Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

Közélet, gazdaság, politika 2005. február 20., vasárnap Rémhír a szuperinfluenza Halálos influenzavírus száguld hazánk felé - adták hírül néhány napja a bulvárlapok. A VÉSZJÓSLÓ TU­DÓSÍTÁSOK szerint a britek már felfújható hullaházakkal készülnek a várható pusztító járványra, amely már elérte Ausztriát. Lapunk kiderítette: az új betegség egyelőre kacsa. M egváltozott tulajdon­ságú vírus száguld át Európán - terjedt el a hír szinte órák alatt. A mutáns kórokozó állító­lag száz kilométert képes még­is, tenni egy nap alatt, s mi sem I jelzi jobban a veszélyességét, I mint hogy Olaszországban IL már hárommillióan, Német­országban pedig másfél milli­óan kapták el a betegséget, amely már Ausztriában is tom­bol. Egyes híradások német tu­dósokra hivatkoztak, akik leg­alább 20 ezer, de inkább 90 ezer ember halálát jósolták a „szu­perinfluenza” szövődményei miatt, sőt, más források szerint Nagy-Britanniában a kormány állítólag már be is szerezte a fel­fújható halottasházakat, s kitele­pítési terveket is készített. (Hogy az influenza ellen hová lehetne a derék szigetországia­kat kitelepíteni, arra már nem tértek ki a jól értesültek...) Eköz­ben itthon, persze, az elégedet­len hangok is felharsantak: egész Európa a járvány ellen harcol, s nálunk az illetékesek a kisujjukat sem mozdítják?- Szó sincs gyilkos szuperinf­luenzáról - állítja dr. Bujdosó László, országos tisztifőorvos. - A járvány, amely január eleje óta egész Európában megbetegedé­seket okoz, egy régóta ismert, „A” vírus, melynek altípusát is meghatározták: H3-N2. Védőol­tással 60-90 százalékos haté­konysággal lehet szembeszállni vele. Időseknél, illetve legyengült szervezetűek ese­tében valóban fennállhat a tüdő- gyulladás szövőd­ményének kocká­zata, de mivel az esetek többségé­ben ezért a pneu- mococcus nevű kórokozó a felelős, s ellene is létezik vakcina, tömeges áldozatokról vizionálni nem több egyszerű pánikkeltésnél. Az országos tisztifőorvos reméli, félreértésről, s nem szándékos pánikkeltés­ről van szó. Amúgy sejti, mi táplálhatta a gyors lábakon járó rémhírt. Az ugyan­Tavaly az A-vírus mindössze 130 ezer megbetege­dést okozott or­szágszerte, míg a tavalyelőtti - ami­kor jelentősebb járvány volt - 500 ezer megbetege­dést regisztráltak. is valós veszély, hogy ha a Tá­vol-Keleten áldozatokat szedő madárinfluenza, illetve az em­beri influenza vírusa találkoz­ik, ebben az esetben egy új ví­rustörzs jöhet létre. A madár­influenza ugyan egyelőre nem terjed emberről emberre, ám ha van egy köztes vírusgazda - ilyen például a sertés -, amely mind az emberi, mind pedig a madárinfluenzát megkaphatja, ak­kor kialakulhat egy kórokozó, ami ellen egyelő­re még nem léte­zik oltóanyag. Ám ez a „rande­vú” még nem jött létre, s így a tö­meghalált okozó szuperinfluenza veszélye sem több egyszerű hi­potézisnél. Ezt az elméleti lehe­tőséget hozták össze a valóban létező nyugat-európai influen­zás megbetegedések hírével, s így kaphattak lábra a gyilkos vírusról szóló értesülések. Az Európai Unióban külön biztos foglalkozik egy esetle­Ha valaki influenzás lesz, a legjobb, ha otthon ma­rad, sok folyadékot, gyü­mölcslevet, illetve C-vita- mint fogyaszt, s nagyon sokat pihen, mivel a szervezet rengeteg energiát használ el a be­tegség legyőzéséhez. Járványos időszakban érdemes felhagyni a do­hányzással, mert ez nö­veli a megbetegedés kockázatát. A tüsszögö embereket is érdemes kerülni, vagy - ha ez nem kivitelezhető - maszkot is fel lehet ten­ni. Ez utóbbi védekezés csak nálunk furcsa, külföldön egyre gyakoribb. Megfelelő maszk a gyógyászati segédeszközöket árusító üzletekben pár száz forintért beszerezhető. ges világjárványra való felké­szüléssel. Magyarország 1997- ben csatlakozott ehhez az in­tézkedési tervhez. Az orszá­gos tisztifőorvos szerint ha­zánk a felkészülés terén sem­mivel sincs elmaradva a többi országhoz képest.