Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-03 / Vasárnap Reggel, 40. szám
2004. október 3., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 Az utolsó magyar király IV. KAROLY, az utolsó magyar király nem sok nyomot hagyott a magyar történelemben, jobbára csak a két sikertelen puccsát szokták volt emlegetni. Ugyanakkor IV. Károlyt ma boldoggá avatják Rómában. M a a Magyar Televízió egye-nes- ben közvetíti Rómából IV. Károly boldoggá avatását, s előtte bemutatnak egy 45 perces filmet az utolsó habsburg császár és magyar királyról. Az MTV és a Filmtörténeti Intézet archívumából régi filmeket, híradórészleteket is bemutatnak, amelyek többségét talán sosem látta a nézők java. Mint ahogy Károly királyról is alig tudnak valamit, ha egyáltalán hallottak róla. Sárdy Anna szerkesztő elmondta, hogy úgy tapasztalták, Magyarországon nagyon kevesen tudják, miért éppen Károly került trónra Ferenc József halála után, s milyen elképzelései voltak, ha egyáltalán voltak az uralkodásról. A tévéfilm nem foglalkozik a boldoggá avatásával, az már inkább egyháztörténet, egyesek szerint II. János Pál gesztusa a habs- burgoknak. IV. Károly megítélése aligha változik majd boldoggá avatása után. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója a jó szándékát emlegeti. Ormos Mária történész szigorúbb, ő inkább a felkészületlen politikusról beszél. Károlynak minden iskolája megvolt, a habsburgok erre ügyeltek, mégis váratlan volt a trónra lépése, amikor Ferenc József meghalt. Ferenc Fer- dinándot megölték, Károly apja, Ottó főherceg már nem élt, így ő következett a sorban. Budán 1916. december 30-án koronázták meg, amely pompás esemény volt. Felesége, Zita, a Bourbon-családbóí származó A királyi pár és Habsburg Ottó trónörökös itáliai hercegnő volt. Valami mégsem stimmelt, mert a vacsorára a magyar előkelőségek többsége nem jött el. (Furcsamód a habsburgok ezt nem felejtették el, mert a 90-es évek közepén megették ugyanazt a vacsorát a Mátyás pincében.) Három hónappal később Károly levelet ír a francia köztársasági elnöknek, melyben a háború mielőbbi befejezését-javasolja, amiben Magyarország és Ausztria nem érdekelt, s egyúttal elismeri Franciaország jogát Elszász-Lotha-ringiára. A levélből később baj lesz, mert sem a külügy-, sem a hadügyminiszter nem tud róla, legalábbis ők ezt állították. Ezek után a franciák és angolok nem tudták, hogy kinek higgyenek. A németek pedig zokon vették, hogy mi köze a IV. Károly 1887. augusztus 17. Született Persenbeugban. Apjának a nagybátyja I. Ferenc József volt. 1911. október 21.________________ Házasságot köt Bourbon-Parma Zita ' hercegnővel. 1916. november 21. _____________ I. Ferenc József halálával a császári trónra kerül. 1916. december 30.______________ Magyar apostoli királlyá koronázzák Budapesten. 1918. november 11._____________ Ká roly császárt az államügyektől való teljes visszavonulásra kényszerítik. 1919. március 24.________________ Svájci száműzetésének kezdete. 1921. április és október___________ Sikertelen visszatérési kísérletei Magyarországra. 1922. április 1.__________________ Me ghal Funchalban, a portugáliai Madeira szigetén.____________________ Mo narchiának Elszászhoz. Károlyi Mihályt még IV. Károly nevezi ki, aztán előbb az osztrák ideiglenes nemzetgyűlésnek, majd a két nappal később Bécsbe érkező magyar delegációnak is lemond királyi és császári jogainak gyakorlásáról, de Ausztriában maradt. Politikailag kínos helyzet, s az angolok ezért rábeszélték, hogy angol katonai kísérettel Svájcba távozzon 1919 márciusában, természetesen komoly apanázst élvezve. A svájciak csak az angolok kérésére adták meg a menedékjogot. IV. Károly magyar barátai úgy gondolták, hogy a magyar trón még elfoglalható. Horthy Miklós mindig királyhűnek mondta magát, s kormányzóként is csak ideiglenesen választották meg. Bár a parlament többsége Habsburg-ellenes, úgy tartják, hogy nem megfelelően viselkedett, amikor Káro-lyi Mihályt kinevezte. Horthy környezetének többsége sem volt híve IV. Károlynak, így ha a kormányzó akarta volna, sem biztos, hogy átadhatja a trónt. Ám ezt valószínűleg Károly és tanácsadói nem mérték fel, hiszen 1921- ben kétszer is megpróbálta elfoglalni a magyar trónt. Az első húsvétkor történt, amikor IV. Károly el is jut a budai palotába. Horthy Miklós viszont a külpolitikai helyzetre hivatkozva arra kéri, utazzon vissza Svájcba, mert háborúba sodorhatja Magyarországot, ha marad. Ormos Mária történész szerint sok itt a rejtély, mert hát hogy tudott Budáig utazni érszrevétlenül, hogy se a franciák, se a németek, se az osztrákok nem fedezték fel. És a bonyodalmak Buda elhagyásával nem értek véget, sőt csak akkor kezdődtek.