Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2005. JANUÁR 13.. CSÜTÖRTÖK ALMANACH -022- BABONYMEGYER EZ A HÍR BABONYMEGYEREN Új öltöző pályázatból Négymillió-kétszázezer forint támogatás elnyerésére nyújtott be pályázatot a sportminisztériumhoz az önkormányzat, amelyet a szaktárca befogadott - tájékoztatott Ruff Flórián polgármester (képünkön). Sikeres pályázat esetén felújítják a sportöltöző tető- szerkezetét, bővül a vizesblokk és elvégzik a falburkolat cseréjét is. Kirándulni mennek Még a tavasszal egész napos kirándulásra készülnek a képviselő-testület tagjai és a polgármesteri hivatal dolgozói - mondta ' Ornódi Lívia jegyzőnő (képünkön). A tervezett kirándulás során felkeresik Sopron nevezetességeit és a nagycenki Széchenyi kastélyt. Virág a legidősebbnek Az év végi nyugdíjasnapon köszöntötték a 93. évében járó Kovács Józsefnét, a község legidősebb lakosát, akinek virágcsokorral is kedveskedtek. Rudnay-napra készülnek Rudnay Gyula festőművész nevét viseli az általános iskola, amely a hónap végén 6. alkalommal rendezi meg a névadó napját. Erre meghívják a bedegkéri iskola diákjait is. Megrendezik a vers- és prózamondó versenyt, melyen az iskolába járó diákok csaknem fele szerepel. Már megkezdte a felkészülést a szavalóversenyre Mojzner Vivien 5. osztályos diák is (képünkön). Egyre fogy a lakosság December végén 917 lakosa volt a községnek. Ez egy százalékkal kevesebb az előző évinél. A faluban 2004-ben 6 kisgyermek született, és 14 bábonymegye- ritől vettek örök búcsút Az ön- kormányzat valamennyi érintett család részére temetési segélyt biztosított, az elhunytak hozzátartozói összesen 140 ezer forint támogatást kaptak. A község szívesen segít minden nehéz helyzetbe kerülő lakójának, de abban mindenki egyetért, hogy a gyermekek támogatására nagyobb örömmel költenek. EZT FŐZIK BABONYBAN Hamis cigánypecsenye A bábonymegyeri Kiss Sán- domé egyik kedvenc étele a hamis cigánypecsenye. Elkészítése nem igényel nagy szakmai tudást, ám szükség van a rutinra. A hamis cigánypecsenyéhez négy személy részére 10 szelet hús, 4-5 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, étolaj és liszt kell. A sózott, borsozott hússzeleteket a lisztbe forgatja, majd mindkét oldalát hirtelen átsüti. A maradék olajat felfor- rósítja és beleteszi az apróra vágott fokhagymát, amit kissé megfonnyaszt. Ráhint egy teás- kanálnyi piros paprikát, ráteszi a szelet húsokat, majd a tűzhelyre helyezve púpos kanál liszttel megszórja és felengedi 3-4 deci vízzel, miközben picit megsózza. A forralás után, gyakori keverés mellett 25-30 percig főzi. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Csak a tavaszban bíznak költségvetés Se forrás, se munka A tavaszias télben is kevés emberrel találkoztunk a faluban. A reggeli bolti bevásárláson már túl voltak, kz iskolában megkezdődött a tanítás. Üres volt a bábonyi és a megyeri buszmegálló is. A településen átvezető közúton szokás szerint alig volt forgalom... A polgármesteri hivatal dolgozói a törvényt tanulmányozták, készültek az idei költségvetési tervezet összeállítására. Közben intézték a hivatalt felkereső polgárok ügyeit Ruff Flórián polgármester azt mondta: alapvetően optimista, ám a kilátások miatt elkeseredett.- Sajnos, az ezerlakosú községek - ilyen Bábonymegyer is - jövőjét több ok miatt is sötéten látom - mondta. - A lakossági fejkvóta ugyan több, mint az előző évben, ám bizonyos pluszpénzekhez csak társulásban juthatunk hozzá. A másik: az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támogatása leszűkül. Tavaly közel nyolcmillió forintot kaptunk, ám az idei számítások szerint a forráshiányunk meghaladja a húszmilliót. Mégsem leszünk jogosultak az önhikire, mert az iskolánkban tanuló gyerekek száma nem éri el az elvárt létszámot, így nem felelünk meg az előírásoknak. Hol van az esélyegyenlőség? Fájó szívvel gondolok a jövőre, hiszen rendbe tettük az óvodát, az iskolát ... A posta előtt tolta a kerékpárt Keszthelyi Lajosné, aki közhasznú munkás. A kormányon és a csomagtartón éthordókat cipelt A megyeri falurészen levő óvoda konyhájára igyekezett, onnét viszi az ebédet az időseknek. Kovács Béla és felesége nyolc éve Budapestről került a faluba. Úgy fogalmazott: nagy tévedés volt ide költözni, mert alig lehet megélni, a semmiből nem lehet pénzt csinálni. Őri István, a DRV Rt helyi vízműgépésze kistrak- torral járta a falu utcáit, mert a tűzcsapokat ellenőrizte. Őt is a falu jövője foglalkoztatja.- Közel 100 gyerek jár iskolába, 30 óvodába, mégis bizonytalan a sorsuk. A fiatalok helyzete sem rózsás, a szakképzetteknek sincs munkahely. Ha megszűnik az iskola-óvoda, elsorvad a falu... - mondta. Kuperczkó Józsefné a hároméves Ádámmal a boltban vásárolt és a postai ügyeket intézte.- December 5-én lejárt a gyes, munkanélküli vagyok - magyarázta. - Esélyt sem látok az elhelyezkedésre. Talán, ha kijön a tavasz, a jó idő... A kismamáknak is gondot okoz a munkahelyek hiánya MÜLT ÉS JÖVŐ Viharlámpával közlekedtek Peller Zoltán megszerette Bá- bonymegyert. Hatvan évvel ezelőtt Ságvárról került ide. Emlékszik: a falu nagyon elmaradott volt, mostoha körülmények között laktak az emberek. Nem volt utcai közvilágítás, a lakásban is csupán pislogó petróleumlámpa adott fényt. Az utcán pedig viharlámpával közlekedtek. Mégsem bánta meg, hogy itt telepedett le, mert összetartott a falu lakossága. Mindig köszöntötték egymást az emberek, a téli estéken pedig összejöttek diót törni, tollat fosztani.- A falun átvezető út keskeny, zúzalékos volt - emlékezett visz- sza a 81. évében járó Peller Zoltán. - Az útpadka pedig egyenesen életveszélyt rejtett. A Temetői és a Kismegyeri utcákban nyáron bokáig ért a por, ősszel, tavasszal csizmaszárig a sár. Meggondolta az ember, hogy mikor és hova mozdul ki. GyérA faluturizmusban hitt Nyolc évet dolgozott Olaszországban vendéglátósként a 34 éves ifj. Gálfi György. Mosogatóként kezdte. A ranglétrán felfelé haladva végül felszolgálóként és pincérként dolgozott. A gyakorlati tapasztalatokra építve azt remélte: hazatérve a faluját is bekapcsolhatja a turizmusba, a falusi vendéglátásba. Három éve nyaraltat a saját házában.- Hiába a szakmai tapasztalat, a megfelelően kialakított vendéglátóhely, ha elmaradnak a hazai és főként a külföldi turisták - panaszolta. - Először csak meghívott barátok nyaraltak nálam, vendég nem volt. A második szezonban érkezett néhány, a múlt évben is csak 98 vendégéjszakát töltöttek el itt. Néhány magyar család mellett elsősorban szerződéses munkások vették ki a szobákat. Külföldi turista be sem nézett, pedig német újságban is megjelent tyára és viharlámpára mindig szükség volt...- A változásokat a saját bőrömön tapasztaltam meg, mert 1950-től hivatásos gépkocsivezetőként dolgoztam - mondta. - Több mint kétmillió kilométert vezettem balesetmentesen. egy cikk a megyeri vendéglátó- helyről... Ifj. Gálfi György azt mondta: a községben élő fiatalok helyzete az övénél is rosszabb. Vállalkozóként is kevés az esélye a biztos megélhetésre, sokaknak pedig erre sincs lehetősége. A mindig ráérő nyugdíjas Major Imre, a nyugdíjas-egyesület egyik legaktívabb tagja rendszeresen ceszeres” című vidám műsorban, ahol a házigazda szerepét játssza. Fellé- pé- sükkel sikert értek el egyebek mellett az andocsi kistérségi bemutatón, Tengődön, illetve a helyi falunapon is. A 64. évében járó nyugdíjas nagy tapsot kapott már a „Nyugdíjas ráér” című verse előadásáért. Az amatőr előadó legutóbb a nyugdíjasnapon szerepelt. BÁBONYMEGYERIMAGÁNÜGYEK A .X . .^.>- M^M A .aaa'.aa-.--.:* Z'. . ... ». Véradóna k szervezi a lányát Hiányzik a kislány unoka Tabról ingázik a tanító Nyolc gyermeket nevel Csepeli Istvánná nyolc éve vezeti a vöröskereszt alapszervezet munkáját. Maga is 12-sze- res véradó. Egy vöröskeresztes felhívás alapján jelentkezett a faluban véradónak, érezv hogy szükség lehet a segítségére. Akkor még félve indult vért adni, de arra gondolt, ha mások kibírják, akkor ő is. A legnagyobb bánata, hogy három felnőtt lányát nem tudta még beszervezni és a veje sem adott még vért. Erre az évre elhatározta, hogy Tímea lányát meggyőzi: csatlakozzon a véradók táborához. Harmath Györgyné, a tabi áfész megyeri boltjának vezetője nagyon boldog, amikor három fiúunokája meglátogatja. A nagymama titkos reménye, hogy a három vagány ^ fiúunoka mellé előbb- utóbb megszületik egy tündért kislány is, akinek ő a Patrícia nevet adná. Az unokák minden alkalommal csodálatos élményt nyújtanak számára. Ha egyszerre vannak a nagyinál, megtelik a ház élettel és melegséggel. Harmath Györgyné ebből merít újabb energiát. Balázs István tanító nem szívesen emlékszik arra a mintegy 25 évvel ezelőtti téli napra, amikor hóesésben csaknem két óra alatt tette meg gyalog a Bábonymegyer és Tab közötti utat. Balázs István 31 éve dolgozik az általános iskolában. Képesítés nélkül került az intézménybe, munka mellett végezte el a főiskolát. Tabon lakik, de nem fordult meg a fejében, hogy munkahelyet változtasson. Kátai Kálmánná mindössze 38 éves és férjével nyolc gyermeket nevelne A legfiatalabb csa- j ládtag Patrik, másfél éves. Annak idején _ két gyér- ^ meket terveztek a férjével, ám az élet másképp hozta. A család valamennyi csemetéjét egyformán szereti, de újabbat már nem vállalnak. A megélhetés egyre nehezebb, így különösen fontos az összetartás, egymás segítése. A nagyobbak már a házimunkában is segítenek. Palástköszörűre gyűjt Geiger Béla egyéni vállalkozó és három éve édesapja vállalkozását viszi. Fő tevékenysége az eszter- gálás, a marás és a főtengely-köszörülés. A tavalyi év teljesen kimerítette a család kasz- száját, Tabon családi házat vásároltak. Ennek ellenére nem mond le a vállalkozást segítő géppark bővítéséről, fejlesztéséről. A fiatal családapa ebben az évben arra hajt, hogy legyen elég pénze megvenni az 1500-as palástköszörűt.