- Biztos, hogy a nemzetközi közlekedésben komoly szigorí­tások következnének be - jelen­tette ki dr. Bujdosó László. - Sőt, hasonló korlátozásokra lehetne számítani a kereskedelemben is. EGY INJEKCIÓ MELLÉKHATÁSAI Nem kap kártérítést az a férfi, aki egy influenza elleni védő­oltás után félig megvakult. A jogerős ítélet szerint nem bizo­nyítható egyértelműen, hogy a vakcinától vesztette el a lá­tását. A 30 éves fiatalember 1999 decemberében kapta meg az oltást. Pár nap múlva belázasodott, s agytörzsi és gerincvelő-gyulladást állapítottak meg nála. Hosszas keze­lés után javult az állapota, de bal szemére megvakult. A fér­fi tíz és fél millió forint kártérítést és havi 38 ezer forint élet­járadékot követelt a háziorvosától és a magyar államtól - sikertelenül. Az ítélet szerint nem bizonyítható a védőoltás és a férfi betegsége között összefüggés. Egyelőre azonban mindösz- sze a már jól ismert influenza- vírussal kell számolni - s az esetszám sem éri el azt a szin­tet, amit járványnak lehetne ne­vezni - mondta dr. Melles Már­ta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója. A leg­több megbetegedést Budapest­ről és Győr-Moson-Sopron me­gyéből jelentették.- Ez az esetszám az évszak­nak megfelelő gyakoriságú - je­lentette ki. - Még mindig nem késő felíratni a védőoltást, amit patikában beszerezve az orvos ad be a páciensnek. Magyarországon minden év­ben egymillió-háromszázezer ingyenes védőoltást osztanak ki az influenza által leginkább ve­szélyeztetettek - hatvan éven fe­lüliek, krónikus betegek - kö­zött. A szakemberek szerint ez a legjobb megelőzés. Ugyanak­kor azt minden illetékes cáfolja, hogy az oltóanyagnak veszélyes mellékhatásai lennének. Ki olvas ma József Attilát? Németh László nevezte „bagótlan Kakuk Marcinak” József Attilát, akinek drámája, hogy halálával lett költő­vé. Proletárszentté avatták, volt az ifjonti lázadás jelképe is, újabban pedig GYUFÁSDOBOZOKON LÁT­HATÓ a portréja. Mégiscsak József Attila Emlékévet ünnepelünk, de ki olvassa ma a költőt? Tgaz hogy a Jelbeszéd című 1 lemezemet betiltották, de 1 nem is engedték, hogy ráke- JLrüljön József Attila Bolyon­gok című verse - meséli Koncz Zsuzsa. - Ebben azt kérdezi a költő: „Merrefelé menjek? Balra- e vagy jobbra?” Szocialista em­ber nem kérdezhet ilyet, tudja a választ, hangzott az indoklás. Történt mindez 1973-ban, amikor a magyar irodalomtörté­net és a kultúrpolitika még min­dig az első számú proletárköltő­ként tartotta számon és így is ta­nította József Attilát. A költő megítélése körüli zavarokra, pro­letárszentté ava­tásának körül­ményeire utal a Kaláka együttes vezetője, Gryllus Dániel is, aki négy év­vel későbbi ese­tet idéz.- Első nagyle- mezünkről, 1977-ben le kel­lett vennünk há­rom József Atti- la-verset, köztük a Tudod, hogy nincs bocsánat cí­műt - mondja. - A hivatalos in­doklás szerint a verset éneklő Radványi Balázs hangja hasonlí­tott Aradszky Lászlóéra. A Betle­hemi királyokba is belekötöttek, úgy engedték lemezre, ha gyor­sabb verziót készítenek belőle. Napjainkban nemigen szü­lethetnének ilyen történetek József Attila utóéletéről, akinek az idén ünnepeljük születése századik évfordulóját. Látvá­nyosnak ígérkező emlékév he­teit tapossuk, lesznek pályáza­tok, előadói estek, szavalóver­senyek, az érettségizők pedig már most dörzsölik a tenyerü­ket: irodalomból legalább egy tétel biztosan József Attila lesz majd, miként emlékévekhez il­lik. A 250 millió forinttal megtámogatott emlékév hiva­talos megnyitóján el is hang­zott, hogy „a megemlékezések­kel remélhetően az emberek újabb erőt és hitet kapnak a költészet és József Attila nagy­ságától”. Olyannyira érzékel­hető ez az erő és hit, hogy Jó­zsef Attila portréja már gyufás- dobozokon is megjelent. Különös, hogy költőként csak a halálakor született meg. Addig kevesen ismerték, Németh Lász­ló hidegnek, „bagótlan Kakuk Marcinak” tartotta, halála után több nekrológot írtak róla, mint amennyi cikket a köteteiről. Az elmúlt tizenöt évben Jó­zsef Attila nem tartozott a kul­túrpolitika kedvencei közé, a Mama című verse is eltűnt a korszak anyák napi ünnepsé­geiről, hiszen snassz volt egy kommunista költőként emlege­tett lírikus gondolataival ünne­pelni. A polgári kurzus örülhet, hogy „megúszta” a József Attila Emlékévet, hiszen sem az An­tall-, sem az Orbán-kormány kultúrpolitikája nem tudott mit kezdeni a költővel. Pedig a dog­matikus József Attila-kép lebon­tása már az ötvenes évek végén megkezdődött. Volt mit lebon­tani: miután államosították Jó­zsef Attilát, reprezentatív prole­tárköltőt faragtak belőle, akiről még azt is kinyilvánították, hogy költészete és a kommunis­ta párt politikája azonos tőről fakadt. József Jolánnal öccse életrajzát is átíratták azzal, hogy a költőt Rákosi Mátyás ve­zette az igaz útra. A szocialista magyar iroda- lomtörténetben a Petőfi-Ady- József Attila költőtrió jelentette a haladó hagyományt, a nyolcva­nas években a fiatal írókat tömö­rítő és forrongó kör József Attila nevét vette fel, előtte pedig 1968 tavaszán a költő nagy gondolati versétől kölcsönözte nevét az Eszmélet Kör. Programjainak meghívóin az Ars poetica két so­rát idézték: „Én túllépek e mai kocsmán, / az értelemig és to­vább”. Az MSZMP vette a lapot és betiltotta a kört. József Attila személye sokáig tabu volt, Czeizel Endre is csak 1989 után vállalkozott betegsé­geinek elemzésére.- Rá is jellemzők voltak a magyar költőgéniuszok kórraj­zának főbb jellegzetességei - magyarázza a genetikus. - Túl- érzékeny volt, hajlamos a de­presszióra, élete végén már ke­délybetegnek volt tekinthető és e baja vezetett odáig, hogy ön- gyilkosságot kqvetett el. KIFÜRKÉSZHETETLENÜL TÖKÉLETES Tverdota György irodalomtörténész szerint József Attila kuta­tása emberlétünk legrejtélyesebb, lég meg rend ítő(Db titkaival való foglalkozást jelenti, alakja és költészete éppen e kifür­készhetetlen mélységtől és tökéletességtől izgalmas annyira. - Divatos költő, elmúlt az őt övező hisztéria, és József Attila számára derűs korszak következik - mondta Tverdota György. - Az iskola manipulálja, kánonokat tart a gyerekek elé. Éppen egy középiskolai tanúrtól hallot­tam, hogy ha ma pedagógus vagy diák verset olvas, Jó­zsef Attila-kötetet tart a kezében. A tabudöntögetők között tűnt fel Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgató­ja is, aki könyvvel cáfolta, hogy József Attila öngyilkos lett.- Kizártam, hogy a költőt moszkvai kommunisták lökték a vonat alá, azt is bizonyítom, nem követett el öngyilkosságot - vélekedik. - Labilis idegrendsze­rű volt, nem várta meg, amíg Szárszón a tehervonat elindul - próbált átbújni a szerelvények között. A vonat meglódult, a himbálódzó vaslánc halálos ütést mért a fejére.- Szórtabb a kép, mint eddig, az oktatásban és a köztudatban is egymás mellett él a proletár­költő, a szókimondó és lázadó, friss szemléletű, a létkérdésekkel foglalkozó József Attila - mond­ja Fenyő D. György, a Magyarta­nárok Egyesületének alelnöke..­Az emlékév törekvése is az, hogy a tudományos tanácskozá­soktól az avantgárd véleménye­kig terjedjen a József Attila-kép megjelenítése. Nagy szó, hogy nem romlott a költő megítélése, népszerűségének a rendszervál­tás, a posztmodern sem ártott. A mai kultúrpolitikának nincs ha­tározott képe József Attiláról és ez így van jól. Csontos Tibor Könyvesbolto­sok mondják, hogy József Attila-köteteket legfeljebb ajándékozási alkalmakkor vásárolnak, a könyvtárak­ban pedig ta­nulmányírás­hoz kölcsönzik a költő verseit.

Next

/
Thumbnails
Contents