Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-09 / 57. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 9., SZERDA ALMANACH 026 BELEG EZ A HÍR BELEGEN Szétválogatva gyűjtik a hulladékot Két szelektív hulladékgyűjtő sziget is létesült tavaly a falu­ban. Egy éve a polgármesteri hivatallal szemben, valamint az élelmiszerbolt mellett állí­tották fel a különböző színű gyűjtőedényeket. A falu lakói azóta az uniós normáknak megfelelően szétválogatva gyűjtik a hulladékot. Tízmilliós hiánnyal számolnak Mintegy 95 millió forintból gazdálkodhat az idén a tele­pülés önkormányzata. Ez nagyjából tízmillióval keve­sebb, mint amire szükség len­ne, ezek a vezetők önhikis pá­lyázatot nyújtanak be, s a központi keretből remélnek támogatást. Átalakítják az óvoda konyháját Több mint harminc gyerek jár az óvodába, ám így sem kifizetődő helyben főzni rá­juk. Éppen ezért az önkor­mányzat 3 millió forintért fő­zőbői melegítőkonyhává akar­ja átalakítani a helyiséget. Riasztó kerül a tűzoltószertárra Egyfajta raktárhelyiségként is üzemel a tűzoltószertár a településen, s ezt sajnos a tol­vajok is tudják. Mivel már többször is lába kelt gépek­nek, eszközöknek, az önkor­mányzat elhatározta, riasztót szereltet az épületre. Legu­tóbb ugyanis egy Honda kis- traktort loptak el a hívatlan látogatók, ám szerencsére a jármű a múlt héten megkerült. Kései költségvetés Ritkaságszámba megy, hogy egy településnek márciusra nincs költségvetése. Belegen bizony előfordult: a képviselő-testület két pártra szakadt: egyik fele forráskiegészítő támogatásokra kívánt pályázni, a másik viszont költségcsökkentést akart. Há­rom testületi ülés fulladt kudarc­ba, míg végre megoldódott a konfliktus: négy régi, a költsé­gek faragását kívánó képviselő lemondott. Helyükre a kislistá­ról kerültek újak a testületbe, mely végre március első pénte­kén elfogadta a költségvetést Ha megkésve is, de visszatért a falu a normál kerékvágásba. EZT FŐZIK BELEGEN Bográcsos marhapörkölt Hozzávalók: 2 kg marhacomb, 3-3 paprika és paradicsom, sza­lonna, hagyma, fokhagyma, pi­rospaprika, 4 dl vörösbor, fűsze­rek. A szalonnát kis tűzön kiol­vasztjuk, a hagymát megpirít­juk rajta. Ezután levesszük a bográcsot a tűzről, s ha kihűlt, megszórjuk pirospaprikával. A kockára vágott húst beletesz- szük, fehérre pirítjuk, majd fel­öntjük vízzel, valamint a bor háromnegyedével. Hozzáadjuk a karikára vágott paprikát, pa­radicsomot és megfűszerezzük (borssal, ka­kukkfűvel, csi­petnyi majo­ránnával). Ha a hús félig meg­főtt, megsóz­zuk. Ezután fo­lyamatosan pótoljuk az elfőtt le­vet vízzel és a bor maradékával. Főtt krumplival vagy nokedli- vel tálaljuk. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Munka nélkül a falu negyede közlekedés Nagyatád időben messzebb van, mint a megyeszékhely Rengeteg a munkanélküli Belegen, a faluban csak Fábián Ferenc üzemében van munka Tartottunk kicsit a belegi túrá­tól, hiszen ki tudja, a somogyi mellékutak mennyire járhatóak egy-egy nagyobb havazás után, ám a Kutasról Ötvöskónyi felé tartó sokadrangú út állapota semmivel sem volt rosszabb a 61-es főútnál. Azért a faluba ér­ve többen érdeklődtek az útvi­szonyokról, jóllehet a többség, akinek elengedhetetlenül szük­séges volt elhagynia a telepü­lést, már - dacolva az időjárás­sal - régen elment.- Rendkívül nagy a munka- nélküliség - kezdte Tamás Csa­ba polgármester -, minden ne­gyedik itt lakó állástalan. A leg­többen Kaposvárra ingáznak, az első turnus, aki a reggeli mű­szakba megy, már a fél négyes vonattal útnak Indul. A falu éppen a Kaposvár- Gyékényes útvonal mentén fek­szik, s így vaspályán van össze­köttetése a megyeszékhellyel.- Jellemző, hogy a 40 kilomé­terre lévő Kaposvárra hama­rabb be lehet érni vonattal, mint a 12-re fekvő Nagyatádra - tette hozzá a falu első embere. De Atádra kevesen járnak, a kisvárosban éppúgy hiányzik a munkalehetőség, mint Belegen. A faluban csak az alpolgármes­ter, Fábián Ferenc személyében akad egy vállalkozó, aki 14 em­bert foglalkoztat.- Emiatt a költségvetésünk nagy része az intézményfenn­tartásra és a segélyekre megy el - állította Fábián Ferenc. - Fon­tos, hogy itt tartsuk az iskolát, az óvodát, hiszen nélkülük tény­leg halálra lennénk ítélve. Az oktatási intézményeken kí­vül két bolt, két kocsma, nyugdí­jasklub és művelődési ház talál­ható a faluban. Utóbbiakra hárul a feladat, hogy összefogja a he­lyieket, ám csak ritkán rendez­nek itt összejöveteleket.- Azt tervezzük, hogy kialakí­tunk egy játéktermet a fiata­loknak - vette át a szót a polgár- mester. - Lenne benne csocsó-, rex- és pingpongasztal, hogy ne az utcán kallódjanak a gyerekek. A fiatalok mellett az asszo­nyoknak a kórus, míg a csapat­munkát kedvelőknek a mazso- rettcsoport jelent kikapcsoló­dást. Sportolási lehetőség vi­szont nincs. A tervek között sze­repel egy kispályás focicsapat felálh'tása: első lépésként a fü­ves kézilabdapályát akarják le­betonozni. Hátha a sporttal új lendületet kap a falu. MÚLT ES JOVO Eltűntek a marhák a faluból Munka után nyugalom Ötvennyolc esztendeje költözött a faluba Héjjas Jánosné, aki sze­rint régen igencsak szegény vi­dék volt a belegi.- Aztán hirtelen fejlődésnek indult a település - állította az idős asszony -, létrejött a téesz, felépült a tejcsarnok, mindenki­nek lett munkája. Héjjas Jánosné évtizedeken át volt tejátvevő. A 90-es években aztán megszűnt a tsz, s vele együtt épült le a tejcsarnok: a fa­lu lakói közül egyre többen ma­radtak állás nélkül, vagy kény­szerültek állandó ingázásra.- A csúcsidőben 72 beszállí­tója volt a tejcsarnoknak - mondta Héjjas Jánosné. - Ez azt jelentette, hogy a faluban 72 portán foglalkoztak szarvas- marhával. Az embereknek még ott volt a háztáji is. Sokat dol­goztunk, de jól éltünk. El tud­tuk adni a terményt. Most vi­szont nincs munkahely, és még otthon sem termelnek semmit, úgysem találnának rá vevőt. Miután egyre szegényebb lett a falu, megszűntek a szórakozá­si lehetőségek is: már a mozi sem üzemel. Ám Héjjas Jánosné nem akar elköltözni. Jól érzi ma­gát a faluban, ahol mindenki is­meri, s itt legalább számíthat az emberekre. Bár hatalmas a munkanélküli­ség a településen, s sokak szá­mára reménytelennek tetszik a jövő, akadnak, akik semmi pén­zért nem költöznének el. Aki itt született, nehezen hagyja el ezt a békés kis közösséget.- Hatalmas ereje van a falu- közösségnek - mondta Kiicsön Norbert, aki annak ellenére, hogy Kaposvárra jár dolgozni, nem költözne el a megyeszék­helyre. - Régi belegi család sar­ja vagyok, itt éltek a szüleim, nagyszüleim, ideköt minden. Együtt nőttem fel a mai 20-30 éves generációval, nem tudok elszakadni tőlük. Még akkor sem, ha mára - mivel korosztálya nagy részé­nek családja van - lazultak a kapcsolatok. Ráadásul a talál­kozóhelyek száma is lecsök­kent, hiszen bezárt az ifjúsági klub, így ha valamelyikük nem trombitálja össze házába a csa­patot, csak a kocsmában tud­nak találkozni.- Oda pedig nem szívesen já­rok - tette hozzá Kücsön Nor­bert. - Otthonülő típus vagyok, szívesen makettezem, szobrász- kodom, faragok, zenélek. A min­dennapi munka mellett kell va­lami, ami megnyugtat. S itt, Belegen megvan ez a nyugalom. Tucatnyi paripa áll az istállóban Önvédelmi csoport a falu nyugalmáért A billentyűsöket kedveli a polgármester Befogadták a kutasi postáskisasszonyt Az indiai földönforgó a galambász kedvence Megyeszerte híresek a mazsorettek Harmincöt esztendeje foglal­kozik lovakkal Wenzel Károly. A belegi nyugdíjas istállójában tucatnyi Nóniusz paripa áll.- Ezek igazi fogatlo­vak - így Wenzel Károly ám lassan már kiha- óban van- íak. Oros- íázáról és a hortobá­gyi mé­nesből si­került őket megvásá­rolnom. Nemrég alakult meg a faluban az önvédelmi csoport, hogy ele­jét vegye az el­szaporodott lo­pásoknak.- Húsz taggal alakultunk - mondta Heczer János, a cso­port vezetője. - Mindenkinek érdeke, hogy csökkenjen a bű­nözés. A településen ugyanis már több betörést is elkövettek. Az önvédelmi csoport megala­kulása óta viszont nem történt komolyabb atrocitás. A csoport­nak jó a kapcsolata a nagyatádi rendőrökkel is. Összetartásu­kat jellemzi, hogy új tag csak az alapítók egyetértésével ke­rülhet közéjük. Nagy zenebolondnak ismerik a helyiek a falu polgármeste­rét, Tamás Csa­bát. A polgár- mester gyerek­korában gitá­rozni tanult, ám megunta, hogy komo­lyabb zenéléshez állandóan társakat kellett keresnie.- Tizenkét éve váltottam - így Tamás Csaba -, úgy döntöt­tem, hogy kipróbálom a billen­tyűs hangszereket. Döntését nem bánta meg, a mai napig szívesen szintetizátorozik. A település lakóinak örömére nemcsak magának játszik, de gyakran fellép különböző ren­dezvényeken is. Bár a szomszédvár Kutason lakik, mégis mindenki ismeri és szereti Zarka Miklósáét. Már hogyne lenne így, amikor a belegi postahi­vatal üzemel­tetője nemcsak a küldeménye­ket gondozza lelkiismerete­sen, de a betérő vendégekkel is mindig szívesen szóba ele­gyedik. A postát ugyanis so­kan felkeresik, hiszen nem­csak a küldeményeket és csekkeket lehet feladni-átven- ni, de Zarka Miklósné klasszi­kus trafikárut, kávét, cigaret­tát, újságokat, sorsjegyeket és édességet is árul. Több mint 40 éve, hogy ga­lambokkal kezdett foglalkozni Nagy László. Még gyerek­ként szeretett bele a mada­rakba, s a mai napig tenyészti őket.- A kedvencem az indiai földönforgó - így a galambász -, amelyiknek ugyan van szárnya, de nem tud repülni. Emellett budapesti tollas lábú keringőt és magyar óriást is tartok. Jelenleg 30 galamb fészkel a dúcban, ugyanis gaz­dájuk már nem ér rá annyit foglalkozni velük, mint né­hány éve, amikor tagja volt a megyei egyesületnek is. Kilenc esztendeje alakult meg a faluban a mazsorettcsoport, amely azonban 2002-ben anyagi és sze­mélyi okok mi­att megszűnt.- Most ismét adottak a felté­telek a működé: Fábián Ferencné, a csoport ve­zetője. - Ahogy híre ment, hogy ismét munkához látunk, máris sokan jelezték, hogy szívesen jönnének. A belegi mazsorettek megye­szerte szívesen látott vendé­gek voltak egy-egy ünnepsé­gen: amerre jártak, a közön­ség gratulációi mellett serlege­ket és különdíjakat nyertek.

Next

/
Thumbnails
Contents