Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Karácsony Tamás: A kultúra egységet teremt a környező falvakkal Bendi Tiborné: A megmaradáshoz nagy szükségünk van egy tornateremre Sokan a Zselic fővárosának tartják, hiszen a tájegység települései közül talán Szenna tett szert a legnagyobb hírnévre: XVIII. századi református temp- loma és magyar földön egyedülálló, a település részeként a hetvenes években létrehozott falumúzeuma országos hírűvé vált. Ám a szennaiak szeretnék, ha a falujuk nemcsak egy félórás állomás lenne valamelyik körutazás részeként, hanem az ide látogatók napokig vagy akár v^da tisztó: Szerekénk elemi azt Is, hogy hetekig jói éreznék itt magukat. a Zselic majd ónálló borvidékké váljon ° J A turizmusban bíznak a Zselic szívében Vas András Ünnepi megyegyűlés Egy nappal az uniós csatlakozás után a megyei önkormányzat a településen tartotta ünnepi közgyűlését. Ezt az eseményt összekötötték a szennai lakodalmas napokkal, s föllépett a helyi nyugdíjasklub és a Lázi-dombi Egyesület is. Hurkahalmok az asztalokon Az Asztali örömök Somogybán elnevezésű gasztronómiai fesztiválsorozat idei nyitórendezvénye a szennai hurkafesztivál volt. Februárban a megye és az ország különböző részeiről jött csapatok mérték össze tudásukat, megannyi finomságot varázsolva az asztalokra. Buszöböl, útfelújítás A közútkezelő kht-val közösen pályázott az önkormányzat a regionális idegenforgalmi bh zottságnál egy buszöböl építésére. A pályázaton 20 millió forintot nyertek, s ebből 14 milliót fordítanak az út javítására és a vízelvezető árok szélesítésére, hatmillió forintból pedig új buszöblöt építenek a főutcán. Paggyán sült perec Hozzávalók: egy kiló liszt, egy fél margarin, élesztő, fél liter langyos tej, továbbá cukor, két tojás, só, étolaj. A lisztet összemorzsoljuk a margarinnal, az élesztőt tejben fölfuttatjuk, hozzáadunk cukrot és sót, valamint a tojások sárgáját meg a fehérjét is, tejjel jól összedolgozzuk, és megdagasztjuk a tésztát. Ezután állni hagyjuk, majd kiszaggatjuk, és kisodorjuk. Ezt követően újabb fél óra hosszat pihentetjük, majd kisütjük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SZENNAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Egykor a kaposvári vár tartozéka volt a falu, amit már a XV. századi oklevelek is említenek Zana, illetve Zenna néven. Ezután, 1726-ban az Esterházy-fé- le hitbizományba került, s a leírások szerint gazdag településnek számított. Mára némileg változott a helyzet... Forráshiányos önkormányzat vagyunk, az idén több mint húszmillió forint hiányzik a kasszából - kezdte Handó János szennai polgár- mester. - Önhikis településként ugyan ennek a felét megkaptuk, de még így sem túl rózsás a helyzet. A falu költségvetése az idén 300 millió forint, ám ez az adat némiképp csalóka, hiszen a pályázati pénzek mellett tartalmazza a tervezett szennyvízhálózat kiépítésének a költségeit is. Ebből azonban a jelek szerint nem lesz semmi.- Több éve pályázunk - folytatta Handó János -, s mindeddig hasztalanul. Most reménykedünk, ugyanis a szomszédos Kaposszerdahely megkapta a lehetőséget, és szeretnénk elérni, ha felénk továbbhoznák a rendszert. Kitörési lehetőség Amire tényleg nagy szükség volna a Zselic egyik központjában, hiszen ez is turizmusgerjesztő hatású lenne. A faluban ugyanis az egyik kitörési lehetőségnek a vendéglátást tartják, nem véletlen, hogy a településhatárt jelző tábla mellett fel vannak sorolva a szálláshelyek, hogy a vendég már érkezésekor eldönthesse, milyen szolgáltatást vesz majd igénybe.- Több mint tíz család él a turizmusból - állította a falu első embere. - Rendkívül sokat jelent, hogy néhány esztendeje elkészült az összekötő út Bárdudvarnokkal, s ezáltal közelebb kerültek hozzánk olyan látnivalóban gazdag helyek, amilyenekért azelőtt nagyon hosszú utat kellett megtenni. Az út egységet teremtett a Petörke-völgy, Bárdudvarnok, Bánya és a többi környékbeli település között. Más tájak kultúrája- E nélkül az egység nélkül elsorvadnának ezek a szomszédos falvak - mondta Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze, aki négy esztendeje költözött a megyeszékhelyről Szennába. - Éppen ezért fontos, hogy a kulturális kapcsolatok is erősödtek az utóbbi esztendők alatt. Köszönhetően a színész és barátai által életre hívott Lázidombi Kulturális Egyesületnek, amely a népi mellett idegen népek és tájak kultúráját is elhozza Szennába. Korábban Csepinszky Máriának köszönhetően komoly kulturális élet zajlott a faluban, ám ő elköltözött, és másfél évtizednyi szünet következett. A Lázi-dombiak munkálkodásának eredményeként viszont havonta egyszer összegyűlhetnek a helyiek és a szomszédos falvak lakosai, hogy a Lázi-dombi mesék rendezvénysorozat keretében különböző kulturális eseményeken vegyenek részt.- Tartottunk már ír, bolgár, balkáni estet - vette át a szót Karácsony Tamásné Bajzik Éva -, de szeretnénk megismertetni az embereket a roma és a zsidó kultúrával is. Körülbelül száztagú törzsközönségünk alakult ki, még Kaposvárról is jönnek látogatók. Állandó rendezvényünknek számít az adventi konceri nnek a zselickisfaludi templom ad otthont, de a falunap szervezéséből is kivettük a részünket. Tanulók öt faluból Csakúgy, mint az iskola hagyományőrző csoportja és az intézmény pedagógusai. A szennaiak nagy büszkeségére ugyanis még mindig életképes a nyolc- osztályos iskola, ahol öt település gyermekei okosodhatnak. Szilvásszentmártonból, Patcáról, Zselickisfaludról hozzánk járnak az alsósok is - mondta Bendi Tiborné igazgató -, Kaposszerdahelyről pedig a felsősök jönnek. Büszkén mondom, hiszen 1987 óta nem volt rá példa: az idén két ötödik osztályt kellett indítanunk, annyi volt a jelentkező. Amúgy 158 tanuló jár hozzánk, a hatvan százalékuk bejáró. Sokan nem értik, hogy egy ilyen kis település apró iskolája hogyan állhatja a versenyt a megyeszékhely intézményeivel a diákokért zajló vetélkedésben, ám aki látja az iskola fölszereltségét és hogy tíz gyerekre jut egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógép, rögtön megérti a helyzetet.- Egy tornateremre viszont nagy szükségünk volna - ismerte el az igazgatónő. - Jelenleg a művelődési házban tartjuk a testnevelési órákat, de az ígéretek szerint a jövő tavasszal megkezdődnek a tornaterem építési munkálatai. Az alapkövet már három éve letették... Közmunkásgondok Hasonlóképpen a legszükségesebb beruházások között említi a tornacsarnokot a polgármester is, ám legalább ilyen fontosnak tartja a közmunkások helyzetének rendezését.- Évente négy-öt embernek tudtunk ilyenformán munkát adni - panaszkodott Handó János -, ám kimerült a keret, majd a pótkeret, s jelenleg senkit sem tudunk alkalmazni. Pedig a kevéssel több mint 700 lakosú településen - a Szenna Pác . Kft jelenléte ellenére - meglehetősen nagy, csaknem 15 uzmékos a regisztrált m nkanélküliség. A valóságban még ennél is nagyobb az arám'.- Van egy oh réteg, amelynek nincs megfelelő végzettsége, az üzemekben pedig képzett munkaerőt keresnek - állította a polgármester. - Ráadásul a roma fiatalok sem tudnak elhelyezkedni megfelelő végzettség hiányában, így rajtuk is csak a közmunka segítene. A falu lakóinak amúgy az ötödé cigány származású, ám nincsenek ellentétek a lakosok között.- Amikor a szocializmus idején a környékbeli romatelepeket megszüntették, akkor költöztek be a faluba - mesélte Handó János. - Ám mivel korábban is ide jártak mindenért, nem fogadták ellenségesen. Egyre nő a külföldiek száma is. Hasonlóképpen a szomszédos Patcához, Szennában is több ház került holland és német tulajdonba. A helybeliek örülnek az érkezésüknek, ám az önkormányzat nem sok hasznot lát ebből, ugyanis csak minimális adóbevételei származnak a külhoniaktól, akiket bizony elbűvölt a környék. A Zselic borai- Nem is csoda - mondta Vajda László, a Mecsek Füszért üzletágvezetője, aki 30 esztendeje él a településen -, hiszen az ország egyik legszebb tája a Zselic. Éppen ezért a barátaimmal azon dolgozunk, hogy ne csak a falumúzeum, a néprajzi látnivaló vonzza ide a turistákat. A helyi borok egyre jobb minősítéseket érnek el a különböző versenyeken, egy tavalyi kékfrankosom például elnyerte a Zselic vörösbora címet, de a többi fajta is szerzett különböző érmeket. Szeretnénk, ha a Zselic a közeli jövőben önálló borvidékké válhatna. Nyitott pincékkel, fesztiválokkal, borkóstolókkal. Biztos, hogy nőne a turistaforgalom. És számunkra ez jelenti a jövőt. UTÓN EURÓPÁBA A falu munkaadója Egykoron a szennai termelőszövetkezet melléküzemágának számított, mára Kaposvár környékének legnagyobb munkaadójává avanzsált a Szenna Pack Kft, mely monoblokk alumíniumpalackok, alumínium- és laminált tubusok gyártásával foglalkozik.- Több mint 200 embernek adunk munkát, jórészt Szennából és a környező településekről - tájékoztatott Bierer János, a cég ügyvezetője. - A fizetésük meghaladja a somogyi átlagot, sőt az országosnál is magasabb. A termékeit 99 százalékban külföldön értékesítő cég azonban nem elégszik meg a mostani eredményekkel: miután a jelenlegi három gyártósorból kettőt korszerűsítettek, jövőre egy újabb modern sort állítanak munkába.- Az új gyártósorral megduplázódhat a termelés - állította Becskei Zsolt beszerzési igazgató. Ezzel a 2003-ban a Somogy legjobb ipari vállalkozásának díját elnyerő cég továbbra is a térség legnagyobb foglalkoztatója marad. A Szenna Pack alumínium- és laminált tubusokat gyárt, s ezeknek jelentős hányadát külföldön értékesíti ............................................................................................-........................... SZ ENNA KINCSE Páratlan múzeum A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény az országban egyedülállóan egy élő faluban létrejött falumúzeum, amelynek célja a megyei faépítkezés legszebb emlékeinek a megmentése. Az első épületet 1975-76-ban telepítették ide, majd utána sorra a töbfűt is. A múzeum 1978- ban nyitotta meg a kapuit. Az áttelepítéseket a hagyományos építési anyagok és technikák alkalmazásával végezték el. Látható itt rinyakovácsi, kisbajomi, csökölyi, nagykorpáéi, somogyszobi és szennai porta is. A házak mögötti dombon áll az 1785-ben épült, népi barokk stílusú, kazettás mennyezetű református templom, amit II. József király türelmi rendeletének életbelépése után kezdtek el építeni. A berendezését Nagyvátí János asztalos- mester készítette. A festett karzatok, a mennyezeti kazetták a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterség motívumait őrzik. A múzeum kiépítését a templom helyreállításával kezdték meg a múlt század hetvenes éveinek elején. A múlt század hetvenes éveiben alapított falumúzeum országos hírűvé tette a kis zselici települést
