Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-20 / 246. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 20., SZERDA Köszöntik a falu öregjeit Először tartanak öregek napját a faluban. Minden szépkorú ezerforintos vásárlási utalványt kap az önkormányzattól, s a civil szervezetek műsorral köszöntik a kétszáz idős lakost. Felújítják a sportöltözőt is Hét és fél millió forintot költ Csö- köly a sportöltöző felújítására sportminisztériumi támogatással. Labdarúgócsapata a megyei III. osztályban első helyen áll, a munkát a feljutás reményében végzik. Az önkormányzat vállalja a másod- osztály nagyobb költségeit is. Hulladékkal gazdálkodnak A község hulladékgazdálkodási tervét a regionális tanács pályázati támogatásával készítik el, s ez magába foglalja a szemét kezelését, szállítását is. A tervekre mintegy félmillió forintot költenek. RECEPT Vaddisznópörkölt Kell hozzá 80 dkg vaddisznólapocka, 10 dkg zsir, 15 dkg vöröshagyma, 10 dkg zöldpaprika, egy paradicsom, 2 dkg fokhagyma, 1 dkg fűszerpaprika, 2 deci vörösbor, köménymag. A vaddisznólapockát 3x3 centis kockákra vágjuk, leforrázzuk, ismét megmossuk, megszárítjuk s félretesszük. A vöröshagymát finomra vágjuk, a paprikát, paradicsomot fölszeleteljük, s fölhevített zsiradékban pároljuk, kicsit megpirítjuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a fűszerpaprikát, kevés vízzel fölengedjük, s beforraljuk. Amikor zsírjára pirul, beletesszük a húst, fokhagymát, köménymagot, megsózzuk, s fedő alatt pároljuk. Időnként megkeverjük, s kevés bort vagy vizet adunk hozzá. Mikor a hús puhul, beletesszük a paradicsomot, és készre főzzük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A CSÖKÖLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nezdei Sándorné: Őstermelőből lettünk családi gazdaság, belevágtunk a gépvásárlásba Csököly neve összeforrt az eperrel és a fehér gyásszal A falu vezetői a turizmus föllendítésében és a vadászok jobb kiszolgálásában látják a fejlődés lehetőségét. Épül panzió is, mert nem várnak csodára, maguk is cselekszenek boldogulásukért. A környező erdők vadban gazdagok. Igazi kis paradicsom ez: csend van és nyugalom. És a vezetők sem panaszkodnak, hanem teszik a dolgukat okosan, megfontoltan. A falu tovább élésének záloga a gyermek, ezért fejlesztették az iskolái Milliókat tartalékolnak fejlesztésre Szarka Ágnes Egy éve hatalmas felfordulás fogadta a látogatót az önkormányzat épületében. Fúrás, faragás, festés és egyéb munkák nyomát látta mindenütt. Mára bebizonyosodott: érdemes volt akkor a hivatal munkatársainak néhány hétig ilyen áldatlan körülmények között dolgozniuk, mivel a végeredmény már igazán kielégít minden igényt, s megfelel még a legfinnyásabb ízlésnek is. Felújítás előtt A megújult falak között találkoztunk Nezdei Sándorral, a református templom gondnokával. A legnagyobb gondja jelenleg az, hogy elodázhatatlanná vált a templom tatarozása.- Életveszélyessé vált az épület, a tető egy része leszakadt, és megroggyantak a falak - kesergett. - Harmincmillió forintos Sapard-pályázati támogatást kértünk a helyreállításához, de az igényünket forráshiány miatt elutasították. Most az Avop- ban bízunk. Ennyi pénzből a teljes külső felújítás is elvégezhető: a tetőcsere, a torony felújítása, ajtók-ablakok cseréje. Lassan ötven éve lesz, hogy utoljára tatarozták ezt az épületet. Fogyatkozó gyülekezet A templomot alkalmanként mintegy kétszáz hívő keresi föl. Csökölyben is az a legnagyobb gond, hogy kihalnak az idősek, s a fiatalokat nehéz isten házába csalogatni.- Negyven évig nem volt tanácsos templomba járni, és elmaradtak az emberek az istentiszteletekről. Valamikor a faluban csak négy katobkus család lakott, a többi mrnd református volt. Mára ez az arány megfordult. Beszélgetés közben betoppant Déri Ildikó is. Ő az iskola új igazgatója, aki több mint húsz évvel ezelőtt lépett először ebbe az intézménybe. Először pedagógusként dolgozott itt, majd igazgatóhelyettesként, s most szeptembertől pedig már igazgató.