Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ Nem divat a nagy család KENYÉRHARC Négy gyermeket tartanak el havi 150 ezer forintból Életfa nőtt a falból A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK VÁLTOZÁSA 2002-ben 2004-ben Egygyermekes család 3.800 4.900 Kétgyermekes család 4.700 5.900 Három- vagy többgyermekes család 5.900 7.500 Tartósan beteg vagy sajátos nevelési helyzetű gyermeket nevelő család 10.500 13.300 Szakálasék a férj fizetéséből és az asszony gyeséből élnek hatan. Sok mindenről lemondanak, hogy a kicsik semmiben ne szenvedjenek hiányt Szakály Andrea, Jakab Edit Somogybán csaknem, ötezer olyan család van, ahol leg­alább négy gyermeket nevel­nek. A legtöbb szociálisan hát­rányos helyzetű családban élő gyermek a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti és a tamási kistér­ségben él. A kaposvári Szakálas Csa- báék négy gyermeket nevel­nek, havi 150-160 ezer forint­ból. A legnagyobb csemete 12, a legkisebb egyéves. A férj dol­gozik, az ő fizetéséből és az asszony gyeséből élnek hatan. A lakásrészletek és a rezsi ki­fizetése után már nem sok pénzük marad. Évekig albér­letben laktak, hiába kértek se­gítséget az önkormányzattól, nem tartották őket jogosult­nak önkormányzati bérlakás­ra sem. A fiatal asszony fél éve súlyos agyvérzést kapott, így a férjének akkor ott kellett hagynia a munkahelyét, hogy a gyerekeket ellássa. Az albér­letet nem tudták fizetni, így a szülők felajánlották: költözze­nek be a lakásukba, ők nyárra kiköltöznek a kiskertbe. Télen viszont hatan laknak majd egy szobában. Szakálasék még­sem panaszkodnak, és nem ki­lincselnek segélyért. Azt mondják: sok mindenről le kell mondaniuk, ám ha szűkö­sen is, de mindent előteremte­nek a kicsiknek. Az ő példájuk nem egyedi.- Évente mintegy három­száz több gyermeket nevelő, többnyire a létminimum alatt élő család keres fel bennünket - mondta Szabó János, a ka­posvári családsegítő központ vezetője. - Közülük a leggya­koribbak a három-négy gyer­mekesek, ennél többet általá­ban csak a roma családok vál­lalnak. Általános tapasztalat, hogy sokan nincsenek tisztá­ban a nekik járó szociális ellá­tásokkal és azok elérhetőségé­vel. Krízishelyzet esetén anya­gi támogatást is adhatunk, amely általában 3-5000 forin­tig terjed. Ezt gyógyszer- vagy élelmiszer-vásárlásra kapják, míg helyzetük nem rendező­dik. A nagycsaládosok közül minden tizedik csatlakozott Somogybán valamilyen egye­sülethez. A Nagycsaládosok Kaposvári Egyesületének már 230 tagja van. Ureczky József a civil szervezet vezetője el­mondta: használt bútorok és ruhák szétosztását szervezik meg, de anyagi támogatást nem tudnak nyújtani. Ennek ellenére sóiban keresik fel őket, pénzbeli segítségre szá­mítva. Ha adni nem is tudnak, legalább a nagycsaládok ki­adásait szeretnék csökkente­ni. Losonczit köszöntötték Nyolcvanötödik szü­letésnapján köszön­tötte Losonczi Pált, az elnöki tanács volt elnökét (képünkön) Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke és Feigli Ferenc barcsi polgármester. A megye és a város vezetői barcsi otthonában keresték fel az egykori politikust. Újra vízen a balatoni halászok Fónai Imre Újra elővehetik a halászhajókat és a hálókat a balatoni halá­szok. Folytatódik a busafogás. A Balatoni Halászati Rt igazgató­sága június második felében ál­lította le a busa éjszakai halá­szatát is, a döntés értelmében a balatoni halászat öt-hét hónap­ra korlátozódik. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a horgászati főidényben „békén hagyják” a tavat, no és a költségeiket is csökkenthetik így. A számítások szerint a busa éves tömeggyarapodása akár a 300 tonnát is elérheti, így lesz dolguk a balatoni halászoknak. Eközben kutatók arra hívták fel a figyelmet: a 800 millió, májusban a Balatonba telepített süllőivadék 99 százaléka el­pusztulhat két hónapon belül. Vigmond Erika Életfa hirdeti ezentúl Böhönye történetét. Spanics Katalin so- mogyszobi keramikus a hétvé­gén leleplezett alkotása egy fal­ból „nő" ki. Molnár József pol­gármester az ünnepen arról a tartozásról beszélt, amit az elő­dök érdemeinek elismerése­ként róhatnak le ezzel az em­lékfallal. Munkájuk folytatása­ként dolgoznak azért, hogy az egykori mezőváros ismét városi rangot kapjon. Kiépítették az infrastruktúrát és következő lé­pésként mentőállomást és tűz­oltóságot szeretnének. Szászfal­vi László országgyűlési képvise­lő kiemelte annak az örök újra­kezdésnek a jelentőségét, amit az életfa képvisel az emlékfa­lon. Sütő László, a Marcali Kistérségi Társulás elnöke elmondta: a kistérség is min­denben segíti Böhönyét, hogy ismét város legyen. Sőt már •kimondhatják, hogy ez két év múlva megvalósul. Suchman Tamás országgyűlési képviselő pontosított: szerinte 2006. áp­rilis hatodika lesz ez a nap. Iparosok a tönk szélén Jabab Edit Székelyfi József a kaposvári ipartestület társadalmi elnöke szerint azért korai volna elte­metni ezeket a szakmákat. Tö­meges már sohasem lesz, de ta­lán még sikerül megállítani a „tisztes ipar” pusztulását. Van­nak jó példák. Mezőgazdasági kovácsra a nagyüzemeknek nincs szüksége, de magánsze­mélyek kedvtelésből egyre több lovat tartanak. Reneszánszát éli a díszkovácsmesterség. Megje­lent egy olyan réteg, akik nem az árat nézik, hanem a darab egyediségét, különlegességét. A polgári életforma újjáéledésével Az „utolsó" úri szabóság a képzéseket js az élethez igazí­tani. Egy-két évtizede egy falu képes volt eltartani bármilyen iparost. Most, hogy a falvak la­kói is a városokba járnak dol­gozni, erre nincs szükség. A ka­mara rendszeresen végez fel­méréseket, amelyek általában öt évre jelzik előre a várható igényeket. Most tizenhat szak­mában 180 mester bevonásával készítettek átfogó értékelést. Arra voltak kíváncsiak: van-e igény az adott mesterségre, fog- lalkoztatna-e tanulót a mester, hogyan látja a pályakezdők helyzetét. De ez is azt bizonyí­totta: vannak Somogybán is olyan mesterségek, amelyek tu­Méretes divatszabóság - hirdeti a cé­gér a kis üzleten, amely talán az egyik utolsó, klasszikus „úri szabóság” Ka­posváron. Herezeg József negyven éve tanulta ki a mesterséget, és azóta is kitart a centik, szövetek, szabás­minták és a klasszikusan elegáns öltönyök mellett. Ám szerinte ez a szak­ma mára meg­szűnt Nem azért, mert nincs rá igény, hisz egyre többen kere­sik a minőségi szolgáltatást, módosabbak és kevésbé jómó­dúak egyaránt Viszont nincs, aki folytatná a mesterséget Az utolsó tanulók 1986-ban végeztek, s azóta nincs utánpótlás. megint szükség lesz asztalosra az íves ablakkeretekhez, bútor­készítőkre a stílbútorok elké­szítéséhez, faesztergályosra a faragott lépcsőkorlátokhoz, vagy éppen úri szabókra. Vagy­is azokra a mesterekre, akik­nek a tudása - csakúgy, mint a kezük nyomán születő darabok - igazi értéket képvisel. Kurucz János, a kereskedelmi és iparkamara szakképzési ve­zetője úgy véli: egyre nehezebb lajdonképpen kihalnak amiatt, hogy nincs utánpótlás. Nincs tanuló kárpitosból, bútoraszta­losból, senki sem választotta a képkeretező-szakmát, egy fiatal tanulja mindössze a megyében a burkolómesterséget. Viszont vannak olyan klasszikus szak­mák, amelyek iránt újra meg­nőtt az igény. Tavaly például új­ra elindították az esztergályos, szerszámkészítő, lakatos tanu­lók képzését. ÁDÁND - Szüreti főzőversenyt ren­dezett az Ádándért-Somogyért Egyesület a Fekete István Szakis­kola kastélykertjében, ahol kulturá­lis és sportrendezvényeken vettek részt fiatalok és idősebbek. A műsorban fellépett Tihanyi Tóth Csaba és társulata is. (fi) BARCS - Négy náció tagjai főztek az első Dráva menti kulturális és gaszt­ronómiai találkozón (képünkön). A Dráva menti magyarok, horvátok, né­metek és cigányok nemcsak a fakanalat ragadták meg, hanem az alkal­mat is, hogy ételeik mellett a táncaikat, viseletűket, hagyományaikat is be­mutassák. A találkozót az Együtt a Városért egyesület és az önkormányza­ta szervezte a kisebbségi önkormányzatok közreműködésével, (ni) BALATON FENYVES - Befejezték a csatornahálózat kiépítését, erre Fo­nyóddal közös pályázaton nyert ál­lami támogatást a település. Ma az önkormányzat egyik legfőbb gond­ja, hogy a lakosság mielőbb csatla­kozzon a környezetvédő szolgálta­táshoz. (gm) BERZENCE - Tíz méter csövet adott ingyen az önkormányzat az egyes családoknak, ezzel is arra ösztönözte őket, hogy csatlakozza­nak a szennyvízhálózatra. Eddig 1300 család kapott csövet. A szennyvízprogram az idén 9,5 mil­lió forinttal terheli az önkormányzat költségvetését, (va) CSURGÓ - Wlassics Gyula-díjat ka­pott Papp Ferenc kulturális mene­dzser, a Csokonai gimnázium öreg­diákja. A nagykanizsai Hevesi Sán­dor Művelődési Központ igazgatója Hiller István kulturális minisztertől vette át a kitüntetést, (va) HOMOKSZENTGYÖRGY - Délelőtt játszóház várta a gyerekeket, dél­után ló és csacsi húzta kocsikra ül­hettek föl a szüreti mulatságon. A felvonulók egészen Mariettapusz- táig kocsikáztak. Este vacsorán lát­ták vendégül a lakosokat, majd a helyi néptáncosok és citerazenekar műsorának tapsoltak, ezt követte a szüreti bál. A mulatságot a nagycsa­ládosok egyesülete szervezte, (ni) MERNYE - Színes-zajos szüreti mu­latságban, sportrendezvényekben és magyarnótában volt részük azoknak, akik a hét végét a falu­ban töltötték. A mernyei napok ren­dezvénysorozatán a község testvér- települése, Csíkkarcfalva is képvi­seltette magát, (sza) NÁGOCS - Több mint 300 ezer forin­tot költött az önkormányzat a napkö­zi otthonos óvoda és az általános is­kola felújítására. Kijavították az óvo­da tetőzetét, s vegyes tüzelésű kan­dallót állítottak be, az iskolában pe­dig ablakot cseréltek, felújították a tantermeket, és meszeltek, (kj) NEMESDÉD - Az esélyegyenlőségi kormányhivatalhoz nyújtott be pályázatot az önkormányzat, hogy akadály­mentesíthesse a pol­gármesteri hivatalt. A beruházás öt­millió forintba kerül, s ehhez kért hárommillió forint támogatást, közölte Halászi Attiláné pol­gármester (képünkön), (ve) NEMESVID - Ipacsfára látogatottá község nyolctagú küldöttsége. A két falu között az idén alakult ki baráti, partneri kapcsolat. Először az ipacsfaiak látogattak el a vidi csülökfesztiválra, most ők látták vendégül a nemesvidiakat az első falunapjukon, (ve) ÖREGLAK - Saját költségén cseréli ki az önkormányzat a község területén található tíz régi bádog buszvárót. Egyelőre három újat állí­tottak föl, ebből egy mintegy 250 ezer forintba kerül. A régieket olyan külterületi buszmegállókba viszik, ahol még nincs váró. (ve) ŐRTILOS - Az állandó magyar-hor- vát vízgazdálkodási bizottság meg­tartotta a Dráva Őrtilos és Eszék közötti szakaszának a bejárását, ezen bizottsági képviselők, szakér­tők vettek részt, (hm)

Next

/
Thumbnails
Contents