Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-12 / 239. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 12., KEDD ALMANACH 7 Szarka Ágnes A polgármesteri hivatalt is magá­ba foglaló művelődési ház öreg fái alatt nagy a felfordulás. Tégla­kupacok, tetőcserepek és fa­anyag mindenütt: minden, ami egy építkezéshez kell. A nagyte­rembe csak azért kopogtattunk be, hogy megtudjuk, hova költö­zött a hivatal. Jó helyen jártunk azonban, hiszen Kovács Béla pol­gármester jött elénk. Albérlet a kultúrban- Csak addig tart ez az áldatlan állapot, amíg el nem készülünk a ház bővítésével - mondta. - A hátsó traktusban kap helyet az if­júság és a nyugdíjasok is. A hiva­talt nem építjük át, de útban vol­tunk a tetőcsere és a bővítés mi­att. Húszmillió forintos beruhá­zást végzünk el, és ebből a pénz­ből még a kultúrházat is felújít­juk. Reményeink szerint néhány hét múlva visszaköltözhetünk, hiszen már csak a festés-mázolás van hátra. Kijelöltük az e-pont- nak a helyét is, és elképzelhető, hogy a posta is ebben az épület­ben kap helyet. Az eddigi posta­mesterrel megszűnt a posta munkakapcsolata, most helyet­tes dolgozik. Megnyugtató mó­don újra működne a szolgáltatás, ha ide költözne. Ház az időseknek Osztopán lakosainak a nagyobb része már idős. Tizenöt éve szóba került az igény is egy öregotthon építésére. Az idős emberek sze­retik a falujukat, de eljöhet az az idő, amikor a saját házuk, önma­guk ellátása már nehézségekbe ütközik. Ezen akarnak segíteni a település vezetői.- Az otthon biztosítaná az idő­seknek a folytonosságot. Nem kellene elszakadniuk a megszo­kott környezetüktől, s ugyanak­kor megfelelő ápolásban, ellátás­ban részesülhetnének - mondta a polgármester. - Keressük a pá­lyázati lehetőségeket. Tíz-tizenöt embernek biztosítanánk az ellá­tást, ám ehhez elengedhetetlenül szükséges egy konyha kialakítá­sa is, s onnan megoldhatnánk a szociális étkeztetést meg a diá­kok kosztoltatását is. Jelenleg Somogyjádról hozzuk a meleg ételt, ennek a minősége jó, de sa­ját konyhával csökkenthetnénk a költségeinket. Együtt könnyebb Osztopán sorsa Kaposvártól is függ. Ha a városban jól mennek a dolgok, ha ott tudnak munkale­hetőséget adni, akkor előbb- utóbb szükség lesz a város kör­nyékén élők munkaerejére is. A legnagyobb gondot ugyanis a munkanélküliség okozza. Éppen ezért tartják elengedhetetlennek a város és a település minél szo­rosabb együttműködését. Ez sta­bilitást jelenthet a falunak. Szinte nincs a faluban olyan rendezvény, ahol ne volnának je­len a fiatalok. Akár fáklyás felvo­nulásról, akár ünnepi műsor vagy bál szervezéséről van szó, akár virágosításról. Most, hogy lassacskán elkészül a klubhelyi­ség is, úgy gondolták, hogy hiva­talosan is egyesületet, klubot ala­pítanak. A klub elnöke, vezetője Péterfai Andrea.- Eddig is össze lehetett fogni a feluban a fiatalokat, de úgy gon­doltuk, egyszerűbb, ha szerve­zett formában dolgozunk - mondta. - Néhány hónapja ala­kult a klub, s mindenki tagja le­het. A falu a mienk is, így részt veszünk a szépítésében. A műso­rok összeállítása eddig sem oko­zott gondot. A baj csak az volt, hogy nem találtunk olyan helyet, ahol beszélgetni, zenét hallgatni vagy akár egy műsorra felké­szülni lehetett volna. Az új te­remmel most ez a gond is megol­dódik. Szüretelő nyugdíjasok Új szobát kapnak a nyugdíjasok is. Bár ők addig sem tétlenked­nek, amíg elfoglalhatják új birto­kukat. Ottjártunkkor éppen szü­retelt a csapat. Mint mondták, ahogy egy jó családhoz illik, ők is kölcsönösen segítenek egymás­nak. Akár szüretről, akár kukori­catörésről vagy más munkáról van szó. Sztarasincsics Józsefné klubve­zetőt ez egyik szőlősorban talál­tuk. A kezén is látszott, hogy ép­pen vörös szőlőt szedett.- Több mint tizenöt éve veze­tem a nyugdíjas-egyesületet - mondta azalatt az idő alatt so­kan örökre elmentek közülünk. S jöttek a helyükre. A fiataloktól még messze a nyugdíjas kor, de azért jól érzik maguk velünk. A nyugdíjasok hetente talál­koznak. Mindig van alkalom, amire készülni lehet. Legköze­lebb a somogyjádi otthon lakói­nak mutatják be a műsorukat.- Az a jó ebben az egészben, hogy összefog, összetart a társa­ság. Nemcsak szórakozni jó együtt, hanem dolgozni is. Sztarasincsics Józsefné már fi­atalabb korában is örökmozgó, nyüzsgő ember volt. Ha valami történt a faluban, ő biztosan részt vett a szervezésben, a ren­dezésben. Ezért is kapta meg a falu nagyasszonya címet. Nagyasszony fakanállal- Tizenöt éves koromtól dolgo­zom a faluért. Először az ifjúsági mozgalomban, majd a nőmozga­lomban tevékenykedtem, én vagyok a vöröskeresztes szerve­zet helyi vezetője is, és intézem a nyugdíjasok dolgait - mondta. - Nagyon örültem a megtiszteltetés­nek, hogy Osztopán nagyasszonya lettem, de aki ismer, tudja: nem a dicsőségért dolgozom. Sztaracsincsics Józsefnét gyakran fölkeresik otthon is a klubtagok. Ő az egyesület tiszte­letbeli varrónője, és a finom süte­ményeket készít... Geszti Józsefék kertjére min­den utazó rácsodálkozik. Nem­csak a gondozott virágokra, örökzöldekre, hanem a kertben álló Eiffel-torony és a sok kerti törpe miatt is. Kerti törpés fodrász- A tornyot az apósom készítet­te - mondta Geszti Józsefné -, a hét törpét meg az egyik szom­szédtól kaptam; a többit már magam vásároltam. Van, aki giccsesnek találja, de akad, aki­nek tetszik. Ez utóbbiak közé tartozom magam is. Geszti Józsefné egyébként fod­rász. Éppen hajat festett, amikor betoppantunk hozzá. A festéknek még hatnia kellett, s volt időnk, hogy néhány szót váltsunk.- Lassan harminc éve dolgo­zom Osztopánban - emlékezett a kezdetekre. - Csak az árakban van különbség egy falusi és egy városi fodrász között. Ugyanazo­kat a márkás termékeket haszná­lom, mint a legjobb szalonokban, és rendszeresen követem a leg­újabb frizuradivatot is. Ám itt nem lehet több ezer forintot el­kérni. Mégis úgy látom: jobb a fa­luban fodrásznak lenni. Itt sok­kal családiasabb a légkör, min­denkit ismerek, és nincs olyan pletyka, amelyik el ne jutna hoz­zám. A nők szívesen fecsegnek... Lilában, feketében Az új divathullámokról, tarka fri­zurákról megoszlik a nők véle­ménye. Szaka Lászlóné, akinek a haját éppen akkor festették, saját bevallása szerint vállalná akár a legszélsőségesebb viseletét is.- Időnként a frizura fazonján is, színén is változtatunk. A hajnak nem szabad sablonossá válnia - mondta. - Én rábízom a fodrá­szomra, hiszen régóta ide járok; ismerjük egymás ízlését. Sze­rencsére a környezetemnek is tet­szik, s olyankor érdeklődnek is, mi ez a változtatás, fiatalítás. Geszti Józsefné is azt bizony­gatta: aki követi a divatot és igényes, azt - bármennyire is fel­tűnő - igazán nem nehéz rábe­szélni a változtatásra. »■* , ■BBB Cserélik az iskola tetőzetét Elodázhatatlan az általános is­kola tetőszerkezetének cseréje, s ez mintegy 13 millió forintba kerül. Az önkormányzat támo­gatást is vár ehhez a regionális tanácstól; pályázatát már bead­ta, de még nem bírálták el. Felvonulásra készülnek A fáklyás felvonulást és nemze­ti vacsorát évente kétszer ren­dezik meg a községben márci­us 15. és október 23. emléké­re. Ilyenkor a felvonulók virágot helyeznek el az áldozatok nevét őrző szobornál. Műsort az isko­lások és a nyugdíjasok adnak a 120 meghívott vendégnek. Szoros testvérkapcsolat A község testvértelepülése, az erdélyi Gabcás küldöttei jártak Osztopánban. Kapcsolatuk 4 éves, s évente cserelátogatásra mennek a tanubk. Közös fenn­tartású apartmanház építését is tervezik Erdélyben, ez adna szállást az osztopániaknak. RECEPT Kelt pite A tésztához 35 deka liszt, 2 to­jás, 2 dkg élesztő, fél liter tej, 5 dkg vaj, só, citrom 5 dkg cukor kell. Az élesztőt egy deci tejben megfuttatjuk. A vajat a cukorral és a tojássárgákkal elkeverjük, beleöntjük a tejet, lisztet, sót, élesztőt, hogy jó lágy galuska­tésztát kapjunk. Fakanállal ki­dolgozzuk, hozzáadjuk a tojá­sok kemény habját, s btakarva egy órát kebsztjük. Fagyos zsír­ral kikent tepsibe öntjük, s még 10-15 percig kebsztjük. A tete­jére kis zsírt teszünk, meghint­jük kristálycukorral, és egyen­letes tűzön megsütjük. Kocká­ra vágva, langyosan tálaljuk. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A FÖNYEDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA UTÓN EURÓPÁBA Gépeket vesznek Száznegyven hektáros Kudomrák István családi gazdasága. Kukoricát és búzát termeszt, de pró­bálkozott már hibridkukoricával is. A gazdaság gépesített, és a betakarítás kivételével mindent ők maguk végeznek. Állattartással, tárolással vagy szárítással azonban nem foglalkoznak.- Kicsi a terület ahhoz, hogy érdemes legyen szárítót építeni, kombájnt venni - mondta -, ah­hoz ugyanis legalább 500 hektár kell. A terményt mindig el lehet adni, csak az nem mindegy, hogy mennyit fizetnek érte. Van ugyan egy állandó fel­vásárlónk, de aki jobban fizet, viheti a magot. Kudomrák István szerint az uniós csatlakozás nem javított semmit a gazdák helyzetén. Abban bízik, hogy később növekszik majd a támogatás. - Nemrég láttam egy kiadványt, s a jövő évi tervek köszönő viszonyban sincsenek az ígéretekkel. Műidig pályázunk, de a Sapard megbukott, mert nem találtunk megfelelő bankot. Most az Avopban bízunk. Legutóbb 1996-ban vettünk gépeket. Beruházás nélkül nem lehet talpon maradni. Kudomrák István: A csatlakozás előtt sok mindent ígér­tek, de a gyakorlat más, és a támogatásokat sem emelik OSZTOPÁN KINCSE A kutatóiskola Kevés az olyan szép kastélyban berendezett isko­la, mint az osztopáni. Bár itt is meglehetősen ke­vés a gyerek, mindent elkövetnek, hogy létüket ez ne fenyegesse. - A gyerekek egyéni képességeit fejlesztjük. Nem a zseninevelés a célunk, hanem hogy amiben tehetséges a gyerek, azt erősítsük - mondta Ősz János igazgató. - Rengeteg dologgal foglalkozhatnak a zenetanulástól a néptáncon és a számítástechnikán, nyelvtanuláson át a méhész­kedésig. Minden tanulónknak biztosítjuk a lehetőséget, így talál olyat, amiben sikere van. A gyerekek komoly kutatómunkát végeznek. Rendszeresen szerepelnek országos megméret­tetésen, és szinte mindig az elsők között végez­nek. - A megyében a veszprémi egyetem pápai intézetének mi vagyunk a kutatóiskolája. Az itt végzett munka elismerése, hogy másodszor ren­dezhetjük meg a tudományos diákköri konferen­cia regionális versenyét. A több mint száz tanu­lót 14 pedagógus oktatja. S a tanárok is tanul­nak különböző tovább- és szakképzéseken. Vidám gyermekzsivaj töri meg a csendet a szünetekben s a tanítás után a kastélyiskola százéves, ódon falai között Összekötik a Balatont Kaposvárral Péterfai Andrea: Összetartanak a fiatalok, Sztarasincsics Józsefné: Együtt dolgozunk Geszti Józsefné: Mi is követjük a divatot és részt vesznek a falu szépítésében Is a fiatalokkal, s jól érzik maguk a klubban éppúgy, mint a városban, csak itt olcsóbb Osztopán félúton fekszik a Bala­ton és a megyeszékhely között A település vezetője szerint hiába mosódnak el napjainkban a me­gyehatárok és jönnek létre a ré­giók, a régi járási rendezettség még mindig él A község a kapos­vári járás utolsó települése volt. A kiugrási lehetőséget mégis a Bala­ton teremtheti meg számára. Eh­hez azonban turisták kellenének, akik kedvelik a csendet, a kelle­mes, nyugodt falusi életet, és nem tekintik túl nagynak a falu és a mnrr\inr* fan crar’ l/'fi'rfi-H-i f/rnn/p/irrnf

Next

/
Thumbnails
Contents