Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-04 / 29. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 4„ PENTEK A nyelv ad új esélyt Szulokon fejlődés Nyáron használják, télen tervezgetik a fürdőt A felnőttekkel ellentétben a gyerekek élvezik a telet A termálfürdő télen zárva tart, hó takarja, az önkormányzatnál mégis sokat gondolnak a falu legnagyobb tulajdonára mosta­nában. Nem halogathatják to­vább a felújítását, s akárhogy osztanak-szoroznak, a várható több tízmilliós költség nem akar csökkeni. Tavaly ősszel írták meg azt a pályázatot, amellyel pénzt remélnek az egyik meden­ce vízforgatójára. A berendezés közel tízmillió forintba kerül, s nélküle májusban ki sem nyit­hat a fürdő. - Ez még csak maga a berendezés. Azt le is kell tele­píteni, a medencét pedig felújíta­ni. Mindez szűkén mérve is 20- 25 millió forint - számol hango­san Virth József polgármester és Hengerics József programkoordi­nátor. - Ez csak egyetlen meden­ce költsége, nekünk pedig há­rom van. A teljes felújítás aligha áll meg 80-100 millió forint alatt. Ha legalább egy medencét sike­rül felújítanunk, akkor már ki­nyithat a fürdő, de a folytatást semmiképp nem úszhatjuk meg. Hiába szereti a közönség a szuloki strandot, hiába jó hatású a termálvize, pénz és fejlesztés pélkül ez nem sokat ér. Hasonló gondban lennének az iskola fenntartásával is a ke­vés diák miatt, de nemzetiségi nyelvet oktató iskolaként szeren­csére magasabb állami támoga­tást kapnak. Szulokban ennek köszönhetően elviselhető terhet jelent a kisiskola életben tartása. - Szakmailag ideális az alacsony osztálylétszám, hiszen jut idő az alapos felkészülésre - mondja Pfeiffer Mátyásáé, aki az év elejé­től igazgatja az iskolát -, ráadá­sul rengeteg többlethez is jutnak a gyerekek. Heti öt órában taní­tunk német nyelvet, s minden évben szinte a teljes nyolcadik osztály megszerzi az alapfokú nyelvvizsgát. Szinte az egész is­kola táncol a hagyományőrző együttesben. Zenét is oktatnak a barcsi zenetanárok, ez épp most egészült ki gitároktatással. Az új igazgató is tagja annak a kórusnak, amely nemrég ala­kult, az a Nüssig Éva vezeti, aki a most induló gitároktatást is irányítja. - A táncosairól már évek óta ismert a falu. Ideje, hogy a dalairól is megismerjék. A 35 tagú énekkar magyaror­szági német nemzetiségi dalo­kat énekel, sok köztük a szuloki gyűjtés - mondják. Nem csoda, hogy a gyerekek már a nyolcadik végén nyelv­vizsgát tesznek, hiszen egész kicsi koruktól németül beszél­nek velük. Az óvodában az egyik óvónő csak magyarul, a másik csak németül szól a ki­csikhez. - Nehogy azt higgye bárki, hogy ez már nyelvtanulás. Itt a hangsúly a játékon van, hi­szen az óvodában a játék az egyetlen dolga a gyereknek - mondja Mikóné THxler Angéla óvónő. - Nálunk a gyerekek tán­colnak, németül beszélnek, és észre sem veszik, hogy közben megalapoztuk a nyelvtudását. _———— —----------------------------— MÜ LT ES JÓVÓ Félszáz család zümmög Németverseny, svábtánc Egyedül Potencz József foglalko­zik méhekkel Szulokban. Ő sem régóta; 2000-ben szerezte be az első kaptárokat. Ma 57 méhcsa­lád döngi körül. - Könyvből ta­nultam és egy idős kálmáncsai méhész segített az elején. Az sem tántorított el, hogy eleinte alapo­san megböködtek a méhek. Úgy gondoltam: fizetéskiegészítés­nek jó lesz - mondja. - Ma is munka mellett méhészkedem, ezért is nem tartok több családot. A méhek főleg tavasszal adnak feladatot. Kétféle méze van: akác és rep­ce. - Ez utóbbi hamar bekristá­lyosodik, de teába kitűnő. A helyi németek szívesen viszik. A falu­siak persze inkább az akácmézet választják. A családom mind­egyiket szereti. Nagy mézfo­gyasztók lettünk. Hogy miért nincs több méhész a faluban, arra ő sem tudja a vá­laszt. Gyanítja, ez a szűkülő piac­A család az akácmézet kedveli bán keresendő. - Megérkeztek az uniós szabályok, és az olcsó kínai méz, amire nem vo­natkozik semmi. Tőlünk meg­követelik a színvonalat, a kínai méznek is alig nevezhető. így a legjobb esetben is csak fizetés­kiegészítés lehet a méhészet Sikerrel szerepelt a pécsi gimná­zium regionális német nyelvi versenyén a nyolcadikos Balogh Alexandra és Virth Norbert. Mindketten 4. helyen végeztek. Számukra - úgy tűnik - minden a német nyelv és kultúra körül forog, nem csak jól beszélnek németül, a hagyományőrző tánc- együttesnek is tagjai. - Nálunk a családban is fontos ez; a nevelő­apámnak hatalmas gyűjteménye van egykori sváb népviseletből, használati tárgyakból - mondja Alexandra.- Nekem nehezebb a dolgom, mert a családom tagjai nem tud­nak németül. Csak arra támasz­kodhatok, amit az iskolában megtanulok - így Norbert. - Sze­rencsére itt erős a nyelvoktatás. Azt mondják: nehéz verseny volt, mezőnyben kellett bizonyí­taniuk. - A mienknél sokkal jobb helyzetben lévő iskolák di­ákjaival kellett versenyeznünk. Virth Norbert és Balogh Alexandra Néhány napja túl vannak a felvételin. Pécsi gimnáziumba je­lentkeztek. Alexandra azért, mert még nem döntötte el, hogy merre menjen tovább. Norbert már céltudatosabb: 14 évesen is biztosan tudja, hogy számítás- technikával akar felnőttként foglalkozni. EZ A HÍR SZULOKBAN Milliók eszközökre Kétmillió forintot költhetnek el felszerelésre az általános isko­lában; a többcélú társulás tag­jaként ennyi pénzhez jutott a falu, amit kizárólag iskolai esz­közök és berendezések vásár­lására lehet fordítani. Már meg­van a helye a pénznek: iskola­bútort cserélnek és szemléltető­eszközöket vesznek. Jobb megvilágításban Idén felújítják a művelődési ház világítórendszerét. Lámpá­kat, konnektorokat cserélnek újakra. Mindehhez egy NKA- pályázaton nyert háromszázer forintot a falu önkormányzata. Még az első félévben elvégzik a korszerűsítést. Fűtés a hivatalban Gáz-központi fűtést alakítanak ki a polgármesteri hivatal épü­letében ebben az évben. Ma még az irodákban kályhákkal csinálnak meleget, azonban idén szeretnék korszerűsítem a fűtésrendszert Hóembert varrtak Textilekből varrtak hóembert • szülői segítséggel a szuloki gyerekek; még a hó megérke­zése előtt állították és télcsa- logatónak szánták a fickót. Si­kerrel jártak, hiszen azóta a tél Szulokba is megérkezett, s azóta jó néhány igazi hóem­ber társulhatott az első répa­orrú mellé. Egymást érik a bálok Néhány napja nyugdíjasbált rendeztek nagy sikerrel, előtte sváb bál volt, s az iskolai far­sang is lezajlott már. Torlasz az úton Átjáró vagy sem? - ez foglalkoz­tatja karácsony óta a szuloki- akat. Ekkor ugyanis a termőföl­dekre vezető mellékutat eltorla­szolta a szomszédos ház tulaj­donosa. Az asszony azzal érvel, hogy a teherautók tönkreteszik a házát és saját tulajdonával egyébként is azt csinál, amit akar. Az emberek pedig azt mondják: már száz éve is út ve­zetett erre, nem lehet csak úgy lezárni. Nincs irigylésre méltó helyzetben, akinek döntenie kell ebben a vitában, az újság­író legszívesebben mindnek igazat adna. Annyi biztos: a tor­lasz egyelőre marad, hiszen a hatóságnak harminc napja van a döntésre. EZT FŐ ZIK S ZULOKBAN Babos tészta és inberáder Farsang táján inberádert, far­sangi fánkot készítenek Szu­lokban. Rippel Istvánná re­ceptje szerint a hozzávalók: fél liter tej, 2 kanál cukor, amit forralunk, s 30 dkg lisztet hoz­záadunk. Ezt kikeverjük, majd öt tojás sárgáját egyenként hozzáteszünk. 