Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA Hárman az óvodáért is Már a kötéséi óvodát is közös fenntartásban működteti a há­rom szomszédos település, Köt­ésé, Nagycsepely, Teleki. Kö­zös a háziorvos, a védőnő, az iskola, a körjegyzőség. Nincs vi­ta, ki mennyivel járul hozzá a költségekhez; tudják, hogy szükséges az együttműködés. Gázpénztartalékban A gázprivatizációból kapott pénzt nem élte fel a falu, félretette a pá­lyázatok önrészére, mert jelentős beruházást csak így tervezhetnek. Az idei keretet elvitte a Bóka-völgy­re vezető út, jövőre a ravatalozót, az iskolát újítják föl. Zsidó emlékhelyet avattak A mintegy ötven sírt rejtő zsidó te­metőt az önkormányzat gondoz­za, a közelében pedig közterüle­ten emlékhelyet avattak a holokauszt 60. évfordulóján. Az 170Oas években települt Köt- csére az első zsidó család, nagy szerepük volt a kereskedelemben. RECEPT Szájmók Most vették elő a szájmókot az éléskamrából. Legalábbis szüret­kor illett elfogyasztani a disznóvá­gáskor készített gömböcöt. Tíz kiló sovány sertéshúshoz 25 dkg sót, ugyanennyi édes és 5-10 deka csípős fűszerpaprikát tesz­nek. Ledarálják, azután a sóval és a paprikával gondosan össze­gyúrják. Az alaposan megtisztított sertésgyomorba, hólyagba vagy katába, sőt gyakran kacsabegy­be töltik, ügyelve arra, hogy ben­ne a töltelék szorosan, légmente­sen legyen. Alaposan fölfüstölik, és szellős, hűvös helyen tárolják. A helybeliek szerint kötcsei vö­rössel fogyasztva igazán kitűnő. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KÖTCSEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Feledy Gyula: Hosszú távon is megnyug- Vargáné Naár Szilvia: Csak egy ajtó választ Mihály Gyula: Csak most fedeztem föl, hogy tató megoldás a közös iskolafenntartás el, könnyebb az átszokás az első osztályba Gárdonyi Géza édesanyja is itt nevelkedett Vaskos kötet Kötcse története. Meg­írni nem volt nehéz, hiszen gazdag anyag maradt az utókorra. A haj­dan virágzó falu életét a kis- és kö­zépnemes birtokosok, alispánok határozták meg, és a jobbára Né­metföldről áttelepült evangélikusok meg a zsidó kereskedőcsaládok. Száz éve még 1800-an éltek itt, az­tán a falut elkerülték a főközleke­dési utak, zsáktelepülés lett. Ma csak 550-en lakják. Mostanság leg­inkább a boráról ismert messze földön, s a föllendülést is ettől és a közeibe érő autópályától várják. Ujbor csalogat már a Bóka-völgybe Fónai Imre A Bóka-völgyben már újbort kós­toltatnak a betérővel. Elmúlt a huszadik nap az irsaiolivér szü­retelése óta, és a kötcsei gazdák szerint ennyi kell, hogy a szőlő­ből újbor legyen. Persze csak a „kívülre" is termelő, az erjedést gyorsítani tudó nagyobb gazdasá­gokban. Ilyen kettő van a bortu­risták által még kellően föl nem fedezett kötcsei lankákon: az 0j> perheim- és a Veszprémi-birtok. Épp a Bóka-völgy jobb meg­közelítését lehetővé tevő út elké­szülte a község idei legnagyobb beruházás: 28 millió forintba került, a szőlőbirtokos társaság jelentős áldozatvállalásával. Jó a társulás- Még három jelentős felújítást szeretnénk elvégezni 200ó-ig pályázati segítséggel, a szenny­vízcsatornázás meg alighanem már a következő ciklusra marad- avat be a jövőtervezésbe Feledy Gyula polgármester, nem árulva el, hogy erre a bizonyos következő ciklusra is vállalja-e a kettős szerepet. Most ugyanis Kötcse első embere és állatorvo­sa is egy személyben. - Épület­korszerűsítés és eszközbeszer­zés is ráférne a kisiskolánkra. A bezárása nem került szóba, és ha minden jól megy, a közeljö­vőben nem is kell ezen gondol­kodnunk. Egyrészt a gyerme­kek száma nem indokolja, más­részt jónak tartjuk, hogy mos­tantól a földvári kistérségi tár­sulás keretei között tartjuk fenn, hiszen a kistérség által a minap elnyert százmillió forint állami támogatásból erre is jut néhány millió. Nagyon rossz ál­lapotban van a kultúrházunk, s uniós pályázattól várjuk a segít­séget. Teljes födém- és tetőcse­rére volna szükség. Újjá kell építenünk mihamarabb a teme­tő ravatalozóját is, ez ugyan­csak nem felel meg a kor köve­telményeinek. Sürgetik a csatornát Kötcse is része a kiemelt balato­ni üdülőövezetnek, ezért aztán örök téma a csatornázás. Évek óta halogatják emiatt a járda- és útépítéseket is.- A lakosság is sürgetné már ezt a beruházást, hiszen a szip­pantás díja hússzorosa az ivó­víz köbméterének - mondta a polgármester. - Ráadásul 2006- tól nem lehet építési engedélyt kiadni, ha nincs csatorna. Az üres telek ugyan elfogyott a fa­luban, de a készülő rendezési tervben négy területet is a bel­területbe vonnánk, s ott mint­egy húsz új telket lehetne ki­mérni. Sokat várunk a közelben épülő autópályától. Ma még nem is igazán tudjuk - tette hozzá -, hogy ha a sztráda elké­szül, milyen új lehetőségeket hozhat. S nemcsak Kötésének, ha­nem ennek az egész völgynek: Szárszótól Nagycsepelyig. Hi­szen teljesen mindegy, hogy ho­vá telepednek majd munkahe­lyet kínáló vállalkozások - mondják -, csak legyen belőlük minél több. Abban az esetben ugyanis sokkal jobban helyhez lehetne kötni a fiatalokat. Büszkék az ifikre Büszke a település az ifjú fut­ballistáira. Az ificsapat ugyanis legutóbb a megyei harmadosz­tályban veretlenül nyerte a baj­nokságot. - A gólkülönbségünk sem akármilyen volt: 105-10 - taglalta a múlt szezont Bedrus Zol­tán, a csapat edzője. - Csaknem valamennyien helybeli fiatalok, akik kölyök koruk óta együtt rúgják a labdát, s nemcsak ed­zéseken, hanem maguktól is es­tig elfoglalják a futballpályát. Kiemelkedtek a Szabó testvé­rek: Szabó Gábor volt a gólki­rály, Szabó Tamás a kapus, aki­nek ugye alig lehetett gólt lőni. Egy 550 lelkes kis települé­sen az ilyesmi nagy boldogság. Az önkormányzat milliókkal ugyan nem tudja támogatni a sportegyesületet, de az évi 200 ezerhez hozzáteszik, amit ma­guk szereznek, s még pártoló tagsági bérletet is kibocsátot­tak. Az új idényt sem kezdték rosszul a kötcsei ifik; a múlt hét végén Balatonszabadit verték meg 5-0-ra, rögtön hozzátéve: Szabadiban majdnem ötször annyian laknak, mint Kötésén... Negyvenkét óvodás Szorgalmas fiatalok nemcsak a gyepen, hanem az iskolapadban is akadnak. A négyosztályos kisiskola és az óvoda négy éve van egy épületben. Akkor köl­töztek össze, mert a gyermekek csökkenő száma ezt már lehető­vé tette. Most 43 iskolásuk és 42 óvodásuk van.- A nagycsepelyi óvodások­kal és két, onnan átjött dolgozó­val bővült a létszám - tájékozta­tott Vargáné Naár Szilvia óvoda­vezető. - Jobb így, hogy egymás mellett vagyunk, hiszen köny- nyebb az átszokás a nagycso­portból az első osztályba; közös az udvar, csak egy ajtó választ el bennünket az iskolától. Hi­ányt semmiben sem szenve­dünk, de azért szeretnénk bőví­teni, fejleszteni az épület fölé magasodó domboldalon kialakí­tott játszókertet. Kell a kisiskola Az iskolának is megvan min­dene - állította Pohner Jánosáé igazgatóhelyettes. Persze rög­tön hozzátette: a segédeszköz­állomány és a teljes bútorzat megújulását várják az önkor­mányzat által beadott uniós pá­lyázattól. - Kevés gyerek jár ugyan az iskolába, de sok közöt­tük a hátrányos helyzetű és a speciális nevelést igénylő - folytatta. - Ezért aztán gyógy­pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens is foglalkozik a ta­nulókkal, s hetente egyszer jön logopédus és gyógytestnevelő is. A némettanítást elkezdtük elsőben, s néptáncot is okta­tunk, ezenkívül szervezzük, hogy Zamárdiba járhassanak úszni tanulni a nebulóink. Abban mindketten egyetér­tettek: van létjogosultsága a