Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Teleházak üres erszénnyel túlélőcsomag A közösségi színtér piactérré alakítása nem megoldás Telt ház a vésel teleházban. A bevételkényszer miatt rövidesen fizetős vendégek ülnek a gépek előtt Európához kapcsolnak a kisvállalkozások nantes Segíteni kell a gazdaságot Kissé „leült” a teleház- mozgalom Somogybán is. Finanszírozási gondokkal küzdenek és magukra maradtak - állítják a szakemberek. Mások sze­rint nincs nagy baj, csak szemléletet kell váltani. Varga Andrea Somogy az ország számítógép­pel legkevésbé ellátott megyéi közé tartozik. Az internetelérés pedig, főleg a déli, apró falvak­ban, szinte lehetetlen.- Egy évtizede alakultak az el­ső somogyi teleházak, napjaink­ban mintegy 30 működik. Egynek a fenntartása kétmillió forint - sorolta Sík József, a Ma­gyar Teleház Szövetség dél-du­nántúli regionális tagozatának vezetőségi tagja. - Almunk - hogy a teleházak a falugondnoki szolgálathoz hasonlóan működ­jenek, normatívát kapjanak - nem vált valóra. A jelenlegi stra­tégia, hogy a teleháznak nyitni kell az üzlet felé. Nyújtson olyan szolgáltatást, amire a lakosság­nak szüksége van és fizet érte. Például könyv-, papír-, írószer­rendelést vegyen fel, adja ki a helyiséget, adjon lehetőséget Filmes útravaló a vállalkozóknak Nagy L. Horvátországban ma ugyan­azok a problémák várják a ha­táron túlra merészkedő ma­gyar vállalkozót, mint amilye­nekkel nálunk kellett megküz­deniük a 90-es években - ez derül ki abból a dokumentum­filmből, amelyet a megyei vál­lalkozói központ készíttetett a határon túli piacra igyekvő so­mogyi befektetők számára út­mutatásul. A filmet tegnap mu­tatták be Barcson, a horvát- magyar gazdasági konferenci­án. A horvát résztvevőknek a magyarországi lehetőségekről készült film. Ez része annak a programnak, amellyel a vállal­kozói központ igyekszik a hatá­ron túlra igyekvő cégek útját egyengetni, s amelyről Kocsis Tamás, a központ vezetője be­szélt a konferencián. Elmondta: a szervezet 58 ezer eurót nyert a határmenti gazdasági kap­csolatok élénkítésére. internetes KRESZ-tanulásra. Az árrés a teleházban marad. Az emelt szintű szolgáltatás rend­szere most van kialakulóban. Varga Róbert, az iharosberé- nyi teleház vezetője szerint ez nem valós alternatíva, főleg kis­településeken: - Ahol nincs ön- kormányzati vagy más, rend­szeres forrás a működési bevé­telükön kívül, nehéz helyzetben (Folytatás az 1. oldalról.)- Először még elhittük, hogy va­lóban segíteni akarnak, de az­tán rájöttünk, hogy inkább csak magukon akartak segíteni.- így van, ahogy mondják - csatlakozik Bogárdi Lajos. - Belő­lem például majdnem traktorost csináltak, az élettársamból meg gyógynövényfelvásárlót. De végül azt mondták: a pályázata­ik nem nyertek, így hoppon ma­radtunk. Igaz, amíg megismer­tük őket, addig többször is lóvá tettek bennünket. Amikor meg kicsit jobban ment és érkezett támogatás az ötletekhez, messzi­ről kerülték az embert. Egyet jót tettek: szerveztek egy gyógynö- vénytanfolyamot, amit innen a faluból többen is elvégeztek.- Nemcsak az embert, az álla­tokat is kerülték - mondta Káro­lyi Sándor. - Az állatoknak leg­többször takarmánya sem volt. Egymást ették. Pedig minden szépnek in­dult. A Somogyi Kanász Alapít­ván a teleház. A normatíva lét- szükséglet lenne, ám nincs rea­litása. Ennek kiváltására indí­totta el a kormány az e-Magyar- ország programot. Mellesleg teleházas ötletet felhasználva... Oda elment a pénz, furcsa mó­don partvonalon kívül rekesztve a civilek által fenntartott tele- házakat, az önkormányzati in­tézményekkel szemben. vány a kilencvenes években még rangos természetvédelmi projektek szereplője volt, de öt évvel ezelőtt is nagy tervei vol­tak, hogyan javíthatná a romák életesélyeit. Ehhez képest most az egykori kanászok talán még sírnának is, ha látnák: éhen pusztult disznók és rackák tete­mei hevernek egy somogyi falu szélén. Annak az alapítványnak a telephelyén, amelyiket éppen azért alapították, hogy a megye állattartási és természeti hagyo­mányai ne merülhessenek fele­désbe. Ezzel pedig nem csak a hitegetett kürtösiek elégedetle­nek, hanem más is. Úgy tudjuk, az alapítvány egyik tagja jelen­tette fel a szervezet vezetőjét. Fekete Róbert elmondta: meg­vizsgálták a somogyfajszi ala­pítványt. Mivel az eljárás során visszásságok merültek fel, az il­letékes hatóságoknak továbbí­tották megállapításaikat. Infor­mációnk szerint azóta büntető- eljárás is indult. Jelentős va­Gond - s ez alól Dtarosberény szerencsés kivétel - , hogy az alacsony bér miatt nem tudnak szakképzett alkalmazottat fog­lalkoztatni a teleházakban. A vezető szerint a pénzügyi feltételek javítását, a kedvezmé­nyes internet-hozzáférést, az eszközpark fejlesztését segítő pályázati rendszer kialakítását nem lehet tovább halogatni. gyoni hátrányt okozó hűtlen ke­zelés miatt indult eljárás az ala­pítvány vezetője ellen. Természetesen szerettük vol­na megkérdezni Beier Lászlót, az alapítvány elnökét is, de ő nem kívánt válaszolni kérdése­inkre. Helyette ügyvédje, Fóris Kálmán mondta el, hogy a hűt­len kezelés miatt kezdődött nyo­mozás még kezdeti fázisban van. A könyvszakértők nemrég láttak munkához, de véleménye szerint bűncselekmény nem történt, mindössze arról van szó, hogy ügyfele járatlan volt jogi és pénzügyi területen. A kisvállalkozások lehetőségei az Európai Unióban a témája a Nantes-ban folyó francia-ma­gyar önkormányzati fórumnak. A somogyi gyakorlatot is elis­merve a fórum elnökségében foglalt helyet Szabó József Andor országgyűlési képviselő, a So­mogy Megyei Önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője. A tanácskozást a Loire régió köz­pontjában tartják, s a hely szel­leméhez méltóan nagyon sok tabló és kiállítási tárgy bizonylt­ja a magyar és a francia kultúra, irodalom és gazdaság egyre sok­rétűbb kapcsolatát. A tanácsko­zás természetesen a jelenről és a lehetőségekről szól. Vörös Tamás megyei főjegyző (képünkön), a somogyi delegáció vezetője a tanácskozást értékelve a Somogyi Hírlapnak azt mondta: a rendezvény szerves folytatása a szerdai, párizsi konferenciának. Nantes-ban is megerősítették a résztvevők: az önkormányzatok­nak igenis részt kell venni és se­gíteni kell a gazdaságot, a gazda­sági mozgásokat A tanácskozás fókuszában az állt, hogyan tud­ják az önkor­mányzatok segí­teni a kis- és kö­zépvállalkozáso­kat, illetve mi­lyen tapasztalatok voltak eddig, s milyen megszívlelendő módsze­rek vannak, amelyeket a jövőben hasznosítani tudnak.- Az európai gazdaság mint tudjuk, sokrétű, s ennek a kis- és középvállalkozások az egyik leg­főbb tartópillére - mondta a fő­jegyző. - Somogy gazdasága al­kalmas arra, hogy kapcsolatot te­remtsen és segítse, építse az unió kis- és középvállalkozásait Ezek mozgékonyságuk és haté­konyságuk révén alkalmasak ar­ra, hogy a két országban meglé­vő gazdasági erőket saját boldo­gulásuk érdekében összekap­csolja. Nagyon sok jó módszer alakult eddig is ki a Loire és a Ba­laton régió kapcsolatában, me­lyeket ápolni és erősíteni kell. Er­re a tapasztalatok szerint mind­két félben megvan a készség. Kiváló élelmiszer lett a barcsi tejföl Kilencedszer kapta meg a Ki­váló Magyar Élelmiszer címet a barcsi Dráva Tej Kft Francz Rezsőné ügyvezetőnek Né­meth Imre agrárminiszter adta át az elismerést a Foodapest élelmiszeripari szakkiállításon. A bírálók ezúttal Dráva Tej kancsós tejfölét tartották ki­emelkedő minőségűnek, (ni) Bécsben az uniós közszolgálatról Bécs adott otthont a héten az Európai Régiók Gyűlése éves plenáris ülésének. Somogy megyét Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke képvi­selte, a fő téma a közszolgálat­ban végzett munkamegosztás volt, illetve az, hogy a nemzet­államok ebben kiemelt szere­pet kapjanak. Gyenesei István ezzel kapcsolatban elmondta: jól elhatárolhatóan kell megfogalmazni, mely köz- szolgálati feladatok tartoz­nak önkormányzati, melyek nemzetközi, álla­mi, regionális és helyi ha­táskörbe, s mindezt az ál­lampolgároknak az életmi­nőség javulásában kell ta­pasztalniuk. Illusztráció volt a címlapfotó Tegnapi számunk címlapján arról írtunk, hogy a fiatalok egyre többször kerülnek kapcsolatba az alkohollal a szórakozóhelyeken. A cikk­hez fotó is készült, ám a ri­port természetesen nem az azon szereplő fiatalokról szólt, csupán illusztráció­ként került a lapba. Az írás nem konkrét személyekkel foglalkozott, csupán a nega­tív jelenségre szerettük vol­na felhívni a figyelmet. Kanász alapítvány disznóságokkal PIACI KORKÉP Kaposvár Siófok Nagyatád Dombóvár Szigetvár Nagykanizsa Burgonya 40-50 38 50 35-40 50 40-50 Káposzta 40 38 50 35 40 30-40 Kelkáposzta 100 65 120 80 110 90 Paprika 170-550 220 250 100-240 100-350 150-350 Paradicsom 100-280 280 350 180-350 150-350 250-350 Uborka 350 350 300 250 300 300 Petrezselyem 150 160 250 140 210 100/cs Sárgarépa 40-80 48 100 70 80 100 Tojás 18-21 18 20 17-20 18 15-22 Hagyma 50-60 78 70 55 50 46 Fokhagyma 400 400 500 320 500 450 Karfiol 150 198 180 180 160 120 Karalábé 60-95 65 100 70 70 80 Retek 100 65 100 90 90 100 Sampinyon 250-400 480 500 460 500 460 Sav. káposzta 200 200 200 200 200 200 Bab 400-500 450-550 500 480 500 500 Sütőtök 60-80 98 100 90 90 110 Alma 50-150 78-128 70-90 60-100 70-150 60-120 Narancs 280 198-350 300 190-280 200 280 Banán 140-280 320 300 270 200-300 270 Dió 600-700 850 700 900 700 750 Mák 500 500 500 350 600 480 NYILVÁNOS MAGÁNÜGYEK Polgármester rókalesen Amióta Siójut polgármestere lett Papp Já­nos, már csak egyet­len hobbira maradt ideje: ez pedig a va­dászat. Két vadásztársa­ságnak is tagja. Büszkén mondta, hogy tavaly lőtt egy gyönyörű vaddisznót, most pedig őzbak kilövési jogát kapta meg ajándékként. Sö­réttel szeret fácánra és vad­kacsára is vadászni. A téli havas időkben pedig kifeje­zetten kedveli a rókaleseket. Sütő László rúgja a labdát Nemcsak nézni szereti a fut­ballt Marcali polgármeste­re, hanem rúgja is a labdát. Már gyermekko­ra óta hódol a focinak. Sütő László ha teheti, hetente kétszer lejár játszani az önkormányzat csa­patával, amely listavezető a városi bajnokságban. Rend­szeresen játszanak más váro­sok csapatai ellen is, legutóbb Kőszegen voltak. Elmondta: amikor focizik, kikapcsolódik, az az igazi pihenés. Alkalmi böllér phvízzel Fülöp László, a kaposvári Hemotrade Kft tulajdo­nosa nagy kí­sérletező hí­rében áll. A bio- és a pi- technológia atyja már Ja­pánban is népszerűsítette találmányait. A sportszerető menedzser-ku­tatóról kevesen tudják, hogy alkalmi böllér is. Amikor a sertések elérik a vágósúlyt, szakértő kezekben végzik. Az alkalmi böllér saját recep- túrán alapuló készítményeivel kápráztatja el a barátait. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents