Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-21 / 221. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 21., KEDD Támogatják a tanulókat Iskolakezdési támogatásként egymillió forintot fizetett ki a köz­ségi önkormányzat. Az óvodások háromezer, az általános és kö­zépiskolások hatezer, a nyolc egyetemista 20 ezer forintot ka­pott. A faluban több mint száztíz a 18 évesnél fiatalabbak száma. Iskolából közösségi ház A volt iskola épületéből akar kö­zösségi házat kialakítani az önkor­mányzat. Az épület teljes felújítá­sára 44 millió forintért pályázott; önerőként pedig mintegy négy­millió forint áll rendelkezésére. A munka befejeztével ide költözné­nek a község civil szervezetei is. Klubkirándulás Pozsonyba Nyár derekára tervezték kirán­dulásukat a nyugdíjasklub tag­jai, de elmaradt. Úgy döntöttek, októberben mennek, s az uniós csatlakozás adta lehetőséggel élve személyi igazolvánnyal utaznak Bősre és Pozsonyba. RECEPT Káposztás bableves Ehhez egy füstölt csülök, 60-70 dkg bab, 60 dkg savanyú ká­poszta és 2 deci tejföl kell. A ba­bot 2-3 órára beáztatjuk; ha erre nincs időnk, akkor öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje, s forral­juk föl, majd öntsük le róla. Ezt is­mételjük meg két-háromszor. Ap­ró, 2-3 centis kockákra szeletel­jük a csülköt, és a csonttal együtt hideg vízben föltesszük főni. For­rás után beletesszük a lecsepeg­tetett babot. Mikor a csülök és a bab is puha, akkor a savanyú ká-> posztét. Rántást készítünk, ezt egy pohár tejföllel gazdagítjuk, s a leveshez adjuk. Sózni nem kell, csak a végén, ha szükséges. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BÖSZÉNFAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Drescher Róbert: A gondnoknak mindenre Horváth Józsefné: Mindig van valamilyen Koncz Sándomé: Megszerettem ezt a vidé­kei! figyelnie, ami a faluban történik intéznivaló; most a fesztiválra készülünk két, és már bőszénfainak vallom magam Csend, nyugalom, szépség: ez a három jellemzi legjobban a tele­pülést. Csend, mert az őszi nap­fény ellenére is kihaltak az utcák; nyugalom, mert a Zselic szívé­ben az utazónak ez a meghatá­rozó érzése, és szépség, mert a falu vezetői, lakosai nagyon fi­gyelnek arra, hogy a környeze­tük rendezett, tiszta, virágos le­gyen. Két lábbal állnak a földön, és nem kergetnek kósza álmo­kat, megvalósíthatatlan terveket. Ha nincs pénz, inkább várnak egy évet tervük megvalósításával Foltozott az önkormányzat nadrágja Szarka Ágnes Alig egy hónap telt el Nyitai Ist­ván polgármester szívműtétje óta. A falu első embere még most is lábadozik, de máris tete­mes időt szentel a falunak, an­nak a dolgaival foglalkozik. Ott- jártunkkor éppen a lecsófeszti­vál előkészítése kötötte le idejé­nek nagyobb részét, bár panasz­kodott, hogy nem bírja még úgy a munkát, ahogyan szeretné. Létminimumon élnek- Negyedszer rendezünk lecsó­fesztivált. A felkérést indokolta, hogy Kaposvár környéke és a Zselic kimaradt az asztali örö­mökből - mondta -, bár itt is megindult az idegenforgalom, s hamar fölfedezték a falunkat; köszönhető ez a Meseszállónak és szarvasfarmnak. S most ké­szül a csónakázótó meg a sza­badidőközpont. A műszaki át­adás előtt vagyunk, és terveink szerint jövőre már parkosítva áll a pihenni vágyók rendelkezésé­re. Ezzel is vonzóbbá akarjuk tenni falunkat a turisták számá­ra. Szerencsésen pályáztunk, hi­szen a két-hárommillió forint ön­részhez nyolcmilliót kaptunk. Kevés a munkanélküli a falu­ban, de nagyon alacsonyak a bé­rek. A lakosság 75-80 százaléka a létminimumon él.- A megoldást az önkormány­zattól várják az emberek, de a családok életén látványosan nem tudunk segíteni. Annál is inkább nem, mert 1990-ben na­gyon elmaradott infrastruktúrát örököltünk. Az útjaink, a vízhá­lózatunk, a gázberuházás elké­szítése ránk várt, s mindemel­lett meg kellett oldani a napi gondokat is. Mára a harmadik legnagyobb foglalkoztató lett a faluban az önkormányzat, de ez csak ideig-óráig hoz megoldást. A szegénység azonban nem le­het egyenlő a trehánysággal, és inkább legyen a nadrág foltozott, mint koszos. A faluban is így gondolkodunk. Nincsenek ka­csalábon forgó palotáink, de olyan életfeltételeket próbálunk teremteni, hogy az itt élők jól érezzék magukat. Nyitrai István szerint az ön- kormányzat nadrágja is folto­zott, de büszkén mondja: olyan gondjuk, hogy fizetésképtelenné váltak volna, sohasem volt.- Minden évben beruháztunk, tető alá hoztunk valamit. Tavaly már annyi önerőt kellett volna biztosítani, hogy az eladósodás szélére kerültünk. Akkor nemet mondtunk, s a megkezdett beru­házásokat befejeztük. Most erőt, illetve pénzt gyűjtünk a követke­ző évre. Nem szükséges minden évben valami látványosat felmu- tátni, ennél fontosabb a bizton­ságos működés. Telek a fiataloknak Szentlőrincről, Komlóról, Kapos­várról jöttek az építkezni vágyó fiatalok a tíz ingyentelek hírére. Jelentkezőből nem volt hiány, te­lekből annál inkább.- Még húsz telket kioszthat­tunk volna, úgy megrohantak bennünket a fiatal házasok. Jö­vőre egy új utcával nő a telepü­lés és mintegy negyven lakossal a lélekszáma. A növekedés foly­tán némiképp több dolga lesz Drescher Róbertnak is. Egy éve, az indulástól ugyanis ő a falu­gondnok. Benzinkutas gondnok- Benzinkutasként többet keres­tem, de ez nyugodtabb munka. S az sem mellékes, hogy itthon va­gyok, nem kell naponta bejárni. Itt születtem a faluban, az embe­rek hamar megszokták az új be­osztásomat - mondta. - Egy fa­lugondnoknak minden dologra figyelnie kell, ami a községben történik. Drescher Róbert egy húszsze­mélyes autóbuszt vezet. Ezzel vi­szi az óvodásokat, és ha van bér­lő, járja az országot.- Ha bárkinek bármi gondja van, jön, és megoldjuk, akár hét végén, akár este. Jó emberek lak­nak itt, ha nekik szükségük van rám, segítek, és tudom, hogy ha megszorulok, ők is támogatnak. Horváth Józsefné 35 éve dolgo­zik a közösségért. Mint hivatal- segéd mindenest jól ismerik a településen. Közel van a tűzhöz, ezért gyakran megállítják egy kis hivatali pletykálkodásra. Nem tud új pletykát- Hosszú volt ez a harmincöt év, de jó a főnököm - nézett nevetve a polgármesterre -, mi még a KISZ-es világból ismerjük egy­mást. Most is van szaladgálniva- ló a faluban. Készülnek a főző­helyek, az imént egy fűrészért szalasztottak, de mindig van mit intézni. Nemrégiben égett a dombol­dal. A faluban élők körében most ez a legfontosabb beszédtéma.- Valaki eldobott egy égő ciga­rettát, és lángra lobbant a domb­oldal. Jöttek a tűzoltók; aki tehet­te, az utcára tódult. Újabb plety­káról nem hallottam, de ha törté­nik valami, biztosan elmondják. Az embereket az is érdekli, hogy mi történik a hivatalban. A la­kossági tájékoztatót minden csa­lád megkapja, de azért érdeklőd­nek, kíváncsiskodnak. Koncz Sándomé is abban a helyzetben van, hogy elsőként jut el hozzá a szóbeszéd. Ő a falu egyik boltosa, és a vevők szeret­nek beszélgetni is... A késő dél­előtti órában egyetlen vevő sem keresgélt a pultok között. Hamar megtudtuk az okát: a bolt ilyen­kor zárva tart. Szívében is somogyi- Három éve költöztünk ide az ország másik feléből, Szabolcs­ból. Nem volt teljesen ismeretlen a falu, hiszen a nővéremék már tizenöt éve itt élnek - mondta. - Látogatásaink során megszeret­tem a dimbes-dombos Somogyot és Bőszénfát. Szabolcsban épít­keztünk, de a fejembe vettem, hogy azt a házat eladjuk és ide költözünk. Az elképzelést tett követte. Szeretek itt élni, mert egészen mások