- Károly megállt Szombathelyen, s a csehek rögtön ultimátumot fogalmaztak, a svájciak pedig nem akarták visszafogadni - mondja a törtéténész. - Az osztrák kormány is tiltakozott, hogy ők nem vállalják a felelősséget a visszaútért, mert könnyen megtámadhatják a vonatot. A második puccskísérlet, ha lehet, még dilettánsabb volt. Ugyan Károly ezúttal katonákkal érkezett, sőt Zita, a felesége is vele tartott, de a szervezés olyan gyermeteg volt, hogy mire Budaörsre értek, ott már kormánycsapatok várták, akik nagy fölényben voltak. Tíz napot töltött IV. Károly ekkor Magyarországon, s november elsején Baján behajózták, ahonnan a Cardiff angol gőzösön utaztak a Fekete-tengerig, majd egy ugyancsak brit monitoron érkeztek meg Madeirába. Ormos Mária szerint, amikor a király hajója elhagyta Baját, egész Magyarország fellélegzett, még a a tisztelet- adás is elmaradt. Utóbb Habsburg Ottó is amatőr dolognak írja a le a puccskísérleteket. „Az első vállalkozás azért vallott kudarcot, mert hittek Horthynak, s ez hiba volt. A másodikat meg rosszul tervezték meg. Muszáj volt megtenni, mert Horthy alatt a királyhű egységeket hamarosan feloszlatták volna. Ez volt az utolsó esély...” Egy év sem telt el, s Károly tüdőgyulladásban meghalt. Akkoriban az a szóbeszéd járta, hogy szándékosan választották a családnak a rossz klímájú Madeirát, de ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Madeira ma is turistaparadicsom. Igaz, ahogy Habsburg Ottó utólag emlékszik, a családnak annyira nem volt pénze, hogy a tengerpartról fel kellett költözniük egy hegyi villába, s az ottani hideg és nedves időt a lelkileg amúgy is megrendült Károly már nem tudta elviselni. Zita még apja halálos ágyánál megesketi a 10 éves Ottót, hogy népeinek olyan jó uralkodója lesz, mint atyja volt... Dalia László Hobó énekes, szövegíró: „Mindig szerelmes leszek abba, Aki olyan, amilyen én szeretnék lenni.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: „Apám állandóan több .fröccspénzt’ akart magának, de ettől még nem gondoltam, hogy rossz apa.” Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Gyurcsány Ferencről a kormányprogram vitájában „Vajon leszoktatható-e a róka a tyúklopásról?” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke „Vajúdtak az egerek, és Répássyt szültek.” Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter „Miniszterségemet a derű, a dinamika és a türelem jellemezte, és ezt kívánom utódomnak is, azzal együtt, hogy nagyobb támogatást kapjon a nagyobbik koalíciós párttól, mint én.” lurMIX SIKER. Végre valóra vált a nagy álom - tudatta a sportharsona. A Fradi ugyanis bejutott a legjobb 40(!) közé az UEFA-kupában. Ráadásul úgy, hogy oda az angol másodosztály 12. helyén veszteglő kis csapaton át vitt az útja. Tény, a szegényes magyar fociplanétán már ez a teljesítmény is a hőstett kategóriába passzol. De hogy egy álom vált volna valóra, az azért elég barokkos túlzás. *** VIHAR. A brit lapok beszámolói szerint a Millwall fekete játékosait rasszista bekiabálásokkal gyalázta Franzstadt közönsége. Rosszul hallhatnak az angolok, hiszen ilyesmi sem Újpesten, sem a Viharsarokban, sem a Ferencvárosban nem szokás. ** BÚTOR. Egyes bútorok kétszer annyiba kerülhetnek Magyarországon, mint Ausztriában - derítette ki egy friss vizsgálat. A hírről Woody Allén egyik filmbéli poénja ugrik be. E szerint a szegény zsidó családot New York külvárosában meglopja a színes bőrű takarítónő. Amikor erről értesül a feleség, nyomban ráripakodik a botcsinálta családfőre, miért nem ebrudalja ki a „háziszarkát”. Mire a szegények sorsát szívén viselő, de szintén szorult anyagi helyzetben lévő férj imigyen védekezik: „hogy rúghatnék ki egy • fekete asszonyt? Hát kitől lopjon, ha nem tőlünk?” Nos hát, kinél lehetnénk drágábbak a bútorok, ha nem épp nálunk? VOKS. A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti szavazat- többséggel zárt ülésen újra megállapította, nem összeférhetetlenek Demszky Gábor főpolgármesteri és európai parlamenti képviselői tisztségei. Jogilag tehát minden oké. A kérdés csak az, hogy Demszky lelkiismeretével mi a helyzet? ** ÉRTÉKELÉS ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta JUTALOM. Aba Botond BKV-vezér 20 milliós jutalma nagy felhördülést keltett, pedig a veszteséges közlekedési vállalat nem találta fel a spanyol viaszt.Ha jól emlékszünk, kaptak itt már több tízmilliós végkielégítést MÁV- vezérek-is, és mások is. Az állami szolgálatot meg kell fizetni, de miért nem lehet olyan szerződést kötni, hogy csak nyereség után jár jutalom? ** Vihart kavart egy cigány mondat „Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them’ így hangzott az a lovári nyelven megfogalmazott mondat, amelyet Gyurcsány Ferenc szerdán mondott a parlamentben. A romáknak címzett gesztus nagy visszhangot váltott ki. G yurcsány még be sem fejezte a mondatot, az ellenzék soraiban már nagy zúgolódás támadt. A parlamenti jegyzőkönyv szerint volt olyan bekiabáló, aki arra figyelmeztette az akkor még csak miniszterelnök-jelöltet, hogy „ez a magyar Parlament”. Gyurcsány kapásból válaszolt: „Van, aki érti. Van, aki érti, ez mit jelent - ha mással nem, a szívével, képviselő úr. Segítek Önnek. Egy Magyarország van: romák és magyarok közös országa, és én büszke vagyok erre, képviselő úr”. A felelet nagy tapsot váltott ki a koalíció padsoraiban. Á Fidesz reakciójának nagy teret szenteltek a híradások, ami információink szerint kínosan érintette a legnagyobb ellenzéki pártot. A történteket ugyanis nem lehetett meg nem történtté nyilvánítani, mivel az ominózus közjátékot a televíziós híradások is többször megismételték. Ezért a párt úgy döntött, hogy a legjobb védekezés a támadás. Farkas Flórián roma származású fide- szes képviselő kijelentette: szerinte sértő Gyurcsány cigányul megfogalmazott mondata, s azt ki is kérte magának.- Ne becsülje le ennyire a cigányokat - jelentette ki a fideszes honatya, hozzátéve: ők is magyarok, cigány származású magyar állampolgárok. Szerinte a miniszterelnöki beszédbe illesztett lovári mondat csupán pr-fogás, miután a Medgyessy-kormány két éve alatt ellehetetlenítették az Orszá-gos Cigány Önkormányzat (OCÖ) működését. Érdekes módon másként vélekedik az OCÖ elnöke, Kolompár Orbán, aki olyannyira pozitív gesztusnak tartotta a történteket, hogy külön üdvözlőtáviratot is küldött Gyurcsánynak.- A Parlament történetében még npm fordult elő, hogy a kormány első embere cigány nyelven szólalt volna meg - mondta. - A roma társadalom igenis örült ennek a mondatnak. Nagyon nagy jelentőségű ez olyan időkben, amikor a kirekesztő megnyilvánulások nyilvánosan is megjelennek. Amikor Farkas Flórián Gyurcsány Ferenc gesztusát elítélte, ezt szerintem nem roma emberként, hanem ellenzéki képviselőként tette. Hasonló az álláspontja Horváth Aladárnak, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjének is, aki szintén őszintének tartja Gyurcsány szavait.- Tavaly, a roma holokausztra való megemlékezésen Gyurcsány már megszólalt cigány nyelven, ezért nem gondolom, hogy pr-fogás lenne ez a részéről. Inkább arról árulkodik, hogy megtanult valamit a minőségi politizálásból. Egy faji előítéletekkel körülvett nemzetiség mellett kiállni bátor, felelősségteljes, igazi államférfiúi tett. Most nincs kampány, amikor a politika udvarol a romáknak, ez egyértelmű állásfoglalás volt. Számomra mégsem a mondat nyelvezete, hanem a tartalma hordozza az igazi üzenetet: nincs két Magyarország. A cigányság problémáit nem szabadna a pártpolitikai csatározások terepére vinni. Talán itt kezdődhetne el végre a nemzeti összefogás. Dógi János, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének elnöke is fontos gesztusnak tartotta, hogy a miniszterelnök-jelölt tóváriul is megszólalt a parlamentben.- Ez nagyon fontos dolog, minden elismerésem, tiszteletem az övé - fogalmazott. D. T. A több mint 600 ezres magyarországi cigányság 70 százalékának ma már a magyar az anyanyelve. Ezen kívül többségük a roma nyelv két változatát, a beást és a lovárit beszéli. E kettő közül az utóbbi a gyakoribb.