kis­iskolának, és remélik, sohasem kell bezárni. Hiszen kevesebb lenne a falu, ha hiányoznának belőle az életörömet sugárzó ovisok, kisiskolások. S a három közeli település kulturális, tár­sadalmi életében is jelentős a szerepük: állandó fellépők a rendezvényeken. Őrzik a múltat Kötcse említésekor sokaknak az itt született Roboz István író és Kisfaludy Atala költő jut eszébe. S hogy így legyen, azért sokat tett a község két „élő múltja”, Mihály Gyula és Cse- pinszky Mária. Mindketten a Pe­tőfi utcában laknak, mint ahogy a sorsuk is gyakran volt közös. Honismereti szakköröket vezet­tek, kiállításokat, előadásokat szerveztek, fölrázták a falut a nyolcvanas évek végén. Mihály Gyulának páratlan régészeti gyűjteménye van, gyerekkora óta kutatja a község múltját (nemrég kiderítette: Gárdonyi Géza édesanyja is Kötésén ne­velkedett), s gyűjti az emléke­ket. Csepinszky Mária fonásra, szövésre, hímzésre vagy éppen tojásfestésre tanítja a fiatalokat. Mihály Gyula pincéjénél gya­korta összeülnek a régi kötcsei- ek; történeteket mesélnek, éne­kelgetnek, a házigazda szaval. Talán így maradtak fönn a kötc­sei csúfolóversek is, amiket állí­tólag Fejes Gyula rímfaragó köl­tött még a két világháború kö­zött. Az akkori falubelieket, utcá­kat, helyneveket szinte mind hu- moros-gúnyoros rímekbe szedte. UTÓN EURÓPÁBA Hisznek a szőlőben Versenyképesek csak minőségi termeléssel lehe­tünk; meg kell tanulnunk eladni, és azt is, hogyan csalogassuk ide a fizetőképes vendéget - vallja Opperheim József borász. A vidék fölemelkedését így képzeli el, mert váltig hisz a szőlő- és borterme­lésben, és az ezen alapuló turizmus föllendülésében. Az 1997-es chardonnay volt az első palackozott boruk; Opperheim József örökölte a családi gazda­ságot, de főállásban csak 1996 óta foglalkozik vele. Pincéje és három hektár szőlője van. 2001-ben ala­kította két társával - egyikük Antall György, a rend­szerváltás utáni első miniszterelnök fia - a Bóka­völgyi Szőlőbirtok Kft-t Ma 24 hektárnyi új telepí­tésű szőlőjük van, s most tíz hektáron szüretelnek.- Mind több az új telepítés a Bóka-völgyben, ez ör­vendetes. Ám rajtunk kívül csak kevesen foglalkoz­nak a szőlővel nagyüzemi szinten - mondta Opper­heim József. Azt tervezi: kisüzemét néhány éven be­lül alkalmassá teszi a must tartósítására is. Igény van erre, s akkor egész évben lehetne kínálni a vendé­geknek ezt a százszázalékos gyümölcslevet. Messze földön ismertek az Oppertieim-borok, s jó lesz az idei is, mert kiváló a chardonnay mustfoka, savtartalma KÖTCSE KINCSE Kilenc kúria Kilenc kúria áll ma abból a tizenküencből, amit a XIX. században építettek, s első tulajdonosai vala­ha mind rokonságban voltak az Antall-ősökkel, néhai Antall József miniszterelnök családjával. Kis- és középnemesek voltak, s meghatározó sze­repet játszottak a falu gazdasági, kulturális életé­ben. A XX. század elején több kúriát lebontottak, néhány önkormányzati tulajdon lett, de a község igyekezett megszabadulni tőlük, mert sokba ke­rül a fenntartásuk. A kilencből egy épület sem el­hagyatott, valamennyinek van új tulajdonosa. Or­szágosan is különleges, hogy ennyi van Kötcsén. Több ismert személyiség is vásárolt itt kúriát. Csa­ládi pihenőhelye ez az Antalloknak, sokat időz itt Dés László zeneszerző; egy szobrászművész kettőt is vett, és az egyiket műteremmé alakítaná át S egykori kúria az iskola meg az óvoda épülete is. Négy műemléknek számít, a többi helyi védelem alatt áll. A Kazay-kúria parkja természetvédelmi terület A helybeliek szerint a legrégibb az Antall János-féle, a legszebb az Antall Farkas-féle kúria. Lassan minden fennmaradt kúriát felújítanak a tulajdo­nosok. A Kazay-féle épületnek védelem alatt áll a parkja

Next

/
Thumbnails
Contents