Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-25 / 249. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 25., HÉTFŐ Szépítik a községet A település összképének javítá­sa érdekében pályázott az ön- kormányzat, s 250 ezer forin­tot nyert. Ebből virágokat ültet­tek, szemétgyűjtőket s padokat vásároltak a zöldterületekre. Megújul a míívház Kilencmillió forintot nyert az ön- kormányzat a művelődési ház fel­újítására. Ehhez hozzátett három­milliót, s ek/égzik a tetőszerkezet, az ajtókrablakok és burkolat cseré­jét, a festést, vizesblokk-felújítást is. Utat is építenek Most még durva kőburkolata van a Szabadság téri önkormányzati útnak, de 3400 méteres szakaszt hamarosan leaszfaltoznak. A 3,5 millió forintos beruházást a Teki 70 százalékos támogatása segíti. RECEPT Tejfölös-paprikás csirke Hozzávalók: 1 kilós csirke, 8 dkg zsír vagy 5 evőkanál étolaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 deci tejföl, só, liszt, pirospaprika, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom. A csirkét megtisztítjuk, megmos­suk, földaraboljuk. A csirkét ál­talában 14 részre vágjuk, a combokat, mellehúsát, a szár­nyakat, hátát és nyakát két-két darabba. Az apróra metélt vö­röshagymát zsiradékban meg­pirítjuk, beleszórjuk a piros- paprikát, beletesszük a földara­bolt csirkét, megsózzuk, s fe­dő nélkül pároljuk, míg a levét el nem főtte. Ezután egy kevés vízzel felöntjük, és lassan fedő alatt pároljuk. Amikor már majdnem puha, beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot, és zsírjára sütjük. A tejfölt egy kanál liszttel simára keverjük, s a paprikás csirkére öntjük, fe­dő alatt lassú tűzön összefőz­zük. Forrón tálaljuk, mellé ga­luskát adunk és uborkasalátát. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A LADI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Stix József: Elődeimnek a példáját követ­tem, s tettem, amit kell egy néptanítónak Szabó Lajos és felesége: Rohanunk egész Czompó Ida: Kis csapat vagyunk, a gyere- nap; ünnep előtt nagyobb a forgalom is kék egy nagy játéknak tekintik az egészet Különös hangulata van a fain­nak. A templom melletti éles ka­nyar fékezésre kényszeríti az au­tóst. A lakosok azonban azt sze­retnék, ha kamionok, teherautók egyáltalán nem dübörögnének át a falun. Aki letér a főútról, kelle­mes sétát tehet a Hoyos-kastély parkjában, bár tábla hirdeti fen­nen: magánterület, tüos az átjá­rás. A gazda gondosságára ezen­kívül semmi nem utal Évszázados fák és torzók néma felkiáltójelei egy szebb időket látott területnek. Egyedül küszködnek, távol a várostól Szarka Ágnes Megszépül a ladi önkormányzat épülete. A termekben már rend van, csak a festék tisztaságszaga érződik, s az egyik ablakot védi műanyag fólia a kültéri munkák­tól. Pimsné Tamás Krisztina polgár- mes-ter még elintéz egy, az inter­net kiépítésével kapcsolatos fon­tos telefont, aztán beszélgetünk. Elkerülöút kellene Ladon percenként két kamion, teherautó, személyautó robog át, hiszen Barcs és a határ felé a fa­lun át vezet az út. A zaj és az út menti épületek terhelése szinte már elviselhetetlen. Harminc év­vel ezelőtt került szóba először egy elkerülöút építésének a ter­ve. Ez azonban azóta is megma­radt elképzelésnek. - Elsősorban a templomnál okoz gondot a nagy forgalom - mondta. - Az épület fala is elmozdult, megrepedt. A rendezési tervünkben is szerepel az elkerülöút építése, de a több mint húsz kilométeres szakaszra több milliárd forint kellene. Lad messze van a megyeszék­helytől, a kistérség központjától, Barcstól és a néhány kilométerre levő Szigetvártól is.- Mindennek a szélén va­gyunk. Emiatt még a kistérségi csatornázásból is kimaradtunk - panaszolta Pirosné Tamás Krisztina. - A barcsi kistérség­ben már elkészült a szennyvízel­vezetés, ml pedig saját erőből nem tudjuk megoldani. Fennen hangoztatja mindenki, hogy itt vannak a régiók, de sajnos, a megyehatárok nagy gátat jelen­tenek. Egy helyben toporgunk, s nem tudunk semerre lépni. A legnagyobb munkáltató itt az önkormányzat, és van néhány kényszervállalkozónk. A költ­ségvetésünk nagyobb részét el­viszi az iskola fenntartása, s je­lentős összeget fizetünk ki szoci­ális segélyezésre. E kiadások mellett örülünk, ha a pályáza­tokhoz elő tudjuk teremteni az önerőt. A legtöbb esetben még hitelt is kell fölvennünk. A hitelt is törleszteni kell, s vég­ső esetben az önkormányzat kénytelen a vagyonát fölélni. Ladon még nem kellett ehhez az eszközhöz nyúlni, de elképzelhe­tő, hogy később a talpon mara­dásért kénytelenek lesznek néhá­nyat eladni a nyolc bérlakásból. A díszpolgár Stix József pedagógus volt, majd polgármester, ma a település díszpolgára. A kitüntetést elis­merésre méltó szerénységgel fo­gadta, hiszen mint mondta, sem­mi különöset nem tett, csak vé­gezte azt a munkát, ami egy fa­lusi néptanítónak a kötelessége.- Az elődeim, a tanítóim és ta­náraim példáját követtem. Az is­kola nem ért véget azzal, hogy kicsengettek az utolsó óráról. Színjátszó csoportot, énekkart és ismeretterjesztő előadásokat szerveztem. Mindezt köszönhe­tem a feleségemnek is, aki négy gyermek nevelésével biztos hát­teret teremtett. Az idén azonban örökre itthagyott... Stix József több mint ötven évig állt a katedrán. Nyugdíjba vonulása után mint óraadó tevé­kenykedett. Bár matematika-ké­mia szakon végzett, mindig fon­tosnak tartotta a közös éneklést, a kórusmunkát. Hátrányos változás- Hátrányukra változtak a gyere­kek: durvák lettek, trágáran be­szélnek. A csúszda mellett tola­kodnak, de nincs népi játék vagy ének. Kodály és Bartók hazájában ennek a hiánya szinte megbocsát­hatatlan. A hazafias és erkölcsi nevelés szempontjából is nagyon fontos volna. Több helyen meg­fordultam pályám során, s általá­ban nem jószántamból mentem másik iskolába. Vallásos vagyok, s nekem természetes volt a temp­lomba járás akkor is, amikor nem nézték jó szemmel. Ezért időn­ként áttettek másik iskolába. Az iskolán kívüli munka, az ének­kar, a színjátszó csoport szerve­zése mentett meg attól, hogy a pá­lyáról is elküldjenek. Sőt, még igazgatónak is kineveztek. Stix József a mai napig ének­kart vezet, s a templom kántora. Gazdálkodik, és szőlőt művel. Hajnalban kelnek Szabó Lajos és a felesége is mű­veli a szőlőjét, emellett hetente kétszer hajnali négykor kel, hogy bevásároljon a nagybani piacon. Ezután irány a bolt, mert mese nincs: hétkor nyitni kell. Délben rohannak haza főzni a két nagymamára, elintézni a ház körüli dolgokat, majd vissza az üzletbe. Ottjárúinkkor Szabóné éppen pörköltet főzött nokedlival, majd míg lefőtt a kávé, ő is leült egy kicsit beszélgetni, egyebek között arról a boltról, ami két év alatt szinte a falu központja lett.- Hamar megszereüék az em­berek az üzletet. Mi nem tar­tunk hagyományos, mindenna­pi élelmiszert. Zöldség, gyü­mölcs, csomagolt élelmiszer, műanyag áru, olcsó cipő, ruha kapható nálunk - mondták szin­te egyszerre. - Ilyenkor, ünne­pek előtt nagyobb a forgalom. A mindennapi munka mellett Szabó Lajosné fél éve virágköté­szetet tanul. A temető melletti boltban ugyanis csak úgy tart­hat élő virágot. A kereskedő há­zaspár szerint ennek van jövője. A jövőt Németh József iskola- igazgató már -nem látja ilyen ró­zsásan. A gyermekek számának a csökkenése miatt ugyanis az iskola léte a tét. Se pénz, se gyerek- Csökkent az állami támogatás, és a többletforrást az önkor­mányzat már nem tudja kigaz­dálkodni - mondta az igazgató.- Az önhikis támogatás tartja életben a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű településeket. Ezt azon­ban befolyásolja az iskola ki­használtsága. Olyan támogatási rendszer alakul ki, aminek kö­vetkezménye a kisiskolák meg­szűnése lesz. Túlélésre rendez­kedtünk be. Három kollégánkat el kelleü bocsátani, s jó néhány foglalkozást Ingyen végzünk. Az igazgató szerint a települé­seken csak egyetlen dologgal, a munkahellyel lehet megtartani a lakosokat. Ennek híján ugyanis megindul az elvándorlás, és elvi­szik a gyerekeket.