Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)

2004-12-24 / 300. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 24., PÉNTEK 17 KARÁCSONY A VILÁGBAN Csak a hagyomány más, az ünnep ugyanaz A bécsi utcákat, üzleteket a „Csendes éj” dallama tölti be. Óriási karácsonyfákat állíta­nak a főtereken. A karácsonyi vásár a városháza előtti főté­ren kis faházikókban zajlik. December 16-án elkezdődik a Bécsi Szimfonikusok karácso­nyi koncertje. December 24-én este minden bezár, mindenki otthon ünnepel. Olaszország Az olaszok nem ugyanazon a napon kapják meg az ajándé­kokat. Észak-Olaszország egyes részein december 25-én a Télapó (Babbo Natale) vagy a kis Jézus hozza az ajándékot, másutt Szent-Luca december 13-án. Rómában a Háromkirá­lyok napján (január 6.) Befana, az öreg, de jóságos boszor­kány, aki seprűn közlekedik és kéményen át juttatja el a csomagokat. Spanyolország A spanyol gyerekek nemcsak december 25-én, hanem janu­ár hatodikán a három királytól is kapnak ajándékot. Svédország A december 24-től január 6- ig tartó időszak a karácso­nyi ünnep időszaka. Ré­gen minden család hozott az erdőből egy fahasábot, a nyitott kandal­lóban és amíg égett, addig f tartott az ün- 1 nép. Az aján­dékot egy Jul- Bock nevű, szalmából ké­szült kecskebak hozza. USA A jellegzetesen amerikai ün­nep, a Hálaadás - a családi összetartozás jelképe - no­vember utolsó csütörtökén elhalványítja a karácsonyt. A családok Hálaadáskor az 1620 novemberében az Újvi­lágba érkező zarándokokra emlékeznek, akik az első évet átvészelve hálát adtak az Úr­nak, hogy átsegítette őket a nehézségeken. Hagyományos étel ilyenkor a sült pulyka, ám a Fehér Ház pulykájának a mindenkori elnök megke­gyelmez. A Hálaadást követő héten kezdődik a karácsonyi készülődés. A családok újra összegyűlnek, és közösen töl­tik el a szentestét, az ajándé­kokat a talpig pirosba öltözött Santa Claus hozza. Már a Római Birodalom­ban is szerepel a naptár­ban a karácsony, amely szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, hiszen Jézus Krisztus születésé­nek ünnepe. Igazán meghatározó ün­nepnappá azonban csak sokkal ké­sőbb vált. Néz­zük, hogyan ün­nepelnek szerte a világban? Anglia A készülődés már október­ben elkezdődik, karácsonyi díszbe öltöztetik az utcákat, decemberben megjelennek a Télapók, bár Angliában nem ünnepük a Mikulást. A kará­csonyi lapokat december ele­jén elküldik egymásnak az emberek, és a kapott üdvözlő- kártyákat kiteszik a szobafal­ra. A gyerekek piros, hosszú szárú harisnyáikat december 24-én kikészítik, mert kará­csony éjjelén Santa Claus vagy Father Christmas a kéményen át a kandallóba ereszkedik, és megtölti ajándékokkal. KARÁCSONY 2004 Egy Bogár élete megpróbáltatás Napi 31 gyógyszeren élt Nemcsak a magasságával, rendész -, rosszat sejtettek, hanem a tehetségével is Amikor pedig közölték velük, kitűnt társai közül Bogár hogy a daganat rosszindulatú, Edina. ígéretesen indult a röplabdás-pályafutása; a Toldi iskola és a Kaposvá­ri Sportiskola játékosa­ként tekintélyes mennyi­ségű különdíjat nyert össze. Az egyik meccsen aztán megtörtént a baj... Fenyő Gábor- 2001 áprilisában Győrben ren­dezték az országos gyermekbaj­nokság elődöntőjét. Az egyik ütésnél nagyon megrándult a kezem, s egy kisebb búb keletke­zett a vállamon. Nem foglalkoz­tatott különösebben, hiszen nem fájt és nem is zavart. Bár anyu többször is mondta, jó lenne megmutatni az orvosnak, nem fogadtam szót. Két-három hónap telhetett el, amikor azt vettem észre, hogy rohamosan nő a duz­zanat, a többszörösére dagadt - kezdte történetét Bogár Edina. A kórházban azt mondták, zsírcsomó alakult ki a vállában, amit minél előbb el keü távoh'ta- ni. Félórás ruünműtétről beszél­tek; nem is akarták elaltatni, he­lyi érzéstelenítéssel oldották vol­na meg a beavatkozást.- Addig győzködte anyu az or­vosokat, amíg elaltattak. Szeren­csére... Először egy három és fél centis nyirokcsomót távoütottak el. Már varrták össze a sebet, amikor még észrevették valamit. Jó nyolccentis daganat volt még a hátizmomba ékelődve... Amikor megérkezett a szövet­tani eredmény, az orvos pedig szólt Edina szüleinek, hogy mi­nél előbb beszélni szeretne ve­lük - mindketten a kórházban dolgoznak: édesanyja a szemé­szeten főápolónő, édesapja pedig édesapja szívinfarktust kapott. Anyukája talán csak azért nem csuklott össze, mert már túl volt egy nagy megpróbáltatáson; négy évvel korábban súlyos nő- gyógyászati problémái miatt kel­lett megműteni. A nyár és az ősz nagy részét Pécsen töltötte Bo­gár Edina; itt kapta a sugárkeze­lést és a kemoterápiát. Novem­berben fejeződtek be a kezelé­sek, s egy teljesen megváltozott ember köszönt vissza a tükörből.- Az bántotta leginkább az ön­érzetemet, hogy nagyon meghíz­tam. A Prednisolon nevű gyógy­szerből mindennap 21-et keüett elfogyasztanom, amitől jó 20 ki­lóval lettem súlyosabb. A napi normám egyébként 31 darab volt, mivel még másik háromfaj­ta gyógyszerből is kellett 10-et szednem. Az is zavart, hogy ki­hullott a hajam, s a legyengült immunrendszerem miatt nem mehettem közösségbe. Az utóbbi különösen érzéke­nyen érintette Edinát, hiszen nemcsak az iskoláról volt szó; ott volt a csapata, ahol a barátai ját­szottak. Ezt a problémát egyéb­ként gyorsan megoldotta. A su­gárkezelés befejezése után há­rom nappal kendővel a fején már ott edzett a csapattársaival együtt - ezt persze Pécsen az or­vosoknak meg sem merték emlí­teni... -, 2002 januárjától pedig már a meccsekre is eljárt. Febru­ár végén a Kasi Kupán újra a kezdőben szerepelt, sőt, heti két alkalommal a B1TT nagycsapatá­nak a tagjaival együtt készült.- Azt hittem, már minden rendben, amikor a vállamban egy elmeszesedett csomót talál­tak, a kezem pedig övsömörös lett Volt olyan, hogy az utcán utánam kiabáltak: mi van, ko­pasz. Úgy éreztem akkor, eüe­Egymásból merítik az erőt A lányomat, Fannit meg kellett műteni. Amikor egy hónappal később az első kezelést kapta Budapesten a 2. sz. gyermekkli­nikán, a serdülő válogatott Farkas Bálint feküdt mellette. A sú­lyos betegség ágyba kényszerítette a kecskeméti röplabdázót, a reményt azonban soha nem adta fel. Nem volt nap, amikor ne hangoztatta volna: fogok én még röplabdázni! Igaza lett... Ha Kaposváron a városligeti sportpályák mellett megyünk el, Fanni mindig megkérdezi tőlem: apu, mikor fogunk megint együtt röpizni vagy kosarazni... ? Az új helyzetet nagyon nehéz elfogadni; a szülőnek soha nem szabad sírnia. Bármilyen ne­héz, de erősnek kell maradni, hiszen ebből merít hitet és kitar­tást a gyermek. S ahogy telnek a hónapok, úgy fordul meg ez a folyamat. Már a szülők merítenek erőt a saját gyermekükből, a mindent elsöprő hihetetlen élni akarásukból... A kaposvári Bogár Edina büszke a röplabdás érmeire és a különdíjaira nem fordult az egész világ. Még a saját szüléimben sem akartam megbízni, mindenkiben csak a rosszat láttam. Egy áprilisi na­pon SMS-ben üzentem az egyik csapattársamnak, hogy nem me­gyek edzésre s másnap a mécs­esén se várjanak. Az edzőm, Biki Mária visszaüzent, hogy rend­ben, akkor többet ne is jöjjek. A Kasi így Edina nélkül áüt fel, de az nem volt az igazi. Az egyik vesztes meccs után rög­tönzött szavazást tartottak, ami­nek az lett az eredménye, hogy hívják vissza. Ő pedig újra kezd­te a munkát: keményen, össze­szorított fogakkal dolgozott. Há­rom héttel később Kaposváron rendezték az országos gyermek­bajnokság döntőjét, ahol a csa­pat bronzérmes lett, Edinát pe­dig megválasztották a legjobb kaposvári játékosnak.- Eleinte nagyon gyűlöltem az edzőmet; akkor jöttem rá, hogy milyen nagy ember Maja néni. Nem a beteget, az elesettet látta bennem. Éppen ellenkezőleg; ezt akarta elfelejtetni velem, s ezért soha nem is kivételezett.. Bogár Edina minden mécs­esén ott volt, de érezte, hogy va­lami, nincs rendben. Gyorsan el­fáradt; sokszor érezte úgy, hogy nem bírja tovább, összeesik a pá­lyán. De egyszer sem szólt, hogy cseréljék le. Pedig mindig kér­dezték, hogy bírja-e még? Két éve aztán - a kezelések utóhatá­saként - allergiás asztmát álla­pítottak meg az orvosok Bogár Edinánál A sportnak, a röplab­dának - és az iskolának - any­nyi... A Toldiban éppen akkor „váltott”; általános iskolásból gimnazista lett. Egy évet kiha­gyott, majd magántanulóként kezdte meg a tanulmányait.- A családom és a csapatom mellett az iskolának köszönhe­tem a legtöbbet; az igazgatónő, a tanáraim mindenben segítettek, amiben csak lehetett. A jelenleg harmadikas Bogár Edina azonban mégis időnként furcsán érzi magát az osztálytár­sai között. Mint mondja, van, aki a lógós diákot látja benne. Időn­ként most is Pécsre kell utaznia felülvizsgálatra, így természe­tes, hogy hiányzik. Mégis van­nak, akik beszólnak neki... Edi­na mégsem tud haragudni rá­juk. Azt mondja, sokan azt sem tudják, hogy min ment keresz­tül. Amikor legutóbb az egyik osztálytársával leült beszélgetni s elmesélte neki élete történetét, hosszú percekig nem tudott megszólalni; csak nézett maga elé a könnyeivel küszködve...- Bejárok a testnevelésórákra, s amit tudok, azt a többiekkel együtt csinálom; az asztmám miatt azonban időnként pihen­nem kell. Hogy hiányzik-e a röp­labda? Nagyon... Már tavaly be­széltük a lányokkal, hogy meg­dumáljuk a tesitanárunkat, Gaál Csillát, induljunk el a diákolim­pián. Akkor viszont - mivel csak harmadikasok voltunk - nem igazán lett volna esélyünk, így abbamaradt a szervezkedés. Jö­vőre viszont mindenképpen ösz- szeállunk. ígérem, fogok én még röplabdázni! Alma az egészségért, dió a gyermekáldásért hagyomány Egyre kevesebben őrzik a karácsony rítusait A karácsonyi ünnepkör So­mogybán is máig őriz ősi rítu­sokat. Ezek közül legtöbb a ka­rácsonyi étkezéshez, a karácso­nyi asztalhoz kötődik. Többsége már feledésbe merült, másokat úgy őriznek a családok, hogy nem is tudják jelentésüket. A karácsonyi ünnepnek szi­gorú hagyományai voltak. Ezek közé tartozott a tiszta szoba fel­díszítése is. A karácsonyi ágat fenyőből készítették és almát, diót, mézeskalácsot aggattak rá. Később a keresztgerendára ke­rült a fenyő, amit fejjel csúcsá­nál fogva lógattak az asztal kö­zelébe. Ennél is fontosabb volt azonban a karácsonyi terített asztal elkészítése. A karácsonyi vacsora alkalmával használt ab­roszt csak ezen az egy ünnepen terítették fel. Színe a díszítéssel egyetemben többnyire tiszta fe­hér, ritkábban piros a hímzés. Rendszerint a karácsonyi ab­rosz szebb és gondosabban is készített a ház esetleges többi abroszánál. A karácsonyi ab­roszra a hagyományos kará­csonyesti ételeken kívül megha­tározott tárgyakat is szoktak helyezni. Leginkább a karácso­nyi ünnepek 3. napjáig maradt az asztalon felterítve. Gyakran a karácsonyesti étkezés folya­mán keletkezett, bűvös erejű­nek tartott karácsonyi morzsát hajtogatták a vacsora után a ka­rácsonyi abroszba. ImrŐ Judit néprajzos elmond­ta: nagy jelentőséget tulajdoní­tottak az étkezésnek Is. így pél­dául a közösen elfogyasztott hal gazdagságot, az alma egészsé­get jelentett, de azt is tartották, hogy ha a család tagjai eltéved­nek és azokra gondolnak, akik­kel az almát elfogyasztották, rá­találnak a helyes útra. A vacso­ra elfogyasztása után éles vagy szúró eszközt nem, de tiszta ken­dőbe csomagolt kenyeret hagy­tak az asztalon. Azt tartották: ebből a család halottainak szel­lemei laknak jól, ha látogatást tesznek karácsony éjszakáján. Voltak közösségek, ahol nem­csak a dió és az alma, hanem a fokhagyma is a terítékhez tarto­zott. A diótól gazdagságot és szaporaságot, az almától az ösz- szetartást, a fokhagymától pedig az ártó szellemek távol tartását és egészséget vártak. Ezeket egyébként a két karácsony kö­zött, vagyis vízkeresztig babo­nás erejükért fogyasztották is. A szennai faluházban hagyományosan a gerendán lóg az ünnepi fenyő

Next

/
Thumbnails
Contents