Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-11 / 8. szám
2 ALMANACH -149- PAMUK SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 11., KEDD Éthordóval a kiskapuban szóbeszéd Balesetnek vélik a gyilkosságot A közkúton ingyenes a víz, ez is segítség a segélyből élőknek Pamukon az első szembetűnő épület a kocsma. A kerítésén még mindig koszorúk emlékeztetnek arra a késő őszi tragédiára, amelyben egy háromgyermekes apa vesztette életét. Az emberek maguk között sem szívesen beszélnek az esetről. A legtöbben máig nem értik, hogy a dolgok hogyan fajulhattak igáig: jó ismerőse ölte meg egy szóváltásban. A keserű emlékek nap mint nap eszükbe jutnak. Bár az önkormányzat az özvegyen és az árvákon megpróbál segíteni, a szorgos és családját szerető apát ez nem pótolhatja. A falu központjában viszont van egy épület, amiről szívesebben beszélnek, mert sokan dolgozhattak benne. A szorgos kezű emberek a Malévnak készítettek egységcsomagokat, de csináltak itt Götz babákat és a falunak volt saját zoknigyára is. Évekkel ezelőtt bezárt az üzem. Azóta hiába várnak bérlőre. A borongós reggelen embert alig látni az utcákon. A gyerekeket Somogyvárra vitte az iskolásjárat, a szerencsésebbek munkába mentek. Mától annak mondhatja magát Orsós György is, aki munkanélküli volt, és a falu egyik közmunkása lett.- Korábban az erdőn dolgoztam, csemetéztem - mondja a fiatalember, - de szakképesítésem nincs, így nagyon nehéz elhelyezkedni, főként télen. Négy gyermekről gondoskodom, az életünk talán valamivel köny- nyebb lesz. Délelőtt a legtöbben a rendelőben vannak, ahol Farkas Veronika fogadja a betegeket. A fiatal doktornőnek rengeteg munkát ad a vírusos időszak. Receptre várakozik Sándor Jánosné is, aki közmunkásként gyakran írat fel gyógyszert a rászorulóknak. Társával, Ignác Margittal az egész délelőtti munka után szusszannak néhány percet. Takarítottak a hivatalban, a könyvtárban, a kultúrházban és bevásároltak a boltban. A munkaidő lejártával sietnek haza ebédet főzni. Sándoréknál ma tojásos lecsó kerül az asztalra. A hivatalos ügyek intézése miatt Projcs Lajos falugondnok a szokásosnál valamivel később hozza Somogyvárról az ebédet. A fehér kisbuszt a kapuban állva éthordóval várják az idős emberek, de a hepehupás, sáros utcákon időbe telik, mire eljut mindenkihez. MÜLT ÉS JÖVŐ Megfenyegették a segítőt Turistát, vadászt várnak Iratkupacokkal körbebástyáz- va, az ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek gyűrűjében kezdi a napját Projcsné Nyakas Szilvia. Napközben a polgármesteri hivatalban segélyeket intéz, pénztáros, titkár és telefonközpontos, délutánjait pedig a megélhetési gondokkal küzdő, kilátástalan és feszült családok között tölti. Mosolyát és hitét a nehézségek ellenére sikerült megőriznie.- Kezdetben a gyerekek és a szüleik nem vették jó néven, hogy a figyelmem középpontjába kerültek - mondta a fiatal- asszony, aki 4 éve látja el a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat. - Mára azonban tudják, hogy a problémáikkal bármikor megkereshetnek. Ez csak elvétve fordul elő, így legtöbbször másod-harmad kézből értesülök a gyereknevelési, életviteli gondokról és az italozás miatti nézeteltérésekről. Az emberekkel szót érteni nem könnyű, hiszen felindult- ságukban néha szidják, fenyegetik még őt is, aki csupán segíteni szeretne nekik. Nyakassá- ga és türelme azonban legtöbbször meghozza a gyümölcsét, munkáját a képviselő-testület és a családok is elismerik. Télvíz ellenére lázas munka folyik Weisz Imre portáján. A családi ház mellett egy istálló épül. Az állványokon kő- művesek rakják a falat, a gazda adogatja a téglát.