- Nyolcosztályos az iskola, és több mint száznyolcvan diák tanul nálunk - mondta Déri Ildikó iskolaigazgató. - Kicsi ez az épület, s így teljes a kihasználtsága. Még számítástechnikai termünk sincs, erre a célra egy sportszertárt alakítottunk át. A megtartóerő Tervezték az épület bővítését is, de nem nyertek a Phare-pályá- zaton. - Ha terjeszkedni nem is tudunk, de olyan szolgáltatást nyújtunk, hogy a szülők és a diákok elégedettek legyenek, s ne kelljen innen helyhiány miatt elvinni gyereket - mondta az igazgató. - Korszerűsítjük a tantermeket, az idén hétben cseréltük ki a világítást, és felújítottuk a vizesblokkokat is. Ez évtől már fejlesztőpedagógus is dolgozik az iskolában, neki egy volt raktárban szorítottunk helyet. Bármennyire lelkesek a csö- kölyi pedagógusok, a szülők több gyermeket is elvittek más iskolába. Ennek ellenére szeptemberben több gyerek kezdett itt tanulni, mint az előző tanévben.- Az elégedetlen szülők vitték el a gyerekeket máshova, éppen ezért célul tűztük ki a szakmai munka jobbítását. A szakos ellátottságunkon is sikerült javítani, s a zeneiskolai képzés mellett művészeti iskola és különböző szakkörök is működnek. Tamás Gyulának nem az iskola kihasználtsága miatt fáj a feje. Ő mint a Csököly és Vidéke Földtulajdonosok Vadásztársaságának titkára, azt számolja, hogy menynyi pénz folyt be a bérvadásztatásból és hogyan lehet ezt összhangba hozni a kiadásokkal. Vadban gazdagok- A területünkön őz, gím- és dámszarvas, vaddisznó található - mondta Tamás Gyula. - Az őz vadásztatása jól sikerült, elejtettük az üzemtervben előírt mennyiséget, gímből pedig a felét. A tarvadnál van elmaradásunk. Sajnos, akadályozza a tervteljesítést, hogy a területünk nyugati határán az osztrák tulajdonos 6-700 hektárt elkerített, s ez befolyásolja, gátolja a vad mozgását. A vadásztársaság több mint harminchektáros vadföldet művel, s ehhez még vásárolnak is szemes takarmányt meg cukorrépaszeletet. - Etetéssel helyben tudjuk tartani a vadat, és némiképp csökkentjük a vadkárt is. Áz idén két tízkilósnál nehezebb gímszarvastrófeát zsákmányoltak a vendégeink, a legtöbb pedig olyan nyolc kiló körüli volt. Sajnos, egyre kevesebb külföldi vendég jön, ám ők nagyobb trófeájú vadat akarnak elejteni. így a gazdálkodásunkat szinten tudjuk tartani. A puskát Bognár Zsolt polgár- mester is szívesen veszi a vállára szabadidejében, s magaslesre ül vagy cserkel, hogy kiszellőztesse fejéből a napi gondokat. Bár panaszra nincs sok oka, mint mondta, ha nem is rózsás a helyzetük, azért nem állnak rosszul. Járdát, utat építenek- Mindig van tizenöt-húszmillió forintunk, amit a költségvetésben fejlesztésre tartalékolunk- mondta a polgármester. - Bár most egy kicsit laposodott az önkormányzat pénztárcája. Húsz pályázatot nyújtottunk be ugyanis, s közülük mindössze egyetlenegy nyert, és az önerő összege is nagyobb volt, mint amennyire számítottunk. S van olyan pályázatunk is, aminek az elbírálásáról még nem tudunk. Az utóbbi években az iskola és az óvoda felújítására fordítottak jelentősebb Összeget Csökölyben, és ez a fejlesztés mintegy hatvanmillió forintba került. Az önkormányzati hivatalnak a tatarozása pedig csak ötmilliót vitt el.- Jövőre harmincéves lesz az iskolánk, és igazán ráfért már a felújítás. A következő időben a falu képén igyekszünk majd változtatni. Utakat, járdákat építünk, és felújítjuk a szolgálati lakásokat, továbbá az orvosi rendelőt meg a gyógyszertárt is. A falu arculatára, a központra is többet akarunk költeni. Jelentős összeget fizetünk ki szociális segélyre is. Az utóbbi időben a korábbinak ötszörösére nőtt az ellátottak száma. Mostanában rosszul alszik Nezdei Sándorné. Hajnalonta, mikor fölébred, számolgat: hogyan tudnák a fölvett géphitelt törleszteni, ha az eladott termény árát nem kapják meg? A családi gazdaságuk több mint százhektáros. Zömében különböző növények s takarmány termesztésével foglalkoznak, de azért van egy kis epresük is.- Főként tritikálét, kukoricát termesztünk - tájékoztatott Nezdei Sándorné -, és a múlt évihez hasonló lesz a bevételünk... Oszt-szoroz a gazda Kukoricából tíz mázsa volt tavaly a termésátlag. Az idén azért több lesz, de nyomottabbak az árak.- Őstermelőből lettünk családi gazdaság - mondta az asszony. - Belevágtunk gépvásárlásba is; tizenkétmillió forint hitelt vettünk föl, és határidőre törleszteni kell, mert egyébként egekbe szökik a büntető, késedelmi kamat. Nezdei Sándorné közcélú munkásként tevékenykedik a faluban. Ezért is a mezőgazdaság gyenge jövedelme okolható.- A faluban nincs munkalehetőség, és rá vagyunk kényszerítve, hogy ha megéri, ha nem, termeljünk. A gazdaság nem hoz annyit, hogy meg is éljünk belőle, ezért kénytelen vagyok egyéb munkát is ellátni. Ráadásul a családi gazdaság vezetője, aki nálunk a férjem, más munkát nem vállalhat, és ebből kell megélnie, ha tud. UTÓN EURÓPÁBA A páratlan eper Csököly neve szinte összeforrt az eperrel. Szinte nincs is olyan család, amelyiknek ne volna néhány száz, néhány ezer epertöve. A munkanélküliség növekedésével egyre többen húznak föl fóliasátrat. A megfelelő növényvédelem és az öntözőrendszer kiépítése azonban szakértelmet kíván. Paizs Mónikáék 21 ezer epertövet gondoznak. Ez szinte egész évben ad munkát, most legfontosabb a palántaszedés, az átültetés. A szorgos munkának a jövő nyáron, szedéskor látják az eredményét.- Csökölyben természetes, hogy az ember előbb-utóbb eprészkedni kezd - mondta Paizs Mónika. - Jó neki ez a homokos talaj. S ezt láttuk a szüléinktől is. Megélni belőle azonban egyre nehezebb. A költségek nőnek, a bevétel pedig hullámzó. Palántaneveléssel sem foglalkozunk, mert nem tudjuk olyan minőségben előállítani, mint régen. Inkább megvesszük. Bevált a dánszentmik- lósi, ragaszkodunk is hozzá. Csak minőségi eperrel lehet megmaradni a piacon. Pécsre, Budapestre, Kaposvárra hordjuk, s abban bízunk, hogy egyszer megnyílik előttünk az uniós piac is. Ez a homokos talaj igen jó az epánek - állottá fiaizs Móraka s természetes, hogy itt minden csafed etebbutóbbeprászkedk CSOKOLY KINCSE Gyász fehérben A legenda szerint a fehér gyász Szent István király idejében keletkezett. Az asszonyok télen varrták a tilolt, fonott, megszőtt lenből a ruhát. Farkas Imréné, a népviselet történetének tudora elmondta, a fehér gyász után is ezt hordták az idősebb asszonyok ünnepi viseletül. - Hajdan anyáról lányára szállt a len feldolgozásának tudománya. Ma már senki nem ismeri a mesterfogásait - tette hozzá. - Sőt, ruhát is csak néhány háznál lehet föllelni, teljes öltözetet pedig jó, ha hármat találunk, de arra nagyon vigyáz a tulajdonosa. Ezért nem lehet összeállítani egy népviseleti gyűjteményt Nekem is megvan a teljes öltözet, de nem tudnának annyit fizetni érte, hogy megváljak tőle. Farkas Imréné szerint a fiatalokat nem érdekli a szőttesek készítése. - Három méter fonalat sem tudnak megfonni. Harminc éve még azt mondták a lánynak: inkább menj krumplit válogatni, mintsem pörcöld itt a fonalat. Kihalt az a nemzedék, amelyik tudott szőni-fonni. Egyszerűbb megvenni a ruhát, mint elkészíteni. Az unokáimat most A fehér gyász a múlt század eteő telében általános volt, később kezdi érdekelni, de már nem vennék föl... az idősek ünnepi visetete lett; ma is őrzik szép darabjait Tamás Gyula: Figyelemre méltó a területünk nagyvadállománya, de van itt szalonka is Déri Ildikó: Több mint száznyolcvan tanulónk van, s igyekszünk mindet megtartani
