Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-13 / 10. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2005. JANUÁR 13.. CSÜTÖRTÖK ALMANACH -022- BABONYMEGYER EZ A HÍR BABONYMEGYEREN Új öltöző pályázatból Négymillió-kétszázezer forint támogatás elnyerésére nyúj­tott be pályá­zatot a sport­minisztérium­hoz az önkor­mányzat, amelyet a szaktárca be­fogadott - tájékoztatott Ruff Flórián polgármester (képün­kön). Sikeres pályázat esetén felújítják a sportöltöző tető- szerkezetét, bővül a vizes­blokk és elvégzik a falburko­lat cseréjét is. Kirándulni mennek Még a tavasszal egész na­pos kirándulásra készülnek a képviselő-testület tagjai és a polgármes­teri hivatal dolgozói - mondta ' Ornódi Lívia jegyzőnő (ké­pünkön). A tervezett kirándulás során felkeresik Sopron neveze­tességeit és a nagycenki Széchenyi kastélyt. Virág a legidősebbnek Az év végi nyugdíjasnapon köszöntötték a 93. évében já­ró Kovács Józsefnét, a község legidősebb lakosát, akinek vi­rágcsokorral is kedveskedtek. Rudnay-napra készülnek Rudnay Gyula festőművész nevét viseli az általános isko­la, amely a hónap végén 6. al­kalommal rendezi meg a név­adó napját. Erre meghívják a bedegkéri iskola diákjait is. Megrendezik a vers- és próza­mondó versenyt, melyen az iskolába járó diákok csaknem fele szerepel. Már megkezdte a felkészülést a szavalóver­senyre Mojzner Vivien 5. osz­tályos diák is (képünkön). Egyre fogy a lakosság December végén 917 lakosa volt a községnek. Ez egy százalékkal kevesebb az előző évinél. A falu­ban 2004-ben 6 kisgyermek született, és 14 bábonymegye- ritől vettek örök búcsút Az ön- kormányzat valamennyi érin­tett család részére temetési se­gélyt biztosított, az elhunytak hozzátartozói összesen 140 ezer forint támogatást kaptak. A köz­ség szívesen segít minden ne­héz helyzetbe kerülő lakójának, de abban mindenki egyetért, hogy a gyermekek támogatásá­ra nagyobb örömmel költenek. EZT FŐZIK BABONYBAN Hamis cigánypecsenye A bábonymegyeri Kiss Sán- domé egyik kedvenc étele a ha­mis cigánypecsenye. Elkészíté­se nem igényel nagy szakmai tudást, ám szükség van a rutin­ra. A hamis cigánypecsenyéhez négy személy részére 10 szelet hús, 4-5 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, étolaj és liszt kell. A sózott, borsozott hússzeleteket a lisztbe forgatja, majd mindkét oldalát hirtelen átsüti. A maradék olajat felfor- rósítja és beleteszi az apróra vágott fokhagymát, amit kissé megfonnyaszt. Ráhint egy teás- kanálnyi piros paprikát, ráte­szi a szelet hú­sokat, majd a tűzhelyre he­lyezve púpos kanál liszttel megszórja és felengedi 3-4 deci vízzel, mi­közben picit megsózza. A forra­lás után, gyakori keverés mel­lett 25-30 percig főzi. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Csak a tavaszban bíznak költségvetés Se forrás, se munka A tavaszias télben is kevés em­berrel találkoztunk a faluban. A reggeli bolti bevásárláson már túl voltak, kz iskolában megkez­dődött a tanítás. Üres volt a bábonyi és a megyeri buszmeg­álló is. A településen átvezető közúton szokás szerint alig volt forgalom... A polgármesteri hivatal dolgo­zói a törvényt tanulmányozták, készültek az idei költségvetési tervezet összeállítására. Közben intézték a hivatalt felkereső pol­gárok ügyeit Ruff Flórián pol­gármester azt mondta: alapvető­en optimista, ám a kilátások mi­att elkeseredett.- Sajnos, az ezerlakosú köz­ségek - ilyen Bábonymegyer is - jövőjét több ok miatt is söté­ten látom - mondta. - A lakos­sági fejkvóta ugyan több, mint az előző évben, ám bizonyos pluszpénzekhez csak társulás­ban juthatunk hozzá. A másik: az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támoga­tása leszűkül. Tavaly közel nyolcmillió forintot kaptunk, ám az idei számítások szerint a forráshiányunk meghaladja a húszmilliót. Mégsem le­szünk jogosultak az önhikire, mert az iskolánkban tanuló gyerekek száma nem éri el az elvárt létszámot, így nem fele­lünk meg az előírásoknak. Hol van az esélyegyenlőség? Fájó szívvel gondolok a jövőre, hi­szen rendbe tettük az óvodát, az iskolát ... A posta előtt tolta a kerékpárt Keszthelyi Lajosné, aki közhasz­nú munkás. A kormányon és a csomagtartón éthordókat cipelt A megyeri falurészen levő óvoda konyhájára igyekezett, onnét vi­szi az ebédet az időseknek. Kovács Béla és felesége nyolc éve Budapestről került a faluba. Úgy fogalmazott: nagy tévedés volt ide költözni, mert alig lehet megélni, a semmiből nem lehet pénzt csinálni. Őri István, a DRV Rt helyi vízműgépésze kistrak- torral járta a falu utcáit, mert a tűzcsapokat ellenőrizte. Őt is a falu jövője foglalkoztatja.- Közel 100 gyerek jár iskolá­ba, 30 óvodába, mégis bizonyta­lan a sorsuk. A fiatalok helyzete sem rózsás, a szakképzetteknek sincs munkahely. Ha megszű­nik az iskola-óvoda, elsorvad a falu... - mondta. Kuperczkó Józsefné a három­éves Ádámmal a boltban vásá­rolt és a postai ügyeket intézte.- December 5-én lejárt a gyes, munkanélküli vagyok - magya­rázta. - Esélyt sem látok az elhe­lyezkedésre. Talán, ha kijön a ta­vasz, a jó idő... A kismamáknak is gondot okoz a munkahelyek hiánya MÜLT ÉS JÖVŐ Viharlámpával közlekedtek Peller Zoltán megszerette Bá- bonymegyert. Hatvan évvel ez­előtt Ságvárról került ide. Em­lékszik: a falu nagyon elmara­dott volt, mostoha körülmények között laktak az emberek. Nem volt utcai közvilágítás, a lakás­ban is csupán pislogó petróle­umlámpa adott fényt. Az utcán pedig viharlámpával közleked­tek. Mégsem bánta meg, hogy itt telepedett le, mert összetar­tott a falu lakossága. Mindig kö­szöntötték egymást az emberek, a téli estéken pedig összejöttek diót törni, tollat fosztani.- A falun átvezető út keskeny, zúzalékos volt - emlékezett visz- sza a 81. évében járó Peller Zol­tán. - Az útpadka pedig egyene­sen életveszélyt rejtett. A Teme­tői és a Kismegyeri utcákban nyáron bokáig ért a por, ősszel, tavasszal csizmaszárig a sár. Meggondolta az ember, hogy mikor és hova mozdul ki. Gyér­A faluturizmusban hitt Nyolc évet dolgozott Olaszor­szágban vendéglátósként a 34 éves ifj. Gálfi György. Mosogató­ként kezdte. A ranglétrán felfe­lé haladva végül felszolgálóként és pincérként dolgozott. A gya­korlati tapasztalatokra építve azt remélte: hazatérve a faluját is bekapcsolhatja a turizmusba, a falusi vendéglátásba. Három éve nyaraltat a saját házában.- Hiába a szakmai tapaszta­lat, a megfelelően kialakított vendéglátóhely, ha elmaradnak a hazai és főként a külföldi tu­risták - panaszolta. - Először csak meghívott barátok nyaral­tak nálam, vendég nem volt. A második szezonban érkezett néhány, a múlt évben is csak 98 vendégéjszakát töltöttek el itt. Néhány magyar család mellett elsősorban szerződéses munká­sok vették ki a szobákat. Külföl­di turista be sem nézett, pedig német újságban is megjelent tyára és viharlámpára mindig szükség volt...- A változásokat a saját bőrö­mön tapasztaltam meg, mert 1950-től hivatásos gépkocsive­zetőként dolgoztam - mondta. - Több mint kétmillió kilomé­tert vezettem balesetmentesen. egy cikk a megyeri vendéglátó- helyről... Ifj. Gálfi György azt mondta: a községben élő fiatalok helyze­te az övénél is rosszabb. Vállal­kozóként is kevés az esélye a biztos megélhetésre, sokaknak pedig erre sincs lehetősége. A mindig ráérő nyugdíjas Major Imre, a nyugdíjas-egye­sület egyik legaktívabb tagja rendszeresen ceszeres” című vi­dám műsorban, ahol a házi­gazda sze­repét játssza. Fellé- pé- sük­kel sikert ér­tek el egyebek mellett az andocsi kistérségi bemutatón, Tengődön, illetve a helyi falu­napon is. A 64. évében járó nyugdíjas nagy tapsot kapott már a „Nyugdíjas ráér” című verse előadásáért. Az amatőr előadó legutóbb a nyugdíjas­napon szerepelt. BÁBONYMEGYERIMAGÁNÜGYEK A .X . .^.>- M^M A .aaa'.aa-.--.:* Z'. . ... ». Véradóna k szervezi a lányát Hiányzik a kislány unoka Tabról ingázik a tanító Nyolc gyermeket nevel Csepeli Istvánná nyolc éve ve­zeti a vöröskereszt alapszerve­zet munkáját. Maga is 12-sze- res véradó. Egy vö­röskeresztes felhí­vás alapján jelent­kezett a faluban vér­adónak, érezv hogy szükség lehet a segít­ségére. Ak­kor még félve indult vért adni, de arra gondolt, ha mások kibírják, akkor ő is. A legnagyobb bánata, hogy há­rom felnőtt lányát nem tudta még beszervezni és a veje sem adott még vért. Erre az évre elhatározta, hogy Tímea lányát meggyőzi: csatlakozzon a véradók táborához. Harmath Györgyné, a tabi áfész megyeri boltjának veze­tője nagyon boldog, amikor három fiúunokája meglátogatja. A nagymama titkos reménye, hogy a három vagány ^ fiúunoka mellé előbb- utóbb megszü­letik egy tündért kislány is, akinek ő a Patrícia nevet ad­ná. Az unokák minden alka­lommal csodálatos élményt nyújtanak számára. Ha egy­szerre vannak a nagyinál, megtelik a ház élettel és me­legséggel. Harmath Györgyné ebből merít újabb energiát. Balázs István tanító nem szí­vesen emlékszik arra a mint­egy 25 évvel ez­előtti téli napra, amikor hóesés­ben csaknem két óra alatt tet­te meg gyalog a Bábonymegyer és Tab közötti utat. Balázs Ist­ván 31 éve dolgozik az általá­nos iskolában. Képesítés nél­kül került az intézménybe, munka mellett végezte el a főiskolát. Tabon lakik, de nem fordult meg a fejében, hogy munkahelyet változtasson. Kátai Kálmánná mindössze 38 éves és férjével nyolc gyerme­ket nevelne A legfiata­labb csa- j ládtag Patrik, másfél éves. Annak idején _ két gyér- ^ meket ter­veztek a férjével, ám az élet másképp hozta. A család vala­mennyi csemetéjét egyformán szereti, de újabbat már nem vállalnak. A megélhetés egyre nehezebb, így különösen fon­tos az összetartás, egymás se­gítése. A nagyobbak már a há­zimunkában is segítenek. Palástköszörűre gyűjt Geiger Béla egyéni vállalkozó és három éve édesapja vállal­kozását viszi. Fő tevé­kenysége az eszter- gálás, a marás és a főtengely-köszörülés. A tavalyi év telje­sen kimerítette a család kasz- száját, Tabon családi házat vá­sároltak. Ennek ellenére nem mond le a vállalkozást segítő géppark bővítéséről, fejleszté­séről. A fiatal családapa ebben az évben arra hajt, hogy le­gyen elég pénze megvenni az 1500-as palástköszörűt.

Next

/
Thumbnails
Contents