Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-11 / 8. szám

2 ALMANACH -149- PAMUK SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 11., KEDD Éthordóval a kiskapuban szóbeszéd Balesetnek vélik a gyilkosságot A közkúton ingyenes a víz, ez is segítség a segélyből élőknek Pamukon az első szembetűnő épület a kocsma. A kerítésén még mindig koszorúk emlékez­tetnek arra a késő őszi tragédiá­ra, amelyben egy háromgyer­mekes apa vesztette életét. Az emberek maguk között sem szí­vesen beszélnek az esetről. A legtöbben máig nem értik, hogy a dolgok hogyan fajulhattak igá­ig: jó ismerőse ölte meg egy szó­váltásban. A keserű emlékek nap mint nap eszükbe jutnak. Bár az önkormányzat az özve­gyen és az árvákon megpróbál segíteni, a szorgos és családját szerető apát ez nem pótolhatja. A falu központjában viszont van egy épület, amiről szíveseb­ben beszélnek, mert sokan dol­gozhattak benne. A szorgos ke­zű emberek a Malévnak készí­tettek egységcsomagokat, de csináltak itt Götz babákat és a falunak volt saját zoknigyára is. Évekkel ezelőtt bezárt az üzem. Azóta hiába várnak bérlőre. A borongós reggelen embert alig látni az utcákon. A gyereke­ket Somogyvárra vitte az isko­lásjárat, a szerencsésebbek munkába mentek. Mától annak mondhatja magát Orsós György is, aki munkanélküli volt, és a falu egyik közmunkása lett.- Korábban az erdőn dolgoz­tam, csemetéztem - mondja a fi­atalember, - de szakképesíté­sem nincs, így nagyon nehéz el­helyezkedni, főként télen. Négy gyermekről gondoskodom, az életünk talán valamivel köny- nyebb lesz. Délelőtt a legtöbben a rende­lőben vannak, ahol Farkas Vero­nika fogadja a betegeket. A fiatal doktornőnek rengeteg munkát ad a vírusos időszak. Receptre várakozik Sándor Jánosné is, aki közmunkásként gyakran írat fel gyógyszert a rászorulók­nak. Társával, Ignác Margittal az egész délelőtti munka után szusszannak néhány percet. Ta­karítottak a hivatalban, a könyv­tárban, a kultúrházban és bevá­sároltak a boltban. A munkaidő lejártával sietnek haza ebédet főzni. Sándoréknál ma tojásos lecsó kerül az asztalra. A hivatalos ügyek intézése miatt Projcs Lajos falugondnok a szokásosnál valamivel később hozza Somogyvárról az ebédet. A fehér kisbuszt a kapuban áll­va éthordóval várják az idős em­berek, de a hepehupás, sáros ut­cákon időbe telik, mire eljut mindenkihez. MÜLT ÉS JÖVŐ Megfenyegették a segítőt Turistát, vadászt várnak Iratkupacokkal körbebástyáz- va, az ügyes-bajos dolgaikat in­téző emberek gyűrűjében kezdi a napját Projcsné Nyakas Szil­via. Napközben a polgármesteri hivatalban segélyeket intéz, pénztáros, titkár és telefonköz­pontos, délutánjait pedig a meg­élhetési gondokkal küzdő, kilá­tástalan és feszült családok kö­zött tölti. Mosolyát és hitét a ne­hézségek ellenére sikerült meg­őriznie.- Kezdetben a gyerekek és a szüleik nem vették jó néven, hogy a figyelmem középpontjá­ba kerültek - mondta a fiatal- asszony, aki 4 éve látja el a csa­ládsegítő és gyermekjóléti fel­adatokat. - Mára azonban tud­ják, hogy a problémáikkal bár­mikor megkereshetnek. Ez csak elvétve fordul elő, így leg­többször másod-harmad kézből értesülök a gyereknevelési, életviteli gondokról és az italo­zás miatti nézeteltérésekről. Az emberekkel szót érteni nem könnyű, hiszen felindult- ságukban néha szidják, fenye­getik még őt is, aki csupán segí­teni szeretne nekik. Nyakassá- ga és türelme azonban legtöbb­ször meghozza a gyümölcsét, munkáját a képviselő-testület és a családok is elismerik. Télvíz ellenére lázas munka fo­lyik Weisz Imre portáján. A csa­ládi ház mellett egy istálló épül. Az áll­ványo­kon kő- művesek rakják a falat, a gazda adogatja a téglát.- A csend és szépsége miatt döntöt­tem úgy, hogy veszek egy házat a településen - mondta a fonyódi vállalkozó. - A gyerme­keimmel gyakran felkereke­dünk és bebarangoljuk a kör­nyéket és eközben megtanítom őket a természet szeretetére. Az épületek felújításával fog­lalkozó Weisz Imre Pamukon ta­valy ősszel egy régi paraszthá­zat tett rendbe. Az épületbe sok természetes anyagot épített, és legbüszkébb a nappali fageren­dás mennyezetére, melynek anyagát külföldről hozatta. Most a ház melletti, egykoron elvadult területen egy kis istállót emel. Tervei szerint a munkát tavaszra befejezik, a birtoka 2-3 lónak ad majd otthont. A háta­soknak a helyi vadásztársaság is hasznát vehetné, és így talán lendületet kapna a falusi turiz­mus álmának megvalósítása is. PAMUKON EZ A HÍR Útfelújításra pályáznak A képviselő-testület 13 millió forintos beruházással aszfal­tozná a Kossuth és az Ady ut­cákat. Az útszakaszt korábban zúzott kővel felszórták, de a sok kátyú miatt azokon közle­kedni alig lehet. A munkák megkezdéséhez szükséges ter­veket és engedélyeket megsze­rezte már az önkormányzat. Sikeres pályázat esetén pedig a 30 százalékos önrész előte­remtését is megoldanák. Akadálymentesítenek A polgármesteri hivatal, a könyvtár és a kultúrotthon akadálymentesítése az önkor­mányzat egyik idei célkitűzé­se. Az orvosi rendelő után a munkák folytatására csaknem egymillió forintot szán a kép­viselő-testület. A feladatok oroszlánrészét a közmunká­sok végeznék, csak a legszük­ségesebb teendőket bíznák egy vállalkozóra. Faluházról álmodnak Tavasszal kezdik meg az egy­kori tanítói szolgálati lakás közösségi házzá alakítását. A felújítás után egy teleházat rendeznek be az épületben, és ott helyezik el a hírközlési mi­nisztérium pályázatán elnyert három számítógépet. A falu­ház ezenkívül otthont adna az idősek és a fiatalok összejöve­teleinek is. A beruházást saját erejéből finanszírozza az ön- kormányzat. Elkészült a központi fűtés Másfél millió forintból korsze­rűsítették a polgármesteri hi­vatal fűtését. A beruházáshoz 900 ezer forint pályázati tá­mogatást nyert a képviselő- testület a megyei területfej­lesztési tanácstól. Ebből ve­gyes tüzelésű kazánt vásárol­tak, amellyel az orvosi rende­lőt és a hivatalt fűtik. Külön rendel a védőnő A védőnői tanácsadás és a be­tegek ellátása már nem egy helyen történik. A régi orvosi rendelőben helyszűke miatt erre nem volt lehetőség, a gye­rekek a betegekkel voltak ösz- szezárva. A polgármesteri hi­vatal épületében helyet kapott tágas rendelőben azonban a szülőknek nem kell attól tar­taniuk, hogy a védőnőre várva a csemetéjük elkap valami­lyen betegséget. EZT FŐZIK PAMUKON Diós Margit kifli A húsokban gazdag ünnepi menük után Projcs Lajosné szilvás gombócot készít a né­pes családnak. Miközben a lo­bogó vízbe teszi a gombócokat, sokat forgatott receptes füzeté­ből kikeresi az egyik kedvencü­ket, a Margit kiflit. A mérlegen gyorsan kimér 40 dkg lisztet, egy margarint, egy tejfölt vesz elő, majd gyakorlott mozdula­tokkal elválasztja 4 tojás sárgá­ját. Az alapanyagokból könnyű tésztát gyúr, amelyhez egy ka­nál cukrot és egy kis sót is ad. Ezután a tésztát négy részre osztja, vékonyra