Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT HÉTVÉGE Dráva-parti hídverők őrtilos-légrád A sérelmeket elmosta már a folyó A drávai kérész Európában egyedülálló a még szabályozatlan, természetes állapotá­ban lévő Őrtilos alatti Dráva-szakasz. Itt ka­nyarog a folyó, zátonyo­kat épít, partot rombol. A terület legfontosabb természeti értéke a drá­vai kérész, amelyik a világon egyedül itt, Őrtilos környékén talál­ható meg. A puskapor őre A középkorban a Föld­vári-hegy helyén állt a falu, neve az évszá­zadok során válto­zott: Ewr, Őr, Tilos, Őrtilos. A néphagyo­mány szerint állítólag azért lett Őrtilos a ne­ve, mert a hajdan itt őrzött puskaporraktá­rak őrével tilos volt érintkezni. A falu ha­tárában az őrhelyek sáncainak a nyoma ma is látható, de föl­fedezhető azoknak a sáncoknak a marad­ványa is, amik mö­gött 1848-ban Perczel Mór rejtette el a ma­gyar sereg ágyúit. Bíró Ferenc A horvátországi Légrád felől a Dráván átnézve gyönyörű az őrti- los-szentmihályhegyi dombok látképe. Az idősebb légrádiak nosztalgiával mutatják meg gyermekeiknek, unokáiknak a helyet, ahol hajdani szőlőik elte­rültek, s ahol - úgy mondják - mézízű gyümölcs termett. Jó­részt ez a múltat megszépítő kö­tődés késztette arra a légrádi- akat, hogy tíz éve - a Horvát Köz­társaság kikiáltásának első év­fordulóján - a vízi határ újbóli megnyitását kezdeményezzék. Azért, hogy legalább egy évben kétszer ne csak útlevéllel, s két- három órás autózással jöhesse­nek. 1949-ig folyamatosan járt itt a komp. A túlpartiak kapákkal, demizsonokkal jártak át - ők máig így mondják - a Légrádi- hegyre. Az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen a mostani Szentmihályhegy területének mintegy 80 százaléka légrádiak tulajdonában volt. Azután 1949. október 5-én egyik pillanatról a másikra leállt a komp, s a határt is lezárták.- Kádakban állt a leszüretelt szőlő, de a belőle készült bort már nem kóstolhattuk meg - mondta a 74 éves Josip Goric, az egyik volt szőlőtulajdonos. - Kárpótlásról szó sem lehetett, így nekünk csak a visszavágyódás érzése jutott. Évekkel később hallottuk, hogy Josip Broz Tito Magyarországnak „ajándékozta” ezeket a földeket. Azután Jugoszlávia szétesett, s ak­kor már jogalap sem maradt a tu­lajdonunk visszaszerzésére. Igaz, néhány légrádi gazda pár éve pró­bálkozott, hogy visszakövetelje apái földjét, de máig sem értek el eredményt Az itt alig 80 méter széles se­bes sodrású folyó évtizedekre el­zárta egymástól a korábbi szom­szédokat 1994-ben a vízi határ újbóli megnyitásakor az első át­kelők között volt Dömötörji Mi­hály légrádi nyugdíjas. Azóta minden évben magyar földre lép.- Először csak gumi motorcsó­nakokkal jöttünk. A legtöbb légrádi valójában főként azért, hogy megnézze régi birtokait. Akkor még reménykedtek, hogy visszakapják. Később a sérelmek háttérbe szorultak, inkább a kul­turális kapcsolatok kaptak hang­súlyt. Még új barátságok is szö­vődtek. Amúgy mi, magyarok már jóval kevesebben vagyunk Légrádon. Sokan elhaltak, elköl­töztek vagy asszimüálódtak. A kommunista rendszerben külö­nösen szorgalmazták a vegyes házasságokat. Talán az utolsó légrádi magyar vagyok, aki - ko­rábban ez íratlan törvény volt - még magyar lányt vett feleségül. Az 1200 légrádi lakos közül ma talán kétszáz a magyar ajkú.- A még oly jogos sérelmek élesztgetése sem vezet sehová - mondta Vernie Mladen, Légrád polgármestere. - A legkevésbé az Európai Unióba, ahová Horvátor­szág is készül. Jó partnerségre van szükségünk a magyarokkal, mert együtt többre jutunk. Ezért is kezdeményeztem, hogy Őrti­los, Zákány és Légrád közösen pályázzon EU-forrásokért egy ál­landó határátkelő megnyitásá­hoz. Ha ez megvalósul, az eddig is élénk kulturális és vallási kap­csolatok mellett teret nyerne a határ menti gazdasági együttmű­ködés is. Kunos Zoltánná, Őrtilos polgár- mestere kezdettől sokat tett azért, hogy a - amúgy mindkét telepü­lés költségvetését megterhelő - határnyitások hagyományát élet­ben tartsák. Volt év, amikor saját pénzéből egészítette ki a hiány­zót Néhány napja pedig arra kér­te Friscic Josipot, Kapronca me­gye főispánját, hogy segítse hoz­zá - a komp költségeit eddig vise­lő - Légrádot egy kis hajó vásár­lásához.- A turizmus fejlesztése meg­határozhatja Őrtilos jövőjét - mondta Kunos Zoltánná. - E cé­lért olyan falvak is sokat tesz­nek, amelyek adottságai meg sem közelítik a mienkét. Szentmihályhegy, a Dráva és Mura torkolatvidéke az ország egyik legszebb, jórészt még föl- fedezetlen tája. Egy ékszer, amit nekünk már csak csiszolgat- nunk, szépítenünk kell. A ter­mészetjárástól a vízi túrázáson át a vallási turizmus fejlesztésé­ig számos lehetőség kínálkozik. Az utóbbi sem lebecsülendő, hi­szen a Légrád-hegyi Szent Mi­hály-kápolna a horvátoknak is jelentős zarándokhelye. Anna- napkor 5-ó ezren, a Mihály-napi búcsúkor pedig rendszerint ez­ren jöttek jórészt azért, hogy részt vegyenek a kétnyelvű szentmisén. Ha rendszeres lep­ne a határátkelés, jóval többen jönnének. Viharos évszázad tanúja Rég nem látott érdeklődés előzte meg Faludy György Kossuth-díjas költő irodalmi estjét a megyei könyvtár­ban, hat nappal 94. születésnapja után. A v™ kalandot, polgárpuk- kasztást maga mögött tu dó költő 1910. szeptember 22-én született. Vas András- Apámat az első világháború­ban behívták katonának, s két­szer megsebesült - kezdte. - Ezután a tenger mellé, Cetinjébe vezényelték, s ott lett halászmester. Egyszer távira­toztak neki IV. Károly érkezésé­ről: „Szép halászatot előkészíte­ni!” Visszaírta: „A parancsot a halaknak továbbítottam.” Had­bíróság elé került... A kis Faludy tanulmányait a fasori evangélikus gimnázium­ban végezte, s már kilencesz- tendősen költő akart lenni.- Nyolcévesen még festő - is­merte el. - A rajzaimban azon­ban minden lapos volt, így felad­Faludy György 199<Fben hazatelepült. 19944)en Kossuth-díjat kapott 199&ban Pulitzeremlékdíjat kapott. A torontói és a québeci egyetem díszdoktora. tam álmaimat. Kicsit savanyúan úgy döntöttem, költő leszek. Csak 1933-ban jelent meg el­ső verse a Független Szemlé­ben. A premier nem sikerült rosszul. A Magyar Hírlap átvette a művet, s a jelentős költő szüle­téséről írt. Pedig a harmincas években, a magyar irodalom egyik legfényesebb korszaká­ban csínján bántak a jelzőkkel.- Legközelebb talán Karinthy Frigyeshez kerültem - árulta el a költő -, de Máraival, Kassákkal is nagyon jóban voltam. Ez a tár­saság állandóan játszott. Ismert emberek nevét kellett elrejteni egy-egy szókapcsolatban, kü­lönböző királyi családok tagjai­ról értekeztünk. No, és a nőkről. Karinthy egyszer azt mondta: Érdekes volt régen a szex, de ma még érdekesebb, ugyanis anno mindig sikerült, ma viszont le­het izgulni, sikerül-e vagy sem... A könnyű életnek a világhá­ború előérzete vetett véget: a költő zsidó származása miatt 1938-ban elhagyta Magyaror­szágot. Viszont előtte elkövette - saját bevallása szerint - élete talán legnagyobb hibáját.- Megkeserítettem Babitsot - ismerte el. - Bár nem voltam kö­zeli barátja József Attilának, de amikor Attila meghalt, a bú­csúztatására írt versemben Ba­bitsot rideg szívűnek tituláltam. A halálos ágyán is szenvedett et­től. De én addigra már emigrál­tam, mint Bartók vagy Márai. A történelem őt igazolta. Itt­hon maradt húgát a Dunába lőt­ték, a Villon-balladákat könyv­máglyán égették el a nyilasok. Eljutott az Egyesült Államokba, s 3 évig a hadseregben is szol­gált. Ezután hazatért, ám 1950- ben munkatáborba vitték.- Recsken boldog voltam - mondta némileg megdöbbentve közönségét. - Egy apró hely volt a világban, ahol mindenki egyenlőnek bizonyult: ott ugya­nis csak egy magyarság volt, s ez példa lehetne a mának is. Három év múltán engedték ki, ám nem sokáig élvezhette a szabad magyar levegőt: az '56- os forradalom után ismét kül­földre menekült.- Itthon azt mondták rólam, gyűlölöm a magyarságot - je­lentette ki felháborodva -, pe­dig csak a Kádár-rendszert gyű­löltem. Aztán 1989-ben vissza­jöttem, s megállapítottam, hogy inog a rendszer. Egy év múlva hazatelepültem. Nagyon zavart, hogy a torontói temetőben le­szek eltemetve, s nem a rákos- keresztúriban. Azt hittem, meg­halni jövök haza, ám dolgozni is tudtam, ráadásul megértem az ezredfordulót. Most viszont biz­tos vagyok benne, nekem ez a század lesz a végső... Sokkoló Zrínyi nyomán Zágrábban Horváth József A csurgói Csokonai gimnázium könyvtára ad otthont az Egyházi Könyvtárak Egyesülete jövő évi közgyűlésének. A szervezők a híres zágrábi Zrínyi-gyűjtemény megtekintését is tervbe vették. Szabó Sándor igazgató vezetésé­vel az intézmény könyvtárosai a horvát fővárosba utaztak, és a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár­ban Iván Kosic, a régi könyvek és kéziratok tárának vezetője ka­lauzolásával előkészítették a Zrínyi iratanyag bemutatását. Mihályfalvi László Ha bekapcsoljuk a rádiót vagy a tévét, csak úgy dől ránk a sok „szí- vet-lelket melengető” hír, tudósí­tás. A fejét is alig győzi az ember kapkodni, hogy valamelyik elől valahogy kitérjen vagy legalább a kisebb gyermekeket megóvja. A sokk, a megrázkódtatás, a megpró­báltatás ugyanis mindennapjaink kísérőjévé vált Mire gondolok? Néhány példa a politikai élet te­rületéről! Jönnek egymás után: a képviselő jogtalanul jutott állami pénzekhez; a miniszter beosztott­ja sikkasztott vagy lopott; a volt miniszter potom pénzen vett meg az államtól egy hatalmas nyara­lót; az egykori államtitkár cége többmilliós üzletet kötött a mi­nisztériummal; a neves honatya testvérének a lányának a férjének az unokabátyjának az anyósa benn van a botrányban stb. Szinte levegőt sem tudunk venni! A természeti és egyéb kataszt­rófák tömege zúdul a nyakunkba: árvíz vagy tűzvész tombol Ameri­kában vagy Kínában (több száz halott); földrengés Törökország­ban (több ezer halott); összedőlt az épülő ház, maga alá temetve három munkást; üyen meg olyan nevű hurrikán, tájfun (lehet vá­lasztani) söpört végig Japánon, az Egyesült Államok keleti partvidé­kén (többmilliós a kár, legalább tízezer halott); leszakadt a híd; földcsuszamlás, lavina... Ismeretlen kór ütötte fel a fejét Afrikában, s ezrével szedi áldoza­tait; félő, hamarosan Európát is el­éri. Egy fiatal lányanya titokban megszülte gyermekét, majd egy kukába dobta. Az apa szexuálisan molesztálta kislá­nyát. Nyolcvan- éves nénit ölt meg Z. József, és elvitte megtakarí­tott huszonhat fo­rintját Fegyvernek látszó tárgyat szegeztek a pénztá­rosnőre, és kirabolták a bankot. De ha jobban tetszik, legyen a ki­rabolt hely benzinkút! Terroristák felrobbantották ma­gukat egy kávézóban (tizenkét halott). Ugyancsak terroristák el­térítették a repülőgépet.. A tévében normális hangossá­gon megy a műsor, híreket mon­danak, beszélgetnek; a végén vá­ratlanul, többszörös hangerővel a fotelba szegez valamüyen, zené­nek éppen nem nevezhető, sokko­ló hangzavar. Mi történt? Itt a szél­vihar? Összedőlt, leszakadt, fel­robbant...? Nézzük a vetélkedő- műsort A kérdések és a válaszok alatt szól a zene, nem nagyon tudjuk kiszűr­ni a szavakat, nem beszélve a mondatokról; hiába fülelünk, nem halljuk a lényeget Amikor aztán a játékos nem tud valamit, leállítják a zenét, s végre - immár minden zavaró körülmény nélkül - hallhatjuk a játékon kívüli vá­laszt Fordítva nem lehetne? Valóban ilyen a világ? Csak üyesmik történnek benne? Nem lehetne néha valamilyen jó vagy szép dologról tudósítani; hogy es­te nyugodtan, nem rettegve, hogy velünk, itt is megtörténhet mind­az a szörnyűség, amikkel a tévé­ben szembesültünk; hogy ne a sok sokktól felzaldatva hajthat­nánk álomra a kellemes dolgokat is befogadni képes fejünket? urrw> \ Átlagos 4,v - yiookm, < > HHMCaátAtt 130 17 Beleolvadsz a hets* meg, amely már tömegbe vagy a .saját utadat járod? Mersz eltérni a megszokottól, újraírni a szabályokat? Akkor érdemes talál koznod az új Mercedes- Benz A osztállyal, hiszen egy olyan autót ismer­egy új korszak szülötte. Meglepő megoldásai és új szemlélete nemcsak Téged, a hasonló gondol- kodásúakat is meg fog ja győzni. De ne hidd el másoknak, tapasztald meg magad! Mercedes Benz Várunk nyitóit hétvégénkén 2004. október 10-én 10 és 18 óra kSíótt! AUTÓ PÉTER Kft. 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 3/a. Tel.: 92/325-099, fax: 92/325-339 ERŐS VARUNK A NYELV (KOSZTOLÁNYI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents