Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-13 / 265. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT 7 AKTUÁLIS Minden évben új filmet forgat a természet túlélés Az ember tevékenységétől is függ, milyenek lesznek a jövő évi trófeák Czene Attila, Szarka Ágnes Az ősz tarka színei fakó barnára váltottak, és sűrű köd üli meg az erdőt. A homályban puskaropogásként hat a hulló makk kopogása. Rendszeresen hasít a levegőbe a fűrész vijjogása, hiszen ez az időszak a fakitermelésé. A szarvasbőgés hangjai is elhaltak már a deres ágakon, s a dámok barcogó teknőjét is beborította a lehullott avar. A vadászok már készülődnek a vaddisznóhajtásokra és a fácánvadászatokra. Lassacskán a téli etetés is elkezdődik. Feltöltik az etetőket lucernaszénával, szemes takarmánynyal, táppal. A vadászatra jogosultak egyik legnagyobb kiadása - a vadkár mellett - a vadetetés. Persze csak ott, ahol még jut rá- való.- Az őszi erdő ugyan a lombját hullatta, de az őzek és szarvasok között nemrég még tartott a nász, vagyis a megtermékenyü- lés révén a megújulásra készülnek az állatok - mondta a siófoki Szollár András vadász, sportlövő. - A természetkedvelő vadásznak a lövés izgalmánál inkább érdekes, hogy megfigyelje ezt a rejtett családi életet, mikor az állatok el vannak foglalva, óvatlanabbak és jobban megmutatják magukat. Évről évre új fűmet forgat le a természet Papírlapra vagy korongra lőni versengés, olyankor az ember meggyőződhet a maga képességéről - mondta Szollár András. - Ezt a szenvedélyt a lőtéren kell kiélni, s nem jó, ha ezt az ember magával viszi az erdőbe. A fák között el kell csodálkozni az ajándékul kapott pillanatokon. Az erdőben sétálni, a magaslesen ülni ebben a mind zavarosabb világban gyógyír, kárpótlás. Győztes itt nem akkor lehet az ember, ha trófeát vagy húst szerez, hanem ha elles egy titkot. Ám a vadgazdálkodás nemcsak szemlélődés, hanem - mint a neve is mutatja - gazdálkodás. A vadászatra jogosultak, az egyesületek, társaságok létkérdése, hogy a bel- és külföldi vadász vendégek az általuk elképzelt s áhított trófeájú vadat lőjék meg és fizessék ki. Ehhez az etetés, a megfigyelés mellett elengedhetetlen a selejtezés is. A to- .vábbtenyésztésre alkalmatlan egyedeket ugyanis ki kell lőni az állományból. Nem beszélve arról, hogy az erdők egyesek szerint már elérték vadeltartó képességük határát. A vaddisznó élelmiszert keresve a gyűlölt ember közelébe is merészkedik. Kifürkészték a lakosság vadászati ismereteit felmérés A Tárki szondázta a tudást A magyar lakosság ismeretei a vadászattal kapcsolatban sok esetben felszínesek és bizonytalanok - ez derül ki a Tárki Rt októberi tanulmányából. Arról már hallottak, hogy a magyar vadállomány bizonyos egyedei világhírűek, s kiválóak a szarvasbikák, a fácánok és az őzbakok, ám a magyar vadállomány többi büszkesége nekik szinte ismeretlen. Az elsöprő többség tisztában van azzal, hogy a vadászokat szigorú szabályok korlátozzák, ám nagy a bizonytalanság, hogy kinek a tulajdona a vad, és kit illet meg a vadászati jog. A felmérésből kiderül: a lakosság többsége hasznosnak és szükségesnek tartja a vadászatot és a vadgazdálkodást, ám a megkérdezettek ó százaléka szerint a vadászat lényege az állatok értelmetlen lelövése, a kegyetlenség, az agresszió kiélése. Manapság az boldogul, aki ismeri az adótörvényt. A korábbi évszázadokban azok az