- A csend és szépsége miatt döntöttem úgy, hogy veszek egy házat a településen - mondta a fonyódi vállalkozó. - A gyermekeimmel gyakran felkerekedünk és bebarangoljuk a környéket és eközben megtanítom őket a természet szeretetére. Az épületek felújításával foglalkozó Weisz Imre Pamukon tavaly ősszel egy régi parasztházat tett rendbe. Az épületbe sok természetes anyagot épített, és legbüszkébb a nappali fagerendás mennyezetére, melynek anyagát külföldről hozatta. Most a ház melletti, egykoron elvadult területen egy kis istállót emel. Tervei szerint a munkát tavaszra befejezik, a birtoka 2-3 lónak ad majd otthont. A hátasoknak a helyi vadásztársaság is hasznát vehetné, és így talán lendületet kapna a falusi turizmus álmának megvalósítása is. PAMUKON EZ A HÍR Útfelújításra pályáznak A képviselő-testület 13 millió forintos beruházással aszfaltozná a Kossuth és az Ady utcákat. Az útszakaszt korábban zúzott kővel felszórták, de a sok kátyú miatt azokon közlekedni alig lehet. A munkák megkezdéséhez szükséges terveket és engedélyeket megszerezte már az önkormányzat. Sikeres pályázat esetén pedig a 30 százalékos önrész előteremtését is megoldanák. Akadálymentesítenek A polgármesteri hivatal, a könyvtár és a kultúrotthon akadálymentesítése az önkormányzat egyik idei célkitűzése. Az orvosi rendelő után a munkák folytatására csaknem egymillió forintot szán a képviselő-testület. A feladatok oroszlánrészét a közmunkások végeznék, csak a legszükségesebb teendőket bíznák egy vállalkozóra. Faluházról álmodnak Tavasszal kezdik meg az egykori tanítói szolgálati lakás közösségi házzá alakítását. A felújítás után egy teleházat rendeznek be az épületben, és ott helyezik el a hírközlési minisztérium pályázatán elnyert három számítógépet. A faluház ezenkívül otthont adna az idősek és a fiatalok összejöveteleinek is. A beruházást saját erejéből finanszírozza az ön- kormányzat. Elkészült a központi fűtés Másfél millió forintból korszerűsítették a polgármesteri hivatal fűtését. A beruházáshoz 900 ezer forint pályázati támogatást nyert a képviselő- testület a megyei területfejlesztési tanácstól. Ebből vegyes tüzelésű kazánt vásároltak, amellyel az orvosi rendelőt és a hivatalt fűtik. Külön rendel a védőnő A védőnői tanácsadás és a betegek ellátása már nem egy helyen történik. A régi orvosi rendelőben helyszűke miatt erre nem volt lehetőség, a gyerekek a betegekkel voltak ösz- szezárva. A polgármesteri hivatal épületében helyet kapott tágas rendelőben azonban a szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a védőnőre várva a csemetéjük elkap valamilyen betegséget. EZT FŐZIK PAMUKON Diós Margit kifli A húsokban gazdag ünnepi menük után Projcs Lajosné szilvás gombócot készít a népes családnak. Miközben a lobogó vízbe teszi a gombócokat, sokat forgatott receptes füzetéből kikeresi az egyik kedvencüket, a Margit kiflit. A mérlegen gyorsan kimér 40 dkg lisztet, egy margarint, egy tejfölt vesz elő, majd gyakorlott mozdulatokkal elválasztja 4 tojás sárgáját. Az alapanyagokból könnyű tésztát gyúr, amelyhez egy kanál cukrot és egy kis sót is