Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 8 2004. Szeptember 4., Szombat 111 IBM BALATONENDRÉD Balatonendrédi Hírmondó Aszfaltutat építenek Lullára Kifüggesztették a polgármesteri hivatalban a Tabra Lullán át veze­tő út nyomvonalának tervrajzát. Az utat 2006 után építik meg, mi­kor elkészül az autópálya le- és fölhajtója. Az építés nem terheli az önkormányzati kasszát; az út csak egy ponton érinti és kikerüli a falut. Endréd és Tab távolsága így 17 kilométerre csökken. Orvoslakásból iroda A volt orvoslakást kibérelte irodá­nak a Strabag; az M7-es autópá­lya építése során hasznosítják. A bérleti díjon kívül a cég iparűzési adója is jelentős bevételt jelent az endrédi önkormányzatnak. Verseny támogatással Három nagy rendezvényt tarta­nak a faluban, ezeken megmu­tatkozhat a lakosság jó szerve­zőkészsége és együttműködé­se. Május elején van a falunap, a kettesfogat-hajtó bajnokság jú­lius közepén, a vadfőző verseny pedig augusztus végén. Ez utóbbi már a kiemelt balatoni rendezvények közé tartozik, tá­mogatta a Somogy megyei és a balatoni fejlesztési tanács is. ■ Recept Endrédről Sörben pácolt szarvas Hozzávalók: 3 kg szarvascomb, 40 dkg füstölt szabnna, 0,5 kg póréhagyma, 15 dkg liszt, só, bors és pirosarany. Továbbá 1 magyaros fűszerkeverék, 1 liter bamasör, 1 citrom héja, 0,5 kg sampinyon, babérlevél, kakukkfű, borókabogyó, petrezselyem. Ser­penyőben megolvasztjuk a szalon­nát, zsírjában pár percig pirítjuk az apróra vágott póréhagymát. Köz­ben a nagy kockára vágott húst megforgatjuk a füszerkeverékkel elegyített lisztben, és serpenyő­ben kb. öt percig pároljuk. Ráönt­jük a sört, kevés pirosaranyat, hozzáadjuk a citrom héját, gom­bát, fűszereket. Felforraljuk, lefed­jük, majd kis Éngon mintegy 2 és fél óra hosszat főzzük. Ha kell, egy kevés vizet öntünk hozzá. A CIKKEKET CZENE ATTILA ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A BALATONENDRÉDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A balatoni térség gyöngyszeme Endréd. Szelíd dombok borainak itt egymásra, hátakon szőlőt hor­doznak és vadban bővelkedő er­dőt. Egy ugrás a tópart, s onnan egyre többen tévednek ide. End­réd túlélte a török vészt és az ön- kormányzatokat szorongató szű­kös állami költségvetést. Lakosai őrzik a hagyományokat, főképp a csipkeverést. De nem menekülnek a múltba; sikerült megtartaniuk az iskolát, óvodát. Jó endrédieket nevelnek gyerekeikből, és ha las­san is, de egyre kényelmesebb életkörülményeket teremtenek. Festő ecsetjére méltó Balatonendréd Balatonendréd a Duda-hegyen álló templommal festő ecsetjére méltó - ez a véleménye Nyéky Kálmán­nak, a falu négy napja szolgálatba lépett plébánosának.- Úgy érzem, hogy itt jó lakni, és ezt megerősítették bennem az em­berekkel való találkozások. Még nem volt alkalmam arra, hogy egy ilyen szép településen éljek. Pedig a fiatal pap, aki számára a püspöke jelölte ki Balatonend- rédet, egyenesen Rómából érke­zett. A pápák városában folytatta a tanulmányait: a bioetikával az em­beri élet tiszteletét szívta magába, a családteológia révén a családokhoz való szeretetteljes, megértő közele­dést sajátította el. A család az első A faluban kétszáz református mel­lett ezernyolcvan katolikus vallását tartanak számon. Nyéky Kálmán örült, hogy megismerkedhetett Ficsor Gábor lelkésszel és családjá­val. Saját nyája nagy örömmel fo­gadta az atyát; más somogyi fal­vak számára is példamutatóan, he­tekig készültek a találkozásra. Bár a plébánia épülete idővel biztosan nagyobb felújításra szorul, most ki­festették, s rendbe tették az udvarát is. A bemutatkozó szentmisét a Duda-hegyen, szabadban, a vadfő­ző verseny előtt tartották. Nyéky Kálmánnak tetszik a közösségi élet. Szerinte a családok szerepe létfon­tosságú lesz Európában: ezekben találjuk meg a jövő zálogát. így gondolja ezt Pap Sándor is, aki ötvenhektárnyi legelőn és het­ven hektár szántón gazdálkodik. Négy gyermeke van, a legidősebb tizenöt éves. - Ezen