Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-07 / 235. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Fortunás tippek az internetről A játék mint szórakozás egyidős az emberiséggel. Fortuna kegyeibe férkőzni ősi próbálkozás. A szeren­csejátékot - akárcsak a puskaport és a népi kohó­kat - Kínában találták fel úgy 2300 évvel Krisztus előtt. Krisztus köpenyét állítólag kockajátékon vesztegették őrzői. Pythius római katona pe­dig a nyereményt két ezüstért adta tovább. A különféle játékokat őseink a saját mulatságukra eszelték ki. Ám vajon mióta játszunk azért, hogy nyerjünk? Mikor kapta el az embereket ez a szenvedély? Még szerencse, hogy interneten, ahol gyorsan és egyszerűen megtalálhatunk minden hasznos információt, a szerencsejátékokról is bősége­sen olvashatunk. A szerencsejátéknak óriási hatalma van az emberek fölött, hiszen Fortuna szekerén utazva a gyors felemel­kedés, de a pusztulás veszé­lye is felettünk lebeg. A nyerés, a kockáztatás' édes érzésének nehéz ellenállni. Az ismeretlen játékokba való hirtelen beleugrás azonban nem mindig kifizetődő, a világháló segítségével azonban hamar megszerezhetjük a különféle időtöltésekhez szükséges alap­vető ismereteket, sőt bizonyos ol­dalakon azokat a gyakorlatban is kamatoztathatjuk. Az interneten kutakodva először legcélszerűbb a www.szerencsejatek.lap.hu por­tálra kattintani. Az oldalon a to­tó-, lottó-, luxor-, kenő-, lövi-, va­lamint a tippmix-eredmények mellett a hazai-külfóldi szeren­csejáték-szervezetekről is olvas­hatunk, és kedvünkre barangol­hatunk az online-casinók, buk­mékerirodák honlapjain. A kü­lönböző alcímekre kattintva pe­dig mindenki megkeresheti a kí­vánt információt. Ha á totó, lottó, luxor, kenő, tippmix oldalak cí­mű ablakon belül például a totó címszót választjuk, akkor elénk tárul a www.toto.lap.hu , ahol számos címszón belül - többek között szakportálokra, fórumok­ra, rokonoldalakra lelünk, és az aktuális eredményekről és nye­reményekről kaphatunk pontos adatokat. A játék történetéről tá­jékozódva megtudhatjuk: az 1947. október 19-én indult totó kezdetben a Posta Takarékpénz­tárnál szerveződött. Az 1948-as londoni olimpiára Európa leg­több országában külön sportfo­gadást szerveztek. Ezek példáját követve Magyarországon is el­döntötték, hogy az olimpiai fel­készülésre, valamint részvételi költségeinek fedezésére szeren­csejátékot szervezzenek a kül­földi tapasztalatok alapján. 1954 májusában 16 oldalon megjelent egy kis totókulcsokat propagáló füzet, a Sportfogadás. Az angol­magyar találkozóra pedig a Nép­stadionban 400 darab belépője­gyet sorsoltak ki a fogadók kö­zött. A Szerencsejáték Rt-nél el­sőként a totó esetében vonták ki a forgalomból a hagyományos, kézi feldolgozá- sú szelvényeket: 1996. február 24-e óta csak gé­pi fogadások köthetők. Az internet keresőjébe a www.teletipp.hu címet beütve egy egyszerű, de tartalmilag igen hasznos oldalra jutunk. A bal oldalon lévő menüsorban bú­várkodva a különféle szerencse- játékokról rövid - történet, a já­ték kezdete, nyereménye, foga­dás időszaka, módja és típusa - összegzéseket olvashatunk. Ezenkívül ízelítőt kaphatunk az esélynövelő könyvek tartalmá­ból, melyeket az interneten meg is rendelhetünk. Az oldalon megtalálhatjuk még a legna­gyobb nyeremények statisztiká­it, a hazai lottózók címeit, vala­mint variációs katalógusokat és a korábbi játékok eredményeit is letölthetjük. A bőséges kínálatot látva el­mondható: az interneten min­den információ fellelhető az is­mert szerencsejátékokról., amelyek megszerzéséhez ko­molyabb utánajárásra nincs szükség. A Hasznos Linkek www.szerencsejatek . lap. hu www.teletipp.hu www.toto.lap.hu www.lotto.lap.hu Kötöttségek nélkül internetezhet az otthonában a Matáv Nyílt Internettel. www. netezz. matav.hu Az ország után kullog a régió gazdasága felmérés A cégek többsége forráshiányos Lengyel János A Dél-Dunántúl gazdasági teljesítménye nem méltó a régió múltjához és értékeihez. Ezt állapította meg az a felmérés, amelyet a Menedzserek Országos Szövetsé­gének felkérésére végzett az elmúlt hónapokban a ka­posvári Zavagyil és Társai Tanácsadó Kft. 0 kifejezetten gyenge érdekérvé­nyesítő képességet. Ehhez tár­sul a korszerűtlen gazdasági szerkezet. A versenyképesség szempontjából döntő a forrás­szerző tevékenység, mivel a ré­giós cégek többsége forráshiá­nyos. Ezért nem meglepő, hogy a vállalkozások többsége vett már igénybe pályázati támoga­tást. Az viszont aggasztó, hogy számos cég még soha nem élt ezzel a lehetőséggel. Ilyen felfo­gással a vállalatok saját magu­kat ítélik halálra.- A dél-dunántúli cégek vezető­inek többsége gyengének, he­lyenként katasztrofálisnak ítéli a régió versenyképességét - mondta Zavagyil Zoltán, a Zavagyil és Társai Kft ügyveze­tő igazgatója. Hozzátette: az el­maradottság meghatározza a cégek vezetési színvonalát és stratégiai gondolkodását is. A cégvezetők a régió leszaka­dásának fő okaként említették a földrajzi elszigeteltséget és a A módszer A felmérés két szakaszból állt. Először a reprezentatív módszerrel kiválasztott 300 cégvezetőhöz juttattak el kér­dőívet. Ezt követően véletlen- szerű kiválasztással szemé­lyesen is felkeresték a mene­dzserek egy részét. A régió versenyképessége Az is kiderült: a régiós cé­gek vezetőinek 6 százaléka akkor sem venne részt egy felzárkóztatási program­ban, ha az ingyenes len ne. 24 százalékuk sze­rint ez nem is segítene. A szakértőket elke­serítette, hogy a meg­kérdezettek negyven százaléka nem tartja fontosnak egy pályázati forrásból megva­lósuló felzárkóztatás-mentori program megszervezését. Zavagyil Zoltán szerint a régió leszakadásának egyik oka ez a gondolkodásmód. A felmérés­ből is kiderült: az egy főre jutó GDP alapján - a Paksi Atomerő­mű teljesítménye nélkül - a leg­elmaradottabb régiók közé tar­tozunk. Az ország 9 leghátrá­nyosabb kistérségéből 4 a Dél- Dunántúlon található, a külföl­di befektetések aránya pedig a dél-alföldi régióval egyetemben itt a legalacsonyabb. Zavagyil Zoltán elmondta: a Menedzse­rek Országos Szövetségével együtt két lehetőséget kínálnak a gazdálkodószervezeteknek. Hírlevelet adnak ki, amely hite­lesen tájékoztat a legfontosabb változásokról. Január elsejétől pedig megkezdik a felzárkózta­tási tanácsadást. A régióból 10, megyénként 2 olyan céget me­nedzselnek, amely alkalmas a versenyképes működésre. Járdára költik a pénzt (Folytatás az 1. oldalról) A pénz mindig felcímkézve ér­kezik, de régóta vitatott, hogy az elköltése mi­lyen célt szol­gál. A Balaton­ra újabb 44 mil­liárd forintot költ a kormány - állítják a kor­mánypártiak. S nem csak az M7-es autópálya továbbépítésé­re gondolnak. Lukács Ferenc hé­vízi szállodatulajdonos örül is meg fél is. Mert a sztrádán a bu­dapestiek gyorsabban eljuthat­nak a Balatonhoz, de az Adriai­tengerhez is... A települési önkormányzatok útra, szennyvízcsatornára, parkfenntartásra költik az ide­genforgalomra kapott pénzt, mondván: ez a vendégek ké­nyelmét szolgálja. Turisztikai szakemberek szerint viszont, mivel nem jut elég pénz a mar­ketingre, Horvátország, Török­ország és Jordánia egyre több vendéget csábít el Somogyból. Emiatt is javasolták: hozzanak létre üdülőhelyi igazgatóságo­kat, olyanokat, amelyek egy év­százada már dolgoztak a Bala­tonnál, és azóta is sok vendé­get vonzanak Ausztriába. Ma­gyarországon egyelőre csak Gyenesdiáson van ilyen szerve­zet.- Az üdülőhelyi igazgatóság független testület, arról dönt, hogy a turizmusra szánt állami, önkormányzati és vállalkozói pénz hogyan hasznosul a legha­tékonyabban - mondta Brach- na János turisztikai szakértő (képünkön). A somogyi képvi­selő-testületekben kevés a tu­risztikai szakember, s fő gond­juk, hogy ne kelljen bezárni az intézményeket. Ebben a hely­zetben csak egy alulról kezdődő szervezkedés segíthet. Ingyencső a családoknak Tíz méter csövet biztosít ingyene­sen a csurgói ön- kormányzat áz egyes családok­nak, hogy ösztönözze őket a szennyvízhálózatra való rá­csatlakozásra. Biharúié Asbóth Emőke (képünkön) elmondta: a kedvezmény csak azokat illeti meg, akik a folyamatban levő szennyvíz­program során kapcsolódnak a hálózatra, (va) Figyelnek az influenzára Október második felében in­dul a felsőlégúti kóroki mo­nitor Kaposváron. A somogyi megyeszékhelyen ezután öt kijelölt orvos jelenti majd az influenzagyanús eseteket a tisztiorvosi szolgálatnak. Ezekből a mintákból gyors vizsgálat után el lehet dönte­ni, influenza okozta-e a meg­betegedéseket. (fe) Negyvennyolc­millióról döntöttek A Kaposvár környéki több­célú kistérségi társulás teg­nap 48 millió fo­rint elosztásáról döntött. Az egész­ségügy informati­kai hálózatának _________ fe jlesztésére, a területfej- lesztés-re, a szociális ellátás­ra és az oktatásra fordíta­nak legtöbbet - tudtuk meg Forintos Lászlótól (képün­kön), Bárdudvarnok polgár­mesterétől. (sza) BarCS - Három hetet töltött Észak- Svédországban a barcsi Dráva Völ­gye Középiskola 12 tanulója és két kísérőjük. A diákok erdészeti gép­kezelői tanfolyamon vettek részt Skandináviában, s vizsgát is tettek a tanultakból. Emellett arra is módjuk nyílt, hogy bejárják Svédor­szágot, megismerkedjenek tájaival. A barcsi és a svéd középiskola több éve partner, és gyakoriak a di­ákcserék. (ni) Kaposfő - A helyi iskolások a ha­lastónál célba dobtak, kötelet húztak, nyíllal és légpuskával lőt­tek az őszi túranapon. Kétszáz­negyvennégy gyerek élvezte a jó időt és a kalandos rendezvénye­ket. Később szalonnát sütöttek, s az iskolában remek hangulatú lányfoci zárta az egész napos ren­dezvényt. (hm) Kaposvár - Sportnapra készülnek a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat ifjúsági és utógondozó otthonában. A Nyár utcai intézmény sportrendezvényén a nevelők és a gyerekek mérik össze erejüket. Röplab­da, asztalitenisz, darts és foci szerepel a programban. Az is eldől, ki birto­kolhatja a legjobb csapatnak járó vendégkupát. Ezúttal is jönnek vendé­gek, s fogadásukra az udvar szépítésével készülnek, (je) Kaposvár A nemzeti vidékfejlesz­tési tervről tájékoztatják a falugaz­dászokat. Október közepétől ők tartanak konzultációt a mezőgaz­dasági termelőknek. A falugazdá­szok ősszel számos képzésre, megbeszélésre mentek el, csupán szeptemberben 105 településen ismertették az Agrár- és Vidékfej­lesztési Program (AVOP) nyolc tá­mogatási jogcímét, (hm) Kaposvár - A 890 hektár cukorrépa 45 százalékát betakarították. Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hi­vatal vezetője tegnap elmondta: az átlagos cukortartalom 15,8 száza­lék. Az európai szabályok szerint kö­töttek szerződést a hazai cukorrépa­beszállítókkal, ennek alapján a 15,5 százalékos cukortartalmú répa tonnájáért 46,7 eurót - csaknem 11700 forintot - kapnak, (hm)

Next

/
Thumbnails
Contents