő társaként raboskodott a bori munkatáborban Vas András Bor. Egy kis település valahol a szerb-román-bolgár hármas ha­táron. Égbe nyúló hegyek, kris­tálytiszta hegyi tavacska. Az idilli környezet azonban csaló­ka, a település határában fekvő rézbánya a második világhábo­rúban náci munkatáborként működött, ahol elsősorban ma­gyarországi zsidók és zsidó származásúak dolgoztak, hal­tak az őrök kegyetlenkedése és az állati munka miatt. A ke­gyetlen tábori életről az itt ra­boskodó költőóriás, a meggyil­kolt Radnóti Miklós ad hű ké­pet a Bori noteszben. Aztán a szövetségesek előretörésével, a jugoszláv partizánok támadá- saival szemben tehetetlen né- " met hadsereg megkezdte a * visszavonulást, s a táborok la­kóit is útnak indították. Az első bori transzportban Radnóti mellett ott menetelt a kaposvá­ri születésű, az 1945 óta Fran­ciaországban élő vegyész, Landler Iván is.- A saját önfejűségemnek kö­szönhettem, hogy oda kerültem - kezdi a 86 esztendős kora el­lenére fiatalos öregúr, aki a ka­posvári Fő utca egyik régi há­zának nagypolgári lakásában élő barátjánál vendégeskedett néhány napot. Alig ötvenméter- nyire szülőházától: 1919-ben az Anker-házban látta meg a nap­világot. - Franciaországban, Toulouse-ban jártam 1939-ben egyetemre, és hazajöttem a nyári szünetre. Több kinti ba­rátom óvott az úttól, maradjak, de én látni akartam a szüléi­mét. Hazajöttem, s mivel kitört a háború, nem tudtam vissza­menni. Zsidó származásom mi­att behívtak munkaszolgálatra: Vácra, majd amikor beléptünk a háborúba, az első munkaszol­gálatos századokkal együtt Uk­rajnába kerültem.- Még szerencsésnek Is vallhatta magát, hiszen a második transzport meg sem állt a Don-kanyartg.- Ha ön ezt szerencsének ne­vezi... Kijevbe, Vinnyicába ke­rültem, 1943 őszéig kint dol­goztam.- Mindezt elkerülhette volna, ha hallgat a barátaira.- Olyan korban éltem, ami­kor nem volt túl sok választási lehetőségem. Tízévesen költöz­tünk fel Pestre, a Fasori evan­gélikus gimnáziumban érettsé­giztem. Nem is akármilyen osz­tályban: a legtöbbre talán Harsányi János vitte közülünk.- Az 1994-es közgazdasági Nobetdí- jas?- Személyesen. Szinte min­denkit felvettek egyetemre. Ne­kem viszont nem volt esélyem.- A numerus clausus, azaz az egye­temeken a zsidók létszámát maximáló törvény miatt?- Nem voltam osztályelső. Tanulás helyett inkább a Fra­diban vízilabdáztam. így Csehszlovákiában, Brnóban próbálkoztam a Német Techni­kai Főiskolában. A német ki­sebbség egyik felsőoktatási in­tézménye volt. Az 1937-38-as tanévben hallgattam itt vegyé­szetet, ám a történelem ismét közbeszólt.- Gondolom, Csehszlovákia feldara­bolása húzta keresztül a számításait- így kerültem ki Toulouse- ba.- Onnan kis kitérővel Ukrajnába, majd vissza Magyarországra.- 1944 tavaszán, az ország né­met megszállása után ismét be­hívtak munkaszolgálatra. Ezút­tal a szerbiai Borba kerültem a Láger Heidenauba.- Zagublca fölé, a hegyekbe, ahogyan Radnóti írta róla.- A költő ott építette velünk együtt a vasutat. Hat hónapig voltunk együtt, láttuk a vissza­vonuló német csapatokat, felet­tünk szálltak el az olaszországi Foggiából a román olajmezők fe­lé tartó szövetséges bombázók.- Minden jel arra utalt, hogy lassan véget ér a háború.- Hozzánk is eljutottak a hí­rek a normandiai partraszál­lásról, az orosz előrenyomulás­ról, a román kiugrásról. Ami­kor kiderült, hogy a németek felszámolják a tábort, azt hit­tük, hazamegyünk.- Végül Is így történt..