egyszerű emberek éltek jobban sorstársaiknál, akik j tudták: milyen erdei növények jók ételnek, gyógyszernek. Ezeket ették, illetve eladták. Egy falusi asszony akár harminc gyógynövényt is használt a múlt évszázadban. Ursinyi Julianna, akit Nagyberényben némelyek boszorkánynak titulálnak, ugyancsak hisz az erdei növények erejében. Tény: a bakonyi asszonyok az 1800-as évek végén októberben rendszeresen Somogyba jöttek, és itt kenderért cseréltek rozmaringot. Igaz, előtte a [ növény gyökerét leforrázták, hogy a vevő tovább ne szaporíthassa. Legutóbb a dér csípését várták sokan Somogybán, hogy a kökény megfeketedjen és leszedhessék. Sokaknak hoz örömöt: pénzt, illetve finom ízeket. Egyre jobban szaporodik a vaddisznó A legnagyobb vadkanagyarak Somogy megye vaddisznóállománya a nagyüzemi mezőgazdasággal egy időben indult fejlődésnek. A vaddisznó szapora állat, hiszen a kocák már egyéves koruk előtt vemhesülnek. Fokozott terjedésében rendkívül szervezett társas életmódja is meghatározó. A nemzetközi pontszám (IP) szerint a somogyi vaddisznó-ranglista élén két, 1973-ban lőtt állat agyara áll. Az egyik vaddisznót Kaposváron, a másikat Zamárdiban ejtették el, s 134,1, illetve 133,5 pontot kaptak. A húszas listán 13, húsz centi fölötti agyar szerepel. Tűzifáért ment börtönbe falopás Több mint tízmilliós a kár Teherautóról árulta a lopott fát egy férfi Somogybán. Természetesen számlát is adott az áruról, bár a papír hamis volt A Sefag Rt erdeiből több mint egymillió forintnyi tűzifát tulajdonított el, s egy rendőrségi közúti ellenőrzésen bukott meg. Börtönt kapott.- Akár néhány ágfáról, akár kamionnyi rakományról van szó, mindenki ellen eljárást indítunk, aki fát lop - mondta Németh Sándor, a Sefag Rt ellenőrzési osztályvezetője. - Erdészeink felírják a területen járó ismeretlen autók rendszámát, s ellenőrzik azt. Azok sem kerülték el, akik a közelmúltban kamionnal mentek az erdőbe, és Kipakolták a hivatalos átvételre előkészített tölgyrönköket. Mintegy ötmillió forintnyi kárt okoztak, s bár a megyén túl értékesítették, lefülelték őket. A Sefag Rt-nek évente több mint tízmillió forint kárt okoznak az önkéntes favágók, fagyűjtők. Az rt jutalmat ad a lefülelésükben közreműködő rendőröknek.- Egyre eredményesebb az együttműködés a rendőrség és az erdészeink között - tette hozzá Barkóczi István, a Sefag Rt vezérigazgatója -, s így mind több fatolvaj bukik meg. Jó kezekben van az erdő, vigyázunk rá. A nemesek erdeje Egykor nemesi előjognak számított az erdei vadak elejtése és ezáltal a fogyasztása is. Még abban az időben alakult ki az orvvadászat, hiszen a közember is szeretett volna (finomakat) enni. Számtalan próbálkozást követően alakultak ki a praktikák, hogy az őzet és a vaddisznót is tőrbe tudják csalni. Csapdát állítottak, vermet ástak. Férfivirtusnak számított az orvvadászat, amiből a nőket teljesen kihagyták. Még a vadmadarak tojásait is a fiúk gyűjtötték össze, mintegy próbát teljesítve a komolyabb feladatok előtt. Ma már a legmodernebb eszközöket: erős dzsipet, éjjellátó készüléket és komoly vadászpuskát használva járják az erdőket a rabsicok. Öröm Kereki vára alatt Egykor bátran elindulhatott bárki a turistautakon, tudhatta, hogy célba ér. Ez ma már nem igaz. A jelek a legtöbb helyen elkoptak. Igaz, vannak jó példák is. Fodor Péter, a Somogy Megyei Természetbarát-szövetség titkára például megköszönte a szántódi önkormányzatnak, hogy Szántód, Balatonendréd és Zamárdi térségét bejárva jó tapasztalatokat szerzett. A jelzések fölfestése ugyanis példaértékű, sűrűségük, elhelyezésük és a kivitelük is kiváló. A kényesebb helyeken táblák segítik az eligazítást. Egy internetes játékon a természet szerelmesei úgynevezett geoládákat rejtettek el számos, látogatásra érdemes helyszínnél. A kereki várnál ezt írta az egyik megtaláló: toronyiránt az utat csak a kevés fölszereléssel és jó kondival rendelkező válassza. Mire fölértünk, úgy néztünk ki, mint aki ruhában zuhanyzott. De megérte! A gyapjaslepke ellen küzdenek A legnagyobb veszélyt a somogyi erdőkre a gyapjaslepke hernyója jelentheti jövőre. Az idén nyáron a hernyók tarra zabál- tak 27 ezer hektárnyi erdőt a Balaton északi partján, majd a kikelt lepkék megjelentek Észak-Somogyban is. Helikopter és emberre ártalmatlan vegyszer van, kérdés, hogy lesz-e pénz a permetezésre. A katasztrófavédelem is készülődik. A gyapjaslepke hernyója tízévente indul nagy invázióra. Azt még nem lehet tudni, hogy hány hektárt fertőzött meg Somogybán. Az erdészek fölmérik az áttelelő lepketojások helyét és számát. Azt már tudni lehet, egyebek között Hollád, Szenyér és Somogyacsa térsége a veszélyeztetett. hogy HÍREK Agyagban az erdők titokzatos királynője Egy régi recept szerint az elejtett szalonkát agyaggal kenték be, s úgy tették,a parázsba. Amikor pedig a sár már teljesen rászáradt a húsra, a toliakkal együtt letörhették róla. A madarat csak ezt követően belezték ki, ezek egy szakasza ínyenc csemege. Majd megszórták fűszerekkel, nyársra húzták, és készre sütötték. Állat lesz, aki embertelen s húst eszik A somogyvámosi Krisna-hí- vők felhívják a figyelmet arra: társadalmunk működésének a hátterében állandó, tömeges erőszak zajlik élőlénytársainkkal szemben. Ők mint örök lelkeket, az emberrel egyenlőnek tekintik az állatokat. Szerintük egészségesebben és erkölcsösebben él, aki nem eszik húst. Úgy gondolják: akik túl sok erőszakot követnek el az állatok ellen, azt kockáztatják, hogy a következő életükben állati testben születnek meg. Nemcsak a fa volt az akadály a hivatalban Akadt Észak-Somogyban polgármester, aki korábban úgy nyilatkozott: a fejlődést nem akadályozhatja meg egyetlen növény sem. Nincs már hivatalban, igaz, valószínűleg nem e miatt a kijelentése miatt bukott meg a választáson. Nyereséget hoznak a szarvasok a mélyhűtőben Az orvvadászat az éttermek tulajdonosainak köszönhetően életképes. Hiszen ha nem volna vevő a vadhúsra, akkor megszűnne a bűnözésnek ez a roppant nyereséget hozó ága. Ugyanakkor még elvétve sem derül ki, hogy lebuktak azok, akik a hűtőládáikban akár sok száz kiló- nyi szarvas- vagy vaddisznóhúst rejtegetnek. Elfeledett székely szokások, hagyományok Manapság az erdőben minden a tulajdonosé. Csak az ő engedélyével szabad ott gombát, agancsot, fát gyűjtögetni. Voltak korábban érdekes szokások. Ha a székely málnagyűjtők meghallották egy másik csoport hangját, akkor több kilométerrel arrébb vonultak. A málnabokor tövébe helyezett holmi azt jelezte, hogy azt már valaki lefoglalta. Máskor a még éretlen vadalmafa termését úgy birtokolták, hogy a törzsét szalmával körültekerték. Másutt a mosáshoz lúgként használt nyárfa levelét úgy foglalták le, hogy bennehagyták a seprűt. Ma már senki nem lenne tekintettel ilyen hagyományokra.
