Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-06 / 4. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK 12 EGYHÁZAK ÉLETE Istentisztelet a börtönben lélekmentők A hit visszaszoríttta az agressziót A szigorú tekintet érző szívet takar II. János Pál egy börtönben tart misét. A börtönökben a bibliai idők óta törődnek a bűnös telkekkel A szabad vallásgyakorlás 1990 óta lehetséges a magyar büntetésvégre- hajtási intézetekben. 2000-ben pedig létrejött a Börtönlelkészi Szolgálat. Jelentősége nagy, mivel minden börtönben folyó lelkészi munka bűnmegelőzési tevékenységnek is tekinthető. Bíró Ferenc- A börtönlelkészség története a bibliai időkig nyúlik vissza. Jézus már Máté evangéliuma 25. fejezetében szól arról, hogy „amikor fogoly voltam és meglátogattatok, és amennyiben ezt megcselekedtétek eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg” - idézte a Szentírást Békefy Lajos tiszteletes, református börtönlelkész. - Az elítéltek gondozása, az aláhajlás a „kicsinyekhez”, a megalázot- takhoz evangéliumi feladat, jé- zusi küldetés. Az Újszövetség - főleg az Apostolok cselekedeteiről írott könyv - végig szól a mártírokról, az elítéltekről, akik persze az evangéliumért szenvedtek, tette hozzá. Ezt bontakoztatta ki az óegyház, amikor antiochiai Ignatius atya és társai felkarolták a bezárt, megalázott embereket. Hatásukra - a rabdiakónia sajátos tevékenységeként - megszületett a siralomházban levők testi-lelki táplálékkal való ellátása abban az értelemben, amit ugyancsak Jézus hagyott ránk, hogy minden igazi gyülekezetnek legalább egy szegényről gondoskodnia kell. A gyülekezeti közösség erejét mindig az mutatta, hogy mennyire tudta az elesettek sorsát vállalni. Később, református talajon, Amszterdamban az 1500-as évek végén program lett a megalázónak iránti komoly gyülekezeti tevékenység. Olyan házakat, ispotályokat hoztak létre, ahol a fogvatartottak hozzátartozóit igyekeztek talpra segíteni. Ez a nemes református hagyomány folytatódott a 18-19. században. Protestáns talajról indultak el a börtönreformok, mint például John Howarté, s ezek már a börtönépületek kialakításában is megpróbáltak emberhez méltó körülményeket teremteni az elítélteknek. Magyarországon a börtönlelkészi szolgálat hozzátartozott a lelkész tevékenységéhez. Csak a 19. században vált el az általános lelkészi teendőktől, és specializálódott börtönlátogatásra. Börtönprédikációkat kezdtek tartani különböző intézményekben. Eötvös József „Fogházjavítás” című könyve alapján elindult a 19. század végén a korszerű börtönrendszer kiépítése, és természetessé vált, hogy főállású börtönlelkészek lássák el a szolgálatot. Ez egészen 1948-ig folytatódott, akkor megszüntették, majd 2000-ben indult újra, az Igazságügyi Minisztériumnak az egyházakkal kötött megállapodása alapján. Jelenleg az ország harminckét büntetésvégrehajtási intézetében ló és fél ezer fogvatartott tölt hosszabb- rövidebb időt. Az intézetekben 18 katolikus, 5 református, 3 evangélikus és 1 izraelita lelkész teljesít szolgálatot. Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka, aki maga is részt vett a börtönlelkészi szervezet létrehozásában, állította: a rendszeres lelkészi munka jótékony hatása is megmutatkozik abban, hogy a fogvatartottaknak a személyzet és az egymás elleni agressziója ritkább, az öngyilkosságok, a szökések száma pedig csökkent. Megtorlás helyett bocsánat A Zákeus program, melynek kaposvári foglalkozásait a Mobilitás és az ökormányzat népjóléti igazgatósága is segítette, a helyreállító igazságszolgáltatás biblikus modellje. A megtorlás helyett a helyreállítást helyezi előtérbe. Azok a bűnelkövetők, akik részt vesznek ebben a kezdeményezésben, megismerik Zákeus bibliai történetét, lehetőséget kapnak a beszélgetések során, hogy felismerjék cselekedetük következményeit, képesek legyenek felelősséget vállalni a történtekért, megérteni a társadalom elvárásait velük szemben. A legfontosabb lépés, hogy akarják jóvá tenni a kárt, amit okoztak, és őszintén vágyjanak arra, hogy a sértett megbocsásson nekik. A program végén általában személyesen találkoznak a sértettel. Bűnbánat nélkül nincs megváltás sem „Kétségtelen, hogy a bűnbánat mutatkozik meg először a hívő életében, én mégis azt gondolom, hogy a hit magvai szárainak el hamarabb a szívben, ugyanúgy, mint amikor az égő gyertyát beviszik a szobába és a fény látszik először, holott a gyertya volt előbb, nem a fény. A bűnbánat gyümölcseit látjuk mi is először, ám a hit csírái hamarabb ott voltak. Mi késztet engem arra, hogy azt gondoljam, a hit magként már a bűnbánat előtt jelen van. Az, hogy mivel a megbánás kegyelem, csak élők gyakorolhatják, és hogyan élhetne a lélek, ha csak nem a hit által. Először a hit magjai kell, hát ott legyenek a bűnbánó szívében, másként halott volna, a bűnbánata pedig értéktelen. Akár a hit, akár a megbánás adatik először, biztosan tudom, a bűnbánatnak akkora jelentősége van, hogy nélküle nincs megváltás. (Thomas Watson: A bűnbánat) Jézus megkeresztelkedésének ünnepe Nem csak vízkeresztről, egyszerre több eseményről is megemlékezik január hatodikán az egyház. Ezek: Jézus Krisztus megkeresztelkedése a Jordánban, a napkeleti bölcsek hódolatára és a kánai mennyegzőn tett csodára, amikor a víz borrá változott. Az ünnep eredetét ókori pogány kultuszokban kell keresnünk, ahol is az istenség megnyilvánulását (epiphaneia) ünnepelték a 3. században. Egyiptomban január 6-a a téli napforduló napja volt, ekkor az idő istenének születésnapját ünnepelték, a Nílusból vizet merítetKarácsonyfabontás vízkeresztkor tek és azt eltették. Később a keresztények ezt - az istenség köztünk való megjelenését - átvették, de már Jézusra mint Isten megtestesülésére vonatkoztatták. A keleti egyházban nemcsak Jézus megkeresztelésére, hanem születésére is ekkor emlékeznek. Később a 4. században a két ünnep szétvált. Keleten már á 6. században megszentelték a vizet, amit aztán a házszentelésnél használtak. A Magyarországon is létező szokással ma már csak ritkán találkozunk. Amikor egy házat megszentel a pap, a G+M+B (a három király: Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűi) felirat és egy évszám kerül a bejárati ajtó fölé, jelezve, hogy mikor történt a szentelés. Ezt a nyugati egyház a 4. század körül vette át. Hazánkban szokás volt ezen _ az ünnepen az ún. Háromki- rály-járás. A vízkereszti népszokásokból mára az maradt, hogy ezen a napon bontják le a karácsonyfát. Mi a vízkereszt Nemcsak a karácsony szavunk, de a vízkereszt elnevezés is szláv származású, és a keleti ünnepléssel és szokással állhat kapcsolatban, ahol még keresztelés is volt e napon. A vízkeresztkor történő vízszentelés ugyancsak Keleten található már a 6. századtól, amely a középkor folyamán Nyugaton is elterjedt (amint Győrött a 11. században írt Hartwick agenda ismerteti a víz szentelését: „Ahogy ez a görögöknél szokás = ut mos est graecorum.) Majd a 15. századtól lesz általános, annyira, hogy a Rituálé Romanum-ban is szerepelt napjainkig. Az áldások új könyvében (De benedictionibus, 1984.) már nincs e napra vízszentelés jelezve. jelmondat Neki növekednie kell, nekem kisebbednem Bartos László 1957-ben szentelték pappá Agg Józsefet, a Jézus Szíve templom plébánosát. Nehéz idők jártak akkor - emlékezett. 1950-ben a papneveldét felszámolták, ezért a tanulmányait csak a felvételije után két év múlva kezdhette meg. Ez idő alatt segédmunkásként dolgozott, majd letöltötte katonaidejét is. Csak ezután folytathatta a teológiát. Pappá szentelése után Sümegcsehire kerül. 1975-ben érkezett Somogy megyébe, Kaposfőre, majd tíz évvel később Kaposvárra a jelenlegi helyére, ahol azóta is szolgálja Istent és az embereket 1971-ben kanonok, 1973-ban pedig főesperes lett. Megalapította a hittudományi kart a Tanítóképző Főiskolán, ahol jelenleg is tanítja a leendő hitoktatókat.- Amikor először meglátták a tanítványaim szigorú tekintetemet, megijedtek, de aztán rájöttek, hogy nem kell félniük tőlem. - Hamar kiderül rólam, hogy a szigorú tekintet mögött érző szív dobog. A plébános több egyházi bizottságnak a tagja, tisztségeket is kap, ám ezeket pusztán feladatoknak tekinti, hiszen, mint vallja, sem a tisztség, sem a rang nem Agg József plébános érdekli. Erre magyarázatot adhat papi jelmondata, amely így szól: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.” Mostani állomáshelyén sem tétlenkedik. Amellett, hogy ellátja papi teendőit, felújíttatja a templom burkolatát, és neki köszönhető a templom világítása is. A sokszor nehéz munkában segítségére van testvére és egykori tanítványai is.- A régi híveim közül már sokan meghaltak, a mostaniak, bár rendszeres templomba járók, észrevehetően inkább csak vasárnaponként Talán a fiatalok, akik az ifjúsági csoportokba járnak, majd sűrűbben látogatják Isten házát ■EnxgH Megszépítik a templomukat Belülről is megszépül a csömendiek temploma. Új járólapokat fektettek le és a gázbekötés is folyamatban van. Thaller Józseftől, a csömendi egyházközség vezetőjétől megtudtuk: egymillió forintos adományból újítják fel az épületet és korszerűsítik a fűtést. (ve) Könyv készül Róma templomairól Péteri Pál, a kaposvári Szent Kereszt templom plébánosának két könyve is van készülőben. Új kötettel folytatja lelki gyakor- latos könyveinek írását, ami már a hatodik lesz a sorozatban. Róma templomainak bemutatását tartalmazó könyvével hamarosan megismerkedhet a nagyközönség is. Diakónusszentelés az egyházmegyében Németh József és Szalay Tamás kispapokat november 6- án a székesegyházban diakónussá szentelték. Bérmálás Barcson és Segesden Balás Béla megyéspüspök 2005 tavaszán a barcsi és a segesdi esperesi kerületekben szolgáltatja ki a bérmálás szentségét Az espereseknek január 15-ig kell jelezniük, hogy melyik plébániák kérnek bérmálást Amennyire lehet, az időpontkérésnek igyekeznek eleget tenni. Mindszenty zarándoklat az évfordulón A Magyar Püspöki Kar országos zarár doklatot hirdet Esztergomba április 30-án Mindszenty József bíboros halálának 30. évfordulójára. Arra kell törekedni, hogy mindegyik plébániáról jussanak el hívek azon a napon Esztergomba. A zarándoklat szervezésére Fiiszár Károly és Kiss Iván plébánosokat kérték föl. Katolikus, reíonnátus, evangélikus, zsidó ES RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel I Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12