- Nem éppen így gondoltuk. Mindenki az első transzportba akart kerülni. Optimisták vol­tunk, a szabadulásról beszél­gettünk. Kivéve Radnótit. Ek­kor írta a Levél a hitveshez cí­mű versét: egyedül ő látta az előttünk álló szörnyűségeket. Őt a második transzportba osz­tották, csak nehezen sikerült kiügyeskednie, hogy velünk jö­hessen.- A második csapatot felszabadítot­ták a jugoszláv partizánok...- Mi gyalog mentünk Bajáig, onnan vonattal Százhalombat­tára, majd ismét gyalogosan az osztrák határ. Közben az SS és a magyar kísérők szemrebbe­nés nélkül agyonlődözték, - verték a betegeket, sérülteket.- Köztük Abdánál a költőt- Ekkor már nem volt ve­lünk, a betegeket ugyanis egy szekérre pakolták. Aztán egy őrmester parancsára agyonlőt­ték őket.- Önök viszont „sikeresen” elérték a határt- Eljutottunk Oranienburg- ba, a koncentrációs táborba. Annyira le voltam gyengülve, hogy likvidálni akartak. Sze­rencsére kiderült, hogy tudok LANDLER IVÁN 1919-ben született Kapos­váron. 1937-ben érettségizett Bu­dapesten. 1937-39 között előbb a cseh Brnóban, majd a francia Toulouse-ban hallgat vegyé­szetet 1939- BEN hazatér. 1940- 44 között munkaszol­gálatos előbb Ukrajnában, majd a szerbiai Borban. 1944- 45-ben az oratiienbur- gi és a flossenburgi haláltá­bor foglya. 1945- től Párizsban él Ku­tatóintézetekben, vegyipari cégeknél dolgozott. franciául, s az egyik holland or­vosnak éppen kellett egy ilyen tolmács.- Szerencse a szerencsétlenségben.- Aztán átkerültem a flossen­burgi lágerbe. Egy rabokból álló vegyészcsoportot szerveztek. Nekünk kellett volna kikísérle­tezni egy vegyi fegyvert.- Erre azonban már nem volt Idő.- Jöttek a szövetségesek, a németek kiürítették a tábort. Regensburg felé tereltek, ám útközben utolért minket egy amerikai páncélosalakulat, és az őreink elmenekültek. Más­nap már egy szövetséges kato­nai kórházban ébredtem, ahol tálcán hozta egy nővér a reg­gelimet. Azt hittem, álmodom. Szerencsére nem az volt, a rémálom is véget ért... A Játékváros köszönti a város új polgárait, szeretettel várja ° v f a babákat és szüleiket. " Kaposvár, Fő u. 27. Tel.: 82-412-414 „ERŐS VÁRUNK. A NYELV" (Kosztolányi) Újszülöttek ajándékkal : Kedves Olvasóink! : Ezentúl minden szombaton : közöljük azoknak a gyerme- : keknek a nevét és legfonto- : sabb első adatait, akik a : Kaposi Mór Megyei Kórház- : bán születtek. Az új jövevé- : nyéknek nyerési lehetőséget : is kínálunk. | Amennyiben a megjelenést : követő csütörtökig beküldik , címünkre (7400 Kaposvár, : Kontrássy u. 2/a - e-mail: i hirdtan.somogy@axels.hu ) a : hirdetésben felsorolt gyerme- : kék és a szülők teljes nevét, : lakcímét, valamint telefonszá- j mát, részt vehetnek azon a : sorsoláson, amelyen egy-egy : kisfiú és kislány két-két kar- : tón kölyökbarát Óbudai Gyé­• mánt szénsavmentes ásvány- : vizet nyer. A borítékra írják : rá: „Babák”. A nyertesek nevét : mindig a következő hét szom- | hatján közöljük. A szülők, nagyszülők, hoz- : zátartozók, barátok pedig a : keddi lapszámunkban hirde- j tésben köszönthetik a babákat. : E heti nyerteseink: : CZEIBERT SZONJA KATA j NAGY DÁVID KRISZTIÁN • A nyeremény átvételéről és a : köszöntési lehetőségről ér- : deklődjenek a 82/528-113-as : telefonszámon! Családi olvasóverseny Balatonlellén Márton László Negyedik alkalommal rendezték meg tegnap a családi olvasóver­senyt a balatonlellei művelődési házban. 