3 tojás fehérjé­ből habot verünk, s ez is aprán­ként bele kerül. Kis edényben bő, forró zsírban kis kanállal kiszaggatjuk. Fahéjas vagy ka­kaós porcukorban megforgat­va tálaljuk. Ahány szájra fő­zünk, annyiszor fél marék ba­bot kell használni a babos tészta el­készítésé­hez. Meg­főzzük zöldséggel, mintha le­vest készítenénk. Ezután pör­költalapot készítünk és a meg­főtt babot ebben megforgatjuk. Tejföllel gazdagítjuk és kifőtt tésztát forgatunk hozzá. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Táskák csuhéból Idősebb Dibuz Józsefné a kukori- cacsuhéból ké­szít táskákat. Ál­lítja: a fehér ku­koricáéból lesz a leg­szebb tás­ka, ami tar­tós is. Van, aki hatodik éve használja ugyanazt. A 77 éves asszony a felvidékről hozta a tudományát. Szülőföldjén töb­ben is értettek ehhez, ma már Szulokban is ismerik néhányan a technikáját. SZULOKI MAGÁNÜGYEK Kosarat ad Rippel Istvántól szívesen veszik, ha kosarat ad. Húsz éve, nyug­díjazása után szokott rá a készí­tésükre, azóta többtucatnyi ke­rült ki a keze kö­zül. Ha ideje en­gedi és persze kedve is van hoz­zá, még ki is főzi a vesszőket, mert abból lesznek a legszebb kenyértartó kosár­kák.- Nyugdíj mellé kellett vala­milyen elfoglaltság - mondja.- Idős szomszédoktól tanultam a technikáját. Régebben több is elkelt a fonott kosarakból, ma már kevesebbet vásárolnak. Azt tapasztalom, hogy mivel Szu­lokban is egyre kevesebben gaz­dálkodnak, ezért nincs szükség már annyi kosárra sem. A legkisebb szuloki A december első napjaiban szü­letett Engis Szabolcs, aki pilla­natnyilag a legfiatalabb szuloki lakos. A kisfiú 3,48 kilogramm súllyal jött vüág- ra és az 53 centi­méterével igen szép legényke. Az édesanyja örömmel újságolta, hogy a baba ma már a kétszeri étkezéstől el­tekintve szinte átalussza az éj­szakákat, így már jut ideje egy kis pihenésre is a csecsemő gondozása és a család ellátása mellett. A jó étvágyú kisgyerek nappal nyugtalanabb, kicsit hasfájós. A jövetelét nagyon vár­ták már a családban. Főleg a négyéves bátyja, aki a Péter névre hallgat. Az édesapjuk is nagyon büszke a két fiára. Pipák a falon Dibuz Józsefeknél láthatóan min­den a dohány körül forog. A csa­lád ma már az egyedüli dohány- termesztő ma­radt az egykor dohányáról híres településen. Dibuz József elmondta, hogy négy hektáron termesztik évek óta a pallagi nagylevelűt A termést már le­adták a felvásárlónak, de a füs­tölnivalóra akkor Is emlékeztet­nek a lakás falán sorakozó szebbnél szebb pipák. Nemcsak a dohány jut eszükbe ezekről, hanem Dibuz József apósa, Simonics Péter is. A tíz éve meghalt egykori bognár faragta ugyanis valamennyit, és az ő emlékére tették ki a*falra a sok szép pipát. Négyévesen a színpadon Szecsei Fanni még csupán négy­éves, de már otthonosan mozog a színpadon, hiszen a kislány a szuloki néptánc- r> együttes oszlo- JoH >•>. pos tagja. Nincs 1 azonban egyedül» a korosztályá­ban. hiszen a lei; 'i több óvodás vele táncol a néptánccsoportban. Természetesen számukra a pró­bák is játékosak, és a produk­ciójukat is a népi játékokra építik. Megtudtuk: a legkiseb­bek kedvence a susztertánc. Fanni édesanyja tanítja be a gyerekeknek a sváb tánclépése­ket, így a kislány számára különösen nagy élmény, hogy az anyukájával járhat a próbák­ra. Persze ez felelősséget is ró mindkettejükre. Népviselet és dohánymag Virth József polgármestert gyer­mekkora óta ér­dekli a néprajz. Évtizedek óta gyűjti az elő­dök haszná­lati tárgyait, viseletét. Ál­landó hely- történeti ki­állítássá ren­dezte a gyűj­teményét. Az egykori szulo­ki sváb tiszta­szobát idéző gyűjtemény ma is látható a falu központ­jában. A fa­lusiak tud­ják: régi, kidobásra szánt tár­gyaiknak örül a polgármester. ALMANACH - 217 - SZÜLÖK

Next

/
Thumbnails
Contents