- A legnagyobb gyengeségünk és a legnagyobb erényünk, hi­szen egy osztályba mindössze tíz gyerek jár - tette hozzá. - így sokkal többet lehet velük foglal­kozni, családias a légkör, jobban tudunk figyelni rájuk. Az iskola felszereltsége átlagos, ezért pá­lyázunk szorgalmasan, csak elég rossz hatásfokkal. Nem ben­nünk van a hiba, hanem a forrá­sok feltöltöttségében. Táborozó cserkészek A kötelező feladatok mellett többletszolgáltatásokkal, szak­körökkel is igyekeznek a gyere­keket az iskolában tartani. Az egyik ilyen a cserkészklub, en­nek a vezetője Czompó Ida, aki hajdanában volt kisdobos, úttö­rő, majd a cserkészet mellett kö­telezte el magát.- A cserkészet vallásos alapon nevelő szervezet. A gyerekek egy nagy játéknak fogják fel az egészet - mondta a klubvezető. - Jelenleg elég kevesen vagyunk, s én sem tudok annyi időt fordíta­ni rájuk, mint szeretnék. A hiüanóra és a szentmise-lá­togatás szorosan hozzátartozik a cserkészek életéhez, ugyanúgy, mint a rendszeres túrázás és a nyári tábor. - Kis csapat vagyunk, így a mohácsi cserkészekkel já­runk táborozni - mondta Czompó Ida. - Nagyon élvezik a gyerekek a klasszikus sátorozó, hálózsákos életet. A plébánia ifjúsági közös­ségétől megkapjuk a kellékeket, így az önkormányzati támogatás elég a költségekre. ÚTON EURÓPÁBA Közösen olcsóbb- Messze van Európa, göröngyös és hosszú lesz az út - mondta Famgó László, a dél-somogyi gaz­daszövetkezet elnöke -, főként a mezőgazdaság­ban dolgozók számára. A szövetkezetét 15 gazda hozta létre. Úgy gondolták, megoldják terményeik biztonságos elhelyezését, szárítását és tárolását. Közösen egyszerűbb, olcsóbb, mint egyénenként. A beruházás 250 millió forintot emészted föl, s 2001-re valósult meg. Az egyharmada hitel volt, ugyanennyi a saját erő és a pályázati támogatás. Három idény után elmondható: az amerikai tech­nológia beváltoüa reményeiket. - Harminc száza­lékkal kevesebb gázt használtunk el, mint a hagyo­mányos szárítók - teűe hozzá Faragó László. - Az időjárás szélsőségeinek is ki vagyunk téve; tavaly a kapacitás csak 30-40 százalékát használtuk ki. Az idén ez az arány jobb lesz. Valaha ez a 15 gazda sokkal kisebb mennyiségben gondolkozott Ám a tervezéskor vüágossá vált: célszerűbb nagyobb szárítót építeni, ez nemcsak a tagoknak, hanem a térségben is megoldaná a gabona tárolásával, szárításával, eladásával kapcsolatos gondokat 250 millió forintba került a termény szárítását és tárolá­sát megoldó létesítmény - mondta Faragó László A Hoyos-kastély A hajdanában szebb időket megélt kastélyt Hoyos Miksa gróf épíúeúe. Az ötszáz négyzetméteres, kétszintes épületben valaha négyezer kötetes könyvtár volt Mára nyomuk veszed a könyveknek éppúgy, mint a kastély biedermeier bútorainak. A parkban levő szobrok, torzók egy régi kolostor és templom emlékei. A kastély magánkézben van, tulajdonosa a felújítás helyed az értékesítés mel­lett döntőd. Ha hamarosan nem akad új gazdája, menthetetlenül az enyészeté lesz az épület, hiszen a teteje megroggyant, s nincs egyetlen ép üvegtábla az ablakaiban. Ivedig alkalmas volna szállodának vagy szociális otthonnak, hiszen rend­kívül szép helyen, jó levegőjű területen fekszik. Valamikor iskola volt a kastélyban. Egy újnak az építése fejében kapta meg a vállalkozó, aztán tovább­adta. Több reményteljes befektető is megjelent, de senki nem vállalta az átépítés költségeit A kastély állaga folyamatosan romlik, s így egyre kevesebb az érdeklődő. A teljes felújítása több száz millió forintot emésztene föl. Az önkormányzat tudomá­sa szerint jelenlegi állapotában eladó az épület Ötszáz négyzetméter alapterületű, emeletes épület a több mint százéves kastély, mára sürgető lett a felújítása LAD KINCSE

Next

/
Thumbnails
Contents