Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-21 / 247. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 21, CSÜTÖRTÖK EGYHÁZAK ÉLETE Gondozni kell a lelkeket, de kevés hozzá a pap nagyberény A hitetlenség elől menekült a Dunántúlra Csakis a fiatalokkal lehet újra kezdeni, felszítani velük a vallásosságot; Istennek valami nagy csodát kellene tenni ezzel a lassan teljesen elpogányosodó magyarsággal. Ezt Csűri János, Nagyberény új, a Csángóföldről származó plébánosa mondta, aki csaknem hatvanévesen kezdett olvasni tanulni magyarul. Fónai Imre- A hatvanas években a szemináriumban próbálkoztam azzal, hogy magyar könyvet olvassak, ám a prefektus meglátta, behívatott, és tudatta: tiltott dolgot művelek, nagyon vigyázzak magamra. Ezt annyira komolyan vettem, hogy csak 1999-ben, már Budapesten kezdtem el újra magyarul olvasni tanulni - mondta Csűri János (hivatalosan egyelőre Ciurea Ioan, amíg el nem intéNem a néppel van a baj, a nép visszavezethető lenne a vallásossághoz, a hitélethez, de kevés hozzá jó pap. zi a formaságokat). - Rosszul érzem magam, ha nem dolgozhatom; azért jöttem el hazulról, mert mifelénk - a világon alighanem egyedülálló módon - túl sok a pap. Hallottam, hogy Dél-Amerikában krónikus paphiány van, először oda készültem, azután Magyarországon ragadtam. A déli országrészben szolgáltam három plébánián, de azután az idén azt kértem a püspöktől: engedjen el a Dunántúlra, mert nem bírok megbékélni a riasztó hitetlenséggel. Nagyon sok a keresztelet- len, s például a több ezer lelkes Tótkomlóson hétköznaponként csak két idős aszszony járt a templomba. Volt, hogy titokban tanítottam gyerekeket hittanra, de aztán, sajnos, a szüleik nem engedték őket elsőáldozni meg bérmálkozni. Nekem ez roppant szokatlan; Csángóföldön teljesen másképp van. Az én falumban, Külső-rekecsinben vasárna- ponta tele van a templom, s nem egy, hanem három misét kell tartani. Magyarországon a katolikus szülő gyermeke ha akar, elmegy hittanra, ha nem akar, akkor nem. Mifelénk ez kötelező; a szülő azt mondja, inkább más óráról hiányozzon, mintsem erről. CIUREA IOAN (Csűri János) 62 éves, 19ó8-ban szentelték pappá a romániai Iasiban. 1999 óta él Magyarországon; Újkígyóson, Pitvaroson és Tótkomlóson szolgált, néhány hónapja - Bartos Ágoston Imre kanonok halálát követően - került Nagyberénybe. Hozzá tartozik a közeli Ságvár, Som és Nyim is. A Dunántúlon - Csűri János szerint - kedvezőbb a helyzet. - Itt azért jóval több a keresztelő - tette hozzá. - Sajnos, a templomban tett ígéret gyakorta elszáll a levegőbe. Elpogá- nyosodott ez a jó magyar nép, nem tudom, mi lesz vele, ha Isten nem tesz valami nagy csodát. A fiatalokban van a remény: abban, hogy új családok új életvitelt kezdenek. Aki most szülő, azok javarészt a kommunizmusban, azaz Isten nélkül nőttek föl, és nem tudnak követendő példát mutatni a gyerekeiknek. A nagyberényi plébános szerint Romániában nagyobb volt az üldöztetés a kommunizmus évtizedeiben, mint Magyarországon, s mégis jobban megmaradt a vallásosság. Talán éppen ezért? Tény - teszi hozzá -, hogy a nép odaát összetar- tóbb. S a papot még mindig nagyon tisztelik: előbb kikérik a véleményét, mint a polgármesterét... FOTÓ: GÁTI KORNÉL Fogynak a csángók Az 1859. évi népszámlálás még 37 823 magyart mutatott ki Moldvában (a római katolikus népesség 71,6 százalékát), az 1930-as már csak 23 886 (21,7 százalék), az 1992-es pedig - a mai megyehatárok között összeírt 4749 magyar katolikus közül a közigazgatásilag Bákóhoz csatolt Gyimesbükk magyarjait leszámítva - mindössze 1800 csángómagyarról tud a moldvai megyékben. A moldvai katolikusoknak - akiknek legnagyobb része bizonyítottan magyar származású - ma már csak a 43 százaléka (103 543 a 239 938 főből) él olyan településen, ahol egyáltalán beszélik még a magyar nyelvet. Ez utóbbi települések mintegy százezer fős katolikus lakosságának a jelentős része nyelvileg is elrománosodott. A Moldvában élő és magyarul is beszélő csángók száma manapság mintegy 62 ezer, ez a moldvai katolikusok egynegyedét jelenti. Hamis tanok Nyilvánvaló, hogy minden tudományos alapot nélkülöz az az újabb keletű román felfogás, amely a moldvai csángókat a katolikus egyház által elmagyarosított románoknak tekinti Ez az elmélet nemegyszer a csángók „visszarománosítását” hivatott szolgálni A történelem során Moldva területén több római katolikus püspökség is működött: Mil- kóban, Tatroson, Bókában és jelenleg Jászvásáron (Iasiban). Püspököt és különböző küldötte két a pápa nevezett ki. Gamos A. lomot építeni. Gyűjtötték is a rávalót szorgalmasan, ám pén- A barcsi reformátusok már züket elvitte a második világhá- 1937-ben szerettek volna temp- ború. Évüzedek múltán sem Protestáns napok Október 31-én arra emlékeznek: Luther Márton német Ágoston-ren- di szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tété leivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, az nyilvánosan elégette a pápai oklevelet és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja. Magyarországon 1939-ben rendezte meg első alkalommal a protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították meg. A templom születésnapja reformátusok Fél évszázad után érte el célját a közösség mondtak le azonban tervükről, 1988-ban a nagybajomi templom fölszentelésekor újra erősödött a hívekben a vágy. Császár Bíró Zoltán, az akkori csokonyavisontai lelkész vezetésével 1991-ben kezdtek hozzá a munkához. Nehezen érték volna el a lehetőségeiket messze meghaladó célt, az önkormányzat azonban fölkarolta az ügyet, és telket adományozott az egyházközségnek. Tízmillió forintos költséggel készült el a hajlék, éppen tíz esztendeje. Az évfordulóról most hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg. Csakúgy, mint akkor, most is Márkus Mihály püspök hirdette Isten igéjét. Az ünnepi alkalomra eljöttek azok is, akik évekig dolgoz- tak-fáradoztak a templom fölépüléséért. EGYHÁZI HÍREK Püspöki áldás a háromfai templomra Balás Béla megyéspüspök (képünkön) szenteli fel e hét végén, szombaton a fölújított háromfai katolikus templomot és a hozzá csatlakozó épületegyüttest. A felújítást mintegy tízmillió forintnyi egyházi és megyei forrásból, valamint a hívek adakozásából végezték el. Önerőből szépítik meg Isten házát Tatarozzák a barcsi katolikus templomot. Új órát is kapott a műemlék épület, és felújították a tornyát. Ezekre a munkákra az egyházközség külső támogatás nélkül teremtette elő a szükséges pénzt. Internátust avatnak Csurgón A szeptemberben 212. tanévét megkezdő csurgói református gimnáziumban és általános iskolában holnap adják át az új fiúinternátust, ami széles körű összefogás nyomán valósult meg. A Magyarországi Református Egyház 40 millió forintos fejlesztési kölcsönnel, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 20 millió forinttal támogatta a beruházást. A létesítményt Szigetvári György Ybl-díjas építész- mérnök tervei alapján Katona József iharosi építési vállalkozó valósította meg. Felújítják az altemplomot Megkezdődött a kaposvári Szent József templom kolum- báriumának felújítása. Az altemplomban lévő temetkezési helyet húsz évvel ezelőtt építették fel. Most a Szent Margit és a Szent József templomok egyházközségeinek összefogásából és hívek adományaiból készül a helyreállítás. A munka több mint százezer forintba kerül és Halottak napjára készülnek el. Felhívást tettek közzé, hogy azok a családok, akiknek kegytárgyaik vannak, a felújítás idejére vigyék el onnan, hogy nehogy megsérüljenek. (fe) A boldogságos szűz oltalmát kérték liturgikus tér A környezetet is úgy alakították, ahogy Fatimában látható Vigmond Erika Szent István - első keresztény királyunk - a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta föl a koronát és a nemzetet. A Magyarok Nagyasszonyának ünnepét Xin. Leó pápa engedélye nyomán 1896 óta tartja a katolikus egyház. Marcaliban előadásokkal, szentségkitétellel, térségi rózsafüzérrel és szentmisével ünnepeltek. Marics József ber- zencei plébános elmondta: a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe szorosan összekapcsolódik a népünk történetével. A magyarok Európa népei közül elsőként ajánlották országukat a Boldogságos Szűz oltalmába. Az ünnep emellett az édesanyáról is szól, akinek oltalma, védő gondoskodása a legfontosabb egy családban. A szentmisét Balás Béla megyéspüspök celebrálta. Ő áldotta meg az új márványoltárt és a Szűz Mária- szobrot. Mint mondta: a liturgikus tér egysége az új szoborral még otthonosabbá teszi a templomot a hívek számára. Tíz éve az eredeti fatimai Szűz Mária-kegyszobor 24 óra hosszat volt a marcali katolikus templomban. S a térségből mintegy hatezer ember látogatta meg. Kiss Iván címzetes prépost (képünkön), Marcali esperesplébánosa szerint ez a legszebb Szűz Mária-ábrázolás. Szerették volna, ha a templomban is állna egy ilyen szobor, hiszen a templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. Markovics Jánosné hozzátette: tavasszal járt Fatimában, Kondor Lajos atyának vitt egy buzsáki hímzésű oltárterítőt. Találkozásukkor szó esett arról, hogy a marcaliak is szeretnének egy Mária-szobrot. Az atya komolyan vette a kívánságot.- Nagyon örültünk annak, hogy végül is a fatimai szobor pontos másolatát állíthattuk márványoltárra, és a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén bemutathattuk a híveknek - mondta Kiss Iván esperesplébános.- Még a környezetét is úgy alakítottuk ki, amilyen Fatimában. A harmincnégy kilós, tömör fából készült alkotás ezüstözött és aranyozott koronáját ötvösműhelyben készítették. Emellé Kondor Lajos atya még egy kék ékkővel kirakott misézőkelyhet is küldött ajándékba. ÉS RÉGISÉGBOLT ECCLÉSIA katolikus, református,evangélikus, niilo FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉSI Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 |
