Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-01 / 230. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK CSERENFA Felújították a kőkereszteket Kilenc kőkeresztet restauráltak a községben és a falu külterületén. A munkát a Belügyminisztérium­nak az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatos pályázati támogatása tette lehetővé. Már könnyebb a bevásárlás A Kapós Coop Rt elvégezte a fa­lu Coop-kisboltjának akadály- mentesítését, így a kerekesszék­kel közlekedőknek is könnyebb a bevásárlás. A homlokzat felújí­tásával az üzlet is jobban illesz­kedik a szépülő faluközponthoz. Rendezik az ingatlan udvarát is. Folytatják a parkosítást A területfejlesztési tanács 1,6 mil­lió forint pályázati támogatása segítette a falu összképének javí­tását. Parkosítják a falu központját, rendezik az elhanyagolt területe­ket, ezt füvesítéssel és újabb fák, növények ültetésével folytatják. RECEPT Mákos kelt rétes A tésztához fél kiló liszt, egy mar­garin, egy egész tojás s egynek a sárgája, 2 kanál cukor, 2 dkg élesztő s kevés tej kell. Az élesz­tőt a tejben cukorral fölfuttatjuk, a margarint habosra keverjük, hoz­záadjuk a cukrot, a tojást, kevés sót, a lisztet, s az egészet az élesz­tővel jól összedolgozzuk, majd 20 percig pihentetjük. A kelt tésztát két cipóra osztjuk, újabb 20 perc pihentetés következik. Utána ki­nyújtjuk, megtöltjük. A töltelékhez másfél deci tej, 10 dkg cukor, mák és egy csomag mazsola kell. A te­jet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot, majd a mákra öntjük, s hozzáadjuk a mazsolát meg egy kis rumot. A tésztát föltekerjük, s megsütjük. Tölteléknek használha­tunk diót, kakaót vagy káposztát is. AZ OLDAL MEGJELENESET A CSERENFAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Sági Erika: Jó közösség a testület; vita gyak- Varga Ferenc: Sok a nyugdíjas korú lakos a Tóth Ildikó: Négy év alatt még egyetlen gye­ran van, de soha nincs köztünk veszekedés faluban, és őket jobban kell istápolnunk reket sem kellett védelembe vetetnünk Már csak egy épülettorzó és a le- gyahiü, tönkretett dombhát em­lékeztet a hajdani motokrosszfu- tamokra, amikor több tízezer ember jött Cserénfára. Vállalko­zások alakultak, szálló- és étke­zőhelyeket létesítettek. Aztán odébbálltak a motorosok, meg­szűnt a nagy forgalom, és sorra bezártak a szép reményekkel in­dított üzletek is. Az autósmozi­ban sem vetítenek esténként. Csak a szél jár a falai között, s játssza el a halál dalát a Vök egy­szer egy vadnyugat című filmből Hiányzó pénzt pótol az ötletesség Szarka Ágnes Nevét a falu fóltehetőleg a cserfá­ról kapta. Egy névváltoztatáskor most talán a cserepes virágot kellene előtérbe helyezni, mert most ez jellemző igazán a falura. Amerre néz az ember, minde­nütt virág. Az önkormányzat ab­lakaiban éppúgy, mint a közte­rületeken. Amíg Fehér Margit polgármester sürgős dolgait in­tézte, Sági Erikával ültünk le be­szélgetni. A fiatalasszony jelen­leg másfél éves ikerlányaival van otthon, s a család mellett mint önkormányzati képviselő a köz dolgaival is foglalkozik. Örökmozgó képviselő- A kórházban a konyhán dol­goztam reggel hattól délutánig - mondta. - Kérdéses, hogy mi­ként tudom majd megoldani a gondom, ha visszamegyek dol­gozni. Bár addig van még hat évem, s gondolkodom rajta, hogy valamit tanulok. A község­ben nincs semmilyen munkale­hetőség. Az emberek Kaposvár­ra járnak dolgozni, munkahelyet csak az önkormányzat ad. Sági Erika húsz éve költözött a faluba. Rendszeresen részt vett a falu közösségi életében, segített a rendezvények szervezésében. Amolyan örökmozgóként min­denütt ott volt. A falu lakói ha­mar megismerték, s talán ennek is köszönhető, hogy beválasztot­ták a testületbe.- Jó kis közösséget alkotunk a képviselő társaimmal. Vita van, de veszekedés soha nincs. Olyan dolgokat szavazunk meg, amiket valóra is tudunk váltani. Leg­utóbb néhány panaszos levéllel foglalkoztunk, és megvitattuk a félévi beszámolót is. A félévi összegzésben a falu- gondnoki szolgálat költségei is szerepeltek. A településen mind­össze néhány hónapja tevékeny­kedik a szolgálat. A megbízatást Varga Ferenc nyerte el, s azóta intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. Falugondnok kölcsönben- Pályázaton nyerte az önkor­mányzat az autót, és megpályáz­tatta az állást - mondta. - Las­san húsz éve itt élek; ide nősül­tem, s hamar elfogadtak az em­berek. A faluban nagyon sok a nyugdíjas, őket jobban kell istá-' polni. Végzem a falugondnokok napi munkáját, az alól csak az ebédhordás a kivétel, a hajmási kolléga települése van legmesz- szebb, s mivel amúgy is átmegy a mi falunkon, ő rakja le az ebé­det is. Egyébként a környező fal­vakkal, Kaposgyarmattal és Haj­mással is nagyon jó a kapcsola­tunk, kisegítjük egymást. Varga Ferenc a közcélúak fel­ügyeletét is ellátja. Az irányítás mellett számíthatnak a segítsé­gére is: hozza-viszi a szerszámo­kat, beszerzi a szükséges anya­got. A falugondnok hajdan a fa­iparban dolgozott. Egészsége megromlás azonban közbeszólt.- Tönkrement a gerincem, és váltanom kellett. A szomszéd fa­lu gondnokát jól ismerem, és tet­szett, amit csinál. Ez egész na­pos elfoglaltság, így a családom­mal csak este találkozom. Télen egy kicsit kevesebb a munka, de ilyenkor reggeltől estig tart. A munka mennyiségére Tóth Ildikó sem panaszkodhat, bár az öt település gyermekjóléti szol­gálata vezetőjének Cserénfán akad a legkevesebb gondja. Figyelnek a családokra- Cserénfán nincsenek problé­más családok. Négy éve dolgo­zom itt: ez idő alatt egyetlen gyermeket sem kellett védelem­be vetetni - mondta. - Egyetlen családban fordult elő, hogy a gyerekük nagyon sokat hiány­zott az iskolából, s ennek nem minden esetben a betegség volt az oka. Még azt is elvállaltam a nyáron, hogy korrepetálom. Rendszeresen fölkeresem a csa­ládot, igénylik és elfogadják a ta­nácsomat. S most úgy látom, nincs szükség komolyabb intéz­kedésre. Sajnos, ez nem mond­ható el arról a családról, amelyik nemrég költözött ide. Három gyermekük védelemben volt, ezt megszüntették, de úgy érzem, jobban szolgálja a gyerekek ér­dekét, ha újra védelembe vesz- szük őket. Ezzel az intézkedés­sel nem kerülnek ki a családból, de a szülőket nagyobb együtt­működésre lehet bírni a kicsik érdekében. A gyermekjóléti szolgálat ve­zetőjét a szülők inkább a beisko­lázással, a felvételivel, a támoga­tással kapcsolatos papírok miatt keresik. Fehér Margit polgármester közben elintézte a sürgős ügye­ket, s a kellemes napsütésben a polgármesteri hivatal udvarán ültünk le beszélgetni. Az első kérdés előtt azonban fólpattant, s leszakított néhány elszáradt vi­rágot egy cserép muskátliról. Beszűkült lehetőségek- Sokszor nem is pénzkérdés, hogy milyen a környezetünk. Egy kis figyelemmel, ötlettel szebbé, élhetőbbé tehetjük a fa­lut - mondta. - Ezeket a virágo­kat - mutatott körbe - sikerült átteleltetni, szaporítani, így az idén már nem kellett venni. Nem sokat, de egy kicsit így is takarékoskodtunk. Hiszen pénz­ből meglehetősen kevés van. Ezt bizonyítja az is: a legfonto­sabb feladat, hogy a megnyert pályázatokhoz biztosítsák az ön­erőt. - Ahhoz, hogy a saját for­rást tudjuk biztosítani, kénytele­nek vagyunk felhasználni a gáz- közművagyonunkat is. Sajnos, nemcsak erre fordítjuk, hanem egy részét kénytelenek vagyunk fölélni. Beszűkültek a pályázati lehetőségek, és máshonnan nem tudunk pénzt szerezni. Pedig pénzre igencsak szük­ségük volna. A település útháló­zata cserére, javításra, újjáépí­tésre szorul, és a Zselic szívében nélkülözhetetlen volna a csator­na is.- Mindezekre nem tudunk pá­lyázni. Vagy azért, mert nincs önerőnk, vagy ki sem írnak ilyesmire pályázatot. Gondot okoz, hogy hat településsel kö­zös tulajdonú épületeink van­nak; ilyen a szentbalázsi iskola is vagy az orvosi rendelő. Az is­kola felújítása is elkerülhetetlen­né vált. Az összköltség eléri a százmillió forintot. A pályázatot nem tudjuk beadni, mert ugyan­ekkora összegű jelzálogot kell biztosítanunk. Nincs azonban olyan ingatlanunk, amit terhelni lehetne. Kék út a zöldben A településen át vezet a kék tu­ristaút. Az itt végzett munka, a kövezés, a padkanyesés, árok- tisztítás a látogatók kényelmét is szolgálja. Több mint nyolcmülió forintot költöttek rá, de ha asz­faltréteget is akarnak, akkor to­vábbi tízmilliót kell kifizetni. A falunak azonban a turistákból nincs semmi haszna. - Nem lát­ják át a településen élők, hogy bevételi forrást is jelenthetné­nek a turisták - mondta a pol­gármester -, ha volna megfelelő szálláshely és szolgáltatás. A turistaút kitisztítására, javí­tására is keresnek pályázati le­hetőséget.- Esőbeállókra, tűzgyújtó, il­letve pihenőhelyekre és tájba il­lő szeméttárolókra is szükség volna. A Zselic gyönyörű, de az infrastruktúrája elmaradott. El­sősorban egy alapos takarításra is szükség volna: összeszedni a szemetet, kitisztítani a bokrok alját, az utakat. Mindezt azért, hogy ne panaszkodjanak a turis­ták, ne a rossz élmény maradjon meg bennük, hanem az, hogy gyönyörű a táj, rendezett az út, és ide érdemes visszatérni. A hajóépítő A vitorlázás szerelmese Hetei Jenó', s mindig azt kereste, hogyan lehetne könnyebbé, gyorsabbá tenni a hajót. Ma már teljes vitorláshajókat ké­szít. Munkáját megkönnyítette a poliészter, ez idővel kiszoríthatja a fémet. Készíthetők belőle a hajókon, csónakokon, kajakokon, evezőlapáto­kon kívül csúszdák és akár virágvázák is. Az üvegszálas poliészter felhasználási területe igen széles, bár sokan még idegenkednek tőle.- Húsz éve kezdtem tőkesúlyos hajókat készí­teni - mondta Hetei Jenő. - A poliészter az az anyag, ami ellenáll a víz és az időjárás szélsősé­geinek, s ugyanakkor könnyű és stabil a hajó. Az ember úgy képzelné, hogy vitorlásokat csak a Balaton mellett érdemes építeni. Hetei Jenő sze­rint nincs távolság Cserénfa és a tópart között. A munkáit ismerik és elismerik a vitorlázás kedve­lői, és gyakran keresik megrendelésükkel.- Hobbim a hajóépítés, és örök szerelmem. Az ország minden részéről jönnek a vitorlázók, ők nemcsak a jó kikötők helyét ismerik, hanem azt is tudják, hol van a térképen Cserénfa. Húsz éve kezdett Hetei Jenő hobbiból hajót építeni, s ma szinte nincs olyan vitorlázó, aki ne ismémé a mestert ÚTON EURÓPÁBA CSERÉNFA KINCSE A Szent István-szobor Érdemes megállni a falu főterén és egy kicsit kö­rülnézni. Négy éve, a millennium tiszteletére avatták föl Horváth-Béres János Szent Istvánt áb­rázoló faplasztikáját. Az elkészítés és a felállítás költségei meghaladták a 630 ezer forintot. A csaknem három méter magas szobor kocsányos tölgyből készült, s a faanyagot a Sefag Rt térítés- mentesen bocsátotta a falu rendelkezésére. Most dolgoznak a harangláb felújításán. A fa­állványzat mögött rejtőző épületről nehéz elkép­zelni, hogy néhány évvel ezelőtt már tatarozták. Akkor elmaradt a szigetelése, és a salétrom kiüt­között a falakon. A Belügyminisztérium pályáza­tán nyert több mint 3,3 millió forint tette lehető­vé, hogy eredeti állapotában helyreállítsák a tor­nyot. A torony tetejét vörösréz lapokkal borítják, s az ablakokat is kicserélik az eredetivel meg­egyezőre. A falakat már szigetelték, innen eltávo­lítják a fröcskölt vakolatot, s helyette szilikátbázi- sú homlokzatfestéket visznek föl az épületre. A kész toronyba már nem helyezik vissza a régi, megrepedt harangot. Helyette újat öntettek. Kocsányos tölgy törzséből faragra Horváth-Béres János a csaknem három méter magas Szent István-szobrot

Next

/
Thumbnails
Contents