Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-25 / 249. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A rendszerváltás meghozta a szabadságot, de az igazságosságért tenni kell közvetít az asszony Három éve találtak egymásra az együttgondolkodók: Hiller és Gyurcsány Október 23-a ma ünnep a naptárban, és még nem ünnep a szívekben. Azért van így, mert 1989 előtt gyakorlatilag kibe- szélhetetlen nap volt Utána pedig minden különösebb végig­gondolása nélkül olyannyira szétszedte és kisajátította a párt- politika és az aktuálpolitika, hogy az embereknek, főleg a fia­taloknak, az ünnep nagyon keveset jelentett Szeretnénk vál­toztatni ezen. Néhány héttel ezelőtt akkor még a köztársaság miniszterelnök-jelöltje és a szocialista párt elnökjelöltje arról beszélgetett, hogy próbáljuk meg a forradalmat és a harmadik magyar köztársaságot úgy elhelyezni ünnepeink között, hogy ez mutassa a mi értékren­dünket: próbáljuk meg közelebb hozni a napot és a forradalmat az ifjúsághoz. Akkor határoztuk el, hogy október 23-án nem temetőbe megyünk és nem gyászolni fogunk: a 48 évvel ezelőtti, a képeken, a filmfelvételeken vidám fiatalokat, összekaroló egye­temistákat, munkásokat látunk. Ennek az ünne­pét akarjuk megteremteni, nem a hagyományos és nem a protokolláris módon. 15 nap múlva ki fo­gunk menni együtt a temetőbe, a 301-es parcellához, és gyászolunk. Egyszeri alkalom, lehetőség az idén: először van Magyarországnak az 1956-os forradalom után szüle­tett miniszterelnöke és baloldali pártelnöke, ezért hát úgy gondoltuk, leírtuk és mondjuk, hogy a baloldal vüágosan és büszkén vállalja - mi vállaljuk -, hogy vége a válaszadás, a reakció, a követés, a defenzíva politikájának és időszaká­nak. Bátor fiatalok forradalmát ünnepeljük és büszke balol­daliként hirdetjük az ünnepet és november 4-én méltó főhaj­tással gyászolunk - mondta a forradalom évfordulóján, a koszorúzást követő sajtóbeszélgetésen Hiller István, az MSZP új elnöke. Ezt követően kérdezte a Somogyi Hírlap. 23-án, 15 esztendeje, azok, akik akkor születtek, néhány év múl­va választók és választhatók lesznek. A jogértelmezés szerint senki nem különbözteti meg majd tizennyolc éves és a hat­vanéves szavazatát. Mi az 1989 előtt már tudatosan gondolkozók mintha magunknak tartogat­nánk a jövő formálását. Közben felnő egy generáció, az első, ame­lyik már a szabad Magyarorszá­gon született és teljesen másként gondolkodik és elutasítja az­zal, hogy nem kér ebből. Nem tiltakozik, egész egy­szerűen nem érdekli.- Uidunke ünnepelni, mert al­kalom van rá, van történelmünk. De okunk van-e?- A rendszerváltás meghozta, hogy azt mondhatjuk: ez szabad ország, de nem hozta meg még az igazságosságot Ha egy baloldali politikus és egy baloldali párt tudja, hogy az érvényesülés, a te­hetség kifejtése hétszeres kü­lönbséget hozhat. Két ugyan­olyan tehetségű gyermek tehetsé­ge kifejtésében, attól függően, hogy az ország melyik részén, milyen családba született fiúnak vagy lánynak, romának vagy nem romának, hétszeres érvé­nyesülésbeli különbséget ad, ak­kor szerintem egy baloldali politi­kának nem szabad gondolkodni azon, hogy mi a dolga. Ha ennek a tartalmát egy szóval akarjuk ki­fejezni, akkor az az igazságosság. A szociaüsta párt már elfogadott programjában megfogalmazta, s a baloldaü miniszterelnök és a baloldali pártelnök azt mondja: Magyarország szabad, de igaz­ságtalan. Azért kell új magyar szociáldemokrácia, hogy Ma­gyarország szabad és igazsá­gosabb legyen.- Mióta gondolkodik együtt a je­lenlegi pártelnök és a jelenlegi mi­niszterelnök?- Közel három éve volt az első beszélgetés, ami nem politikai megrendelésre, és nem hivata­los eseményen történt. Engem Medgyessy Péter mutatott be Gyurcsány Ferencnek. Sajátos, de hát ez az igazság. Még a vá­lasztási időszakban Medgyessy Péter irodájában beszélgettünk. Mi Medgyessyvel nem ismertük korábban egymást, magázó vi­Kercza Imre- Az elmúlt esztendőkben világé san kiderült, hogy a politika, a pártok és a politikusok nem tud­nak igazán ünnepelni Bizalmat­lanság ez vagy a különállás erősí­tése? Megkérdezem, hogy nálunk a társadalomnak, a politikai sar- zsi nélküli embereknek van-e igazi ünnepük? Ha igen, milyenek ezek és milyenekké szeretné tenni a szo­cialista párt?- A mentalitás, amely Magyar- országot és az ünnepeket jellem­zi, sajátos: mi kesergünk az ün­nepeinken, búsongunk, szomo­rúak vagyunk és koszorúkat he­lyezünk el. Leginkább abban fá­radnak ki a sarzsikkal rendelke­zők, hogy hosszú koszorúzási so­rokat állnak végig, utána haza­mennek magukat kifújni. Ünnep­nek nyoma nincs, vagy éppen hogy csak van: a politika túlságo­san rátelepszik az ünnepekre és kevés felszabadultság van benne és mindent valamiféle állandó fé­lelem, a múlt iránti kesergés és szomorúság tölt el. Nem a napi fé­lelem, hanem az, amit a történe­lem egyébként nem, de az utóbbi és a rendszerváltozás előtti évti­zedek és az elmúlt másfél évtized is kialakított Olyasmi, mint ko­rábban a papírpénzünk. Az akko­ri szólásmondás és tréfa is állítot­ta, csak az kerülhetett a papír­pénzeinkre, aki vagy külföldön il­legalitásban, száműzetésben halt meg, vagy nagy-nagy betegség­ben, hirtelen, a bajt hadd ne mondjam ki. Érdemes ezen gon­dolkodni, mert egy ünnep na­gyon megmutatja az ünneplés, a nemzet hangulatát és karakterét Ezzel az elmúlt másfél évtized Magyarországa - én ezt a rend­szerváltás korának nevezem -, nem nagyon tudott mit kezdeni: leginkább a helyfoglalási engedé­lyekkel voltak a pártok elfoglalva, ha tudniillik mindenki külön ün­nepel, van-e a városban elég tér. Ezt közröhejnek tartom, a politi­ka nevetségessé teszi magát. Pe­dig érdemes más összefüggés­ben is nézni, hogyan gondolko­dik erről az egészről a mai ifjú­ság. Mintha a felnőtt generációk túlságosan is önzőek lennének. Mintha azt látnám, hogy a jelent saját maguk jelenének látnák csak. Pedig amikor kikiáltottuk a harmadik köztársaságot október szonyban voltunk. Egy idő után mondta: ha így dolgozunk együtt, akkor érdemes tegeződ- ni. Aztán azt is, hogy van egy ha­sonlóan gondolkodó, közvetlen munkatársa, szívesen megadja a telefonszámát, annak, aki közve­títeni tud. Akkor mutatott be Dobrev Klárának (Gyurcsány fe­lesége - a szerk.).- 0 volta közvetlen munkatárs?- Igen. Ez Medgyessy Péter iro­dájában történ és Dobrev Klára adta meg végül Gyurcsány Ferenc telefonszámát Egy alkalommal, amikor megjelent a Harmadik út, amit a Gyurcsány adott, adatott ki, találkoztunk. Úgy gondoltuk, hogy folytatni kell. Ahogy az Uyenkor szokott lenni, beszélge­tés beszélgetésbe váltott- Mikor derült ki, hogy ugyan­úgy vagy hasonlóképpen gondol­kodnak ugyanarról?- Mivel nem ismertük egy­mást, érdeke volt felfedezni a másik gondolatát. Arról beszél­tünk, hogy milyen Magyarorszá­got szeretnénk és hogy hogyan gondoljuk a magyar baloldal jö­vőjét. Beszéltünk a Blair-i mun­káspártról, Schröderékről és az olaszokról. Érdekesen emlékeze­tes vita volt, hogy nem lehet egyetlen külföldi mintát sem Magyarországra áthozni: nincs recept, még akkor sem, ha az ott sikeres.- Egyetértettek?- Gyurcsány nagyon sokat ol­vasott és nagyon mélyen tanul­mányozta a brit baloldal megúju­lását, az új munkáspárt megúju­lását Én Olaszországban éltem, amikor a baloldal ott átalakult és Németországban, Ausztriában ta­nítottam, amikor megtörtént a váltás Ausztriában. Egyetértet­tünk: nem takarítja meg a szelle­mi erőfeszítést a magyar baloldal, hogy saját országára kialakítsa a saját megfelelő elképzeléssoroza­tát Ez lett az új magyar szociálde­mokrácia.- A tanulmány időben megje­lent, hozzáférhető volt, utána még is személyi kérdésekről folyt a vita, és nem erről a programról- A programot a szocialista párt kongresszusa megvitatta és elfogadta. Én azért kértem erről szavazást, mert azt akartam, hogy a legfelső döntéshozó fórum utasítsa el vagy fogadja el. Ha el­fogadja, akkor tudnia kell, hogy innentől kezdődően a belső éle­tünkben, a belső működésünk­ben törvény. Amikor összeállítot­tuk ezt a programot, azt írtuk a végére: alkalmasnak találjuk ar­ra, hogy a későbbiek során a bal­oldali kormány programjának alapja legyen. A legőszintébben mondom, akkor fogalmam sem volt arról, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Sőt, a sors úgy hozta, hogy az új magyar szoci­áldemokrata-programon' alapul a Lendületben az ország címet viselő kormányprogram.- Hogyan tovább?- Az MSZP-nek nem önmagá­val kell foglalkoznia, az az una­lom, az érdektelenség, a besava- nyodás. A szocialista pártnak ér­tenie kell, hogy nem egy másik párthoz fűződő viszonya az, ame­lyik meghatározó a számára, ha­nem az emberekhez, a választók­hoz való viszony. Engem az érde­kel, hogy hogyan tudja a szocia- Usta párt az elképzeléseit a fal­vakban, a városokban, a vidéken és persze a fővárosi kerületek­ben megvalósítani. Mi egy sike­res Magyarországban vagyunk érdekeltek, de az emberek általá­ban nem Magyarországon lak­nak, hanem konkrét települése­ken. Ha az MSZP képes ezekre a területekre koncentrálni, és nem az lesz a hír, hogy müyen szerve­zetet hozott létre önmagán belül (az a kutyát nem érdekli), ha­nem hogy miként tudja megvaló­sítani az elképzeléseit. Az MSZP tartalmi politikája és ez az érzel­mi politika most is és 2006-ban is sikerre vezet- A mostani kongresszuson megtörtént a generációváltás, amelyre körülbelül tíz esztendeje készül a szocialista párt?- Világos kérdésre világos vá­lasz: igen. A szocialista párt ed­dig is nemzedékek összefogása volt, generációk együttműködé­se. Én azt szeretném és azt aka­rom, hogy a nemzedékek össze­fogása a továbbiakban is éljen. Ez a mi egyik legnagyobb tartalé­kunk és a siker egyik záloga. Szükség van a nálam is fiatalab­bak merészségére, és szükség van a nálam idősebbek bölcses­ségére és tapasztalatára. Esőmosta megemlékezések a forradalom 48. évfordulóján A hősökre emlékeztek A Keleti te­metőnél a kaposvári hősökre em­lékeztek. Giber Vilmos tanácsnok elmondta: egy nemzet egyesült a szabadság eszményében, s a gyermeknek hitt nemzet óriás lett, a serdülő néhány hét alatt fel­nőtté vált. Tudjunk legalább ma egyesülni a szabadság eszményé­vel, s álmodjunk együtt a jövőről, amit ez a csoda tett lehetővé. Fáklyás felvonulás a szocialisták Nagy Imre szülőhá­zától szobráig, immár ötödször, fáklyás felvonulást szerveztek. Kolber István területfejlesztési tárca nél­küli miniszter, az MSZP megyei elnöke idézte Nagy Imrét, hogy a forradalom hatalmas népi, nemzeti mozgalom volt. Bebizonyosodott, hogy a felvonulás nem egyszerűen szocialista emlékünnepség. E ha­gyomány megőrzésére kötelez bennünket Nagy Imre élete végéig vállalt somogyisága. Bízom abban, hogy egyszer az ország közösen együtt ünnepel, amikor mindenki magának érzi üzeneteit, értékeit. Koszorúzás <IZ Ünnepen Kaposvár város önkormányza­tának megemlékezésén Ozsváth Ferenc tanácsnok azt mondta: a múló idővel fogynak a szemtanúk, a hi­teles emlékezők. Mindenki igyekszik magáénak tekin­teni az ünnepet. Azok is, akik a forradalmat egészen másképp ítélték meg 1989 előtt, mint napjainkban. Ám a kezükben koszorúval, este fáklyával emlékez­nek, próbáljuk meg nekik elhinni, hogy 1956-ban is a békés tüntetőkkel, az egyetemistákkal, a függetlensé­get megálmodó felnőttekkel meneteltek volna. Hlgy- gyük, ők is végigjárták volna Nagy Imre útját. Lyukas zászlót kaptak Nagyatád a közélet és a környezet tisztaságát jelképező 56-os lyukas zászlót és kitüntető oklevelet kapott az 56-os Országos Szövetségtől, amelyet Ormai István polgármester a budapesti ünnepségen vett át Az elismerést négy éve alapították, s először kapta somogyi település. Gyertyát gyújtottak Várdán Mihályfalvi László, a kaposvári Táncsics gimnázium igazga­tója mondott emlékező beszédet. A résztvevők egy szál virággal és gyertyagyújtással tisztelegtek a hősök, köztük a település szülöttje, Köbl József előtt, (száj Díszpolgárt avattak Kaposmérő díszpolgára Kassai Lajos lovasíjász lett. Víg József polgármester az ünnepségen elmondta, hogy Kassai Lajost határainkon túl is jól ismerik. Tevékenysé­gével a lovasíjászat mellett Kaposmérő ne­vét is megismertette a világgal. Az október 23-hoz kapcsolódó ünne­pi műsort a faluházban tartották.

Next

/
Thumbnails
Contents