Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-14 / Vasárnap Reggel, 46. szám

6 Autó, motor 2004. november 14., vasárnap A Rábának sokat segített a Honvédség A Rába-csoport az első kilenc hónapban 1,775 milliárd fo­rint adózott eredményt ért el. Ez a mutató a korábbiakhoz képest jelentős “ugrásnak” mondható, hiszen tavaly ugyanekkor 5,54 milliárd forintos veszteséggel zárt a győri járműipari társaság. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült gyorsjelentés szerint a tár­saság üzemi vesztesége immáron harmadik negyedéve folyamatosan csökken, jórészt a hatékonyság javításának köszönhetően. A Rába eredményét 5,8 milliárd forintos bevétel/nyereség javította. Sikerükhöz nagyban hozzájá­rultak a honvédelmi szállítások. Közel 1,4 milliárd forinttal srófolták feljebb az eredményeket. Fordulatszám-növelés a Fordnál A vadonatúj Ford Focusból már több tízezer példányt ren­deltek az európai autósok. Ez csupán hab a tortán - az öreg kontinensen egyre veszteségesebb General Motors (GM) konszernnel szemben, a világ egyik legnagyobb, szintén amerikai tulajdonú gépkocsi gyára a Ford 2004 eddig eltelt időszakában nyereséges. Igaz ez akkor is, ha a harmadik negyedév eladási nehézségei, megizzasztották a cég menedzsereit. Nagy-Britanniában két összeszerelő üzemtől meg is vált a világ cég a takarékosság és a pro­duktivitás fokozása érdekében. Újraszabták a legendás Porsche Boxstert A Porsche Boxster 1996-os premierje óta, több mint 160 ezer példányt értékesítettek a kétüléses, német luxus roadsterből. Megérett hát az idő a sportkocsi átsza­bására. Noha a konstruktőrök 80 százalékában le­cserélték a friss Boxster alkatrészeit, a második ge- 'x- nerációs modell is hü maradt az ős-típus stílusához. A mélyre ültetett, vászontetős nóvumhoz a rossz idő bekö­szöntővel “hardtop”, azaz fémtető is dukál. A 2005-ös szé­ria egyébként két féle “izomzattal” kényezteti a száguldás szerelmeseit: a csúcsgép Boxster S 280 lovas motorja 268 km/órás száguldást tesz lehetővé Lejárt az NDK-s kétüteműek kora Németország a napokban ünnepelte a berlini fal leomlásá­nak tizenötödik évfordulóját. Az elmúlt másfél évtizedben azonban nemcsak a politikai/gazdasági berendezkedés változott meg, az autópark is átalakult az Európai Únió leg­népesebb államában. Trabantokból 75 ezer, Wartburgok­ból és Barkasokból 150 ezer példány rója már csak az utakat Germánföldön. Mercedesből viszont már az egykori keleti blokk területén is egyre többet lehet összeszámolni Ahol a biztonság az első A skandináv autógyártókról köztudott, hogy nem elég­szenek meg a szimpla, közhelyes, mindenki más által al­kalmazott biztonságtechnikai megoldásokkal. A VOLVONÁL az alapítás óta kulcskérdés a biztonság. E gykoron a Volvo alapí­tói, Gustav Larson és Assar Gabrielsson már kőbe véste a következő útmutatást: “az autókat embe­rek vezetik. Ennélfogva min­denkori vezérel­vünk: a bizton­ság!” Ritkaság azonban, hogy az ősök irányelveit, eszményeit köve­tik az utódok. Márpedig a Volvo esetében ez a helyzet. Erről meg is győzöd- hetettek azok, akik a Volvo bu­dapesti centrumában végighallgatták a göteborgi biz- f tonságtechnikai W központ helyettes MT' vezetőjét. Thomas Broberg kimerítően részletes beszámolójából kiderült: ma is temérdek Jtt energiát és pénzt öl- , ; nek/invesztálnak a biz- II tonságtechnikára. _ Komoly adat- és tú­li dásbázissal dolgoznak. ggjÉL A Volvonál egyebek r melett létezik egy külön közlekedési balesetekre specializálódott kutatói A biztonság szem­pontjából kiemelke­dően fontos szerep hárul az energiael­nyelő elemekre, a merevítőkre. Oldal­ütközéseknél hatá­sosan hárít a SIPS- rendszer. csattanókon, karambolokon je­len legyenek, fotózzanak, fel­jegyzéseket készítsenek, a ké­sőbbiekben pedig kérdezzék ki a történtekről a mentősöket, a rendőröket, a biztosítócégek képviselőit. De rendszeresen megint csak az arrafelé készsé­ges. biztosítók se­gítségével - kér­dőívet küldenek azoknak, akiket baleset ért. Ők le­írják vagy el­mondják “élmé­nyeiket”, melyek­ről szintén fel­jegyzés készül, s azoknak min­den apró részletét a komputer­be mentik. Majd miután min­den a helyére kerül, göteborgi szuperbázisukon próbababák bevetésével újra kihívják a sor­sot, valósághű módon modelle­zik a múltbéli karambolt. Broberg állítja: a világ legfej­lettebb ütközési laborja műkö­dik náluk. Még gyorsító alagu- takat is építettek, ahol azután törnek, egyre csak törnek a teszt- és próbaautók. A szakem­ber megerősítette: a tudásbázis létrehozása csak az első lépés. Ha ez megvan, meg kell fogal­mazni a követelményeket is, mire is isználják fel az infor­mációkat. Ezután indul be a ter­mékfejlesztés folyamata. - Mie­lőtt egyetlen prototípust megal­“kommandó”. Ennek az egységnek az a feladata, íogy a Svédország területén megeső Volvo-galibákon, Több tízezer teszten és 150 ütközési szituációban próbálják ki az autó­kat, hogy a Volvo továbbra is az egyik legbiztonságosabb autó legyen kötünk, több tízezer tesztre ke­rül sor. Évente 150 valós ütkö­zési szituációt hozunk létre - avatott be a műhelytitkokba Thomas Broberg. Arra is kitért, hogy a számítógépek segítségé­vel 24 óránként 25 ütközési tesztet modelleznek. Az új au­tók baleseti adatait pedig - val­lotta meg - a még újabb kocsik fejlesztésénél hasznosítják. Konkrétummal is szolgált. A jel­legzetes karambol-sérülést, a nyakra, a fejre veszélyes ostor­csapást például sikerült a felére mérsékelniük. A ráfutásos bal­esetek modellezésében ugyanis jelentősen előreléptek, s napja­inkban már be is építik a friss technikai szerkezeteket a ko­csikba. A Volvónál mostanság különösen sok energiát ölnek abba is, hogy felmérjék: hogyan felenek meg a próbababák ada­tai a tényleges sérüléseknek? Szabó ZoltAn Attila Csúcsmerci a száguldó cirkuszból me a híres safety-car. Helyesebben: a Forma-1-ben használatos őrző­védő masina utcai változata. Bár ebből hiányzik a hiperszuper adóvevő, ízért így is csodaszáma megy a MERCEDES SLK 55 AMG járgány! N incs ugyan 19 colos kereke, moni­torja,‘adóvevő-berendezése, és a te­tején pompázó villogóról is le kell mondania annak, aki civileknek va­ló SLK 55 AMG-t szeretne venni, azért lássuk be, a fent felsorolt extrákra az AMG Roadsternek azért volt szüksége, mert csak így tudta ellátni a Safety-Car feladatait a Forma-l-es versenyeken. Az utcai változat vi­szont minden olyan dologgal fel van szerel­ve, amire egy szabadnapos Schumachernek szüksége lehet: nyolc henger, 360 lóerő, hét- sebességes speedshift-automatika, kormány­kapcsolás és manuális vezetőirányítás, hosz- szú úton is kényelmesnek bizonyuló sport­ülések. No meg 18 colos kerekek, sporthajtó­mű és egy olyan fékberendezés, mely képes kordában tartani mindezen finomságokat... Az SLK mára kikerült a “kis” roadsterek világából, ebben a kategóriában ugyanis egy V8-as motor egyedülállónak, az 1540 kilo­grammos súly túlzónak, a 4,9 másodperces gyorsulás pedig lélegzetelállítónak számíta­na. A lényeg, hogy nagyon jó az SLK AMG-t , CSOMAGTÉR: vezetni A motorsuly el- ------------­le nére kissé sem vált nehézkessé, és igen ki- LÖKETTÉRFOGAT: számíthatóan mozog a 5439 cn>3 kanyarokban. A dina- TANK. mikai rendszerek még söliter kikapcsolt ESP mellett is célzottan fékeznek CSÚCSTEMPÚ: anélkül, hogy csökken- 250 km/h tenék a teljesítményt. . , Az SLK 55 AMG iga- -------------­zi terepe a sztráda; az *_________ em ber itt minden egyes előzést öntudatlanul is széles mosollyal nyugtáz. A V8-as motor lelkesen asszisztál, a hajtómű a vezető összes kívánságát késede­lem nélkül teljesíti. A manuális program le­hetővé teszi az összes sebesség maradékta­lan kifutását. Az autó egész működését halk, barátságos kalapácsolásra emlékeztető AMG-hang kísé­ri. S az akusztika még meggyőzőbbé válik, ha a tolótetőt egy 20 másodperces gálaelő­adás keretében összehajtogatjuk. é 4 i i I

Next

/
Thumbnails
Contents