2002-ben az olvasás évé­ben Kelemen Margó pedagógus ötlete alapján indult útjára ren­dezvény azzal a céllal, hogy a vá­rosban minél többen vegyenek könyvet a kezükbe. Lellén mára egyértelművé vált, hogy játékos formában is lehet az olvasást nép­szerűsíteni. Míg az első olvasó­versenyen 65 fő versenyzett, teg­nap 130-an, köztük 90 gyermek, ültek az asztalok köré, hogy szá­mot adjanak az elolvasott művek­ről, amelyeket sok család otthon közösen böngészett át- Elsősorban ismert magyar szerzők műveiből állítjuk össze az olvasásra ajánlott listát, mely­ből nem hiányozhatnak a mesék és népmesék sem. A felkészülési időszakban a városi könyvtár író­olvasó találkozókat szervezett, ahol a versenyzők személyesen is találkozhattak egy-egy szerzővel - mondta Kelemen Margó. Ma a számadás ideje volt, megtudhat­tuk, mennyi mindenre emlékez­nek például Szabó Magda, Fekete István, Benedek Elek műveiből. A legjobb eredményt elért csa­patokat, családokat értékes könyvjutalommal díjazták. A ve­télkedő védnöke Kenéz István pol­gármester volt Díszvendégként Herényi Károly és Móring József Attila országgyűlési képviselőt, valamint Bántó Zsuzsannát, a fo- nyódi Mátyás Király Gimnázium igazgatóját hívták meg. Regisztráció Mihályfalvi László A meghívón olvasható: 'Re­gisztráció 9 órától 10 óráig. Az előadás 10 órakor kezdődik a nagyteremben.' Természete­sen nemcsak egyetlen meghí­vón olvasható az idézett 're­gisztráció' szó, hanem szinte valamennyin, amely olyan rendezvényre hív bennünket, ahol 'regisztrálni kell magun­kat'. Mit tehet ilyenkor a sze­gény magyar ember, aki csak sejti, mint macska az esőt, hogy mit jelenthet ez a titok­zatos szó? Fellapozza az Ide­gen szavak és kifejezések ké­ziszótárát, és megnézi mit je­lent pontosan a 'regisztrál' és a 'regisztráció' szó. Ott ezt ol­vashatja: regisztrál (latin ele­mekből) 1. lajstromoz, beje­gyez, jegyzékbe vesz 2. nyil­vántart... 5. tudomásul vesz; jelzi, hogy tud róla. És a re­gisztráció? 1. lajstromba, jegy­zékbe vétel 2. jegyzék elkészí­tése 3. tények, jelenségek fel­jegyzése, rögzítése nyilvántar­tás céljából... Mit kezdjünk ezek után az ilyen hirdetéssel: 'Ha tanár­ként szeretnél regisztrálni, ke­ress meg!' Egyszerűbb és ért­hetőbb formában: „Ha tanár­ként szeretnél jelentkezni, ke­ress meg!" Más: 'Regisztrációs lapot küldünk.' Nem kell! Küldjenek csak „jelentkezési" lapot! Aztán itt vannak a kereske­delmi tévék délutáni bárgyú kitalálósdi mű­sorai, amelyek eleve két-há- rom év közötti gyermekek számára tesz­nek fel kérdé­seket. Bocsá­natot kérek a kicsiktől! Ezek­ben a műsorokban ezerszer is halljuk: 'Minél többször re­gisztrálja magát, annál na­gyobb a nyerési esélye.' 'Tes­sék most regisztrálni!' 'Ezen a számon lehet regisztrálni.' 'Aki négyszer telefonált, négy­szer regisztrálta magát.' 'Ha telefonált, regisztráltuk.' 'Re­gisztráljon legalább egyszer!1 'Indítsanak el egy utolsó re­gisztrációt!' ' Megnyeri a száz­ezret az a versenyző, aki re­gisztráltatja magát.' 'Aki nem játszott, az is regisztráltatta magát.' A borzasztó az egész­ben, hogy soha nem tévesztik el! Véletlenül sem mondják például így: „Tessék most tele­fonálni!" „Ezen a számon je­lentkezzen!" „Ha telefonált, bejegyeztük." „Aki nem ját­szott, azt is jegyzékbe vettük." stb. Nem ártana az ilyen meghívók megfogalmazóit és e tévék szószátyár, félművelt műsorvezetőit egy, a helyes beszéd elsajátítását célzó, tan­folyamra 'regisztrálni' (beje­gyezni vagy elküldeni)!

Next

/
Thumbnails
Contents