a nyáron nőt­tek bele abba az életkorba, hogy se­gíteni tudjanak - mondta. - Ők biz­tosan megtanulják azt, hogy mi a munka, és tudják, hogy a magunk sikeréért dolgozunk sokat. Pap Sándor gimnáziumot vég­zett, s azután sem a muszáj vitte rá a -vállalkozásra. - Számomra az eredményes gazdálkodás azt jelen­ti, hogy megőrizhetem a szabadsá­gomat - árulta el. - Küzdelmes élet ez. A falu különleges élettér; nem helyettesíthető semmivel azok szá­mára, akik ide születnek. Szerin­tem ez a normális világ. Negyven­éves fejjel, ezzel az élettapasztalat­tal én meg sem próbálnék másutt megtelepedni. Élet 120 hektáron A 120 hektár sok munkát ad. Pap Sándor szerint nem ez az optimális méret a gazdálkodáshoz. - Nem igaz azonban az sem, amiről ma­napság Magyarországon a politiku­sok beszélnek, hogy az élet három­száz hektár fölött kezdődik - tette hozzá. - Már ötven hektárból is meg lehet élni. Az Európai Unió­ban pedig az átlagos birtokméret ti­zenkilenc hektárnyi, és ennek ked­vez a támogatási rendszer is. Én 1987 óta egyhuzamban nevelek szarvasmarhát. Ebben a liberalizált mezőgazdaságban csak külterje­sen, legeltetve tudtam az állo­mányt fenntartani. A növendékek­kel együtt most hatvan jószágunk van, s ez jelentősen próbára teszi a fizikai és pszichés állóképességet. Pap Sándor beszélt arról is, hogy a jövedelmezőség egyelőre nem te­szi lehetővé a nagy beruházásokat. Balatonendréden mások is próbál­nak megélni a földből, és lennének sokkal többen is, ha az ágazatot jobban megbecsülné az állam.- Ha legalább tisztes szegénységet lehetne megélni, nem mindig az eladósodás és tönkremenetel mezs­gyéjén kellene járni, de jó lenne az! - sóhajtott föl. - Ha az ember nem akar megszakadni néhány év alatt, akkor gépek kellenek, azok viszont rendkívül sok pénzbe kerülnek. Én Nyéky Kálmán: Élhetőbb, mint Róma Pap Sándor: Szeretem a földet Késmárki Tibor: Dolgozunk a fejlődésért gyengén vagyok elengedve, ez is a nagy bajom: mind a két traktorom 27 éves. Újabb a rendfelszedő, a ka­sza, a vetőgép és tárcsázó, amiket még az Antall-kormány idején tud­tam megvenni kedvező hitellel. Igaz, adósságom nincs, s ez nagy dolog. A vállalkozó technikai felszere­léssel való ellátottsága egyébként jobb lenne, ha nem okoznának gondot az állatok is: a mobiltelefon­ját ugyanis valószínűleg az egyik tehén ette meg. Amikor bebálázták a szalmát, hallották, hogy abban valahol még csöngött... Gyarapodik a falu A Balaton-Coop üzletláncnak is meglett a maga baja. Mióta felújí­tották és kifestették a központban levő vegyesboltot, azóta már két­szer is feltörték. Némi vigasz talán, hogy sikerült elfogni a tettest. A faluközpontban történt az is, hogy az egyik szülő, Oroszi Sándor több mint ötven négyzetméterre va­ló viacolort, murvát és gyöngyho­mokot vitt ingyen az óvodához, hogy abból kis parkolót építhesse­nek. Van egy cserkésztábor, aminek a sorsa egyelőre bizonytalan; nem­rég elhunyt svájci építőjének erede­tileg az volt a szándéka, hogy a léte­sítményt a falura hagyja örökül. S lett állandó múzeuma az egykor vi­lághírű csipkének is. Vagyis folya­matosan szépül, gyarapodik a falu. A fejlődés motorja itt az önkor­mányzat. Fejlesztés önerőből- Működőképes Balatonendréd, nem tartozunk senkinek - mondta Késmárki Tibor polgármester. - A képviselő-testület minden évben mérlegeli, hogy milyen fejlesztés érdekében próbálja előteremteni a pályázati önrészt. Csak saját erő­ből ugyanis képtelenség előrelép­ni. Tavaly tízmillió, az idén pedig tizenhárommillió forintra tettünk szert a gázrészvényeink visszavál­tásából. És még mindig maradt. A legnagyobb sajnálatomra azonban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépí­tésének az igényével benyújtott pályázatunkat elutasították. A vég­telenségig nem várhatunk ennek a beruházásnak az elvégzésére, mert az összes út és járda tönkre­megy. Addig viszont nincs értelme aszfaltozni, amíg nem készültünk el a szennyvízelvezetéssel, hiszen a csővezetékek lefektetéséhez az egész faluban föl kell ásni az utak és járdák mentét. Balatonendréd beadott egy pá­lyázatot falufelújításra is. Nagyot változtatna a település arculatán, ha megkapnák a kért csaknem 59 millió forintot. Sokak óhaja, hogy legyen minél komfortosabb End­réd, hiszen a lakosok jól érzik ma­gukat ebben a környezetben, tá­vol és mégis közel a Balatonhoz. Itt akarják leélni életüket. A rög­höz kötődést szeretné megköny- nyíteni az önkormányzat azzal, hogy telkeket alakít ki és ezeket olcsón fölkínálja a fiataloknak. Reményt hozó M7-es Az általános iskolában régóta vál­tozatlan a tanulók száma, az óvo­dába azonban évről évre keveseb­ben - jelenleg csak ötvenen - jár­nak. Ha több generáció él együtt a családi házban, akkor biztosan kevesebb gyermek születik. Ezen szeretnének változtatni. A közeljövőben több turistát hoz majd Balatonendrédre is az M7-es, mivel a faluba Zamárdiból vezető úton épül egy lejáró. Várhatóan munkahelyet terem­tő vállalkozások is letelepednek majd ezen a stratégiai helyen. S mindez úgy javíthat a falusi la­kosok életén, hogy a környezetük sem veszíti el a báját. _________■ Úto n Európába Tudás helyben A balatonendrédi általános iskola és az önkormány­zat vezetői olyan körülményeket teremtettek, hogy a helybeli gyerekek szülei nem választanak más ok­tatási intézményt; tudják, hogy itt felvértezik őket a szükséges tudással. Fontos körülmény a családok számára, hogy a gyerekeknek nem kell más telepü­lésekre menni a friss, naprakész tudás megszerzé­séért. A 4. osztálytól van lehetőség német és angol nyelv tanulására; egymást váltva veszik föl e két nyelvet az évfolyamok. Aki kívánja, tudását szak­körön is elmélyítheti. Van egy terem - az úgyneve­zett ceruzabolt, ahol jó áron helyben hozzájutnak a tanulmányi kellékekhez -, ezt berendezték számító­gépekkel. Az egyik fiatal pedagógus, Walterné Mé­száros Ágnes tanfolyamot is végzett, hogy minél több tudást adhasson át. A jövőt szolgáló tantár­gyak mellett nem feledkeznek meg a hagyományok ápolásáról sem: megtanulnak az endrédi gyerekek néptáncolni és gyöngyöt fűzni is. A képesség- és személyiségfejlesztés áll az okta­tás-nevelés középpontjában. Ez eddig is bevált; a ta­valy végzett tizennyolc diák közül tizenöt tanult to­vább gimnáziumban vagy szakközépiskolában, s hárman jelentkeztek a 9. osztályba. ________■ jö vőt építik az iskolában, amit korszerű eszközökkel szereltek föl; e már évek óta száztíz-száztizenöt diák jár, s a tanáraik is fiatalok Balatonendréd Kincse Munkát ad a csipke Amerikában, Boston mellett él Kdjei Sára, de az év egy részét Balatonendréden tölti. Abban a fölújított parasztházban, amit csipkemúzeumnak rendeztek be családjának a hagyatékából. Kdjei Endre Losoncon volt segédlelkész, és bejárta már Itáliát, Svájcot meg Skóciát is, amikor az itteni gyülekezet meghívta End­rédre. Szegény volt a falu, az asszonyoknak nem volt munkájuk, s ő ezt pótolandó honosította meg a csip­keverést. Arra gondolt, hogy ebben örömüket lelik és pénzt is kereshetnek vele. Azóta az endrédi csipke hí­ressé vált. Csodájára jártak egyebek között a helsinki meg a berlini világkiállításon is. Az egykori lelkész egyetlen élő gyermeke nagyon jó idegenvezető: szeretettel beszélt a csipkeverésről, amit ő hétéves kora óta művel, és minden kiállított da­rabhoz fűzött egy történetet. Van olyan, amin nyolc asszony dolgozott öt hónapig. A cérnát kilóra vették Skóciában, és onnan hozták Endrédre. A kész mun­kákat pedig javarészt a fővárosban adták el, de a fenn­maradt levelezés szerint megrendelő akadt még Dél- Amerikából, Angliából és Svédországból is. A csipkemúzeum látogatóit a bejegyzések szerint lenyűgözték a látottak. A hagyományt tovább éltetik: most az iskolában tanórán tanítják a csipkeverést. ■ A csipkeverés nagy tapasztalatot és sok türelmet igénylő munka; Kéjei Sára egy nagy könyvben ezerféle mintát gyűjtött össze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents