Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-13 / 265. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT 11 HÉTVÉGÉ Érzelmek a politika színpadán népszavazás „Csak annak nincs értelme, ha még mindig ott tartunk, hogy ki a jó magyar és ki nem az” Kéri László politológus tartott nemrég előadást feleségével, Petchnig Mária Zita gazdaságkutatóval Kaposváron, ahová a szocdem klub hívta meg. A politológus szerint a fővárosi tévéstúdiókból éppúgy nem látni a vidék gondját, mint a Parlament ülésterméből. Ezért szereti, ha vidéki beszélgetésekre hívják. Takács Zoltán- Amióta a pártok megosztották a szavazókat, a politológusokat is a baloldalra és a jobboldalra sorolják. A szakértőnek nem középen lenne a helye?- A Fidesz-korszak öröksége, hogy a politológusokat párban kérik föl a médiaszereplésekre. Nekem is megmondták, hogy csak Fritz Tamással együtt hívnak. Évekig mindenhova együtt mentünk. Velünk is politikusokat játszatnak, ami nem normális dolog. Egyébként pedig ez a besorolás nem az én gondom, hiszen a baloldali vezetők jó részének sem esik jól az, amit én mondok. Csak ezt a jobboldal nem veszi figyelembe. Rám Kovács László legalább úgy meg tud haragudni, mint Kövér László. De mindez hidegen hagy.- A kétpólusú berendezkedés miatti megosztottság most már mindig így marad a társadalomban?- 2006-ig biztosan nem változik. Ha akkor újra tudna győzni a baloldal, akkor szerintem ez megszűnne. Nem hiszem, hogy nyolc évig kitartana ez a fajta harckészültség a jobboldalon. Már az utóbbi időszakban látható jelei vannak annak, hogy nem működik ez a reflexes ellenállás a szimbolikus kérdésekben. Itt volt a sor- katonaság megszüntetése, ahol az utolsó pillanatig hibás stratégia mellett tartottak ki, hogy aztán mégis megszavazzák.- A kettős állampolgárságról és a privatizációról való népszavazást Is a szimbolikus kérdések közé sorolja?- Igen, hiszen ezzel az elmúlt tizenöt évben bármikor elő lehetett volna jönni, többek között a Fidesz-kormány ideje alatt is. Annyival azonban több ez holmi erőfelmérésnél, hogy gazdasági és politikai következményei is lehetnek. Előbbiről sok szó esett, utóbbiról kevesebb. Pedig nem elhanyagolható szempont, hogy az állampolgársággal szavazati jog is jár. Márpedig a határon túli magyarok között történelmi okok miatt több a jobboldali szimpatizáns. A kettős állampolgárságról való szavazást persze az érintett környező országok kormányai sem nézik jó szemmel. Sokan itthon sem értik, hogy miért nem lehet kivárni azt a 2-3 évet, amíg Románia és Horvátország is uniós tagállam lesz. Az is fölöttébb elgondolkodtató, hogy a jobboldal megint érzelmi síkra tereli a kérdést Orbán Viktor azt mondta, hogy aki becsületes ember, az igennel szavaz. De mi van akkor, ha kiderül, hogy az ország többsége nem becsületes? Akkor becstelen emberek miniszterelnöke akar lenni 2006-ban?- A másik kérdésről az átlagpolgár zsigerből azt mondja, hogy aki privatizál, az lop. Csak az nem mindegy, hogy ki lop?- Ezek mind ugyanazok a példák. Az érzelmi politizálás lényege, hogy nincs racionális mérlegelés. Az MSZP és az SZDSZ hamar kimondott „nem”-je felépítette a Fidesz „igen”-jét. Lenne itt helye racionális vitának, mert mindegyik kérdés a társadalom egészét érintő, fontos és komplikált ügy. Csak annak nincs értelme, ha még mindig ott tartunk, hogy ki a jó magyar és ki nem az.- Ebben a „minikampányban” Is döntő szerep hárul az első emberekre. Sokak szerint több az azonos vonás Gyurcsány Ferencben és Orbán Viktorban, mint a különbség.- Sokan foglalkoztak ezzel az összehasonlítással. Kétségtelen, hogy az azonosság a több, ám van egy nagyon lényeges különbség is. Gyurcsányt nem használta el az elmúlt tizenöt év a napi politikában. Orbán Viktor tizenöt éve a tűzvonal- ban van, amit ezen a szinten nem lehet „büntetlenül” végigélni. Ezért van, hogy Gyurcsány fiatalabbnak tűnik, holott másfél évvel öregebb. Biztos, hogy ez az egyik nagy esélye a következő 16 hónapban az MSZP-nek és az is biztos, hogy a Fidesz mindent megtesz azért, hogy ez idő alatt „elfárassza” Gyurcsányt.- Kíváncsiak erre még az emberek? Elmennek szavazni december 5-én és másfél év múlva?- Amit az emberek most mondanak, abból nem lehet következtetéseket levonni. Ugyanez volt a helyzet 2002 januárjában, aztán áprilisban minden idők legmocskosabb kampánya után rekordszavazó járult az urnákhoz. Tehát ha most azt mondják az emberek, hogy utálják a politikát, az nem zárja ki azt, hogy 2006-ban megint vagy-vagy hangulat és rekordszámú szavazó lesz. Sosem szabad elfelejteni, hogy a magyar választók egyharmada az utolsó két hónapban dönti el, hogy elmegy szavazni. És mindig ők döntenek. Díjazott szociális munkások Gárdonyi Lászlónak, a tabi szociális otthon vezetőjének (jobbról) adja át az oklevelet Sárdi Árpád A segesdi Gondviselés Szociális Otthonban tegnap tartották a Szociális munka alkalmából rendezett megyei ünnepséget. Ezen Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt, majd két intézményvezetőt és 44 intézményi dolgozót Kiváló Munkáért elnöki dicsérő oklevélben részesített. Kilenc gyermekotthont és nyolc időseket gondozó szociális otthont tart fenn a megyei önkormányzat, melyekben mintegy 3 ezer ellátottról közel ezer dolgozó gondoskodik. Az alelnök elmondta, hogy számos beruházás és fejlesztés mellett az idei kötelező 6 százalékos béremelést nem tudták minden megyei intézményben megvalósítani, s a 14. havi juttatás sem általános. Kedves Olvasónk! Új lehetőséget kínálunk azoknak, akik arra kíváncsiak, kik örvendeztettek meg bennünket jövetelükkel Somogybán. Ezentúl minden szombaton közöljük azoknak a gyermekeknek a nevét és legfontosabb első adatait, akik a Kaposi Mór Megyei Kórházban születtek. Az új jövevényeknek nyerési lehetőséget is kínálunk. Amennyiben a szülők a megjelenést követő csütörtökig beküldik címünkre (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a) a gyermekek és a szülők teljes nevét, lakcímét, úgy részt vehetnek azon a sorsoláson, amelyen egy-egy kisfiú és kislány két-két karton ásványvizet nyer. A nyertesek nevét mindig a következő hét szombatján közöljük. A szülők, nagyszülők, hozzátartozók és barátok pedig a keddi lapszámunkban hirdetésben is köszönthetik a babákat. Erre a lehetőségre már sokan vártak olvasóink közül. Hogy megkönnyítsük a játékot Olvasói Családunk címmel rovatot hoztunk létre. Ennek az a feladata, hogy minden fontos kérdésben segítse az olvasót. Itt lehet érdeklődni a babarovattal kapcsolatos tudnivalókról, a nyeremények átvételéről, a köszöntés lehetőségeiről a 82/528-113-as telefonszámon. A régió ereje az együttműködés sorskérdések Nyílt levél Kaposvár és Pécs polgármesteréhez az Európai Kulturális Főváros Tisztelt Polgármester Urak! Magyarország európai uniós tagságának fontos állomásához érkeztünk. A magyar kormánynak hamarosan döntenie kell arról, melyik város kapja meg a 2010. évi európai kulturális főváros rendezési jogát. A tét az ország szempontjából - nemcsak szimbolikus értelemben - sem kicsi. A történelmi hagyományokat követve Budapest nyeri-e el ezt a címet vagy - a modern magyar állam évszázados történelmében először - egy régióhoz tartozó több vidéki város alapozhatja meg saját és környezete hosszú távú fejlődését a több száz rendezvényt, új beruházások tucatjait magában foglaló rendezvény- sorozattal. A döntés a kormány ama szándékának is bizonysága lesz, hogy komolyan gondolja az ország több központú fejlesztését vagy sem. Nekünk, baranyaiaknak, somogyiaknak és tolnaiaknak természetesen az a fontos, hogy a kulturális főváros a régiónkban legyen. A szerkezeti és növekedési gondokkal küszködő Dél-Dunán- túl szakmai körei már egy évtizeddel ezelőtt a szélesebb értelemben vett kultúrában fogalmazták meg a térség fejlesztésének egyik markáns irányát. A kulturális ipar lett a régió fejlesztési stratégiájának más térségektől megkülönböztető sajátossága. Ezért örültünk a Kaposvári Egyetem megalapításának, a pécsi országos színházi találkozónak, a Folkloriádának és a szekszárdi német színháznak. Eddigi sikereink egy-egy város vagy intézmény és kiemelkedő személyiség tettrekészségén múlottak. Az európai kulturális fővárossal szembeni követelményeknek azonban egy mai magyar vidéki város csak akkor képes megfelelni, ha céljait régiója más városaival közösen fogalmazza meg. Még a nagy regionális centrumok szellemi és infrastrukturális kapacitásai is szűkösek ahhoz, hogy 500-1000 rendezvény sikeresen lebonyolítható legyen, több millió látogató kellemesen érezze magát. Öt esztendő alatt ilyen fejlesztéseket egyetlen városban képtelenség megvalósítani. Tavaly márciusban közel száz kaposvári, pécsi, szekszárdi és Budapesten élő művész, építész, egyetemi oktató, kutató és kulturális szakember levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben azt javasolta, hogy a Budapestnek ígért címet - az európai gyakorlatnak megfelelően - Pécs kaphassa meg. Elismert személyiségek, európai hírű szellemi és kulturális műhelyek ezt a célt támogatva - sok-sok érdek- és nézetkülönbséget félretéve - párbeszédet kezdtek egymással és Pécs város vezetőivel. Nyilvánvalóvá vált az a szándék, hogy Pécs csak a régió többi városának közreműködésével valósíthatja meg sikeresen az európai kulturális programot. A kezdeményezők olyan rendezvénysorozat mellett kötelezték el magukat, amely a kulturális eseményeken kívül a régió egészének nyújt előnyöket, nyit fejlődési távlatokat. Tisztelt Polgármester Urak! Egy régió akkor lesz erős, ha városai együttműködnek. Egy város akkor fejlődőképes, ha szomszédaival egyeztetett stratégiára építi jövőjét, és ebben a szövetségben kel versenyre másokkal. Most és a jövőben nem egymással, hanem a legerősebb várossal, Budapesttel, más európai nagyvárosokkal, a központi kormányokkal és az EU szakhatóságaival kell a fejlődést dinamizáló forrásokért és saját elképzeléseink megvalósításáért megküzdenünk. Közel két évtizede a kooperatív régió modelljének alkalmazásán dolgozom. Szomorú vagyok, hogy a Dél-Dunántúlról a marakodó régió képe él a közvéleményben. 1999-ben és 2002-ben a régió megyéinek, városainak vezetői és parlamenti képviselőik tettek ígéretet az MTA Regionális Kutatások Központjában szervezett tudománynapi rendezvényeken arra, hogy tevékenységükkel az együttműködést és a régió versenyképességének erősítését szolgálják. Tisztelt Polgármester Urak! Most jött el az ígéretek valóra váltásának ideje. Arra kérem Önöket, működjenek együtt az Európai Kulturális Főváros pályázat összeállításában. Mutasson példát a Dél-Dunántúl abban, hogy egy régiót sem politika ellenszenv, sem politikai lojalitás nem taszíthatja le a modern európai fejlődési pályáról, hogy igényli a decentralizációt és közös elképzeléseket kíván megvalósítani. Ne engedjék a politikai viszálykodás martalékává tenni az egymillió ember érdekeit szolgáló nemes célkitűzést. Meg vagyok győződve arról, hogy a Dél-Dunántúl értelmisége e törekvésükben támogatja Önöket, és aktív szereplője lesz a programalkotásnak és a rendezvény- sorozat lebonyolításának. Nagyon remélem, hogy a jövő nemzedéke sem Önöket, sem bennünket kötelességmulasztásban nem marasztal majd el. Pécs, 2004. november 11. Tisztelettel: HORVÁTH GYULA az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, a Kaposvári Egyetem Honoris Causa doktora pályázatról V i I 4
