Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-07 / Vasárnap Reggel, 45. szám

2004. november 7, vasárnap Életmód, kultúra 3 JEGYZET Lovagok két keréken Színpadra hív a lélekbúvár Rohanás ebédidőben Csernus Imre, a tévépszi­chiáter vendégeskedett a ka­posvári Együd Árpád Műve­lődési Központ színpadán. A zsúfolásig megtelt nézőtér bizonyította: a lélekbúvár­kodás showba öltve igencsak vonzó mutat­vány, Csernus doktor a tőle megszokott karizmatikus előadásban sorakoztatta föl közhelyek­be ágyazott mondanivalóját a drogveszélyről. A hallgató­ság megtudhatta, hogy a drog által kiváltott eufória jó, a droghasználat követ­kezményei viszont rosszak. A Drogma című könyv társszerzője arról is beszélt, hogy a kábítószerek hasz­nálata menekülés a valóság­tól. Oka lehet a trendiség, a közösséghez tartozás, a tiniunalom, az alkoholista, kényszerevő vagy gyógy­szerfüggő szülők mintakö­vetése éppúgy, mint a kí­váncsiság vagy az egyszerű lázadás. A tévépszichológus azt is elmondta, hogy a kis­városokban ma is trend, hogy a kisfiúk nem sírhat­nak, mert az nem férfias; a lányok pedig általában szü­lői javallatra, vagyoni ala­pon mehetnek férjhez. Színpadra hívott „áldozatá­ról” érthetetlen gondolatme­nettel „bizonyította be”, hogy valójában nincs oka jól érezni magát a bőrében. Csernus doktort elkísérte két egykori drogos fiatal is, akik közül az egyik tevé­keny szerepet vállalt a Drogma című sikerkönyv elkészítésében is. A közön­ség íjagy része azonban nem volt kíváncsi a „túl­élőkre”, hiszen pszciholó- giai alapvetés: másfél óráig tart a koncentrált figyelem. Csernus doktor közel két órás előadása után angolo­san távozott, a színpadon magukra hagyva a drogpre­vencióra készülő fiatalo­kat... Takács Zoltán A legújabb kor modern lovagjai vasparipákon száguldoz­nak. A lóerők összemérhetetlenek. A motorozás életfor­ma, nem csak a fiataloké. Az öreg rókák a szabadság szerelmeseinek nevezik magukat. S ha leszállnak a motorról, vége a világnak... M elyik autós nem kapott még frászt, amikor jobbról vagy bal­ról az araszoló kocsisor között cikázva megelőzte egy moto­ros. Persze, mondhatni fiata­lok... Ám a motorozás nincs korhoz kötve, sőt akit egyszer megcsapott a két keréken szá­guldás, a szabadság szele, az később sem akar erről az él­ményről lemondani. A hajdani szelíd motorosok egy rendszer ellen tüntettek egy életformá­val. Mai utódaik már nem tün­tetnek, ám az életforma, az életérzés megmaradt. Kapos­váron klubba tömörültek a - nem a legfiatalabb korosztály­hoz tartozó - motorosok. Bár a tagok nagyon különbözőek, a „nagyvasak” szeretete mellett össze hozta őket az is, hogy képesek megfizetni a több mil­lió forintos vasparipákat, és még valami...- Ez év tavaszán alakult a klubunk - mondta Molnár Ti­bor, a klub egyik alapítója, aki egyben a névadó márkakeres­kedés tulajdonosa is. - Először csak az általam forgalmazott motorok tulajdonosaiban me­rült fel az igény, hogy alkos­sunk egy csapatot. Yamaha lo­vagokként indultunk, azután pillanatok alatt azt vettük ész­re, hogy mindenféle motorral rendelkező klubtagunk van. A lovagok nem járnak gyor- sulásos verse­nyekre, s nem kö­zülük kerülnek ki az egy keréken száguldozók. Ők túráznak. Első út­jukon az uniós csatlakozás tisz­teletére Brüssze­lig motoroztak.- Ez az út összerázta a tár­saságot, az első kaland nem volt mentes az izgal­maktól. Mintegy húszán tettük meg a háromezer kilométeres utat, el is tévedtünk, Brüsszel­ben már vártak bennünket, ré­szei voltunk a hivatalos prog­ramnak, ám motorral mégsem engedtek be a főtérre. A tél, a rossz idő nem a mo­torozásról szól. A Yamaha lova­gok ettől függetlenül heti rend­szerességgel, minden szerdán találkoznak. Nosztalgiáznak, fotókkal, sztorikkal elevenítik fel az elmúlt év nagy útjait, s készülnek a következő sze­zonra. Szarka Ágnes A JO MOTOR DRÁGA A minőség­nek ára van. Adnak motort félmillióért is, de láttunk már 100 mil­liós csoda­járgányt is. A kétkerék nagy veszély is. A bizton­ság miatt is áldozni kell. Az emberek többsége mun­kanapokon nem ebédel. Pon­tosabban: nem étkezéssel tölti az ebédidőt. Egy részük azért, mert ügyes-bajos dol­gait intézi a különböző hiva­talokban, más részük pedig azért, mert ki kell szolgálnia az ebédidőben ügyintéző­ket... A déli órákban benépe­sülnek a hivatalok, a postai ablakok előtt sorban kell áll­ni, a pénzintézeteknél is ilyenkor fordul meg a legtöbb ügyfél. Ugyanis azok, akik­nek kötött a munkaidejük, üyenkor tudnak elcsípni az ebédidőből fél órát, egy órát arra, hogy ügyes-bajos dolga­ikat elintézzék. Egy felmérés szerint az emberek nyolcvan százaléka inkább lemond az ebédről, csak hogy ne mun­kaidő után kelljen saját ügyei után talpalnia. A postán ru­galmasan készültek fel a déli rohamra: ha kell, plusz abla­kokat nyitnak ki. Á pénzinté­zeteknél már mindenütt sor­szám szerinti hívórendszer működik, ez meggyorsítja az ügyintézést. Az okmányiro­dában - mint Zolnay Xénia, a kaposvári okmányiroda ve­zetője elmondta - tíz óra után kezdenek érkezni az ügyfelek. A déli órákban érezhető a forgalom növeke­dése, így az iroda munkatár­sainak legfeljebb felváltva egy ötperces ebédszünetre van idejük. Ám így még azok az ügyfelek is elintézhetik dolgaikat az ebédidejük alatt, akik a legbonyolultabb közle­kedés-igazgatási ügyben tér­nek be. Persze, vannak yanok is - természetesen a hölgyek köréből - akik nem kény­szerből, hanem önként mon­danak le az ebédről. Helyette inkább az egy-másfél órát ar­ra fordítják, hogy lazítsanak, szépítkezzenek. Az ebédidő éppen elég egy kiadós edzés­re a konditeremben, egy ke­zelésre a kozmetikusnál, egy gyors frizurára a fodrásznál, vagy némi tájékozódásra a butikokban. Úgyhogy a leg­több boltban már rájöttek: rossz üzletpolitika kiírni az ajtóra, hogy déltől egyig ebédszünet... Jakab Edit KÖRTÉSINÉ TOMCSÁK P. MÁRIA, a FIT iroda vezetője: - Nem szoktam ebédelni, legfeljebb reggel elcsomagolok egy szendvicset Azt a rövid időt inkább „ügyintézésre” fordítom, ha a munka engedi. A hamarosan megnyíló pá­lyaválasztási kiállítás azonban annyi feladatot ad, hogy az ebédidőt mostanában leginkább munkával töltöm. STIER TIBOR vállalkozó: - Szinte soha nincs időm ebédel­ni. Mivel eleve úgy számolok, hogy a hivatalokba, pénzin­tézetekbe nem érek oda zárásig, igyekszem mindent ebédidőben elintézni. Persze, nem sok mindent lehet bele­zsúfolni a rendelkezésre álló egy órába. így sokszor az ebéd is elmarad, és az ügyeket sem sikerült elintézni. Bolgárok tanulmányozzák a Pl-technológiát Tigristarka és Zsippó szépe Ó riási szakmai si­kernek lehettek ta­núi tegnap a nagy­atádi sportcsarnok látogatói. A 11. Nemzeti Fia­tal Szárnyasállat Kiállításon a galamb- és baromfikülön­legességek, az egzotikus madárritkaságok között két újdonságot is felfedezhettek.- Két új díszmadárfajtát is bejelentettek a tenyésztők, amelyek szakmai elismerte­tése és a fajtajegyzékbe való felvétele megkezdődött - mondta Horváth György, a Magyar Galamb és Kisállatte­nyésztők Szövetségének szakmai vezetője, aki az or­szágos tenyészverseny bírá­ló testületében is elnökölt. - Nagy ritkaság ez az országos versenyek és kiállítások tör­ténetében és külön elisme­rés illeti a somogyi tenyész­tőket, ugyanis mindkét fajta­jelölt ebből a megyéből szár­mazik. A Kaposvári tigristar­ka nevet Kovács Zsolt és Tiák István kaposszerdahe- lyi galambtenyésztők válasz­tották a fekete-fehér, tigris- mintásán tarkázott díszga­lambjaiknak, míg a Zsippó szépe elnevezés Péntek Ist­ván kaposmérői tenyésztő kopasznyakú, búbos és sza­kállas baromfi-különlegessé­geit illeti. Bíró Mária Bulgáriából érkeztek kutatók és a legújabb eredményeket fel­használó szakemberek a kaposvári Hemotrade Kft-hez. Elsősorban a Pl-technológia gyakorlati megvalósításának ered­ményeire voltak kíváncsiak. Fülöp László, a társaság ügyvezetője működés közben is bemutatta a legújabb fejlesztésű beren­dezéseket. A vendégek arra is kiváncsiak voltak, hogyan tudják hasznosítani a kutatási eredményeket a gazdálkodók. Tegnap ebből is ízelítőt kaptak. Emlékkönyv Goszthony Máriáról Goszthony Mária festő- és keramikusművész életét, munkásságát követi nyomon az a most megjelent könyv, melyet teg­nap a bárdudvarnoki kúriában mutattak be az érdeklődőknek. Szerzője, H. Bognár Zsuzsa művészettörténész szerint Goszthony Mária hiába volt kiemelkedő tehetségű művész és csodálatos ember, méltánytalanul kevés megbecsülést kapott, élet­műve szétszóródott, s regényes alakját félreértések, rosszízű mendemondák övezték. A szerző azzal szeretne tisztelegni a művész emléke előtt, hogy könyvében hiteles dokumentumok és több évtizedes kutatómunka alapján Goszthony Mária igaz történetét vetette papírra. Dohányfüstbe ment terv Nem tartott sokáig azoknak az öröme, akik úgy gondolták, nem lehet már tovább szigorítani a dohányosok helyzetét. Is­mét bebizonyosodott volt statisztikaprofesszorom intelme, aki annak idején többször is elmondta nekünk: nincs olyan dolog a világban, amin - legalább egy kicsit - ne lehetne csavarni, így jártak most a cigarettázás kedvelői is. Kiderült: újabb intéz­kedésekre készülnek éppen a nem dohányzók védelmében. En­nek az a lényege, hogy már az éttermekben is megtiltanák a dohányzást. És még ebben a kormányzati ciklusban bevezet­nék a dohánytermék-díjat. Ez állítólag 1 százalékkal emelné egy doboz cigaretta árát. Az így befolyt pénzt dohányzásellenes programokra költenék. A döntés nem magyar kútfőből szüle­tett: az unió kényszeríti a magyar államot az adóemelésre, hi­szen előírták: a cigaretta adótartalma el kell, hogy érje az 57 százalékot. Nálunk ez csak 52,3 százalék. Haladékot 2008 vé­géig kaptunk. Volt dohányosként is megértem a szigort. Nem azért, mert ezt az unió írta elő, hanem mert nálunk minden egyes emberre évente 2400 szál elszívott cigaretta jut. Az EU-ban ez csak 1600 szál. A hozzáértők számítása szerint Magyarországon az embe­rek 65 százaléka passzív dohányos. Ez itt és most azt jelenti, hogy egy nem cigarettázó ember átlagosan napi 270 percen ke­resztül szívja más füstjét. Őket az sem menti, ha elrettentő ké­peket nyomtatnak a cigarettás dobozokra. A dohányzás káros hatására figyelmeztető mondatok sem érték el a kívánt célt. Attól tartok, hogy az adóemeléssel is ugyanez lesz a helyzet. A dohányzás erkölcsi kérdés. Aki szívja a cigaret­tát, tudnia kell, hogy másokat akaratuk ellenére nem mérgez­het. Ez pedig nem pénzkérdés... Lengyel János ♦ HÍREK Csurgón találkoztak a polgárőrök A Somogy megyei és a dél-dunántúli régió polgárőr szövetsége szervezett tanácskozást Csurgón. A találkozón társszervezetek és önkormányzatok képviselői is részt vettek. A térség polgárőr egyesületeinek vezetői beszámoltak tevékenységükről és megvi­tatták a közös feladatokat. Két hasonló rendezvény már volt a me­gyében. Az illetékesek azt tervezik, hogy a jövőben negyedévente tartanak ilyen összejövetelt. I Alakítva: 1930 Er« önc wÁ nll ln™a késöre’ KAPOSVÁR.! _ Ma téli gumit is Vásártéri út 2/a. , .. . > ^ . Telefon: 82/422-04$ X »e kell |aratl1! kedvezmények mar több gumitípusra C. 9 °/o-tól itr ........... £ V i ÉpfroffHAtmoiíTi 7400 KAPOSVÁR, Petőfi tér 1. Telefon: 82/511-266 Fax: 82/313-361 ytong készház projektek! akcmO) Bciumit homlokzati hőszigetelő rendszerre wnm.wwMrtiylroila.lni TONDACH DOPPINGÁR őszi cserépvásár Tengő Csárdás natúr 121 Ft/db bruttó árak _______________színes 132 Ft/db bruttó árak Ke ringő Polka Palotás natúr 127 Ft/db _______________ színes 139 Ft/db Ho rnyolt kör szelet vágású 137 Ft/db Tatai hornyolt 90 Ft/db ...És minden ami a tetőhöz szükséges! 8230 Balatonfüred, Fürdő u. 21. f wtAT.," I Tel./fax: 87/341-349: 87/341-459

Next

/
Thumbnails
Contents