az emberek. Ar­ra mifelénk irigyebbek... Konczné egy éve dolgozik a boltban. A munkahelye és vi­dám természete is hozzájárult, hogy hamar elfogadták, megsze­rették a vásárlók. - Szegények az emberek errefelé, de úgy ala­kítottam ki a bolt árukészletét, hogy mindent megtaláljanak. Ol­csóbb, de jó minőségű árut ho­zok. A nyitva tartást pedig a busz indulásához, érkezéséhez igazítom. Huszárné Dicenty Orsolya nem igazítja nyitva tartását a tömeg- közlekedési járművekéhez. A kétgyermekes családanya fod­rászként dolgozik a faluban. Frizura a hegyen- Tizenhárom éve nyitottam meg a fodrászüzletet. A nagy­apám itt lakott, őt ápoltam. Majd a nyári konyhát átalakítottuk műhelynek - mondta. - Ha az ember jól beosztja az idejét, min­denre futja. A vendégeim na­gyobb része már idősebb korú, de azért meg lehet győzni őket is, hogy változtassák az évek óta megszokottat, s kipróbáljanak valami új frizurát is. Huszárné szerint a férfiak többsége nem jár fodrászhoz. Őket inkább a barátok nyírják meg a hegyen, a szőlőben. A gye­rekeket azonban gyakran viszik hozzá. Szerinte a fodrászhoz já­rás egyre inkább függ a pénztől.- Hajdan a falunap, egy ren­dezvény, húsvét vagy karácsony előtt érezhetően megnőtt a for­galom a fodrásznál. Ma már nem. Bár az utóbbi időben nem panaszkodhatom, mert kirán­dulni készülnek a nyugdíjasok, és fontos nekik az ápolt haj. Fesztivál lecsóval Hatodszor rendezik meg a Különleges asztali örö­möket, s négy éve gyűltek össze először Bőszénfán a lecsó szerelmesei. Azóta évente készítenek itt ételkülönlegességet A lecsó ugyanis nem egyenlő a sült hagymával, paprikával, paradicsommal, eset­leg megtoldva némi kolbásszal, tojással, rizzsel. A fesztiválon részt vevők bebizonyították, hogy tév­hitben él, akinek ilyen sekélyes a fantáziája, hiszen készült már lecsó tökből, padlizsánból is. Hagyo­mány Bőszénfán, hogy Somogy testvérmegyéinek a képviselői szeptember végén vidám főzőversenyen mérik össze a tudásukat A versenyfeladat egy íny­csiklandó és hamisítatlan zselici étel elkészítése. A kísérő programja: a zselici tüzes lecsófőzőhajnok- ságon a somogyi bográcsmágusok is megméretnek. Az utóbbi három év bajnokát, az ecsenyi csa­pat séfjét az idén csak zsűrielnökként láthatja a közönség, mert ha ő főz, másnak nincs esélye a nyerésre. Ám az ecsenyiek nem hagyják magu­kat: kitalálnak mást. Rekordra készülnek, s mint- Tévhit az, hogy egyszerű a lecsó elkészítése: cáfolta ezt a egy ezer adag lecsó rotyog majd az üstben. fesztivál, ami különösen látványos és népszerű Bőszénfán ÚTON EURÓPÁBA BŐSZÉNFA KINCSE A szarvasfarm Egy új-zélandi példa alapján 1985-ben fogalma­zódott meg az ötlet, hogy Gálosfán létrehoz a Pannon Lovasakadémia egy szarvasfarmot. Az ágazat olyan gyorsan fejlődött, hogy az eredeti területet kinőtték, és a telepet 1985-től átköl­töztették Bőszénfára. Ma több mint 1500 hek­táron foglalkoznak nagyvad zárttéri tartásá­val. A területen vadas- és szaporítókerteket is létrehoztak. Ez utóbbiban mintegy nyolcszáz szarvas található: bika, tehén, borjú vegyesen.- A célunk kettős - mondta Nagy János ága­zatvezető -, egyrészt továbbtenyésztésre alkal­mas egyedeket állítunk elő, másrészt a vadfel­dolgozót látjuk el hússal. A vadaskertben mint­egy ötszáz nagyvad van, és a vadászati haszno­sítás a cél. Mindezek mellett a major 120 éve épült magtárában kiállítótermet nyitottak. S a tu­risták a vadászat mellett horgászhatnak is, ezenkívül ötven ló várja, hogy valaki a hátukra pattanjon. A gyerekekre is gondoltak: az állatsi- mogatóban szeh'd szarvasokkal ismerkedhetnek. A bőszénfai szarvasfarmot egyre bővítik, fejlesztik: létre­hoztak vadas- és szaporítókerteket, s etetik is az állományt

Next

/
Thumbnails
Contents