Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-27 / 226. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ Milánkovics Józsefnek hallal tele a szák- Újfalvi Jánosné polgármester már a ja, jól ismeri a bányatavat kemping kialakítását tervezgeti A hagyomány szerint IV. Béla nevéhez fűződik a település alapítása. Dombján valaha vár állt, amelyről Evlia Cselebi török utazó is megemlékezett. Ez lehetett a helyszíne annak a gyűlésnek, amelyet 1531-ben tartottak az ország rendjei. A vérzivataros időknek régen vé­ge, Béla várának mai lakóit az foglalkoztatja, hogy jó legyen a kerékhegyi szüret, kapjon a fe­kete sügér és ne nőjön a mun­kanélküliség, amely itt vi­Vidák Gábor, a község legfiatalabb kocs- o7rm\i1nv pcpÚpIv márosa gazdasági főiskolára készül SZUUyUlg LbCKCíy. Feketesiigér-paradicsom Béla váránál Útbaigazító táblácskák látha­tók szerte a faluban. Két hete tették ki az utcanévtáblákat, amelyekre a falu címere is fel- : került az utca neve mellé. A | táblák elkészítése és kihelye­: zése 350 ezer forintba került. ! Bővülő rendelő i Felújítják és bővítik az orvosi rendelőt. A munkának még : az ősszel nekiállnak. Terület­: fejlesztési pályázaton nyert a j falu e célra 1,5 millió forintot, : és ennyit tesz hozzá az ön­: kormányzat. Szociális helyisé­: gekkel és a négyszemközti • rendeléshez szükséges szo­: bával bővül a rendelő. : Nagyobb lesz a váróterem, : és a mozgáskorlátozottak i számára szükséges feljárót is megépítik. : Gyalogút a temetőhöz Területfejlesztési pályázaton 350 ezer forintot nyert az ön­kormányzat járdaépítéshez. A | temetőbe vezető úton épül : járda 600 ezer forintból. A templom bejárata is megszé­pül, a feljáró is új burkolatot ; kap. Ezek a hívek adományai­ból készülnek. RECEPT Krumplis pogácsa Hozzávalók: egy kilogramm liszt, 2 margarin, 1 kocka élesztő, 1 tejföl, 2 tojás, 1 csomag sütőpor, egy csapott kanál só, 3 burgonya. Az élesztőt kevés cukros tejjel fel­futtatjuk, a lisztet a többi hoz­závalóval és a főtt tört krumpli­val összegyúrjuk, majd pihenni hagyjuk fél órán át. Utána ujj­nyi vastagra nyújtjuk. Bevag­dossuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, ezt követően to­jással megkenjük és kisütjük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nagy László A közeli bányatótól Milán­kovics József kerekezik hazafe­lé. Kora reggel biciklizett ki, mint mondja, észre sem vette, hogy már délután van. Nem ment hiába, a szákot rendesen lehúzza a tartalma. A legna­gyobb fogása egy 3 kilós ponty volt, de a kisebbeknek is örül, mert minél többféle akad ho­rogra, annál jobb lesz a halász­lé. Öt bányató közül választhat itt a horgász, mindegyikben bőven talál halat. - A legsze­rencsésebb napomon húsz fo­lyami harcsát akasztottam meg. Régebben a Drávára is ér­demes volt kimenni, ma már csak a tavak érik meg a csalit - mondta. Kiderül az is, hogy a hétvégi szüretre szánja a hal­levest.- Jó lesz az idei szüret is Kerékhegyen. Horgászturizmus A bélavári halastavakban feke­te sügér van, ami országszerte ritkaságszámba megy. A kör­nyező városokból, szomszéd falvakból is nagy számban jön­nek ide horgászni, strandolni, még Pestről és Esztergomból is érkeznek horgászok. - Az ér­deklődést látva döntött úgy a képviselő-testület, hogy ven­dégházat alakít ki az idelátoga­tóknak - mondja Újfalvi Já­nosné polgármester. - A falu központjában lévő épületben és tetőterében alakítottuk ki a szállót. Ezt az épületet alkal­manként korábban is odaad­tuk horgászoknak, vadászok­nak. Az újjáépítéssel és bőví­téssel azonban már iskolás­csoportok fogadására is lehető­ségünk nyílik. A 22 személyes szálló kialakítása négymillió