Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 1., KEDD EZ A HÍR LULLÁN Ellopott szigetelés Ismeretlenek lopták el a falu központjában levő patakon átvezető ivó­víz nyomócsö­vének alumí­nium szigete­lőburkolatát. Pavelka Már­ton, a DRV he­lyi vízműgépésze (képün­kön) elmondta: azon az éj­szakán a Jaba-patak feletti vízvezetékcső alumínium- burkolatát is lefeszítették és elvitték. Összesen 25 folyó­méter alumínium tűnt el, ez­zel 100-120 ezer forint kára keletkezett a szolgáltatónak. Elutasított pályázat Elutasították az önkormányzat Sapard-pályázatát, amelyet ta­valy a szakminisztériumhoz nyújtott be 6 millió forintos tá­mogatásra. A helytörténeti kiállítóhelyiség bővítését ter­vezték 2,5 millió forintért, il­letve 2 milliót fordítottak volna a régi használati gépek bemu­tatását szolgáló tárolóhelyiség megépítésére. A harangláb fel­újítására is 1,5 milliót szántak. Az elutasítás ellenére az ön- kormányzat az idén új pályá­zati lehetőségeket keres a cé­lok megvalósítására. Betörtek az italboltba November közepétől bérli a tabi áfésztól az italboltot Fa­ragó Mária (képünkön) vál­lalkozó, aki december 13- án nyitotta meg a kocs­mát. Mg egy hónapra rá is­meretlenek lá­togatták meg: lefeszítették az egyik ablak védőrácsát és úgy jutottak a kiszolgálóhe­lyiségbe. Az ablakon kitették a játékautomatát, melynek perselyét az udvaron feltör­ték. Az italbolt polcairól dohányárut, édességet és italokat vittek el. A betöréses lopással okozott kár meghal­adja a félmillió forintot. Felújítják a haranglábat A megyei területfejlesztési ta­nácstól az elmúlt évben nyert 1,8 millió forint támogatásból újíttatja föl az önkormányzat a település központjában az 1930-ban épített vasszerkeze­tű haranglábat. A ritkaság számba menő építmény egyes elemei az utóbbi évtizedben tönkre mentek, így nélkülöz­hetetlen a felújítás. A falu veze­tése a munkákra egy tabi vál­lalkozóval kötött szerződést, aki az első félévben áll neki a munkának: a vaselemek egy részét felújítja, illetve kicseré­li, majd időtálló védőréteggel vonja be. Az 1992-ben készült I-II. világháborús emlékmű mellett álló haranglábat a képviselő-testület várhatóan helyi védelem alá helyezi. EZT FŐZIK LULLAN Vadragu gombával A gombás vadragu elkészíté­séhez Kleijber Lászlóné 1 kg őzcombot használ, amit csí­kokra szeletel és páclében két órán át állni hagy. Két fej fel­szeletelt vöröshagymát zsír­ban megpárol, majd evőkanál­nyi piros őrölt paprikát tesz hozzá. Ezután teszi bele a csí­kokra szeletelt húst. Két liter vízzel felengedi, ízesíti őrölt fekete borssal, 3 babérlevéllel, csipetnyi sóval, Vegetával. Ha már félig megfőtt a hús, hoz­záadja a 25 dkg felszeletelt gombát. Puhára főzve 1 dl fe­li é r - bort is ö n t hozzá. H á - rom evőkanál lisztből, 2 dl tejföllel, ízlés szerint mustárral és ma­jonézzel habarást készít, ame­lyet összeforral a gombás hús­sal. A vadragut krumpligom­bóccal kínálja. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Új úttal kibújnak a zsákból fejlődés A falusi turizmusban látják a jövőt MÜLT ÉS JÖVŐ A kisecsenyi falurészen az út jobb oldalán díszes fatábla. Magyarul és németül köszönti az idelátogató hazaiakat és külföldieket. A torvaji elágazó­nál a havas domboldalon csi­kók és lovak összebújva. Csí­pős szél süvít a tájon, a havat hordva. A Kossuth utcában a 83. évében járó Pavelka Mártonné és a 73 éves Pavelka Jánosáé a boltból jöttek ki ép­pen: - Tejet, kenyeret, kiflit meg sajtos tallért vettem - mu­tatta a szatyrát az idősebb asz- szony. - Nagyon jó hely Lulla, csak az a baj, hogy egyedül va­gyok. A fiamék a faluban lak­nak, a lányom Pusztaszeme­sen, persze jó, hogy gyakran rám néznek. Pavelka Jánosné a botjára támaszkodott: - Megbetege­dett a szemben levő ház idős lakója, állítólag elvitte a men­tő. Arról tanakodtunk, hogy vajon mi lehet vele. Sajnos, én is egyedül maradtam. Sok itt az idős ember. A fiatalok mind elmennek. A kabát gallérját fölhajtva, a hóna alatt bevásárlószatyorral a boltba igyekezett a 71 éves Kleijber László is. Azt mondta: minden másnap jön bevásárol­ni, mert a felesége nehezen közlekedik. - Kutya hideg van, de a legfontosabb, hogy egész­ség legyen - magyarázta. - Már várom a tavaszt, hogy a szőlőbe mehessek dolgozni. Sokfajta szőlőm van, ami jó, a szüretelés szempontjából pe­dig hátrány. Pavelka Mártonné 17 éve dol­gozik a tabi áfésznál. Két évig a kocsmát vitte, másfél évtizede pedig az élelmiszerboltot veze­ti. Az önkiszolgáló üzletben megtalálható minden, amire az itt élőknek szüksége van. Sok az idős vevő, a választékot hoz­zájuk igazítja. A 26 éves Vörös Tünde munkanélküli. Nőiruha- készítő a szakmája, de a tabi Nion Édesipari Kft-nél dolgo­zott, amíg el nem küldték. El­mondta, hogy helyben nincs munkalehetőség és a szórakoz­ni vágyó ifjúságnak is más tele­pülésre kell elmennie. Ezért is távoznak a fiatalok.- A régi álom megvalósítá­sának közelébe kerültünk - magyarázta Reizinger Károly polgármester. - 2006 végéig elkészül a falut Balatonend- réddel összekötő út, amely le­hetőség az M7-es útra való csatlakozásra. Ezzel megszű­nik a falu zsákjellege. A nyitás föllendülést hozhat lakóink­Kevés a fiatal, mert nincs munkahely és szórakozási lehetőség Visszatért a szülőfaluba Sára a kedvenc négylábú Peitli György a faluban töltötte a gyermekévei egy részét, itt járt általános iskolába. Nyolcadikos volt, amikor 1954 decemberé­ben szüleivel Budapestre költö­zött. A fővárosban szerzett szak- képzettséget: rádió- és televízió­műszerész lett, de megtanulta a villanyszerelést, a háztartási gé­pek javítását is. 1983-tól a Feri­hegyi repülőtér műszerésze, ké­sőbb a csoport vezetője volt. 1998-ban korkedvezménnyel ment nyugdíjba. - Ekkor hatá­roztuk el, hogy a bicskei hétvégi házunkat eladjuk és visszaté-' rünk Lullára, a szülőfalumba - mondta. - Az évek óta üresen álló házba 7 éve költöztünk le. Nagyon örültem, hogy sikerült megvásárolni azt a házat, ami álmaim vágya volt. Évek óta az átalakításával, felújításával fog­lalkozom, hogy az megfeleljen a mai kor igényeinek. Szinte min­den munkát magam végzek. Az egykori városlakó Peitli György a ház végében kertet alakított ki, szőlőt és gyü­mölcsfákat telepített. A családi ház korszerűsítése, a környe­zete mindig ad munkát a nyug­díjas férfinak.- Több mint négy évtized után ismét hazataláltam - mondta a búcsúzáskor. - Ez jó érzés. A hároméves kanca, Sára a kedvence a huszonegy éves Keller Andrásnak, aki évek óta a családi gazdaságban dolgo­zik. Szenvedélye a lovakkal va­ló foglalkozás, a lovaglás. Ka­posváron a Pannon Lovas­akadémián végzett, majd két évet tanult Bábolnán mint be- lovagló. Azaz: a csikók betaní­tását, kiképzését sajátította el, miközben Győrben elvégzett egy lovas segédedzői tanfolya­mot is. A családi gazdaságban lótenyésztéssel és falusi turiz­mussal is foglalkoznak. Jelen­leg tizenöt lovuk van, ebből ti­zenhárom a gidrán.- A tavasztól a gidránokkal szeretnék bekapcsolódni a falusi turizmusba - mondta. - Tervezem gyerekek lovagol­tatását, egész napos, illetve pinceszerrel, szalonnasütéssel egybekötött többnapos lovas túrák összevetését. A jövőmet mindenképpen Lullán képze­lem el, itt szeretnék családot alapítani. A lótenyésztésen túl pedig lovagoltatással hosszú távon foglalkozni. Emellett amatőr szinten a díjugrató szakágban is versenyeznék Sá­rával, amely a múlt évben a kisbéri gidrán tenyészszemlén első helyezett lett. LULLAI MAGÁNÜGYEK Emlékplakett munkáért Rompos Fe­renc 1944 óta él a faluhoz tartozó Jabapusztán. 2001-ben megkapta a Lulla Községért Emlékplakett el­ismerést. 25 éven át tanácstag volt, sok társa­dalmi munkát vállalt. Kivette a részét a focipá­lya, a kultúrház építésénél is. A település életét, fejlődését ma is figyelemmel kíséri. Büszke az elismerésre. A plakettet a vit­rinben tartja. Ha rápillant, ak­kor az évtizedeken át végzett közösségi munka jut az eszébe. Serleggyűjtemény a szekrényen Forró Tibor szenvedélye a kettesfogat-hajtás. Lovakkal már 15 éve fog­lalkozik, ama­tőr versenyző­ként azonban csak tavaly mutatkozott be. Több mint fél­millió forintot áldozott az Eszterházy jellegű hintó elké­szítésére. Eddig 15 versenyen szerepelt, a legjobb eredményt Balatonbogláron érte el. Aka­dályhajtásban első, vadászhaj­tásban harmadik lett. A hazai pályán viszont nem ment a bemutatkozás. Segédhajtója Simon Anikó, aki fodrász­szakmája ellenére nagyon sze­reti a lovakat, a lóillatot. Hetente törölgeti a tűzoltó eszközöket Herencsár Lajos ötven éve lett önkéntes tűzoltó, 1969-től pedig helyi parancs­nok volt A falu­ban már nincs önálló egyesü­let, az egykori parancsnok azonban ma is hetente megnézi a szertárban a kocsifecskendőt, a 400-as mo­torfecskendőt és a szerszámo­kat Körbejárja, törölgeti, simo­gatja azokat. A konzerválásu­kat is maga végezte el. Áldozat­kész munkáját a Belügyminisz­ter 1977-ben a Tűzbiztonsági Érem bronz fokozatával ismer­te el, majd 1985-ben a Bronzko­szorús Tűzoltó Szolgálati Érem kitüntetést is megkapta. Nagyítóval olvas a legöregebb lakos Moreth Mária, a falu legidő­sebb lakója idén töltötte be a 93. évét. 51 éven át élt Mg- liában. 1939- ben lányként ment külföldre és Angliában egy német ka­tonafogoly lett a férje. 1990- ben Kapolyra tért haza, majd 1998 óta Lullán él. Az idős asz- szony gondolkodása, beszéde nem kopott meg. Hallása ugyan megromlott, látása sem a régi már, ezért nagyítóval ol­vas. Ottjártunkkor az Emberi­ség krónikája című könyvet la­pozgatta. Azt mondta: élveze­tes olvasmány, sok érdekes dolgot ismert meg belőle. Különleges italokat gyűjt a polgármester Reizinger Károly polgármester több mint 20 éve gyűjti a kü­lönleges italo­kat és kis üve­geket. Félszáz­nál is több az érdekes ital- és üveggyűjtemé­nye. Féltve őrzi az egyetlen külföldi útján, Angliában, a repülőgépen ka­pott németországi olaszrizlin- get is. Amikor lányai külföldre utaznak, sosem mulasztják el, hogy ne hozzanak ajándékba díszes üvegben különleges italt. A polgármester a saját fő- zetésű pálinkáiból is tesz egy- egy érdekes üvegbe, amelyben őszibarack, sárgadinnye, aszalt szilva vagy eper van. Magyar vizslás vadász Pomázi Ágos­ton több mint 30 éve foglalko­zik kutyate­nyésztéssel. El­sősorban magyar vizslákat tart. Kilenc évvel ez­előtt Lullára köl­töztek. A vadá­szattal és vadgaz­dálkodással a ku­tyatenyésztés jól megfér. Jelenleg 12 eb van az állományban, többsé­gük kölyök, illetve fiatal ku­tya. Kedvence a drótszőrű ma­gyar vizsla, amely a vadászat­ban is kiváló. A 4 éves szuka Tárná névre hallgat, rendkívül ügyes, szófogadó és szép állat. ALMANACH - 120 - LULLA a növekvő forgalom persze hátránnyal, de remélhetőleg elviselhető lesz. nak a falusi turizmusban, hi­szen munkahelyeket teremt­hetne. Ez a térségnek is előny,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents