Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)

2004-12-02 / 281. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 2„ CSÜTÖRTÖK EGYHAZAK ELETE A rendalapítóra emlékeztek Varga Andrea A rendalapító Kalazanci Szent Józsefre emlékeztek a hét végén a nagykanizsai piarista általá­nos iskola-gimnáziumban és di­ákotthonban. Az atya alapította valaha az első ingyenes népis­kolát. 1597-ben kezdte el oktat­ni a szegények gyerekeit. Kalazanci utódai, a piaristák 1765-ben alapítottak intéz­ményt Nagykanizsán. Pénteken a nyolcadikos diákok és szüleik járták körbe az épületet, s részt vettek tanórákon is. Szombaton további rendezvényekkel folyta­tódott az ünnep: a reggeli szent­mise után a Hevesi Sándor mű­velődési központban lépett föl a Piarista Diákszínkör, Simái Kristóf Igazházi című darabját mutatta be. Délután az iskola kápolnájában meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját, majd Bajzák Erzsébet, a Katoli­kus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet vezetője tartott előadást az oktatás idő­szerű kérdéseiről. Szélvihar döntötte le a kőkeresztet Ledöntötte a szélvihar a kiüti templomkert kálváriájának kö­zépső kőkeresztjét, ami eddig ellenállt százötven év viharai­nak.- Az első ijedség nagyobb volt, mint amekkora valójában a kár - mondta Gárdonyi Máté plébános. - A szél kitörte a ta­lapzatából, szerencsére azon­ban a korpusz és a kereszt nem tört össze úgy, hogy ne le­hetne helyreállítani; a szakem­berek már dolgoznak rajta, (fi) Istent magasztalni énekkel, zenével apai örökség Gamos Adrienn Mennyire felemelővé tehet egy templomi szertartást a kántor szolgálata. Mindenkit magával ragad az orgona csodálatos hang­ja, ha avatott kezek szólaltatják meg. Felkavarja érzelmeinket vagy elcsendesít, gondolkodásra késztet, megbékít. Bizonyára Lopkovics József is őriz hasonló él­ményeket, hiszen életében fontos szerepet tölt be az ének-zene. Édesapja 40 évig volt Lakócsán a katolikus közösség kántora, s ő maga is már fél évszázada játszik a billentyűs hangszeren.- Már diákként nagyon sze­rettem énekelni, és iskolánk kántortanítója, egyben igazgató­ja, Kerényi István nagy gondot fordított a zenei nevelésünkre - mondta Lopkovics József, aki a horvát ajkú közösségnek harangozója is. - Az iskolai har- móniumon tanultam meg ját­szani is... 1951-ben énekkar ala­kult a szép hangú legényekből: virágvasárnap után, nagypénte­ken a passiót adtuk elő. Gyakor­ta szerepeltünk azonban a többi nagy ünnepen; négy szólamban is énekeltünk. Apám négy évti­zedig látta el a kántori szolgála­tot, én magam tizenhat évesen ültem először a templom orgo­nájához. Eleinte csak alkalo­madtán játszottam rajta, később már apámmal együtt orgonál- tunk. Egy évtizede azonban egyedül viszem tovább ezt a szép apai örökséget. A költő azt írja: kinek lelkében szépen szól az ének, az hallja mások énekét is szépnek. Gyönyörködtet az éneklés, az orgonaszó. Nekem a legszebben mégis a „Csendes éj...” kezdetű ének szól... Már tíz éve nincs a falunak helyben lakó plébánosa. Azóta a szomszédos Felsőszentmárton­Az egyházi zene Annyit biztosan állíthatunk, hogy a keresztény istentiszteleteknek kezdettől fogva része volt a zene. Része abban az értelemben, hogy a szertartási szövegeket, imákat a pap énekelte, és a hívők is énekelve válaszoltak, illetve így imád­koztak együtt a pappal Az egyházi zene kezdetben kizárólag egyszólamú, vokális zene volt Nem tudjuk, mikor kerültek a hangszerek az egyházi zenébe, ám az bizonyos, hogy a VEI. században már léteztek templomi orgonák, és az orgona évszázadokon át egyeduralkodó volt a templomi muzsikában. Arra sincsenek megbízható adatok, mikor vált az egy­házi zene többszólamúvá csak gyanítható, hogy ugyanebben az időben kezdődött a polifónia is. A görögkeleti (ortodox) egyház zenéje ma is tisztán vokális, ám 6-12 szólamú A Gergefy-féle liturgiái reform alakította ki a mise máig élő, bár némileg módosult rendjét is, és ehhez kapcsolódik a katolikus egyház misezenéje is. Ez öt állandó szövegű részből, valamint öt, a mise jellegéhez és alkalmához illő vál­tozó egységből áll Az állandó részek a Kyrie (Uram, irgalmazz), a Glória (Dicsőség a magasságban), a Credo (Hiszekegy), a Sanctus (Szent vagy) együtt a Benedictusszal (Áldott, aki jön), valamint az Agnus Dei (Isten báránya). Ezeket az imákat a miséző pap indítja el, és a gyülekezettel együtt énekli végig. Különleges helyet foglal el az egy­házi zenében a passió, Jézus szenvedésének és halálának előadása párbeszédes módon. Virágvasámap és nagypénteken része az isten- tiszteletnek, evangéliumi olvasmányként. Reményteli vágyakozás Ünnepi énekek szólnak a hívek ajkán, ott vannak már a temjilo- mokban az adventi koszorúk, s ezeken meggyújtották az első gyer­tyát Krisztus másodszori eljövetelére várnak. Advent a várakozás ideje, a karácsony pedig a megérkezésé. Talán ezért van ez a négy vasárnap a lélek készülésére, hogy megtudjuk, milyen hosszú is volt az út az elhagyott paradicsomtól karácsonyig. Ezek a napok megtanítanak a karácsonyra való felkészülésre is, hiszen ma még nem vagyunk felkészülve az öröm fogadására. Szükség van az idő­re, mert nekünk is hosszú utat kell megtennünk, sok tövisen kell átmennünk, amíg elérkezünk Betlehemig... Az ünnepek közeledté­vel megváltozunk: többet törődünk szeretteinkkel, jobban segítünk a rászorulókon, eszünkbe jutnak a szegény, magányos, fedél nélküli emberek. Ruha- és élelmiszercsomagot, meleg ételt adunk. Míg máskor a saját boldogulásunkért küzdünk, ilyenkor a másik em­ber mindennapi kenyeréért. Ez utóbbi pedig már lelki „kérdés”. Te­réz anya példája is a jó cselekvésére ösztönöz minket; lehajolt egy se­bekkel teli piszkos haldoklóhoz, megsimogatta és elrendezte a feje al­ját Látta egy amerikai turista, és ezt mondta: én ezer dollárért sem tenném. Az anya így felelt: ezer dollárért én sem tenném... Tudjuk jól, hogy a karácsonykor megszületett Jézus is példát mutat önzetlenségből, szeretetből. S tekintetében mindig ott van a hite, a bennünk való örök reménysége, hogy egyszer képesek leszünk a jó­ért cselekedni, szeretni, nemcsak rövid időre, hanem egy életen át Hiszen nála nagyobb áldozatot senki nem hozott, gamos Adrienn ból jár ide misézni a pap. Mé­lyen vallásos nép az itt lakó, mégis kevesen járnak templom­ba. Jobbára csak az idősek tér­nek be a szent hajlékba, de a számuk nagyon megfogyatko­zott.. Szenteste azonban mindig megtelnek a padsorok.- Az a legszebb pillanat, ami­kor a múlt idők tanújaként szol­gáló hangszeren fólcsendül a ka­rácsony örömüzenete - mondta. - Közben a hívek ajkán zeng az Istent dicsőítő ének. Templomot szenteltek Mindszenty emlékére Új katolikus templomot szen­teltek Zalaegerszegen a Szűz­anya Szeplőtelen Szívének tisz­teletére és Mindszenty József bíboros, hercegprímás emléké­re, aki 25 évig volt a város plé­bánosa. Zalaegerszeg harma­dik katolikus templomának építését már 15 éve tervezték, de csak 2002 nyarán tették le az alapkövét, s tavaly május­ban kezdték a munkát, (va) Lelkipásztori konferencián Prágában November 17-től 20-ig lelki­pásztori konferenciát tartottak Prágában Paul M. Zulehner professzor 65. születésnapja al­kalmából Az egyház identitása Közép- és Kelet-Európábán címmel. A térség 13 országából érkezett 75 római katolikus meghívott között a konferencia résztvevője volt Maczkó Gyula csurgói esperesplébános is, aki az európai hírű bécsi profesz- szor tanítványa volt. Magyarul miséznének Csángóföldön is Hosszú idő után először nyí­lik lehetőség arra, hogy a csángóföldi iasi tartományi zsinat engedélyezi a magyar nyelvű misézést a templomokban. Onnan, Iasi tarto­mány /\ Kül- sőre- keccsin településé­ről jött ha­zánkba s ke­rült a közel­múltban a nagyberényi plébániára Csű­ri János. Csak át- településekor, 1999-ben kezdett magyarul olvas­ni tanulni. El­mondása szerint azért jött át Ma­gyarországra, mert Csángóföl­dön az ittenivel ellentétben éppenhogy túl sok a pap. (fi) ECCLESIA ÉC RÉfílCÉnDni T katolikus.református.evangeliKus.rsino Bw nCiwlltfkvDwLI FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-Vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szo-v 9-12 Új templom alapkövét tették le Zalakaroson döntöttek Nem Nagykanizsán, hanem Karosban építik föl a templomot Varga Andrea Meghiúsult a nagykanizsai ka­tolikus templom építése, s he­lyette Zalakarosban emelnek új templomot. Alapkövét a hét vé­gén tette le ünnepélyes keretek között Balás Béla, a kaposvári egyházmegye püspöke, vala­mint Szirtes Lajos zalakarosi polgármester és Varga Péter plé­bános. Megírtuk: Nagykanizsán a keleti városrészben szerettek volna templomot építeni, egy parkban jelölték ki a helyét Az önkormányzati területet a város közgyűlése tartós haszná­latba adta a püspökségnek. Igaz, a képviselő-testület több igényt is támasztott az egyházzal szem­ben, mégsem a megkötések, ha­nem a lakosság tiltakozása miatt nem kezdték el az építkezést. Ta­valy júliusban ugyanis a terve­zett templom környékén élők tiltakozó akciót szerveztek, s 430 aláírással ellátva petíciót adtak át a polgár­mesternek. Azt mondták: ragasz­kodnak a zöldterülethez, amit ha beépítenek, jelentősen csökken házaik értéke. Az önkormányzat elhatározta, hogy egy másik te­rületet jelöl ki. A zalakarosiak azonban nem késlekedtek: a Bodahegyi utca mentén levő parkjukban kitűz­ték az új templom helyét. Fiiszár Károly nagykanizsai esperes a vasárnapi szentmisén örömmel tájékoztatta erről a helyi híveket Borbála a bányászokra, Miklós a pékekre, Luca a gabonára vigyáz A keresztény egyházak az ádventet a felkészülés, a csodavárás idejének tartják. Decemberben több olyan szent is van, akikről ebben az idősza- ban emlékeznek meg. Szent Borbála - december 4. Kis-Ázsiában élt, a keresztény hitéért halt mártírhalált. A hajadon lányok, a bányá szók, tüzérek, várak, a jó halál védőszentje. Borbá la napján a hiedelmek szerint tilos volt varrni, fonni, söpörni; helyette tollat fosztottak, bort fej­tettek vagy búzát csíráztattak. Szent Miklós - december 6. A kis-ázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. Miklós a gyerekeken kívül patrónusa még a gabona- kereskedőknek, pékeknek, vá­szonszövőknek, borkereskedők­nek, ügyvédeknek, patikusok­nak, halászoknak. Luca-nap - december 13. Luca napját Európa számos népe kul­tikus célzatú sütemény evésével is megünnepli. A lucapogácsá- ba tollat, pénzt sütöttek. Ezen a napon kezdik el készíteni a Lu- ca-széket. Alakját, formáját elő­írás szabályozta, kilencféle fá­ból kellett elkészíteni. A kará­csonyi éjjeli misén erre állva is­merték fel a falu boszorkányait. A „lucabúza” a Lucától kará­csonyig tányérkában csírázta­tott búza, amit a gazdasszony naponta megöntöz, és kará­csonyesti állapotából következ­tetnek a jövő évi búzatermésre, a család és a jószág egészségére. Tamás - december 21. Az esz­tendő legrövidebb napja, a téli napfordulat csillagászati idő­pontja. Sok helyen e napon szenteltették meg a karácsonyi ételeket. A készülődésre vall a nap tájneve: Disznóölő Tamás. Ha Tamás reggelén frissen esett hó borította a tájat, akkor boldog és békés karácsonyra számíthattak. Az orgona hangja hol felka­varja az érzelmeinket, hol elcsendesít, vagy gondolkodásra késztet.

Next

/
Thumbnails
Contents