ad. Ezután a tésztát négy részre osztja, vékonyra sodorja és miután olvasztott zsírral megkente, kockákra vágja. A tölteléket 20 dkg dióból, 20 dkg cukorból és négy tojás kemény habjából készíti, ezután a lapokra teszi, majd szorosan felcsavarja azokat. A kifliket forró sütőben megsüti, miután kihűltek, vaníliás porcukorba forgatja őket. A CIKKEKET BARTOS LÁSZLÓ ÉS HORVÁTH ZSOLT ÍRTA. FOTÓ: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Mindenki Manója szépnek hiszi magát Bogdán Istvánt Manónak hívják, mert nem nőtt nagyra, de a festőlétrát olyan fürgén mássza, mint a nagyok. Nem haragszik, ezért a ragadványnévért, mert úgy érzi, hogy akit becéznek, azt szeretik is az emberek. Névrokonból több is él a községben, így meg mindenki tudja, hogy kiről beszélnek. Manó azonban nemcsak a szobafestés és mázolás ismerője, hanem a romák mindennapi problémáié is. Ő képviseli az érdekeiket, emellett szerinte ő a község legszebb embere. PAMUKIMAGÁNÜGYEK Traktort bütykölt a falu mindenese Projcs Lajos kevéske szabadidejében egy traktort készített, amely nagy segítséget jelent a kerti munkákban. A település mindenese kilenc éve nagy hivatás- tudattal végzi a munkáját. A falugondnok mindennapi munkája során ugyanis ebédet hoz, boltba szalad, gyógyszert hoz a patikából, intézi a településen élők ügyes-bajos dolgait. Mindennap száz helyen fordul meg. Ha időnként fárasztja is a rohanás, az állandó készenlét, nem panaszkodik, mert szeret segíteni az embereken. Dezsőből lett Imre kettős élete Molnár Dezsőként ismerték tizenöt évig, majd egy nap kiderült róla, hogy az igazi neve Kern Imre. A pamukiak a mai napig megmosolyogják Dezsőjük régebbi történeteit, kalandos életének fordulópontjait. Arról, hogy miért kellett egy hajléktalan igazolványával új életet kezdenie, nem szívesen beszél. Zátonyra futott élete végül jó fordulatot vett. Családot alapított, öt gyermeke született és megtalálta a boldogságát. Idővel a felesége is megbocsátotta, hogy kétszer vette el, csak más néven. Bogaras az édesszájú polgármester Móhr Mihály a méz és a méhek nagy kedvelője. Mel-| les József, a falu nagy méhésze kedveltette meg vele és tőle ta az első családokat is. Bár az első szúrások után elbizonytalanodott, mégis benépesítette a kaptárakat. A méhek bonyolult élete annyira lenyűgözte, hogy az udvarán rövidesen 12 zümmögő család gyűjtötte a nektárt. Építkezése miatt kedvenceitől ugyan egy időre megvált, szúrós hobbiját azonban nem adta fel végleg. Fűzfavesszőből fonja a kosarat Pankotai József font már házat fűzfavesszőből, dolgozott színházi kellékesként és kosárfonást is oktatott. Nyugdíjas éveiben sem szakadt el a mesterségétől, amelyet fél évszázada művel, mert a nyugdíjból nem lehet tisztességesen megélni. Mivel a településen kevés a fűzfa, az alapanyagot Sellyéről és Ságvárról szerzi be, a kész kosarakat a piacon és a Balaton környékén értékesíti. Utálja a pletykákat a vérbeli kereskedő Nyakas Lászlóné harminc éve szolgálja ki a vevőket. A kereskedés a vérében van, a hozzá betérők kívánság- listája pedig a fejében. így aztán tisztában van vele, hogy mit kér a betérő, amikor nyílik az ajtó. Jól ismeri az emberek vásárlási szokásait, de két dolgot nem kedvel: a pletykákat és a nem friss árut. Neki a forgalomra nem lehet panasza, az embereknek pedig a választékra, hiszen a kicsi üzletben minden megtalálható.
