Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT AKTUÁLIS ÁLLÁSPONT Eldobott babák Rendőrségi hírek a közelmúltból: Halott újszülött az udvaron. Új­szülött a szemétben. Titokban megszülte, majd elégette újszülött­jét. Halott csecsemőt találtak. Újszülöttre találtak a lépcsőház­ban. Halott újszülött zacskóban. Kukába dobta újszülöttjét. Meg­fojtotta újszülött gyermekét a fiatal anya. Halott újszülött az er­dőben. Talált csomagként adta le a kórházban csecsemőjét Az elborzasztó híreket, sajnos, szinte vég nélkül lehetne so­rolni. Minden napvilágra került eset mögött emberek, családok tragédiája lappang. A csecsemők nyilván nem érzékelik, hogy mi történik velük. A tettekről hallva értetlenkedik a felnőtt ember is. Külön-külön valamennyi eset mozgatórugója megfejthető; lelki vagy észbeli nyomorúság, szegénység okoz újszülötthalált, kivetettséget a családból. Mégis elfogadhatatlan, hogy az „anya” ilyenre vete­medik. Talán másként történne, ha nem érezné úgy, hogy egye­dül maradt a problémájával. czene attila hírek Mérgező koktél terhesen Száznyolcvanhét nő sorsát kö­vették amerikai orvosok, akik New Yorkban, a terrortáma­dás helyszínéhez közel tartóz­kodtak azon a tragikus szep­tember 11-i napon. S terhesek voltak. Megállapították, hogy gyermekeik az átlagosnál ki­sebb súllyal jöttek a világra. A kutatók szerint a por, ko­rom, üvegpor és más szeny- nyező anyagok alkotta mérge­ző koktél belélegzése okozta a rendellenességet. Ez ugyanis gátolta a magzat megfelelő vérellátását, s emiatt elma­radt a fejlődésben. A most há­roméves gyerekek, akik az anyaméhben átélték a tragé­diát, egészségesek, de foko­zott figyelemmel kísérik éle­tüket a szakemberek. Gyermekmentő inkubátor A megyei kórház szülészete előtt hét évvel ezelőtt állították fel az inkubátort Azzal a céllal, hogy a végleg krízishelyzetbe < került kismamák ide helyezhes­sék gyermeküket, újszülöttüket. Az elmúlt évek alatt egyetien- egyszer került bele baba. A legnagyobb baba Az elmúlt években a megyei kórházban hat kiló húszdekás volt a legnagyobb újszülött. A legfiatalabb kismama pedig ti­zennégy éves. Nem az otthon szülésre A szülészorvosok véleménye szerint ésszerűtlen erőltetni az otthon szülést.'Egy fellépő komplikáció akár végzetes le­het a mamára és a babára is, ha negyedórán belül nem le­het műtőasztalra fektetni. Ezért inkább a kórházi szobá­kat kell otthonosabbá tenni. Az anya és a magzat Hadnagy János azt mondta: ma már nem vetődhet fel a kérdés, hogy az anya vagy a magzat életben tartása a fon­tosabb, ha gond adódik. Mindkettő fontos ugyanis. Öt­ven éve a császármetszést fő­képp az anya érdekében vé­gezték el. Szülőszoba: a papáknak is be lehet lépni ellátás Egyre kellemesebb környezet Czene Attila, Szarka Ágnes Prievara Ferenc Tibor, a me­gyei kórház osztályvezető fő­orvosa harmincöt éve mondja a kismamáknak: nyomjon egyet, azzal kint kell lenni a babának. Az egyik legna­gyobb vívmánynak az ellátás feltételeinek korszerűsödését, javulását látja.- Sajnos egyre kevesebb a gyerek. Míg húsz évvel ez­előtt háromezer gyerek látta meg a napvilágot, addig ma az ezerkétszázat sem érjük el - mondta. - A nagy demográ­fiai emelkedés nem követke­zett be. A kaposvári kórház szülé­szetén is követik a divatot. Megpróbálják az otthoni kö­rülményeket biztosítani.- A kisma­mák lehetőleg egyágyas szo­bában szülnek, az apák vagy más hozzátarto­zó az esetek fe­lében együtt vannak vele. A szülőszoba egyre kevésbé hasonlít kórházi szobára, igyek­szünk kényel­messé tenni, franciaágy van benn, bordásfal, kisasztal fotelekkel, igény sze­rint zenét hallgathatnak. Csak néhány apát kellett „felmos­ni”. Általában érzik, ha köze­leg a rosszullét, s ilyenkor in­kább kimennek sétálni egyet. Féltve őriz egy levelet Had­nagy János, a siófoki kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa, amit Kovács Lász- lóné írt leánya, Szófia nevé­ben is. Az anya egy neves fő­városi kórházban dolgozott már huszonöt éve - belülről ismeri tehát az egészségügyet -, amikor nyaralása közben terhesen vérzése miatt be kel­lett vinni a siófoki kórházba. Bizalmatlan volt, de érzése hálává változott. - Még a hoz­zátartozóim sem aggódtak annyira értem, mint a siófoki nőgyógyászat dolgozói - írta. Nemcsak az orvosok, nővé­rek, hanem a hozzátartozók sem hagyják magukra a szülő nőt; ötből négy újszülött világ­rajövetelénél jelen van az apa, vagy ha az édesanya úgy gon­dolja, akkor az ő édesanyja, testvére, barátnője. Videóz­hatják, fényképezhetik a szü­lést és kívánságra elvághatják a köldökzsinórt.- Évente átlagosan hatszá- zan szülnek nálunk - mondta Hadnagy János. - Az idén öt­száznál tartunk. Egy gyerme­ket veszítettünk el a statiszti­ka szerint, de az édesanya már úgy jött be hozzánk, hogy elhalt benne a magzata. A vi­lágon bárhol szívesen elfogad­nák ezt az eredményességet. Reggeltől estig együtt a babával Ikret hoz a meggy A szülés után a kismamák mint­egy harmada szeretné minden idejét a babával tölteni. A Roomingin ellátás a kaposvári kórházban is biztosított. Bár az orvosok szerint jobb, ha éjszaka nincs együtt az újszülött és a kismama az édesanya nyugodt pihenése érdekében.- Minden esetben megkérdez­zük a kismamákat, hogy igény­lik-e ezt az ellátást. Előfordult, hogy a kisma­ma nemet mon­dott, majd két nap múlva kér­te, hogy Roo- minginbe me­hessen - mond­ta Prievara Ferenc Tibor (képün­kön) - a szülő nők mindössze tíz százaléka nem akar együtt lenni a babával. Tőlük nem kérdezzük meg döntésük okát A terhességhez és a születéshez számtalan hiedelem kötődik. Ezek túlnyomó többsége tiltás, amellyel a cél az édesanya és a magzat egészségének megóvása volt Egyes helyeken úgy gondol­ták, hogy már a lakodalom ide­jén nézzen a menyasszony a ké­ménylyukba, ha fekete szemű gyermeket akar szülni. Másutt az anyós a ház kerítésének ka­puján belépő menye elé búza­szemeket szórt, hogy úgy sza­porodjon a család, mint az elvetett magból a kalász. Néprajzkutatók írták le, hogy az állapotos nő ne lopjon tököt, mert kopasz, ne hagyjon mosat- lan edényt, mert szeplős, ne bújjon be a kemencébe tapasz­tani, mert néma gyermeke lesz. S ne egyen páros gyümölcsöt, például meggyet vagy cseresz­nyét, mert ikreket szül. A munkaadók és a szülő nők félnek egymástól gyes A tanulás időszaka is Ritkán lakunk a megyében Somogybán 335 ezren élünk A család a társadalom alapvető közössége, az erőforrásait érzel­mi és gazdasági alapokból merí­ti.' Sok nő azért nem szül, mert attól fél, hogy utána nem tud visszamenni a munkahelyére. Mások viszont azért hoznak a vi­lágra egymás után több gyerme­ket, mert nem találnak maguk­nak biztos kenyérkereső állást.- A jogszabály szerint csak ha­tározott időre szóló szerződéssel szabad felvenni munkaerőt a gye­sen levő kismama helyére - mondta Komlósy Istvánná, a So­mogy Megyei Munkaügyi Köz­pont siófoki kirendeltségének ve­Nyelvtanulás Hasznos egyeztetni a munka­adóval, hogy ki milyen terüle­ten képezze magát. A legtöb­ben idegen nyelvet tanulnak. Vannak, akik pályakorrekci­ót is vállalnak. zetője (képűn- ■■hí'' kön). - A mun­káltatóknak az I az érdekük, I hogy napra- IMkaáfefclH kész legyen a szakember az adott feladatra. Félnek attól, hogy megbetegszik a náluk dolgozó édesanya kisgyermeke, s akkor otthon kell maradni vele. Ugyan­akkor a szülésről lemondani nem szabad, mert az emberi boldogu­lás beteljesülése a család. Komlósy Istvánné fontosnak tartja, hogy a gyesen levő kisma­ma ne szakadjon el teljesen a munkahelyétől, hanem tartson rendszeresen informális és hiva­talos kapcsolatot. Az szinte lehetetlen, hogy ugyanabba a székbe ülhet vissza, ahonnan felállt. A munkatempó felpör­gött, a körülmények változnak. Segítséget jelenthet, hogy a kis­mama egy évvel a gyes lejárta előtt elkezdheti a tanulást. Ez a táj Magyarország legrit­kábban lakott területe, hiszen négyzetkilométerenként csak ötvenötén laknak. Ennél többen csak Kaposvár környékén és a Balaton-parton, másutt még le- vegősebb a megye. A zöm ter­mészetesen magyar nemzetisé­gű, de él köztünk kilencezer né­met, ezernél több horvát és mintegy negyvenezer cigány. A lakosság száma folyamatosan csökken, 1980 óta tízezerrel fogytunk. Az élők között pedig növekszik az idősek aránya; minden ötödik somogyi 60 év­nél is több nyarat látott már. És sajnos, kevesebb gyermek szü­letik, mint ahányan elmennek közülünk. i »

Next

/
Thumbnails
Contents