Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK EGYHÁZAK ÉLETE Őszi bérmálások az egyházmegyében Az idei őszi időszakban eddig Nagybajomban, Inkén és Vízváron volt bérmálás a kaposvári egyházmegyében. A további alkalmak időpontjai: Október 9., szombat 11 óra, Iharos Okt. 10., vasárnap 16 óra, Őrtilos, Gölle Okt. 16., szombat 11 óra, Balatonlelle Okt. 17., vasárnap 16 óra Csurgó, 15 óra, Kisbárapáti Okt. 24., vasárnap 11 óra, Gyékényes, 15 óra Zákámy(fília), 16 óra, Babócsa Okt. 30., szombat 11 óra, Lábod Okt. 31., vasárnap 16 óra, Berzence November 7, vasárnap 16 óra, Cso- konyavisonta * * * A megyéspüspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét Ortilosban, Csurgón, Babócsán és Lábodon, a további településeken a gazdasági hely- nők végzi a szertartást. vasárnap, 10-én az esti szentmisét követően 18.45-től egyházzenei áhítatot tartanak a kaposvári székesegyházban. Közreműködik a székesegyház kamarakórusa Szili Zoltán vezényletével, a Sonoro duó - Bogáthy Gábor trombita, Szili Zoltán orgona valamint Szili Gál Laura énekkel. Ez lesz az első alkalom, amikor az 1999-ben alakult s azóta az egyházi alkalmakon a liturgiát szolgáló húsztagú kamarakórus önálló hangversenyt ad. Egyházzenei áhítat Lelki ajándék, de nem varázsszer Felmérik a műemlékeket a kulturális Örökségvédelmi Hivatal rövidesen megkezdi a somogyi műemlékek felülvizsgálatát. A megbízottak végigjárják a nyilvántartott műemlék templomokat is, hogy leírások, fényképek segítségével dokumentálják az épületek állapotát. A felmérés a későbbi műemlékvédelmi támogatások szükséges mértékének meghatározását is szolgálja. > Lelkészt választottak a barcsi gyülekezet egyhangúlag Fodor Juditot választotta meg lelkészének. A több mint két éve itt szolgáló lelkésznőt október 16-án, szombaton délelőtt iktatja be tisztébe Balogh Tibor esperes. Közös pont a családokért LÉLEKGAZDAGÍTÓ Egész napos program lesz felnőttek és gyermekek számára 9-én, szombaton a kaposvári Szent Imre-temp- lomban, illetve kollégiumban. A tartalmas eseménysorban Körösiné Merkl Hilda, az ELTE tanszékvezető tanára Egyház - ökumené és a politika címmel tart előadást, majd fórumot. Vedres Csaba zongora- és Gyermán Júlia hegedűművész ad koncertet. Lesz családi sportvetélkedő és teaház is, valamint külön vidám programok a gyerekeknek. Diakónusszentelés kispapok Németh József és Szalai Tamás VI. éves kíspapokat november ó-án a kaposvári székesegyházban a délelőtti szentmise keretében szenteli diakónussá Balás Béla megyéspüspök. Az alkalomra az egyházmegye valamennyi papját meghívták. lyozni a kegyelem beavatkozását. Ugyanakkor oktalan az önmardosás és sebeket tépő a szülők ostorozása, a fiatalok kiprédikálása, amikor nem tapasztalunk azonnali eredményt. Balás Béla szerint: újra kellene gondolnunk néhány dolgot. Például azt is, hogy a biztonságosan működő világi hitoktató mellett mi, papok nem veszítjük-e el kapcsolatunkat a fiatalokkal. A püspök - a fiatalok magatartásának, életstílusának szidalmazása helyett - kérdések sorát ajánlja továbbgondolásra: A bérmálás előtti „tananyag” valóban segíti az életbe kilépőket? A kapott ismereteik gyakorlatiak, védhetők, to- vábbadhatók-e? A plébániai élet, a vasárnapi liturgia, az egyéni gyóntatás aktivizál-e? Örömet szerez-e? Segítjük- e ezt a leginkább veszélyeztetett korosztályt, a számára szervezett lelki- gyakorlattal, táborozással? Építünk-e helyi közösséget, ahová majd visszavágyhat? Összehozzuk-e neveltjeinket más plébániák hívő fiataljaival? Kérjük meg a jóakaróinkat: mondják el kritikusan, hogy a bérmálás szerintük jól szervezett volt-e - mondta Balás Béla. - Engem például zavarna a kezdés előtti konferálás hiánya, ami miatt lelkileg szétesik, majd hangosan zsibong a tömeg. Képtelenség figyelni, összeszedetten viselkedni, ha elfelejtenek szellőztetni, ha rosszul állítják be a hangerősítést, ha a hosszúsága és bonyolultsága miatt eldadogott a köszöntő. A szakadatlan lapozó, integető, suttogó, ide-oda járkáló plébánosból sugárzik az idegesség. Kellemetlen, ha a kántor csak egyedül énekel, a fényképész megszállottan vakuzik... A lelki gyümölcsözőség egyik titka a nyugodt, méltóságteljes liturgia, miközben a szövegeknek, dallamoknak s azok időtartamának alkalmazkodni kellene a jelenlevők felfogóképességéhez. A püspök körlevelében ezt írta erről papjainak: - Ellenőrizzük a kialakult gyakorlatunkat. A bérmálás után jut-e időnk, van-e mondanivalónk, szá- nunk-e feladatot frissen csatlakozott híveink számára? Egyáltalán templomon kívül megtalálhatnak-e, s egymással találkozhatnak-e? Van-e helyük? Van-e elképzelésünk a további egybetartásukra? Nem szégyen, ha ilyenkor tanácsot kérünk, vendéget hívunk. Tudjuk, a jó pap holtig tanul. A szentségek nemcsak Krisztus átszúrt oldalából származnak, hanem az általunk vert sebeket gyógyítják is, sőt azok élő közösségnek, a Titokzatos Testnek szívdobbanásai is. A bérmálások kapcsán két vegletet latok. Ha a fiatal erettsegével, felkészültségével nem számolva, varázsszerként öntjük nyakon a lelki ajándékkal, amit a bérmálás jelent, csak papírkeresztényeket gyártunk. Máshol túl szigorú feltételeket szabunk, s már-már ókeresztényi erényeket kérünk számon. Legyen gyakorló hívő, bátor, szűztiszta... De ugyan mitől? Balás Béla kaposvári megyéspüspök mondta ezt, amikor - az őszi sorozat kezdetén - a bérmá- lási alkalmakon szerzett tapasztalatairól kérdeztük. Bíró Ferenc Rendszeresen járom a településeket, s a bérmálással kapcsolatos kérdésekről nemcsak a papokkal, hanem a szülőkkel is beszélgetek - mondta Balás Béla. - Igyekszem megértetni, hogy a felnőtt nem az, aki már elég nagyra nőtt. Lehet, hogy csak óriásbébiről van szó, aki húszon- vagy harmincévesen is felelőtlen, kapkodó, hangulatember. Olyan, aki elrontja a házasságát, képtelen megtalálni élethivatását, s csak hányódik az ígéretesnek vélt munkahelyek között... Mert lelkileg nem elég érett, mert nincs kritikai érzéke, mert a reklámok becsapták. A szülőkkel azt próbálom beláttatni, kevés a gyermeket pusztán zsebpénzzel ellátni, etetni, kényeztetni. Ők pedig rendszerint bólogatnak, s elpanaszolják, hogy kicsúszik a kezükből a gyerek, mert öntörvényűén él. Egyetértenek abban is, hogy a személyiség azért nem tud szabadon is helyes irányba bontakozni, mert nincs előtte elég jó példa, mert a világból jövő ha-' fásokat nem tudja földolgozni. A dolog hitbéli részére térve el szoktam mondani: Isten nem hagy magunkra ilyenkor sem, hanem belső erőt ad a bérmálási alkalom révén. Ám csak akkor, ha a fiatal elég érett és fölkészült arra, hogy befogadja ezt az Egységben a szentlélekkel szent- lélekkel való élő egység szentsége. A szertartás során a püspök a bérmálozó fejére teszi a kezét, olajjal jelöli meg a homlokát, közben pedig a szentlélek adásáért imádkozik. ajándékot, Isten közeledését. A híveknek úgy érvelek: bármilyen aranyosan játszanak az óvodások, attól még nem esketjük össze a kisfiút a kislánnyal. Akármilyen ügyes a nagyfiú, attól még az apa nem adhatja oda az autó slusszkulcsát. Mindennek megvan az ideje. Ha erre nem gondolunk, a gyermek számára a bérmálás nem életutat meghatározó alkalom, csak átunatkozott formaság lesz. A bérmálás nem lelki érettség következménye, hanem annak a feltétele. Nem érdemeink elismeréséről, teljesítményeink jutalmáról van szó, hiszen nem mi nyújtjuk a megigazulást. Ez „beavató” szentség, de nem a mi, hanem Isten beavatkozásának a jele. Sőt! A szónak nem mágikus, hanem katolikus értelmében „eszköz” is. Attól lesz a bérmálkozó különbbé, hogy befogadja a hozzá érkező Szentleiket, majd együttműködik vele. Ennek az eseménynek értelemszerűen van alsó és felső korhatára. Embertelen és istentelen eljárás lenne inkvizíciós szigorral megakadáA bérmálás a Papi áthelyezések Az ősz folyamán is több plébánián zajlanak személyi változások Balás Béla kaposvári megyés- püspök döntése nyomán. Az új- misések közül M/hf Gábor Nagyatádra, Kelemen István pedig a székesegyházi Nagyboldog-ass- zony plébániára került káplá-ni beosztásban. Bíró Imre újmi-sést Nagydobszára küldte a püspök plébániai kormányzónak, míg Győrfi Sándor újmisés siófoki káplánt a nagykanizsai Jézus Szíve plébániára helyezte át. Neumüller Miklóst fölmentette székesegyházi kápláni beosztásából és KaposvárToponár plébániájának a vezetésével bízta meg. Horváth Albin ferences atya tartományfőnöke kérésére felmentést kapott a segesdi plébánia vezetése alól. A püspök őt Horváth Ferenc kisegítő lelkészszel együtt a rendi közösségbe átengedte. A segesdi plébánia ol- dallagos lelkipásztori ellátására Borza Miklós somogyszobi plébániai kormányzót bízta meg. Bense Ferenc hosszan tartó betegsége miatt a leányvári Hivatásőrző Házba került, s eltiltották a nyilvános papi működéstől. Katolikus, református, evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉSI Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-t2 I Erdő csendje volt a temploma megőrizte hitét Gyermektitok hetven éven túl Gamos Adrienn Varga Gyula nyugdíjas pedagógus ugyan református vallását sokáig nem gyakorolta, hitét azonban mindvégig megőrizte Lakócsán is. Most már részt vesz az istentiszteleteken. Több mint egy éve a gyöngyöspusztai Magas Cédrus szociális otthon lakója.- Bár a szüleim nem voltak templomba járó emberek, kereszt- és nagyanyám révén mégis vallásos közösségben nevelkedtem - mondta az ácsi születésű tanító. Már elemi iskolásként jól ismertem az Élet könyvét; nyitott füllel hallgattam a zsidók Egyiptomból való menekülésének történetét, Jerikó ostromát... Példaképem volt Nagy Károly, a tanítóképző hitoktatója, aki később a pápai nagytemplom első lelkésze lett. Az ő idejében vált belőlem az iskola református énekkarának oszlopos tagja... Mi, dalos ajkú diákok a Balaton melletti református falvakban is fölléptünk. Ezután hosszú évekig elmaradtak az énekkari találkozók és az istentiszteleten való részvétel is. A horvát ajkú településen, Lakócsán egy-két család kivételével ugyanis mindenki katolikus.- Vasárnaponként kiültem szolgálati lakásom elé, és hallgattam a szomszédos templomból kiszűrődő énekeket - folytatta Varga Gyula. - Ha a szövegeket nem is tanultam meg, az Istent dicsőítő dallamokat már jól ismertem. Nyugdíjasként évekig az erdő csendje volt az „én templomom”. Amióta bekerültem a szociális otthonba, úgy érzem, mintha újra gyülekezetben lennék. Ünnepeken a kadarkúti lelkész jár ki, s az épület kultúrtermében tartja az istentiszteletet. Nehéz elmondani, mit éreztem, mikor hosszú évek után először ültem újra a gyülekezet tagjainak sorába. A „Perelj, Uram, perlőimmel...” kezdetű zsoltár éneklése közben elcsuklott a hangom. Eszembe jutottak az ácsi gyermekévek. A szülőfalumról egyébként a tavasszal könyvem jelenik meg „Gyermektitok hetvenen túl” címmel. Ez a kiadvány több vallási és egyéb emléket is fölidéz.