forintjába került a falunak, amelyhez háromszázezret a Széchenyi terv pályázatán nyertünk. A beruházás még nem fejeződött be teljesen, a vendégház körül ugyanis kem­pinget is szeretnénk nyitni, ez félmillió forinttal került a Drá- va-projektbe. Ha teljesen kész lesz, évente akár többmilliós bevételt is hozhat. A legköze­lebbi látogatók íjászok lesz­nek, október 10-én ugyanis va- dászíjászversenyt rendeznek a falu határában. A nemzeti park védett dombjain és rétjein ösz- szesen húsz célba kell majd beletalálniuk a nevezőknek. Ifjú kocsmáros Nemrég bezárt a kocsma. Ez már-már palotaforradalomhoz vezetett. Az iszákosok a törzshe­lyük hiánya miatt morgolódtak, a többiek pedig azért, mert a korhelyek az utcán hajtották fel a napi adagjukat. Kellő mennyi­ség után már nem mindegyik jutott el a legközelebbi bokor ta­karásába, ha vizelnie kellett. A hangoskodásukat is nehezen tűrték az emberek. Az italt a vegyesboltban vet­ték, azonban a boltos öröme sem lehetett felhőtlen. Az üzlet előtt is ittak, azért pedig a bolt gazdáját felelősségre vonhatta volna a hatóság. Sürgősen megoldásra várt tehát ez a helyzet. Egy helyi fiatalember szerencsére vállalta, hogy ki- bérli a barcsi áfésztól a presz- szót. Vidák Gábor a 20 évével a legfiatalabb kocsmáros. - Ami­lyen gyorsan csak lehetett, nyi­tottunk. Nem volt könnyű, sok költséggel és munkával járt, hiszen új bútorokat kellett ven­ni, rengeteg volt az átalakítani- való - mondta. Barcson tanul külkereske­delmet, majd a gazdasági főis­kolára készül. Elmondta: ő el­sősorban a papírmunkáért fe­lelős, a tapasztalatot édesanyja hozta az üzletbe, aki korábban is itt dolgozott. Most a fia alkal­mazásában folytatja. A megszépült kultúrházban éppen kirakodóvásárt tartot­tak. Cipők, háztartási eszkö­zök és szentképek sorakoztak egymás mellett a nagyterem­ben. Az asszonyok már alig várták a nyitást. - Minek ül­nék buszra, ha itt is megvehe- tem, amire szükségem van - mondta az egyik beszédesebb. - Papucsot keresek. Időt és pénzt takarítok meg, ha itt ta­lálok kedvemrevalót. Ifiket a klubba Igazán szép környezetben válo­gathatnak. Az épület helyreállí­tását évek óta sürgették az itt élők, és a képviselő-testület azt ígérte: mihelyt véget ér a szennyvízprogram, nekilátnak a kultúrház újjáépítésének. így történt: a költsége meghaladta a tízmillió forintot, melyhez 3,5 milliót pályázaton nyertek. A meglévő kétszáz négyzetméter alapterületű épületet kívül-be- lül felújították, és nyolcvan négyzetméteres szárnyat épí­tettek hozzá. A házat újrabur­kolták, -szigetelték és a tető hi­báit is kijavították. Az átadáson azt ígérték: az új kultúrházba minden korosz­tály befér majd: helyet kap ben­ne a nyugdíjasklub, a fiatalok­nak pedig klubot-edzőtermet alakítanak ki. Ez mára még csak részben teljesült, a fiata­lok egyelőre kevéssé érzik ma­gukénak a házat, a fitneszter- mük eszközei is az önkormány­zatnál pihennek ma még. Elmaradt meghívás Az induláskor még csupán 11 tagot számlált, ma már három­szor annyian járnak össze a Pünkösdi Rózsa nyugdíjas­klubban. Varga Károly, a szervezet ve­zetője arról beszél: Pannonhal­mán, Veszprémben, Herenden, Lendván jártak már, néhány napja a csurgói önkormányzati pincénél nótáztak, előtte pedig Lentiben strandoltak. Hatodik évébe lépett a szervezet, amelynek keretében népdal­kor is működik. A kórust sok­felé hívják: többször felléptek Csurgón, énekeltek Csokonya- visontán, Babócsán.... - Csak éppen itthon nem kellettünk - mondja a klubvezető. - Mind­annyian örültünk a nemrég új­jáépített utcáknak, de nagyot csalódtunk, amiért az avatási ünnepségre éppen bennünket nem hívtak. Pedig a nyugdíja­sok sokat tettek ezért a faluért, és talán a kórus előadása miatt sem kell szégyenkeznünk. Ránk mindig számíthatott az önkormányzat, ezért nem ér­tem, hogy hirtelen miért mel­lőztek bennünket. Azt sem, hogy miért ne juthatna az idő­sekre is a falu pénzéből. Friss élményem: más faluból hatan is mehettek az Őszi Napfény táborba, tőlünk senki. Rózsa és Margaréta A Margaréta asszonykórus tíz tagja évekkel ezelőtt nemcsak éneklésre, hanem a bélavári hagyományok felelevenítésére is vállalkozott. A bélavári vise­letét idézi ma is a ruhatáruk a kasmírszoknyával, selyemkö- ténykével, és helyi gyűjtésből állították össze az első népdal­csokrukat is. A bélavári, vízvá­ri idősektől megtanulták a vi­dék régi dalait. Az utóbbi év­ben csöndes volt a házuk tája. Most újra színpadra készülőd­nek a nyugdíjaskórussal közö­sen. - A két csoport összeolva­dása is felmerült, de kár lenne ennyire előreszaladni. Egyelő­re a közös műsoron van a hangsúly - mondják. Az első megbeszélést is megtartották. Ha minden igaz, a szüreti mu­latságra összejön a látványos fellépés. Több fiatal is érdeklődik, így talán később már három kor­osztály hangja csendül majd fel a színpadokon. Az éneke­sek felkészüléséhez a szom­széd falu népdalkörének veze­tője - Balogh Ferencné - ígért segítséget. UTÓN EURÓPÁBA Boltban a konyhakert Jól megfér egymással Bélavár két vegyesboltja: az egyik a barcsi áfészé, a másik magánvállalko­zóé. Egymástól távol vannak, békésen megosz­tozhatnak a falu két felén. Az előfordul, ha vala­ki az egyikben nem kapja meg amit keres, meg­próbálkozik a másikban. - A forgalmunkra nem lehet panasz - mondja Gazdik Anikó, az áfész- bolt vezetője. - Itt is az olcsóbb árut keresik, az emberek többségét nem veti fel a pénz. A városi számára mindig meglepő egy vidéki boltban zöldségespulttal találkozni. - Viszik a krumplit, hagymát, nem marad a nyakunkon sem a zöldség, sem a gyümölcs - mondja a fia­talasszony. - Korábban azok vették, akiknek ke­vés termett a kertjükben. Ma egyre többen jön­nek rá: nem is éri meg dolgozni vele. Olcsóbb megvenni, mint egész évben túrni a földet, lo­csolni rá a drága vizet, megvenni a szükséges eszközöket, vegyszert. így meglepetés sem éri az embert: nem fordul elő, hogy egész éven át gondozta a konyhakertjét, aztán végül mégsem sikerül úgy, ahogy szerette volna. Egyre többen vásárolnak zöldséget a községi boltokban, mert a konyhákért nem éri meg a fáradságot BELAVAR KINCSE Óvoda a természetben Nőtt a gyereklétszám - idén már 17-en vannak - és további emelkedés várható Bélavár kicsiny óvodájában. Húsz gyermekre alakították ki az intézményt. Alig több mint tízéves múltja van csupán, mégis szorosan hozzátartozik már a fa­luhoz. Mindenki mosolyog, amikor a kicsik vé­gigsétálnak az utcákon kézen fogva. Az embe­rek úgy tartják: az apróságok nélkül üres lenne a falu. Jól emlékeznek rá, milyen volt, amikor szomszéd faluba utaztak reggelente a gyerekek. Az sem utolsó szempont, hogy egyetlen intéz­ménye négy munkahelyet jelent a településnek. Az óvodából a vízvári és somogyudvarhelyi iskolába kerülnek a gyerekek. Az óvónők büsz­kék arra, hogy mindkét helyen elégedettek a bélavári kicsikkel. A pedagógiai pogramjukban főszerepet kapott a környezetvédelem. A címe - A környezet amiben érdemes élni - Bélavár kü­lönlegesen szép környékére utal. A falu körül a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területei fek­szenek, érthetően a táj szeretetére, a környezet- barát életre nevelik a gyerekeket. A természet szeretetére nevelik a kicsiket. Az óvodában családias környezetben nevelkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents