Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-19 / 15. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 19., SZERDA ALMANACH - 024 - BÁRDUDVARNOK EZ A HÍR BÁRDUDVARNOKON Felújítják a telefonhálózatot Többéves huzavona után vég­re tavaly sor került a telefon- hálózat kiépítésére és az inter­netes vonal továbbfejlesztésé­re. Az idén már a bekötéseket végzik. Bárdudvarnok egyes részein még így sem lesz meg­oldott az internet használata és a mobil telefonálás. Akadálymentes az orvosi rendelő Az esélyegyenlőség miniszté­riumához hárommillió forin­tos támogatásra nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Az elnyert pénz és az önerő az orvosi rendelő akadály- mentesítéséhez lesz elég. A kötelező feladatok ellátásához tartozik, hogy a rendelőt min­denki akadálymentesen meg tudja közelíteni. Átalakítják a tornatermet és játszóteret építenek A sportminisztériumhoz nyúj­tott be ötmillió forintos támoga­táshoz pályázatot az önkor­mányzat Ebből a pénzből akar­ják átalakítani az iskola torna­termét és játszótér építését is tervezik. A szaktárca a pályá­zatot befogadta, az elbírálása néhány hónapon belül várható. Egészséges ivóvizet kapnak a puszták Olajhegy, Zsippó és Szend- puszta mintegy kétszáz la­kója juthat egészséges ivó­vízhez, ha megépítik a terve­zett vezetéket. A tervdoku­mentáció elkészült, a be­ruházás mintegy 35 millió forintba kerül. Januártól új jegyző van a faluban Januártól Faludi Imre, a köz- igazgatási hivatal volt vezetője lett. a település új jegyzője. Egyre többen vannak Bárdudvarnok azon szerencsés és ritka települések közé tarto­zik, amelynek lakossága nem öregszik. Sőt egyre több család vállal több gyermeket. Tavaly 19 kisbaba látta meg a napvilá­got, közülük nem egy már két testvér mellé érkezett. A polgár- mester szerint a biztos anyagi háttér és munkahely hozta meg a családok gyermekvállalási kedvét. így jó ideig nem lesz gond az óvoda és az iskola ki­használtságával. EZT FŐZIK BÁRDUDVARNOKON Vadmalacbelsőség-leves Bárdudvarnok ősi ételeinek egyik különlegessége a vad­malacbelsőség-leves. Vadmalac- vagy süldőbelsőségből készítik, a lépet nem teszik bele. Egy fej vöröshagymát, babérlevelet, borsikafüvet, sót, borsot, lisztet, tejfölt, ecetet és zsírt használ­nak fel hozzá. A belsőséget megmossák, kockára vágják. Egykanálnyi zsírban az apró­ra vágott vöröshagymát meg- fonnyasztják, erre teszik a belsőséget, majd felenge­dik vízzel és megfűszere­zik. Puhára főzik, behabar­ják és néhány percnyi forralás után ecettel savanyítják. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES IRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT, A GRANIMAR-HUNGARY KFT ÉS A MEZŐVAS KFT TÁMOGATTA Osztrák földön magyar falu településszerkezet Tizenhat rész egy egész A nyári szimpóziumok résztvevői is öregbítik Bárdudvarnok hírnevét Hazánkban különlegesnek szá­mít Bárdudvarnok. Nem azért, mert valami világraszólót tettek az itt lakók, hanem mert nincs még egy falu, ahol tizenhat tele­pülésrész alkot egy egészet. Ti­zenhat falurész, mind-mind a megannyi gondjával. És nincs még egy község, amely nyolc­van százalékban külföldi tulaj­don lenne. A polgármester a múlt évben a miniszterelnök­höz fordult segítségért. Választ kapott, de csak a vizsgálatról értesítették.- Állásfoglalás miatt átküld­ték a papírokat a Belügyminisz­tériumnak. Személyes meghall­gatást is kértem, ennek .idő­pontja még bizonytalan - mondta Forintos László polgár- mester, akinek az idei költség- vetés miatt fáj legjobban a feje.- Úgy néz ki, hogy szegénye­sen, de életben tudunk maradni - mondta, mielőtt Lipótfára in­dult, ahol egy idős bácsinak a szomszédjával volt némi vitája, mert az egy nagy géppel össze­taposta az utat. Az út, a megkö­zelítés egyébként jó néhány te­lepülésrésznél, így Csermány, Szendihegy Zsippó egyes része­in is komoly gondot okoz. La­tyakos időben ezek gumicsiz­ma nélkül megközelíthetetle­nek. A lipótfaiak könnyebb helyzetben vannak, nemrégi­ben adták át az aszfaltcsíkot, amely kicsit szűk, de legalább járható. Az út mellett a halastó is barátságtalan, barna. Mintha nem lenne benne élet, pedig van, éppúgy, mint a faluban. Egy sertés vészsiráma veri fel a kora reggel csendjét. Rácz János alpolgármestert is disz­nóvágás közben találtuk.- Minden évben vágunk egy­két hízót - mondta Rácz Já- nosné -, ez egy két és fél má­zsás mangalica volt. Kolbász­nak, szaláminak ez a fajta a leg­jobb. Érett a húsa, kevés benne a koleszterin. Visszakanyarodva Szentbe- nedekre, Biszvurm Istvánná, a postás lassan a napi munka vé­gére ér. Kihordta a leveleket, küldeményeket, egy kis beszél­getésre is jutott idő. Várja már a család, a főzés. A falu szinte ki­halt. Elvétve látni egy-egy em­bert. Csak az iskola környékén van egy kis ricsaj, az óraközi szünetben szaladgálnak az ud­varon a gyerekek. Az üvegműhelyben ebben az időszakban csend van. A ke­mencét a télen csak ritkán fűtik be. Ám ha megfelelő számú ér­deklődő jelentkezik, annak sincs akadálya. Andor István­nak, a művésztelep vezetőjének van ideje végiggondolni az elő­ző év sikereit, az üvegműves- szimpóziumok, alkotótáborok eredményeit. Márványba álmodott világ Tálas Sándort 1956-ban a kény­szer vitte határainkon túlra. Atomfizikusként dolgozott, majd nyugdíjasként a márvány őshazájában, Carrarában tele­pedett le. Kihasználva a kinti le­hetőségeket, társakat keresett az óhazában, Bárdudvarnokon. A Granimar-Hungary Kft nevét több mint tíz éve jegyzik.- A vállalkozás a nulláról in­dult, ma pedig több mint száz­harmincmilliós forgalmat bonyo­lít le évente - mondta Lukács László, a magyarországi üzlet­társ és a bárdudvarnoki telep vezetője. - Állandóan bővítünk, mert a cég dinamikusan fejlő­dik. Referenciamunkáink közé tartozik a kaposvári Európa park és a Kossuth téri szökőkút elkészítése, de a Gera Katalin tervezte márványkereszt is. Az igényes márvány- és grá­nittermékekre mindig van ke­reslet, és ezt szem előtt tartják a cég vezetői is. Egyebek között külső és belső burkolatokat, lépcsőket, párkányokat éppúgy készítenek, mint síremlékeket.- Nálunk soha nincs készlet­hiány, akár három nap alatt meghozatjuk a kért követ. Mun­katársaink rendszeresen részt vesznek tanulmányutakon, hogy elleshessék a márvány megmunkálásának legújabb vagy legősibb technikáját. ▲ Gazdáknak szolgáltatnak Az állami gazdaság megszűnése­kor, 1990-ben alakult a Mezővas Kft. Ma a faluból tizenkét ember­nek ad munkát Vállalta, hogy teljes körű szolgáltatást nyújt a kisebb-nagyobb földterülethez jutott gazdáknak. Alaptevékeny­sége a mezőgazdasági termelés. Mintegy 530 hektár saját terüle­ten foglalkozik gabonatermesz­téssel, emellett a szántástól a ter­ményértékesítésig segíti a gaz­dákat- A mezőgazdasági termelés és szolgáltatás mellett üzemelte­tünk egy gazdaboltot is, ahol mindent megkapnak a termelők - mondta Vas Zoltán ügyvezető igazgató -, beszerezhetik nálunk a vetőmagokat éppúgy, mint a permetszereket vagy a műtrá­gyát A telepen 1991 óta üzemel egy kis benzinkút, mely szintén a környékbeli emberek kényelmét szolgálja. Reggel hattól este hatig lehet tankolni és vásárolni a kis­boltban, ahol a gépjárművekhez szükséges alapvető dolgok, kenő­olajok, ablakmosó folyadékok mellett édesség, üdítő is kapható. Vas Zoltán úgy látja, hogy ma a mezőgazdasággal foglalkozó emberek nincsenek könnyű helyzetben, ám ha több tevé­kenységre támaszkodnak, köny- nyebben átvészelhetik a nehéz időszakot A Aló hobbi és megélhetés Tóth Hajnalt és férjét, Juszt Mik­lóst a lovaglás, a ló szeretete hoz­ta össze. Mind-& kettenV^JB ezen a szakon vé-^PjHP, g e z t e k AjL lermés/e-Wf les volt,jg Íl. ( hog\ e/ '' /el akar-BBCHlBV P nak fog- L<J lalkozni. Há­rom éve vásá-*™“^^^^™ roltak egy ingatlant Lipótfán, hogy megvalósítsák álmukat. Pá­lyázati támogatással építettek egy kilencboxos istállót, ahol a saját lovuk mellett bértartással is foglalkoznak. A férj lovas edző, a feleség belovagló, így mindennel foglalkoznak, ami lóval, lovaglás­sal kapcsolatos. BARDUDVARNOKI MAGÁNÜGYEK Pótolja az édesanyát Gobodics Tibomé tíz éve az óvo­da dajkája. A gyerekek szerete­te vitte erre a pályára. A bárd­udvarnoki kis­dedóvót nem. kell félteni a be-l zárástól, hiszen egyre több a kisgyerek. Aj dajka az. óvónő jobb keze. Segít az etetésnél, az öltözte-i tésnél, és szó szerint dajkálja a kicsiket. Az idei évben különö­sen sok az ölbe ülős, bújós kis­lány, akik nehezen szokták meg az óvoda világát, igénylik a fizikai kapcsolatot. Gobodics Tibornét otthon egy kisfiú vár­ja. A tizenkét éves fiatalembert már nehezebb dajkálnia. Drága hobbi a kecskesajt Hortobágyi Iván megélhetésnek szánja a sajtkészítést, de egy­előre még csak hobbiként űzi. Mindig szerette az állatokat és a sajtot, így hét év­vel ezelőtt be­levágott a kecs­ketenyésztésbe. Egyelőre a fele­sége fizetéséből élnek, mert amit a sajtké­szítés hoz, azt vissza is forgatja az állatokra. A falusi turizmus fellendülésében és a magyar sajtfogyasztási szokások meg­változásában bízik. Egyes mun­kákat, mint a fej és, a tej előké­szítése, nem adja ki a kezéből. Azt mondja: már ekkor el lehet rontani a sajtot. Kilencen az asztal körül Sziklai Ági mindössze harminc­hét esztendős, és hét gyermeke van. A legidősebb ti­zenöt éves, a legki­sebb a három hóna­pos Koppány. | Férjével mind- B ketten sok, gyereke t< akartak. Az természetes a családban, ^ hogy meg JL kell osztoz-lIL. ni a játékokon, de megtanulják a gyerekek, hogy a boldogság nemcsak az anyagiakon múlik. Sziklai Ági azt mondja: egy csa­ládban az a legfontosabb, hogy valaki várja haza a gyerekeket. Minden gyerekre van idő, hi­szen beszélgetni krumplitisztí­tás közben is lehet. Rikácsoló szárnyasok Mayer Zoltánnak nem minden­napi kedvtelése van. Több mint tizenöt éve madarakkal foglal­kozik. Szinte a világj minden tájáról van-, nak színpompás^ papagájai. A. trópusi ma­darak még a J tizenöt-húsz/ fokos hide- . get is kibír­ják, ha foko­zatosan szok-| tátják hozzá azokat. Ezért a fia­tal madarak zárt helyen vésze­lik át az első telet, majd csak a következő télen kerülnek ki a nyitott volierbe. Nagy madárból mintegy hetven rikácsol fülsér­tőén, ha idegen jár a környékü­kön. Bár, a gazda szerint, nem házőrzőnek tartja a madarakat. Pipákat gyűjt az első ember Forintos László polgármester 1965-től pipázik. Akkor mint bevonuló katona a feleségétől kapta az első darabot. Ma már a világ mi járói sz több sz: bős gy temén nyel ren delke­zik. A pipa éi tékét a ra és az anyaga határozza meg. Szent János megkeresztelése éppúgy szerepel pipafejen, mint egy miniatűr faragás. Kap­csolatban van több gyűjtővel, de ritka esetnek számít, ha cse­rélnek, mert a pipagyűjtők fél­tékenyen őrzik a megszerzett darabokat.

Next

/
Thumbnails
Contents