Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-20 / 220. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ Futács Antalné: A sors ajándéka ez az énekkar; ez a közösség nekem sokat jelent Sütő János: Mindenki itt találta meg a boldogulását; itt élünk, és közös az örömünk is Szabó József: Remélem, jönnek majd fiatalok, és visszanyeri a falu a régi arculatát Egyetlen eladó ház, telek sem volt a közelmúltig Zselicszentpálon. S lassan felnőnek az újcsaládosok által épített pelenkasor gyermekei, és egyre ritkább vendég a gólya a faluban. Pedig aki csak egyszer is járt Szentpálon, tudja, hogy csodálatos a környezete és kedves emberek lakják. Autóval a megye- székhely mindössze tíz percre van. A község rendezési tervét azonban már módosították, s a közeljövőben új utcát nyitnak. Azoknak a fiatal családoknak szánják, amelyek ide költöznek. Újabb pelenkasort nyitnak Szentpálon Takács Zoltán Nagyterem a hivatalban Megkezdték a polgármesteri hivatal felújítását. Erre a területfejlesztési tanácstól 3,8 millió forintot nyertek, s kétmillióval egészítették ki. Ebből kicserélték a tetőt, s a belső felújítással együtt egy nagytermet is kialakítottak a közösségi rendezvényeknek. Kialakítják a központot Nagy az igény egy igazi faluközpont létrehozására. Éne a hivatal előtti teret szemelték ki. A szökőkutas, virágosított teret Sapard-pályázati pénzből akarja az önkormányzat kialakítani. Kovácsoltvas temetőkerítés Bekerítik a temetőt. A kétlépcsős beruházás idei munkáira a területfejlesztési tanács pályázatán nyertek egymillió forintot, a jövő évire 700 ezret. A falu ékessége lehet az a kovácsoltvas kapu, amit a temető bejáratánál állítanak. RECEPT Pacalpörkölt Hozzávalók: 1 kg marhapacal, 1 nagy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 paradicsom, 1 zöldpaprika, 5 evőkanál olaj, 1 evőkanál édes-nemes paprika, csipet őrölt kömény, 1 mokkáskanál majoránna. A pacalt többször váltott hideg vízben megmossuk, főzzük. Ezután kuktában sós vizet forralunk, beletesszük a pacalt, s kb. 2 óra alatt puhára főzzük. A pacalt kivesszük, ceruzavékony csíkokra vágjuk. Nagy lábasban olajat forrósítunk, benne megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a paprikát, felöntjük 1 dl vízzel. Hozzáadjuk a pacalt, fokhagymát, sózzuk-borsozzuk, fűszerezzük, s kb. fél óra hosszat lassú tűzön főzzük, hogy besűrűsödjön. Sós vízben főtt burgonyával tálaljuk. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SÁNTOSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Ha az autósbüfével szemben fór dúl be az idegen Zselicszentpál- ra, egyből az úgynevezett pelenkasorra érkezik. A falunak ez a része azokról a gyerekekkel megáldott fiatal házasokról kapta a nevét, akik itt építkeztek. Hétköznap a gyerekek az iskolában vagy az óvodában vannak, a szülők többsége meg a munkahelyén - többnyire Kaposváron - dolgozik. A fiatalasszonyok és a lányok azonban munka után faluhelyen különösen ritka szenvedélynek hódolnak: fociznak. Gólerős lányok A csapat erejét bizonyítja, hogy egymás után háromszor söpörték be a bajnoki aranyat a saját osztályukban. A polgármesteri hivatal udvarában található, gondosan nyírt szentpáli pályára azonban mégis csak ritkán futnak ki. Szabó József polgár- mestertől megtudtuk: a lányok és asszonyok többsége Kaposváron dolgozik vagy tanul, így hétköznap egyszerűbb számukra a városban pályát bérelni. A meccsekre azonban a legtöbbször Kiss László falugondok szállítja őket, aki most, kora délután éppen gyógyszert visz az arra rászorulóknak. A falu mindenese bevallottan nagy focirajongó, annak idején maga is kergette a bőrt. A középpályán szerzett tapasztalatait szívesen megosztja a tinilányokkal is, akik gyakran még a fiúkat is megverik az edzőmeccseken. S ahogy a falugondoki busz továbbfut, feltűnik a kanyarban egy épület. Udvarán egy idősebb asszony éppen a konyhakertbe igyekszik, utat söpör magának a tyúksereglet között. Futács Andornéról szinte el sem hisszük, hogy a napokban töltötte be a nyolcvanadik életévét. Fiatalít az énekszó Az örökifjú nyugdíjasról rögtön kiderül, hogy ő is a számos szép sikert elérő szentpáli népdalkor legidősebb tagja.- Nagy örömet szereztek nekem a nótakör tagjai azzal, hogy felköszöntöttek a születésnapomon. Kaptam tőlük egy hatalmas dísztányért is, de a legtöbbet számomra valójában a szeretetük jelenti. Nagyszerű ajándéka a sorsnak, hogy ez a mintegy húsz fiatal, középkorú és idős ember ennyire egy húron pendül. Ez a közösség nekem jóval többet jelent a közös éneklésnél. S ilyenkor még jobban megbizonyosodik az ember afelől, hogy jó itt idősnek lenni. Futács Andorné a kedvenc nótáját ugyan nem árulta el, de a zöld rácsos kapura mutatva mégiscsak jelezte nótabeli ízlését. Amúgy Szentpálon - szerinte - minden adva van ahhoz, hogy az ember néha dalra fakadjon idős korában is. Ráadásul a népdalkörös próbákon kívül még a vasárnapi mise után is jó alkalom nyílik a kiadós társalgásra.- Persze, nem unatkozik az ember hétköznapokon sem, hiszen elég munkát ad a kert meg a baromfiudvar. Másrészt nem vagyok én teljesen egyedül, hiszen az unokám épp velem szemben lakik. Gyakran főzök nekik, s ők is sokat segítenek a ház körüli munkákban. A Sütő-köz A másik embernek a segítése amúgy sem idegen Zselicszent- pál lakosaitól.* Erről híresek a kis falu lakosai. És különösen igaz ez a Sütő-közre. A falu központjában fekvő tavacska fölött nyíló út mellett lakik a Sütő család több nemzedéke. A négy testvér - József, Rózsa, Sándor és János - háza mellett ebben a kis utcában építi föl az otthonát két unoka is.- Itt volt a szülői ház, s aztán úgy alakult, hogy mindenki helyben találta meg a boldogulását - mondta Sütő János, aki tagja a képviselő-testületnek is. - Közel éljünk egymáshoz, de mégsem együtt: ez volt az édesapám elképzelése. Magam sem gondoltam másképpen, hiszen ha bármi gond adódik, megtaláljuk egymást, és az örömünk is közös. Ugyanakkor ha becsukjuk az ajtót, akkor mindenki élheti a maga életét. S hogy a lokálpatriotizmus nemcsak egy nemzedék sajátja, azt igazolta a fia is azon kijelentésével, miszerint még a város környékére sem menne lakni, ilyen szempontból csak Zselic- szentpál jöhet szóba. Sütő János egyetértett a fia döntésével, s képviselőként is azon dolgozik, hogy minél kényelmesebb és jó élete legyen itt az ifjúságnak.- Három ciklussal ezelőtt szóltak, hogy van hetven jelölésem. Meglepett, de vállaltam a feladatot. Valószínűleg a választók is tudták: ha valakinek, hát nekem kétszeresen is érdekem, hogy ez a település minél szebb és élhetőbb legyen. A természet szépsége, a festői környezet mindenesetre adva van a tartalmas élethez, és ezt észreveszi újabban egyre több városi fiatal is. Alaposan megtömött táskájával Jászberényi Tamás éppen a polgármesteri hivatalba igyekszik, hogy ingatlanvásárlási ügyeit intézze. Mintaház a völgyben- Fantasztikus ez a hely a Zsebe peremén. Tiszta a levegő, a kilátásról pedig mindent elárul, hogy innen a dombtetőről jó időben még a Badacsony is látható. Sokáig kerestem Kaposvár környékén olyan telket, aminek jók az adottságai, míg végre itt rátaláltam. Szeretnék ide költözni és megvalósítani azokat a terveket, melyeket már a képviselők is ismerhetnek. A fiatalember a természetbe harmonikusan beleülő építészeti és lakberendezési irányvonal, a feng shui elkötelezettje, s a házát is eszerint építi föl.- Mintaháznak is szánom egyúttal ezt az épületet, és szeretnék még más ilyen házakat is felhúzni itt, ha megkapom hozzá a falu vezetőinek a támogatását. Terveim között szerepel egy lakópark létrehozása játszótérrel és közösségi épülettel. Ma mindez még álom, de néhány év alatt valósággá válhat, s akkor a települést gazdagítja az új falurész. A város szájában Szabó József polgármester nem idegenkedik semmi olyan kezdeményezéstől, amely magában hordozza egy újabb „pelenkasor” létrejöttének a lehetőségét. Elárulta: nincsenek új ingatlanok a faluban, s ezért új utcasor megnyitását tervezik. Az engedélyeztetésén már túljutottak, s a telket tavaszra közművesítik.- A hivatal melletti épület oldalában, a Fő utca közepén nyílik majd az új útszakasz, és a Petőfi utcába fut. Erről már a rendezési terv elkészültekor egyeztettünk a szakértőkkel, s ők is ezt a megoldást találták a legjobbnak. A polgármester elárulta: nagy szívfájdalma, hogy a falu régi szokásait lassan elfelejtik, ezek ugyanis manapság nem divatosak. A fiatalok életét túlzottan is meghatározza a város közelsége.- Bejárnak Kaposvárra dolgozni, és aztán a szabadidejük nagy részét is ott töltik. Régebben mindenkinek volt egy kis birtoka, és a telek, a ház mögötti kert meg az a kis szőlő, bizony, sok munkát adott az embereknek. Ma már nincs sem idő, sem igény a kerti munkára és a gazdálkodásra. Talán majd olyan fiatalok jönnek az új utcába, akikkel ez az élettel teli falu visszanyeri régi arculatát. UTÓN EURÓPÁBA A titok az üzlet alapja Négy éve bérük Szentpál kocsmáját Györeiék. Azt az egyet, amelyik a falu központjában van. - Régóta visszük a főút meüetti autósbüfét, de annak a vendégei többnyire átutazó autósok - mondta Győréi László. - Kaposváriak vagyunk, s korábban nem sokat tudtunk a faluról. Az út mellől csak azt láttuk, ahogy elhúznak a kocsik Pécs vagy Kaposvár felé. Aztán Györeiék gondoltak egyet, és bérbe vették a falu vegyesboltja meüetti vendéglátóegységet is. Nem nagy üzlet, de meg lehet élni belőle. Azóta már szinte az összes szentpáü gondját-baját ismerik. - A reggeli csúcs hét órától fél kilencig tart, aztán legközelebb este gyűlik össze a törzsközönség - mondta. - Bár az utóbbi időben inkább már csak télen van közösségi élet a csehóban, mert jó időben éppen elég munkát ad a szőlő meg a kert. Győréi László nem titkolja: jól ismeri az itt élő emberek félelmeit és vágyait, sokan megosztják vele bánatukat s örömüket. De mint mondta: ahogy az üzletben, a magánéletben is az első szabály a titoktartási kötelezettséget, így a szentpáli kocsmában sosem lesz divat a pletyka. A reggeli csúcsforgalom fél kilencig tart - hallottuk Győréi Lászlótól majd este gyűlik össze ismét a törzsközönség ZSELICSZENTPAL KINCSE A felújított templom Bár csak a II. világháború után építették, azóta többször is felújításra szorult a templom. Szabó József polgármester elmondta: a középkorban egyházas helyként számon tartott Szentpálon 1949-ben szentelték föl a templomot, s villanyorgonát vásároltak. A nyolcvanas évek elején kényszerültek az első nagy felújításra: a tető cseréjére. 1995-ben elkészült az épület viüanyfűtése, majd belül is felújították, és szigetelték a templom keleti szárnyát is. Akkor látták el a belteret új szőnyegekkel a szentpáü hívek megelégedettségére. Szabó József elárulta: így sem tökéletes az épület állaga; annak idején palával fedték be a tetőt, gyakran beázik a templom padlástere, s bizony, sokszor edényekben kell fölfogni a csapadékot. Hat éve minden alkalmat megragadtak, hogy a több ízben felújított épület tetőcseréjét véghezvi- gyék, ám a pályázataikat rendre elutasították. Nem adják föl azonban, hiszen az egyház támogatásával, a hívek adományaiból és egy sikeres pályázattal még az új évezred első évtizedében szeretnék felújítani a sokat látott épületet Hat éve tették rendbe a templombelsőt, kifestették, majd szigetelték a keleti szárnyat s új szőnyegeket vásároltak
