Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-11 / 35. szám

ALMANACH 15 9 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 11., PÉNTEK- PORROGSZENTPÁL Hótorlasz zárta el a külvilágtól vonzerő Csend van és nyugalom a zsáktelepülésen Az év elején kinyitott teleház egyre népszerűbb a fiatalok körében A jeges úton embert próbáló ma­nőverrel lehet csak bekormá­nyozni az autót a szentpáli bekö- tőútra. Aki nem ismerős erre, az az utolsó pillanatban veszi ész­re, hol kell elfordulni. A napokig tartó havazás következménye­ként egyetlen sávosra szűkült az út, a szemből jövő postakocsi alig fér el. Egy teljes napig voltak elzárva a külvilágtól a helyiek, olyan torlaszokat emelt a hó. Csuhái Zsolt és párja szerint ép­pen ez az, ami vonzóvá teszi szá­mukra a falut.- Nincs átmenő forgalom, csak csend és nyugalom - mond­ta Csuhái Zsolt. A Bakonyból költöznek ide, az új ház már el­készült. Egy holland családon kívül ők az új betelepülők a falu­ban. Csendes helyre vágytak, ahol gazdálkodhatnak. Gyógy­növénytermesztéssel szeretné­nek foglalkozni. A fiatalember szerint jó a faluközösség, össze­tartanak az emberek és segítik egymást. A pár már a madarakat is megszelídítette, kerti madár­etetőikben cinkék, zöldikék, pin­tyek, tengelicek laknak jól. Kihalt az utca, a hideg a há­zakba száműzte az embereket. Jólesik belépni a kultúrházba, ahol már ki lehet bújni a télika­bátból. A számítógépek előtt fia­talok ülnek. A január elején megnyílt teleház nagyon nép­szerű. A terminálgépen aprócs­ka gyerek játszik. Olyan elmé- lyülten, hogy egy idő után fel­adom és nem kérdezgetem. Az apja, Füstös József vezeti most a teleházat. Egy közmunkaprog­ram keretében alkalmazzák, mindössze három hónapig. Hogy utána mi lesz? Még nem tudja. Ahogy Szabó János polgár- mester sem. Nagy dolog a tele­ház, több pályázati forrásból ju­tottak korszerű gépekhez.- Tervekből idénre is maradt - tudjuk meg a polgármestertől. Miközben farsangi fánkkal kí­nál, sorolja ezekek Akadály­mentesíteni szeretnék a kultúr- házat és felújítani a tetőszer­kezetét, a nyflászárókat. A te­mető öreg fáit kivágták, he­lyükbe újakat kell ültetni és fel­újítani az ide vezető utat. Végre elkészülhet az a járda is, ami az utolsó háztól a buszmegállóig vezet. Csak érdemes legyen megcsinálni, hiszen már alig van járat, ami erre jön. Délután három órakor senki nem vár buszra. Akinek másutt van dolga, inkább autóba ül. MÚLT ÉS JÖVŐ A málna toldja a nyugdíjat Nem hagyja el a faluját Takaros a portája és a lakása is Szilágyi Istvánodnak 74 évesen még szép rendet tart maga kö­rül, jó időben pedig eldolgozgat a kertben. Van egy kis málnása meg szedrese, azt gondozza. A bogyós gyümölcs ára jól jön nyugdíjkiegészítésként. Tavaly, amikor eltört a karja, a hólapáto­láshoz segítséget kért, ám idén ezt is maga oldotta meg. 1948 óta él a faluban. Nem is tervezi, hogy a gyerekeihez költözik, pe­dig hívják. Egyikük Csurgón la­kik, a másik Gyékényesben.- Sokat változott a falu. Akko­riban, amikor idekerültem, még népesebb volt. A nagyobb gaz­dáknak voltak cselédjeik, azok­nak családjuk... Mára megfo­gyatkoztunk. Az öregek meghal­nak, sok fiatal meg elmegy - mondta Szilágyiné. Ritka nap, hogy ne érkezne valaki látogatóba hozzá. Jönnek a gyerekek, az unokák. Kará­csonykor és húsvétkor hol egyik­nél, hol másiknál vendégeske­dik. Dicsérte a szomszédait, akikkel jót és rosszat megoszt. Az állatállományt felszámolta, már csak tyúkjai vannak. Ha kint nincs mit csinálni, odabenn tévézik. Késő délután adják a kedvenc sorozatát, a híradót pedig ki nem hagyná. Túri Csaba édesanyja liszói lány volt, édesapja helybeli. Ahogyan a szülők számára természetes volt, hogy itt telepednek le, úgy fiuknak sem kérdés, hogy szülő­falujában képzeli el a jövőjét A 24 éves fiatalember festőnek ta­nult, majd letöltötte a sorkatonai szolgálatot. Szerencséje volt, mert a katonaság után kapott munkát, ma is ott dolgozik.- Békés, csendes falu a mi­énk. Hétvégén hazajönnek a kol­légisták, akkor focizunk vagy a számítógépteremben találko­zunk - mondta. Nem titkolta, ke­serűséggel tölti el, hogy egyesek azt mondják, magas a teleház fű­tésszámlája, kevesebbet kellene nyitva tartani.- Helyben nincs más lehető­ség, hova menjünk? - vetette fel Csaba. Mozizhatnának Nagyka­nizsán vagy diszkóba mehetné­nek Csurgóra, de a benzin is pénzbe kerül. A fiatalember por­rogi lánynak udvarol, már 3 éve. Nem szívesen hagyná itt faluját, ezt a nyugalmat másutt nem lelné meg. Jól emlékszik rá, hogy amikor nagyvárosokban éjszakázott, mennyire zavarta az éjszakai forgalom. Azt mondta: örül a falujábá betelepülőknek, reméli, hogy újabb családok jön­nek, van jövője Szentpálnak. EZ A HÍR PORROGSZENTPÁLON Pályázati pénz parlagfűirtásra Parlagfű irtásához remél pá­lyázati támogatást az önkor­mányzat. 292 ezer forintra pá­lyáznak, amelyből kaszálógé­pet szeretnének venni. Önerőt nem kell biztosítaniuk. Bálba mehet minden család A nőket és az időseket köszön­tik a március 11-re tervezett falusi rendezvényen. Az ön- kormányzat szervezi az ün­nepséget, a mulatság zártkö­rű lesz. A vendégek vacsorát kapnak, majd hajnalig tartó zenés mulatság következik. Rövidebb utat terveznek Zalába Régi vágya a helyieknek, hogy megépüljön az a 6,9 kilométe­res betonút, amely a Zala me­gyei Nemespátrón vezetne át, és Liszón keresztül összekötte­tést biztosítana Nagykanizsá­val. Az út tanulmányterve már 1992-ben elkészült és 1996­ban a kiviteli tervek és engedélyek is megvoltak. Liszó akkor visszalépett. Most támogatnák a megvalósulást, ám pályázati forrás nélkül erre nincs esély. Hamar telnek a szemetesedények A szelektív hulladékgyűjtés bő­vítését tervezik. Jelenleg papír-, színes- és fehérüveg-, valamint műanyaggyűjtő edények van­nak a falu központjában. 2003- ban pályázati forrásból hozták létre a gyűjtőszigetet. Megújulhat a harangláb Nincs temploma a falunak, de a többségében evangélikus lakos­ság sosem maradt istentisztelet nélkül: a kultúrház, ritkábban egyes családok adtak helyet ott­honukban a szertartásnak. A község vallási jelképe, a helyiek büszkesége az 1895-1900-ban épült harangláb, amelynek há­rom különböző méretű harangja van. Napjainkra azonban na­gyon rossz állapotba került, ha­laszthatatlan a felújítása. Mivel nem önkormányzati tulajdon, pályázati forintokat nem remél­hetnek a rekonstrukcióhoz. Gyűjtés indult, egy családtól már 36 ezer forintos felajánlás érkezett. A felújítás várhatóan fél-egymillió forintba kerül. EZT FŐZIK PORROGSZENTPÁLON Pulykamellfiié mártásban Szabóné Huszár Bernadett gyakran tesz családja asztalá­ra tejszínes sajtos mártással készült pulykamellfilét. Egy kiló hús kell hozzá, valamint 20 deka trappista, vagy füstölt sajt, öt deci tejszín és egy ana­nász konzerv. Az ételt rozma­ringgal, szerecsendióval, sóval és borssal ízesíti. A pulykamellet besózza, esetleg borssal is megszórja, majd lisztbe, tojásba, reszelt sajtba forgatja. Kivajazott tep­sibe egymás mellé helyezi a húsokat és mindegyikre egy­e g y ana­nász- kari- k á t tesz­nek. A tejszint a fűszerekkel és a maradék sajttal együtt ráönti a húsra, majd sütőbe rakják. Húsz percig fólia alatt süti, majd fólia nélkül. Rizzsel, krumplival tálalja. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA PORROGSZENTPÁL! MAGÁNÜGYEK 85 éves kályha melegít 1920-ban készült az az agyag­vályog téglából épített kályha, amit a Bakó csa­lád eredeti állapotában újított fel. El is kel a me­leg, amit au, nem csak mert rekordhideg van ezekben a napokban, hanem mert ősztől tavaszig dísznövényekkel telik meg a ház. Bakó Lászlóné mint­egy 300 fajtát gondoz. Félő, idő­vel kinövik a lakást. A fiatal polgármester féltve őrzött régiségei Egy régi magtár épületet újított fel s varázsolt otthonossá fele­ségével Szabó János. A megye legfiatalabb polgármestere 2002 óta gyűjti a régiségeket. Először csak a padlásokat járta, ma már a pia­cokat is felkeresi régiség után kutatva. Mintegy száz agyag­edény sorakozik a gyűjtemé­nyében - lekvártartó, tejes­edény, tarkedlisütő, pecsenyés- tál, kuglófsütő - , valamint mo­zsár, rokka, daráló, majolika­lámpa. Többet dísztárgyként használ. Egyik büszkesége a százhúsz esztendős miskolci tál. Könyvkiadást tervez a falu polihisztora Füstös József gyerekkora óta barkácsol. Az elmúlt évek alatt Simson motort és va­dászpuskát, íjat és gitárt is bütyköl már. Néhány éve pedig az foglalkoz­tatja, hogy miért jobb egyik sakktáblán játszani, mint a másikon, s miként növeli a sakkozó teljesítményét a figu­rák formája. Figurális pszicho­lógia - a sakk metamorfológiája című könyvében összegezte ta­pasztalatait, ám a mű egyelőre támogató hiányában kiadásra vár. A sokoldalú fiatalember addig is számítógépes ismere­teit bővíti. Bébikompon utazik a hét hónapos Boglárka Vidáman közlekedik a bébikomppal a falu legfiata­labb lakója, a hét hónapos Csányi Boglár­ka. Édesanyja szerint kiabá- lós, nagy hangú kislány és iga­zi örökmozgó. Az unokatestvé­rek sorában is ő a legkisebb, így bőven jut neki babusgatás- ból, dajkálásból. Féléves koráig csak anyatejet evett, most már a főzelékeket kóstolgatja. Nincs baj az étvágyával, szereti a po­cakját, ha tele van, nyugodtan alszik. Ezt bizonyítja, hogy több mint tízkilós. Amikor mo­solyog, elővillan két kibújt fo- gacskája. Mindent szétszerel és összeszerel Mindent megszerel Imre Ta­más, ami gép. Gyerekkora óta a gépek, szerkezetek szerelmese, traktoros édes­apjától leste el a fortélyokat. A játékautók és -traktorok sose voltak bizton-' ságban mellette, hamar szét­kapta őket, hogy megnézhes­se, mitől működnek. Szeren­csére össze is tudta szerelni. 1974-es Simson motorját apjá­val közösen bütykölik. A fiú 11. osztályba jár, növényter­mesztő gépész lesz. Kihívás számára, hogy megjavítson valamit és nagy örömmel tölti el, ha ez sikerül. Több száz madarat etet minden télen Óvja a környe­zetét és csa­ládja egész­ségét Kiss Erika. A sze­metet válogat­va gyűjti, telen­te 200-300 ma­darat etet. Odafi­gyel, mi kerül a család asztalára. Saját kertjük termését vagy piacon vásárolt zöldséget és gyümölcsöt esz­nek. A tejet és tejtermékeket ha lehet, termelőtől szerzi be.

Next

/
Thumbnails
Contents