sodorja és mi­után olvasztott zsírral meg­kente, kockák­ra vágja. A töl­teléket 20 dkg dióból, 20 dkg cukorból és négy tojás kemény habjából ké­szíti, ezután a lapokra teszi, majd szorosan felcsavarja azo­kat. A kifliket forró sütőben megsüti, miután kihűltek, va­níliás porcukorba forgatja őket. A CIKKEKET BARTOS LÁSZLÓ ÉS HORVÁTH ZSOLT ÍRTA. FOTÓ: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Mindenki Manója szépnek hiszi magát Bogdán Istvánt Manónak hív­ják, mert nem nőtt nagyra, de a festőlétrát olyan fürgén mássza, mint a nagyok. Nem harag­szik, ezért a ragadványné­vért, mert úgy érzi, hogy akit becéznek, azt szeretik is az emberek. Névrokonból több is él a községben, így meg min­denki tudja, hogy kiről beszél­nek. Manó azonban nemcsak a szobafestés és mázolás isme­rője, hanem a romák minden­napi problémáié is. Ő képvise­li az érdekeiket, emellett sze­rinte ő a község legszebb em­bere. PAMUKIMAGÁNÜGYEK Traktort bütykölt a falu mindenese Projcs Lajos kevéske szabad­idejében egy traktort készített, amely nagy segítséget jelent a kerti munkák­ban. A telepü­lés mindenese kilenc éve nagy hivatás- tudattal végzi a munkáját. A falugondnok mindennapi munkája során ugyanis ebé­det hoz, boltba szalad, gyógy­szert hoz a patikából, intézi a településen élők ügyes-bajos dolgait. Mindennap száz he­lyen fordul meg. Ha időnként fárasztja is a rohanás, az ál­landó készenlét, nem panasz­kodik, mert szeret segíteni az embereken. Dezsőből lett Imre kettős élete Molnár Dezsőként ismerték ti­zenöt évig, majd egy nap kide­rült róla, hogy az igazi neve Kern Imre. A pamukiak a mai napig megmosolyog­ják Dezsőjük régebbi törté­neteit, kalan­dos életének fordulópontjait. Arról, hogy miért kellett egy hajléktalan igazolványával új életet kezdenie, nem szívesen beszél. Zátonyra futott élete végül jó fordulatot vett. Csalá­dot alapított, öt gyermeke szü­letett és megtalálta a boldogsá­gát. Idővel a felesége is meg­bocsátotta, hogy kétszer vette el, csak más néven. Bogaras az édesszájú polgármester Móhr Mihály a méz és a mé­hek nagy ked­velője. Mel-| les József, a falu nagy méhésze kedveltette meg vele és tőle ta az első családokat is. Bár az első szúrások után elbizonyta­lanodott, mégis benépesítette a kaptárakat. A méhek bonyo­lult élete annyira lenyűgözte, hogy az udvarán rövidesen 12 zümmögő család gyűjtötte a nektárt. Építkezése miatt ked­venceitől ugyan egy időre megvált, szúrós hobbiját azon­ban nem adta fel végleg. Fűzfavesszőből fonja a kosarat Pankotai József font már házat fűzfavessző­ből, dolgo­zott színházi kellékes­ként és kosárfonást is oktatott. Nyugdíjas éveiben sem sza­kadt el a mesterségétől, ame­lyet fél évszázada művel, mert a nyugdíjból nem lehet tisztes­ségesen megélni. Mivel a tele­pülésen kevés a fűzfa, az alap­anyagot Sellyéről és Ságvárról szerzi be, a kész kosarakat a piacon és a Balaton környékén értékesíti. Utálja a pletykákat a vérbeli kereskedő Nyakas Lászlóné harminc éve szol­gálja ki a vevőket. A kereske­dés a véré­ben van, a hoz­zá be­térők kívánság- listája pedig a fejében. így az­tán tisztában van vele, hogy mit kér a betérő, amikor nyílik az ajtó. Jól ismeri az emberek vásárlási szokásait, de két dol­got nem kedvel: a pletykákat és a nem friss árut. Neki a for­galomra nem lehet panasza, az embereknek pedig a válasz­tékra, hiszen a kicsi üzletben minden megtalálható.

Next

/
Thumbnails
Contents