Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-28 / 252. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 7 Kozma László: Keressük a lehetőséget; egy Horváth Hajnalka: Hamarosan a legkorsze- Sülé Istvánék negyven éve méhészkedév alatt kidolgozzuk a „menekülés” útját rűbb informatikai rendszerhez jut a falu nek, és igazán kényesek a minőségre Vadban bővelkedő erdők és a halban gazdag Dráva öleli körül Vízvárt, bár az utóbbiról azt mondják: ez már igen kevés hal ahhoz képest, amennyit egykor errefelé sodort a folyó. S tudják, mit beszélnek, hiszen a régi vízváriak már kicsi gyerekként megtanulták a halfogás fortélyait. A falutól alig kétszáz méterre kanyargó Dráva századokig segítette a megélhetésüket, ma azonban inkább csak a pihenést, a szórakozást szolgálja. Kevesebb halat hoz erre már a Dráva Nagy László Néhány napja rendőrök razziáz- tak a faluban: kábítószer után kutattak. Sikerrel. Több fiatalt is előállítottak, s azok beismerték: indiai kendert termesztettek és marihuánát készítettek. - Néhány éve a kettős orvosgyilkosság, most pedig a kábítószer-termesztők miatt kerülünk a figyelem középpontjába. Lassan már azt hiszik az emberek, hogy ez itt a vadnyugat - keseregnek a helybeli lakosok. - Pedig igenis tisztességes, jóravaló és dolgos emberek lakják Vízvárt - állítják. A falu szép központját, a gondozott utcákat és portákat látva nem lehet kétséges: igazat mondanak. Új lakások Ezzel a véleményükkel, szerencsére, nincsenek egyedül: egyre többen vannak, akik örömmel választják otthonuknak Vízvárt. Szépen fejlődik az új - házhelyi - falurész, és a megüresedett portákra is vannak jelentkezők.- Az új falurészen már a gáz bevezetését tervezzük. Eddig húsz család igényelte - mondta Kozma László polgármester. - A három utcában hetven ember lakik már. A határőrök egykori szolgálati lakásait is szeretnénk megszerezni, hogy szociális lakásokká alakítsuk. Ezeket a rászoruló fiataloknak szánjuk. Tény: egyre több az új beköltöző Vízváron. A múlt héten is két német házaspár kopogtatott be hozzánk. Örülünk is nekik, meg nem is. Mert rendbe teszik ugyan a házakat, de tőlük reggelente nem megy majd gyerek az iskolába... Az iskolában idén csak kilenc elsőssel kezdték a tanévet. Remélik, hogy jövőre több lesz. Száznégy tanuló jár ide három faluból, pedig az épületben kényelmesen elférne ennek a kétszerese is. A kis létszám miatt nincs könnyű helyzetben az egykori körzeti iskola, és még kevésbé a fenntartó - vízvári, bélavári és heresz- nyei - önkormányzatok.- Egy évet adtunk magunknak, hogy kidolgozzuk a menekülési útvonalat - mondta a polgármester. - Azt mindannyian beláttuk: ez az állapot nem tartható, hiszen már a költségvetési pénz 40 százalékát az iskolára kell fordítani. Több lehetőség is kínálkozik, például, hogy valamelyik barcsi iskola tagintézményévé váljon vagy nemzetiségi iskolává alakítsuk. Madárbarát iskola Ez még kialakulóban van, de az már biztos: a mai formájában nem tartható sokáig. Egyre-másra érkeznek a hírek, hogy tovább csökkentik a kevés tanulójú iskolák támogatását, azt pedig már nem tudja elviselni a falu. Ezt sokan újabb körzetesítésnek érzik. Én inkább ésszerűsítésnek tartom, mert belátom: a túlméretezett iskolák nem támogathatóak a végtelenségig. Igazán kár volna a vízvári iskoláért. Sok itt az érték, jó színvonalú az oktatás. Deák Zoltán igazgató azt mondta: módszeresen igyekeznek lefaragni a vidékiség hátrányait. A térségben egyedüli falusi iskolaként hetente kétszer úszni is viszik Csurgóra a felsőseiket. Német anyanyelvű tanár oktatja az idegen nyelvet, és lerakták a zeneoktatás alapjait is. Hatalmas őspark övezi az iskolát, és minden reggel madárszó fogadja a gyerekeket. Ezernél is több fa, cserje van körülöttük, s ezeken a télen harminc-negyven etető várja a madarakat... Telefonvégen a világ Szerelők dolgoznak a művelődési házban. Számítógépeket és ingyenes internet-hozzáférést nyert a falu, és most szerelik be a vonalat. - Végre lesz internetünk, sok évet kellett rá várnunk - mondta Horváth Hajnalka, a művelődési ház és könyvtár vezetője. - Ha pedig elkészül a Pántéi tervezett beruházása is, akkor Vízvár a legkorszerűbb informatikai rendszerhez jut. Ez annál inkább értékes eredmény, mert jóformán a nulláról jutottunk idáig. Pár éve még telefonálni is alig lehetett a faluból. Az új rendszer olcsó és gyors lesz, legalábbis ezt ígérik. Horváth Hajnalka az önkormányzat legfiatalabb dolgozója. Feladatai közül a könyvtárt szereti a legjobban, és lelkesedése mára átragadt az emberekre is. - Egyre többen járnak a könyvtárba, köztük sok gyerek, és olyanok is, akik korábban sosem lépték át a küszöbét. Sokáig az új könyvekről kis könyvismertetőket írtam, és bedobáltuk a postaládákba; ma már erre nincs szükség. Elérte a célját, beszoktak az emberek a bibliotékába... A történelem során mindig is mostak aranyat a Drávából. A rómaiak rengeteget kitermeltek, s könyvet írtak a múlt század eleji aranymosó cigányokról. Sok éve pedig még tanfolyamot is szerveztek az aranymosóknak. Aranymosók a parton- Ma is találnánk aranyat a Drávában - állítja Filárszky Nándor.- Minden kvarchomok tartalmaz belőle valamennyit, a drávai is. Ő is megpróbálkozott Vele, mutatóban ma is van még egy kevés aranypora. - Egy régi orosz kabát posztóját használtam, annak a bolyhaibán megakadtak az aranyszemek. A lisztfinomságú port sűríteni kellett, hogy a végén megkapjuk a 99 százalékos aranyat. Mindez azonban csak hobbinak jó, hogy az ember elmondhassa: maga mosta ki az aranyát. Rengeteg munkával jár, meggazdagodni pedig nem lehet belőle. Egy gyűrűre való mennyiség legalább egy hónap munkája. Ezért aztán olcsóbb megvenni az üzletben. Én is már évekkel ezelőtt fölhagytam az aranymosással. Mézesgondok Első osztályú akácmézet készítenek Sülé Istvánék méhei. - Még szerencse - mondta a felesége -, hogy itt, nálunk a méh és a méhész egyaránt kényes a minőségre, mert egyébként igencsak gondban lennénk az eladással.- Az, sajnos, így sem egyszerű- tette hozzá a 75 éves férj, aki négy évtizede foglalkozik méhekkel. - Pedig az én mézem igazán jó minőségű, ezt nemrég laboratóriumban is bizonyították. Egyre inkább beszűkülnek azonban a lehetőségeink. Nem is olyan régen még a méhészet jobban fizetett, mint az állattartás. Ma már sem ez, sem az nem kifizetődő. Csak a tiszta és jó minőségű mézre van igény, a vegyes méz már nem kell az államnak; a mienk is az udvaron vár most a sorsára. Elmondta: amikor ő a méhészkedést kezdte, még ezerhektáros akácerdő húzódott Vízvár körül, most jo, ha kétszáz hektár az akácos. S úgy véli: az uniós jövő nem sok jóval kecsegtet. Horgásztó a holtágon Fejlesztési tervekből sosem volt hiány Vízváron. A legújabb az, hogy elárasztják és horgásztóvá alakítják a falu alatt kanyargó Kis-Drávát. Ez a kis holtág ma elhanyagolt víz, semmire sem jó. Félméteres benne a víz. Ha azonban földuzzasztanák és a környékét rendbe tennék, hangulatos és könnyen megközelíthető pihenőhellyé válhatna. Az önkormányzat elszánta magát rá, de az átalakításhoz szükségük van a DDNP jóváhagyására is. Most ezt igyekeznek megszerezni. A futballpálya visszaszerzéséről is tárgyalnak a természetvédelmi igazgatósággal. A terület a nemzeti park tulajdona, és szeretnék visszacserélni, hogy fejleszthessék. Az öltöző helyreállításához már megvan a pénz, 400 ezer forint támogatást nyertek nemrég a sportminisztériumtól. Újjáépítették a hivatalt Csaknem tízmillió forintért újjáépítették a polgármesteri hivatalt. Hatmillió forinttal segítette a Teki, 1,7 milliót