Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-10 / 34. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Főút alján, megye szélén remény Elviszi a nyugalmat, de talán munkát hoz az autópálya Olvasók a tikosi könyvtárban. A hideg időben nincs más programlehetőség a kistelepülésen Tucatjával húznak el percenként az autók a hetes úton. A falu bejáratánál csak elvétve fordul be egy-egy. A többségnek fel sem tűnik, hogy a főúttól néhány száz méterre Tikos bújik meg szerényen. Somogy és Zala határán, de mindenképpen a megye szélén. Akár a térképet nézzük, akár az ittenieket hallgatjuk. Ránézésre ez a februári nap is pont olyan, mint a többi. Néhá- nyan tudják csak, hogy a látszat ezúttal csal. Maroknyi ember készülődik a polgármesteri hivatal előtt. Negyedórát maradtak talán. Búcsúznak és biztosan nem is gondolják, két évet vártak a településen erre a negyedórára.- Átvették a munkahelyszínét a csatornaberuházásnak - mondta Kónya László némi lemondással, de azért lelkesen. - Olyan régóta húzódott az előkészítés, hogy én már alig hittem, hogy egyszer idáig is eljutunk. A falu alig 150 lakójának nagyobb része idős ember. Nem ragaszkodtak volna egy újabb közműépítéshez. Sem az azzal járó gond, sem a kiadás nem jön jókor. A Balaton-törvény azonban szigorú és a legtöbb pályázatnál is hátrányos, ha nincs meg a csatornahálózat Pályázatokra pedig szükség van. Csak egy sikeres pályázatnak köszönhető az is, hogy egyáltalán kiderül: nem üres a település. Telekuckó épül a pályázati támogatásból és a közmunkások közreműködésével és némi kis zajjal. Beljebb a melegben olvasnak néhányan. Az orvos után benéztek a könyvtárba is.- Nincs itt mit csinálni ilyenkor, olyan a falu, mintha kifogyott volna - mondja Kiss Zoltánná, aki csak azért jött ki a kapuba, mert a postást várja. Rajta kívül még mindig nincs senki. Lehúzott redőnyök mögé bújtak a falusiak a hideg elől. Kiss Zoltánná azt mondja, nyáron ugyanezen az utcán olyan a nyüzsgés, hogy ki sem igazodnánk rajta. Nehéz elhinni. A falu végén óriási fóldkupa- cok, nincs kétszáz méter. A kupacok helyén egy év múlva már autók tucatjai húznak majd el, az autópályán, ahogy most a túlsó faluvégen a főúton. Abban bíznak, talán nemcsak a nyugalmat viszik, de majd hoznak is valamit. Valamit, amiért talán befordulni is gyakrabban lesz érdemes. MÚLT ÉS JÖVŐ Jövőt a munka adhat „Méltóságos” nyugdíjas Csek Lajos nyolc éve még holládi volt. Aztán gondolt egyet a család és Tikosra költöztek. Azt mondják, nem volt ez nagy döntés, hé szén csak a szomszéd faluba települtek. Csak néhány kilométer a különbség, mégis más itt.- Itt vettünk telket és építkezni kezdtünk - mondta Csek Lajos. - Akkoriban hozzá lehetett megfizethető áron jutni és az sem mellékes, hogy ez egy csendesebb, kedvesebb kis falu. Csekéknek három gyermeke van, s a jövőről is Tikoson gondolkodnak. Igaz, nap mint nap küzdenek mindazzal a nehézséggel, amivel egy ekkora, alig 150 lakosú településen az emberek. Nincs helyben munka, távolabbra meg a közlekedés miatt nehéz eljárni kenyeret keresni.- Ha meg lehetne oldani, hogy kényelmesen, tömegközlekedéssel eljussunk valamelyik városba dolgozni, senki nem menne el Innen. Aki elköltözött, csak az Ingázás miatt tette. Busszal most reggel hatkor kell elindulni és csak este hat után érkezik meg az ember. Négy óra megy el az ember életéből feleslegesen. Ebbe előbb vagy utóbb mindenki belefárad, aztán vagy marad itthon munkanélkülinek, vagy ha szomorúan is, de odébb áll. Kristóf Ernőné horgol, köt és hímez, mint mondja: mi mást is tehetne egy idős asszony Tikoson. Régen sást pörgettek-for- gattak, kukoricát meg tollat fosztottak. Ma már ezeket a munkákat gépek végzik. Annak idején disznót, marhát és lovakat is neveltek, mostanában már csak elvétve akad egy- egy udvarokban. Tikos régebben gazdag falu volt, kanászok és csordások is dolgoztak a helyiek közt és a mai bolt helyén állt a csarnok, ahová a tejet hordták - mondja Annus néni. A változások ellenére el nem költözne a településről, hiszen mindene megvan, amire csak szüksége lehet. Betörés sincs a faluban, ahogy Annus néni mondja: inkább jobban összetartanak a népek, mint egykor. Barátnője harminc éve költözött Tikosra, egymást csak testvéremnek szólítják. Az idősek ugyan nem szerveznek összejöveteleket a faluban, de nem is igénylik, hiszen épp azért szeretik a települést, mert olyan békés, nyugodt kisfalu, mindenki teszi a dolgát. Annus néni úgy tartja: a régi nyugdíjához képest ő most méltóságos asszonyként éldegél a településen. EZ A HÍR TIKOSON Megújul és bővül a hivatal. csak utólagos finanszírozással juthat majd hozzá. Három évvel ezelőtt kezdték meg az önkormányzat épületének tatarozását. A belső helyreállítással már elkészültek, a külső munkáknak azonban csak múlt ősszel tudtak nekilátni. A beruházás során ugyanis kiderült: egy új folyosóval kell bővíteni az épületet, mert a régi olyan állapotban volt, hogy nem lehetett újravakolni. Ezenkívül megújul az épület homlokzata és egy mozgáskorlátozott-feljárót is megépítettek. A fejlesztésre 2,1 millió forintot fordítottak, aminek a felét a területfejlesztési tanácstól nyerte el a falu. Újrarendezték a települést Elkészült Tikos új rendezési terve. Jelenleg a szakhatóságok bírálják a munkát és amint ez elkészül, a falu kép- viselő-testülete is elfogadja majd. Az önkormányzat ehhez a fejlesztéshez 900 ezer forintot nyert. Ehhez azonban Gazdag múlt a határban Két éven keresztül folyt ásatás Tikos környékén. A régészek az autópályát készítették elő a feltárással. Tikos és a szomszédos falu, Szegerdő közötti területen igen gazdag leletanyag került elő. A bronzkortól a középkorig számos, edényt és ékszermaradványt ástak elő a régészek. A nyugalom érték Tikos mindig büszke volt természetes gazdagságára és arra a nyugalomra, ami a Kis-Bala- ton csücskében meghúzódó hangulatos erdőktől övezett kis falut jellemezte. Amikor aztán kiderült, hogy autópálya épül a település határában, mindössze egy tikosi emelt szót ellene. Az idősek azért törődtek bele, mert jó pénzt adtak földjeikért az útépítők, a fiatalabbak meg azt remélték, így majd, ha nem is Tikosra, de valamelyik közeli városba csak települ valami üzem, ahol munkát kaphatnak. Kicsit több, mint egy év múlva tehát már két nagy forgalmú út fogja majd közre a korábban olyan békés kis falut. S ha munka se lesz majd meg nyugalom sem, biztosan bosszankodnak majd a faluban... EZT FŐZIK TIKOSON Borsópástétom Egy kiló sárga- vagy zöldborsót úgynevezett koptatott, sós vízben jó puhára főzünk. Áttörjük, belekeverünk két egész tojást, egy evőkanálra való zsiradékot vagy olajat, csipetnyi borsot, reszelt és megpirított vöröshagymát, sót és egy kis kanál szódabikarbónát. Kivajazott tálban elsimítjuk, meg- szurkáljuk és szép pirosra sütjük. A főzővizébe a sót mindig csak akkor tesszük bele, amikor már forr. Sült virslivel, tükörtojással vagy vala- m i - 1 y e n k ö - vesztett füstölt hússal fogyaszthatjuk ezt a tartalmas egytálételt. A CIKKEKET ÍRTA: FÁBOS ERIKA ÉS MEISZTERICS ESZTER FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA TIKOSI MAGÁNÜGYEK Pulóverrel látja el családját Kiss Zoltánná szinte minden kézimunkához ért. Szépen horgol és hímez, de legjobban kötni szeret. Főként ilyenkor, amikor a szabadban nem talál magának más elfoglaltságot. Pulóvereire egy egész család vár, de legfőképp óvodás kisunokája, akinek épp egy különleges darabot készít. Hímezni is gyakran szokott Magdus néni, ebben a hideg télben azonban nagyobb szüksége van a családnak egy- egy meleg darabra. A fonalak mostanában nagyon drágák, épp ezért jó pár évvel ezelőtt felvásárolt ma már alig kapható egyedi fajtát. Afalu legidősebb „krónikásai” Gulyás Ferenc 81 évvel ezelőtt született Tikoson. Azóta szinte minden napját itt töltötte és a legidősebb tikosi- ak közé tartozik. Nyugdíjasként is tevékenyen telnek a hétköznapjai. Minden munkát megtalál a ház körül, de azért ma már a múlton való gondolkodásra is futja az idejéből. Szülei beszámolói alapján szinte mindenre emlékszik, ami a kis faluban az elmúlt száz évben történt. Az egykori iskola, a valamikori bálok, mind emlékezetében élnek. Ha valaki kíváncsi valamire, Tikos történetéből bátran megkeresheti, minden kérdésre tudja a feleletet. Nemcsak húsvéti a nyúl Rajkaiékhoz nem csak húsvét- kor érkezik a nyúl. Mindennap találkozhatnak vele. jelenleg ugyan csak öt nyulat gondoz Rajkai Istvánná és férje Tikoson, tavaszra azonban 60-80 darabot is várnak. A kis állatok ugyanis gyorsan szaporodnak. Mint mondják: nyulakat inkább megéri nekik tenyészteni, mint csirkéket, mivel a táp nem annyira drága. Ilyenkor húsfeldolgozásra adják el a nyulakat, de a húsvéti ünnepekre egész kicsi példányokat is vesznek, sokan lepik meg a gyerekeket egy nyuszival, de akad majd közöttük 8-10 kilós felnőtt nyúl is. Polgármester és az internet Kónya László, Tikos polgár- mestere szabadidejében olvas. Könyvet azonban egyre ritkábban vesz a kezébe, inkább számítógép elé ül, ha valami újdonságra kíváncsi. A polgármester ugyanis felfedezte magának az internetet és azóta amikor csak teheti, a világhálóval ismerkedik. Nagy bánatára azonban nagyon lassú Tikoson a szolgáltatás. A Matáv hiába ígéri, évek óta nem változtat a helyzeten. A falu infosztrádán szörfölőinek egyetlen reményük az a pályázat lehet, amit az informatikai tárcától a szélessávú hozzáférés kiépítéséhez nyert el a település. A tikos falu Lúdas Matyija Bálint Andrást gyakran látni a faluban, s szinte sosem jár egyedül. Legtöbbször libái is vele vannak. A madarak persze mind ugyanúgy végzik, libasült lesz belőlük. Addig azonban nem csak egészség- ügyi sétákra veszi hasznukat. Házőrzőnek is kiválóak a libák: nem elég, hogy nagy zajt csapnak, de igen harciasak is. ALMANACH - 335 - TIKOS Halászék horgásznak Sokan mondják, hogy a horgászat a nyugodt embe- rek sportja. Halász AL tIZ ®ve Balaton- ra pecázni, de állítja, ha valaki komojPrJEgffVW lyan veszi, szin- te folyamatos Jr ■■ stresszt, /& figyelmet igényel. Feleségével ■ Debrecenből köl- ■ U töztek Tikosra, H V mindketten ugyan- azért a sportért rajonganak. Fogtak már 6 kilós pontyot és 9 kilós harcsát is, de pecáznak ők mindenre, ami fogható.