Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 28., KEDD ALMANACH 7 A település óvodájába három községből jár­nak a főként hátrányos helyzetű gyerekek Az új vendéglátóipari egységet örömmel fo­gadták a településre látogató turisták A mindennapok szürkeségét színesítette az Őszi Napfény tábor Fonyódligeten A falu. határában lévő halastó­rendszeren is érződik az ősz, az elmúlás közeledte. Bágyadtan csillog a víztükrön a napfény, a néhány éve nagy reményekre, horgászásra, vízi sportolásra, jogosító területen egyre jobban látszik, hogy az enyészet az úr. Nő a nádas, tért hódít magának az alga. Egy szürke gém kiszá­radt fára telepedett, majd lassú, lomha számycsapásokkal elin­dul A falu élete is lassú. A pénz­hiány mint a vizet a nád egyre jobban benövi a terveket. Lassan benövi a nádas a terveiket Szarka Ágnes Tóth József polgármester nem szálldos, két lábbal áll a földön. Papírokkal, levelekkel, terveze­tekkel telezsúfolt íróasztala mö­gött a jövőn töpreng. Falak a legelőn- Elnézést a rendetlenségért - kezdte, - de nekem mindhárom íróasztalom és a kocsim első ülé­se is így néz ki. Rengeteg a papír­munka, ám én ebben a látszóla­gos káoszban is kiigazodom. Egy éve az eredeti állapotokat akarta visszaállítani a környező legelőkön. Ökogazdálkodásban, őshonos állatok tartásában, visz- szatelepítésében bízott. Ma egy kissé megkeseredetten beszél az álmokról.- Sokkal egyszerűbbnek kép­zeltem a dolgokat, mint amilyen a valóságban. Mindenütt falakba ütközünk. Az életünk is egyre nehezebb. A településen élőké is, és az önkormányzaté is. Gálosfán az emberek alacsonyan képzettek, a regisztrált munka- nélküliek száma eléri a lakosság tíz százalékát, közülük csak húsz ember végezte el a nyolc ál­talánost. A feldolgozóipar a peri­fériákra került, pedig ezek az emberek itt tudnának elhelyez­kedni. Keressük azokat a pályá­zati lehetőségeket, melyek segít­ségével ha nem is tudunk mun­kahelyet biztosítani, legalább si­kerül őket átképezni. Nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzat is segélyre szorulna. Millióktól estek el azért, mert a kaposvári kistér­séghez tartoznak, így papíron Gálosfa nem kedveződen adott­ságú település. A valóság azon­ban egészen más.- Gálosfa és Hajmás is Bala- tonboglárral van egy kategóriá­ban mint kiemelt üdülőövezet. A pályázati kiírásoknál ez a térség csak negyvenszázalékos önerő­vel indulhat. Egy kisebb beruhá­zásnak talán a négy, öt százalé­kát vagyunk képesek biztosíta­ni. A térség elmaradott, nem tudjuk, hova kapjunk. Már a ter­vek elkészítésére sincs pén­zünk. Ugyanez a helyzet a csa­tornával is. Égető szükség lenne rá, a tervekre már sok millió fo­rintot költöttünk a szomszédos településekkel közösen, potyára. Nem érzik kidobott pénznek az óvodára fordítottakat. Több mint húsz kisgyerek jár naponta Gálosfáról és a környező telepü­lésekről ide. Az óvónők is busz- szal közlekednek, reggelente összeszedik a gyerekeket, dél­után pedig hazakísérik őket. Pacskó Anikó három éve vezeti az intézményt. Tanácsok a buszváróban- A gyerekek többsége hátrá­nyos helyzetű. A szülők között sok a munkanélküli. Az egyik fő feladatunk, hogy felzárkóztas­suk a kicsiket. Szerencsére az épület adottságai lehetővé te­szik, hogy két kisebb csoportban foglalkozzunk velük - mondta. - így sokkal több idő jut egy egy gyerekre. A beszoktatás mindig törést jelent a kicsiknek. Bármilyen környezetből jönnek, nehéz el­válni az édesanyától, a családtól. A gyerekek fejlesztése azonban csak akkor lehet sikeres, ha az óvónők és a szülők ugyanazt akarják. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres kapcsolat.- A gálosfai szülők bejárnak az oviba, a többiek többnyire csak szülői értekezletre jönnek. Mivel mi szedjük össze útköz­ben a gyerekeket, csak a busz­megállóban tudunk néhány szót váltani, esetleg levelezünk. A legutóbbi szülői értekezleten az orvosunk és a védőnő is részt vett. Egy kicsit kötetlenebbül tudtak beszélgetni a gyerekek­ről. Sípos Lívia mindössze néhány hete kezdte óvónői pályáját a te­lepülésen, máris önállóan foglal­kozik a kisebbekkel. Fiatal óvónő, öreg ovis- Helybeli vagyok, itt töltöttem a gyakorlati időmet is. Megürese­dett egy állás és elfogadták a pá­lyázatomat. így kerültem ide - mondta. - Nagyobb a felelősség, hiszen senki sem „néz rám”, nem felügyeli közvetlenül a munkámat. Ismernek, elfogad­tak, és úgy érzem, megszerettek a gyerekek és a szülők is. Hamar megszerette az új óvónénit a hajmási Fülöp Ricsi is, aki már a nagyok között ké­szül az iskolára. Bár nagyon ne­héz volt a kisfiút szóra bírni, azért elárulta, hogy legjobban az építőkockákat szereti, és a dél­utáni alvás sem esik nehezére. Az uzsonnára kapott zsíros ke­nyeret és paradicsomot is jóízű­en megette. A településen vezet keresztül a kék túra útvonala. Eddig a tu­ristáknak nélkülözniük kellett egy színvonalas vendéglátóhe­lyet. Másfél hónappal ezelőtt azonban megoldódott a problé­ma, hiszen ekkor nyitott ki az át­épített kocsma. Beréti Szabolcs tulajdonos éppen csak megtöröl­te homlokát a vám- és pénz­ügyőrség vizsgálata után, ami­kor betértünk hozzá. Bélyegző a kocsmából- E rövid idő eltelte után úgy ér­zem, életképes lesz a vállalko­zás. Az ivási szokásokról nem tudok beszámolni, hiszen regge­lente nem tartunk nyitva - mond­ta mivel több egységet is üze­meltetünk a megyében, ide al­kalmazottat kell felvennünk. Ottjártunkkor egyetlen lélek sem tért be egy kis itókára. A tu­lajdonos szerint este nagyobb a forgalom, mivel a fiataloknak nincs más szórakozási lehetősé­gük, a nyerőgépek itt is nagy vonzerőt jelentenek.- Közel egymillió forintot köl­töttünk az üzletre, melyet úgy ajánlottak. Vonzerőt jelentett az is, hogy a kéktúra-útvonal a fa­lun vezet keresztül. Gyakran jönnek a turisták, kérik, hogy igazoljuk az ittlétüket. Egyéb bé­lyegző híján ilyenkor a boltét használjuk. Bodrog Mihályt és feleségét nagy munkában találtuk. Éppen a télire való savanyúság eltevésé­vel foglalatoskodtak. Nyolcvan li­ter paprika került üvegbe ezen a délelőttön. A nyugdíjas házaspár néhány napja jött haza Fonyód- ligetről, az őszinapfény-táborból. Olyan jól érezték magukat, hogy azt mondják, jövőre is vissza­mennének. Az esztergályos ruhája- Gyakran járunk kirándulni a nyugdíjasklubbal, voltunk Zala- karoson és a gunarasi fürdőn is. Most pedig másodszor jutottunk el az őszinapfény-táborba - mond­ta Bodrog Mihályné, miután sike­rült a Csöpi kutyát elhallgattatni.- Nagyon jól éreztük magunkat, az idő is jó volt, a bátrabbak még fürödtek is. Csak a szalonnasütés maradt el a szél miatt. A nyugdíjasklubban felme­rült a színjátszó csoportnak a gondolata is, már csak jelentke­zők kellenek. A klubtagok a gyöngyfűzés, gyertyaöntés, a szövés fortélyaival már megis­merkedtek, most jöhet a szerep­tanulás ideje. Bodrog Mihály hajdanában la­katos volt. Ám a mai napig nem szakadt el a szakmájától. Nincs olyan fémmunka, amit ne csinál­na meg. Kap is időnként a fe­leségétől, hogy miként néz ki a ruhája.- Ha cukrász lettem volna vagy molnár, akkor mindig fehér lenne a ruhám. A vas azonban olajos, rozsdás. Most a fa- esztergályozással próbálkozom, ezt a padot már én készítettem - mutatta büszkén legutolsó művét. Felújították az óvodát : Több mint egymillió forintot köl- : töttek az óvoda utcafronti ré­■ szének felújítására. A műemlék : jellegű épület nyílászáróit az : eredetivel megegyezőre cse­■ rélték. A beruházást pályázati ■ támogatás igénybevételével va- : lósították meg. Elkészült az új járda : A megyei területfejlesztési pá- : lyázatban előírt határidő csak :, jövő év júliusában jár le, de i már az idén elkészült a Dózsa : György utcában az új gyalogjá- : ró. A település képviselői a fo- : lyamatosan emelkedő árak mi- • att döntöttek úgy, hogy még : ebben az évben elkészítik. A : költségek így is meghaladták a : 3,2 millió forintot. RECEPT Tejfölös lecsó ■ A település csapata harmadik : helyezést ért el Bőszénfán a le- : csófesztiválon a tejfölös lecsó­• val. Ehhez nem kell más, mint ■ hagyma, paprika, paradicsom, : szalonna, tejföl és burgonya. A : szalonnát megpirítjuk, a szoká­• sós módon elkészítjük a lecsót, • végül egy pohár tejfölt adunk : hozzá. Az ízek igazán parázson : sült burgonyával érvényesülnek. : A lecsó után jóleshet a túrós le- j pény, melyhez 25 deka vaj, 35 : deka liszt, 8 evőkanál cukor, 1 : kiló túró, 6 tojás, mazsola és só : kell. A vajat, lisztet, 2 kanál cuk- | rőt, 3 tojássárgáját és egy pici : sót gyorsan összegyúrunk. Míg : a tészta pihen, szitán áttörjük a : túrót, teszünk bele 2 tojássárgá­• ját, 1 egész tojást, 6 evőkanál : cukrot és mazsolát. Kisodorjuk a : tésztát (egy kicsit félreteszünk1 : rácsnak), tepsibe simítjuk, meg- j töltjük a túróval, a rácsokat raso­• dórjuk, s megsütjük. t AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ÚTON EURÓPÁBA Birkák az uniónak Csankó Elemérék letették a voksot a mezőgazda­ság mellett. Régebben a szarvasmarhatartásban, tejtermelésben látták a megélhetést, majd a tej­csarnok bezárása és az árak csökkenése után át­tértek a birkára. Ma úgy érzik, magukra marad­tak, a gazdaság inkább csak veszteséget termel.- A mezőgazdaság egyre hanyatlik. Semmi nem éri meg. A faluban lakók ugyan elviszik a te­jet, van egy vágóhíd, ami még átveszi húst, de hol van ez a régi időktől - mondta Csankó Elemérné -, amikor nem két tehén, hanem annál több bő­gött az istállóban, és nem volt gond a tej leadása. Csak bízni tudunk abban, hogy a birkára na­gyobb lesz a kereslet. Csankóék a saját földjeik egy részét eladták, mindössze annyit tartottak meg, melyen a takar­mány megterem.- A tavalyi év - az állatok betegsége és egyéb gondok miatt - nagyon rosszul sikerült. Nyolc- százezer forintos ráfizetéssel zártunk. Lassan úgy néz ki, hogy nem az állatokból élünk, hanem mi tartjuk el őket... Csankóné: A szarvasmarhatartás és tejtermelés után ma már nagyobb fantáziát látunk a birkanevelésben BUZSÁK KINCSE A kék túra útja Azt mondják Gálosfán, hogy náluk nincsenek kincsek. Sem szobrok, sem olyan műemlékek, melyek hasznot hoznának. Ott van ugyan a falu nevét ismertté tevő kastélyszálló és teniszpálya, de évek óta egyetlen vendég nem lépte, léphette át a küszöböt. A tulajdonviszonyok rendezetle­nek, többféle bírósági eljárás indult a tulajdono­sokkal szemben. Ami biztos, hogy az épület álla­ga romlik. Pedig egy ilyen szálláshelyre szükség lenne, hiszen a falun keresztül vezet a kéktúra­útvonal. A Zselic szívében gyakran megfordul­nak a bakancsos és puskás emberek. Ilyenkor ősszel szinte leírhatatlan a színkavalkád, ami az utazót fogadja. A vörösbe, sárgába öltöző hajnali erdőben a kelő nap sugarait mint millió kristályt veri vissza az ökörnyálon csillogó harmat. Az er­dők királya, a gímszarvas ilyenkor kiáltja világgá vitézségét. Gyűjti a háremét, és megküzd vala­melyik betolakodó bikával. A vadászok nagy ün­nepe a szarvasbőgés. A településen élőknek azonban inkább csak napi gondokat okoznak, Tóth József: Hiába élünk a Zselic szívében, ha a te­mert a kertek az erdőkig futnak. hetőségeket nem tudjuk kihasználni

Next

/
Thumbnails
Contents