nyert rá a cigány önkormányzat, a többit önerőből állta az önkormányzat. Egyúttal elvégzik a mozgáskorlátozottaknak szükséges átalakításokat is. Távoktatás kismamáknak Öt számítógéppel és az elérhetővé vált internettel számitógépes távoktatást indítanak Vízváron. Ezzel sok kisgyermekes anyának és a munkanélkülieknek segítenek. A tananyagot megvásárolják, és számítógép-használatot oktatnak az érdeklődőknek, igazodva a szabadidejükhöz. Környezetvédő iskolások A környezetvédelemben évek óta részt vesznek az iskolások. A savaseső-program norvég kezdeményezés: egy hónapig mérik az eső összetételét, szeny- nyezödését. Hasonló a feladatuk a levegővel is; azt tapasztalták, hogy az erre vezető útnak szinte a 68-as főúttal megegyező a forgalma és a szennyezettsége. RECEPT Vadas A vadast egy kiló marhahúsból ' készítjük, kell még hozzá két sárgarépa, zöldség, cukor és a habarásához tejföl, liszt. A húst a zöldséggel félig megfőzzük. Zsiradékban három fej hagymát kisütünk, cukrot adunk hozzá, s megpirítjuk. Ebbe helyezzük a húst és a zöldséget, majd kevés húslével megpároljuk. A megpuhult húst kivesszük, a többihez habarást készítünk, és mustárral, sóval, borssal, citromlével meg babérlevéllel ízesítjük. A vadast zsemlegombóccal tálaljuk. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A VÍZVÁRI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA UTÓN EURÓPÁBA Látszólagos biztonság A BHV Rt 2050 hektáron gazdálkodik, s Bélaváron és Heresznyén van állattartó telepe. Hatvan embernek ad megélhetést Vízváron, Heresznyén és Bélaváron. Most dolgoznak a kukorica betakarításán, s a hektáronkénti 55-60 mázsás átlag itt jó hozamnak számít - Hatszázhúsz tonnára van már vevő, kérdéses a további 3000 tonna sorsa. Ha ezt is el tudjuk adni, jó évet zárunk - mondta Vida Imre, a BHV Rt vezetője. A két falu határában 330 húshasznú marha legel. Az elnök szerint ha nem volna az állami támogatás, régen bezárták volna a telepeket Az unióról az a véleménye: sok még a megválaszolatlan kérdés. - Egy sor támogatási forma eltűnik, viszont újak jönnek - mondta -; összességében nő a gazdálkodók létbiztonsága. Ez a biztonság azonban ma még látszólagos. Egyelőre nemzeti támogatások jöttek, s nem tudjuk, az unió támogatásai mikor érkeznek meg. Amit az EU tagjaként tapasztalunk, az az uniós bürokrácia. Több mint 80 milliós pályázatuk vár elbírálásra. Remélik, nemsokára pénzt is látnak. Váltva forgató ekéket, kombájnt, fűkaszát akarnak venni. Ha nem kapná az rt az állami támogatást, akkor már régen nem legelne ez a csorda sem a falu határában VÍZVÁR kincse Itt költ a kis csér A Dráva talán legszebb szakasza kanyarog Vízvárnál. A partfal partifecskék, gyurgyalagok fészkelőhelye, s megpihennek itt az északról jövő récék ezrei. A 190. folyamkilométernél kikötő és ví- zitúra-táborhely van, s itt áll a DDNP kutatóháza is. Turistaszállót tervez a közeibe az önkormányzat: félhektárnyi területet vett meg nemrég, s hamarosan áttelepítik ide az Öreg tölgyes parkerdő két faházát. Sajnálják, hogy a nyár első felében nem járhatnak ezen a szakaszon evezősök. Június-júliusban a folyó védelme miatt a túrázók csak a szomszédos Heresznyétől indulhatnak, augusztustól jöhetnek ide, a Dráva felsőbb szakaszára. A vízváriak kérték a hatóságtól, hogy tőlük indulhassanak a kenus túrák, mert ezen a négy folyamkilométeren nem fog múlni a természetvédelem. Kiderült azonban, hogy épp itt költ a fokozottan védett kis csér, s ennek megóvása miatt nem engedhet a nemzeti park kezelője. Nemcsak a kenusoknak, hanem a fürdőzőknek is szeretnék e területen szabaddá tenni a Drávát A barcsi szabadstrandhoz hasonlót akarnak itt kialakítani. Augusztustól ellepik a kajakosok, kenusok a Dráva felsőbb folyását, s turistaszállót is építtetnek nekik
