Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-19 / Vasárnap Reggel, 38. szám
2004. szeptember 19., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Elnyomott apák kálváriá' Néhány napja egy férfi denevérembernek öltözve felmászott a Buckhingam-palotára. Egy elvált apa tiltakozott így, amiért nem láthatja a gyermekeit. Nálunk nem volt még hasonló akció, de a magyar apák is hátrányos helyzetben vannak. i hazai hajléktalanok, / % illetve munkanélküliek kétharmada el- JL JLvált apa - állítja dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Ennek oka pedig szerinte az, hogy bár az utóbbi években több gyermeket helyeznek el az apáknál - ez az arány 2-ről 12 százalékra nőtt s több a közös megegyezéssel záruló válások száma is, még mindig nagyon sok az olyan válás, melynek során a férfi jogfoszlottá válik,- A korlátozott mértékű kapcsolattartás az elvált apák lelkét teszi tönkre^á sokszor irreális összegben meghatározott tartásdíj pedig anyagilag küldi őket a padlóra - mondta az ismert ügyvéd, aki mellesleg maga is elvált. - Most is a kezemben tartok egy bírósági végzést, amely gyermekenként 60 ezer forint tartásdíjat ítélt meg. Ha ehhez még hozzávesszük az adókedvezményt, illetve a nemsokára háromszorosára emelkedő családi pótlékot, akkor kijön, hogy egy gyerekre havonta 100 ezer forint körüli összeg jut. Ennyiből már egész családok élhetnek meg, az apát pedig ez az ítélet megfosztja az új élet megkezdésének lehetőségétől. A legnagyobb viták és ellenségeskedések azonban mégsem a pénz, hanem a gyermek elhelyezése körül zajlanak. Hegedűs István szerint még mindig tetten érhető az a vélekedés, miszerint a „gyermek legjobb helye az I anyja mellett van”. Számtalan helyzetben előfordul, hogy az anya szinte a tulajdonának tekinti a gyermeket, s elzárkózik mindenféle kapcsolattartástól - még akkor is, ha egyébként erre a bíróság ítélete kötelezné. Ilyen esetekben a gyámhatóságnak kellene intézkedni, ám ez az eljárás többnyire nehézkes és hosszú procedúra. A férfiak ezt általában nehezen viselik, előbb-utóbb megelégelik a folytonos harcot és a veszekedéseket, s inkább eltűnnek. Ez viszont nem jó a gyermeknek, akinek a válás ellenére is szüksége lenne a másik szülőre.- A válás utáni „háborúkban” a gyermek szinte eszközzé válik, a szülők általában az ő feje fölött hadakoznak - mondta dr. Kardos Ferenc pszichológus, a KapcsoTÖRÖK JUDIT adminisztrátor:- Nem tartom jónak, hogy a legtöbb esetben az anyának ítélik a gyereket. Mondom ezt annak ellenére, hogy magam is édesanya vagyok. Szerintem egy apa is nyugodtan jogosult lehet a gyerekre, hiszen sok esetben jobb szülő, mint az anya. Talán megérné egy kis környezettanulmány, mielőtt a végső ítélet megszületik. HEGYI LÁSZLÓ operatőr:- Én nem tartom rossz szülőnek magam, szívesen foglalkozom a gyerekkel, igaz, az idő nem mindig kedvez, mert kötetlen munkaidőben dolgozom. Ennek ellenére nyugodt szívvel el merném vállalni a gyereket, ha erre sor kerülne, mert egy apától is legalább annyit tanulhat a gyerek, mint egy anyától. lat Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Kapcsolati Ügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetségének vezetője. - Mi úgynevezett mediátorok, vagyis közvetítők útján olyan írásbeli egyezséget igyekszünk ösz- szehozni, ameíy a gyermek érdekeit tartja szem eíőtt. Ha szükséges, még semleges helyszínt is biztosítunk a találkozásokhoz. Sok apa ugyanis azért nem tartja a kapcsolatot a gyermekével, mert ilyenkor mindig találkoznia kell a volt feleségével. Nálunk viszont van egy várószoba, ahöl, ha ide hozzák a gyermeket, mi megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a két szülő akár ne is lássa egymást. Kardos Ferenc szerint némi idő elteltével észrevehető bizonyos enyhülés a felek viszonyában. Olykor még az is előfordul, hogy a szülők egy idő után úgy döntenek: nincs szükség további közvetítésekre, mert már ők is megállapodtak a feltételekben. Pontos statisztika nincs, de nagyjából az esetek 60-70 százalékában normalizálódik a kapcsolattartás rendszere. Persze, ahhoz, hogy az elvált apák és a gyermekeké kapcsolata a válás után is harmonikus maradjon, azé apák együttműködésére ifj szükség van.- A férfiak is sokban felelősek későbbi jogfosztottsá- gukért - állítja a pszichológus. - A családfők többsége ugyanis már az együttélés során elveszíti a kapcsolatot gyermekével. Rengeteget dolgozik, este jár haza, nincsenek közös programjaik - mindez közrejátszik abban, hogy a legtöbb gyermeket az anyának ítélik. Az alapítvány vezetője Tizenkét éve létezik a Kapcsolat Alapítvány, amely közvetít a szemben álló felek között. Jelenleg több mint ötven ilyen központ létezik, s nemsokára törvény írja elő, hogy minden, 40 ezernél nagyobb lélekszámú településen kötelező lesz a létrehozásuk. hozzátette: az elvált szülők közti jobb együttműködést szolgálta az a kísérletük is, amikor csoportfoglalkozásokon arra vették rá a volt házastársakat, hogy cseréljenek szerepet. Ez ugyanis né hasznos. Sajnos, Magyarországon nagyon sok a „gonosz” válás- állítja dr. RANSCHBURG JENŐ A gyermekpszichológus is amondó: nem biztos, hogy az anya alkalmasabb a gyermeknevelésre, mint a férfi.- Bár a nők többet foglalkoznak a gyermekekkel, ám a családon kívüli kulturális közegbe mindig az apa vezeti be a gyermeket - mondta. - A világban való létezés, a problémamegoldás mintáját általában a férfiak adják. Ezért óriási veszteség egy apa eltűnése. Ranschburg szerint az is tévhit, hogy apára csak a kisfiúknak van szükségük. Szerinte a lányok is rengeteg viselkedési mintához jutnak általa.- Egy kislány csak úgy tanulhatja meg a női szerepet, ha ott van az apja is, aki mellett az anyja nőként viselkedhet. Ha ezt egy lány nem tapasztalja, az az egész személyiségfejlődését károsan befolyásolhatja. A gyermekpszichológus úgy véli: a szülőket rá kell döbbenteni, hogy egymás közti harcukkal a gyermeknek ártanak. Ha az elvált felek ezt felismerik, már megtették az első humánus lépést a gyermek érdekében. Hogyan fogadj unk ügyvédet? Nőnek az aktahalmok és a peres ügyek. Mégis egyre nehezebb rálelni az ideális ügyvédre, aki mindig a védenc érdekeit nézi, nem kér túl sokat, de érti a dolgát. Ezen felül persze az sem baj, ha a doki, akire rábíztuk magunkat, profi színész. V annak, akik azt mondják, a jogi diploma megszerzése hosszú távú befektetés, élet- biztosítás. Elvégre perek, ügyfelek mindig voltak/lesznek. Mindennek ellentmondani látszik, hogy napjainkban egyre nehezebb pályára állni. Óriási túlképzés van a jogegyetemeken, s a frissen végzettek többsége nem tud elhelyezkedni.- Összetett pálya ez - erősíti meg a szakma nagy öregje, BÁRÁNDY GYÖRGY A gyors észjárás mellett nem árt némi színészi képesség is, bár a legfontosabb kellék a becsület. Ezt mindig elmondom tanítványaimnak és az unokámnak is - fűzi hozzá. Nem mindenki ilyen optimista. Egy neve elhallgatását kérő exügyvéd szerint a 20. század végére bebizonyosodott, hogy a modern igazságszolgáltatásból kiveszett az érték, a jobbítani akarás vágya. - Ha valakit meg akarnak fogni, bajba akarnak keverni, el akarnak távolítani, akár már holnap kinyújthatják, mint a rétestésztát - rögzíti. Tény, a kritikusok szerint az igazságszolgáltatás mára kétszintűvé alakult. Vannak ügyek, amelyek szereplőit más mércével mérik, mint az átlagembereket, s ők rendre kievic- kélnek a bajból. De mit tegyenek a többiek? Bárándy amondó: sohase az utcán járva, a különféle munka- közösségek aranyló színű táblácskái alapján döntsük el, ki legyen a képviselőnk. - A legjobb, ha előzetesen baráti körben vagy másutt informálódunk, ki lehet a legjobb megoldás, ki milyen szakterületen számít ütőképesnek. Futó Barnabás hozzáteszi: nincs recept, de a legfontosabb minden ügynél a védenc és a jogi képviselő között kialakuló bizalom. Ha ez nincs meg, tovább kell állni, mást kell keresni. Rókusfalvy Pál, műsorvezető-üzletember vegyes tapasztalatokra tett szert ügyes-bajos dolgaiban. - Először egy ügyvéd barátomat kértem fel, akiben teljesen megbíztam. De hosszú távon mégsem akartam, hogy ez megzavarja barátságunkat, ezért önállósítottam magam. Azaz magam próbáltam intézni az ügyeimet, ám rájöttem, hogy ez nem kifizetődő. Mégiscsak egy szakemberre van szükség, ha komolyabb ügyről van szó. SzerenAz ügyvédek doyenje, Bárándy György szerint becsület nélkül nem megy. Nem mindenki ért vele egyel. Hiába, a pénz nagy úri és ezt nem is tehetné meg, ugyanis súlyos etikátlanságnak minősülne. - Ha azonban felkeresnek az emberek és megtisztelnek a bizalmukkal, mindig kérek egy kis gondolkodási időt. Nem vállalnám el például Annus Adrián és Fazekas Róbert, a két, olimpiai aranyérmétől megfosztott nehézatléta védelmét. A szememben ugyanis megcsúfolták az olimpiai eszmét, és ez engem fájdalmasan érint, vagyis etikai gátja lenne az együttműködésünknek. Hasonlóan éreznék egy pedofil esetében... Apropó, etika. Sokan vélekednek úgy, hogy a jogi doktorok a pénz foglyaivá váltak. Még egy sztárügyvéd megbízása sem garancia! Egyetlen fegyverük a média. De ez néha bizony kevés. Bár olykor megesik, hogy bejön a számításuk. Futó Barnabás ezt úgy magyarázza: a reflektorfénybe kerülő ügyeknél a bírák is lelkesebbek. esés vagyok, otthonról szerzem be az ügyvédemet, ugyanis egy jogászt vettem el feleségül. Magyar György sok klienst szerzett már pályája során. Mások mellett a viszkis rabló védelmét is bevállalta, de a K&Hügy kárvallottjait, a móri gyilkosság áldozatainak családtagjait s a nemrég egy valóság- show-ban feltűnő, Óki néven futó „tévéjetit” ugyancsak ő képviseli. Mint mondja, sohasem választ magának védencet, Miért nem bírjuk őket? SZABÓ ZOLTÁN ATTILA, lapunk munkatársa jegyzi a legfrissebb, ügyvédekről szóló - részben tényfeltáró, részben ironikus hangú - kötetet. Beszédes tény, hogy a műben a fiskálisok, a jogtanácsosok, a jurátusok, no és a sztárstátusosok mellett fontos epizódszerepet kaptak az artisták, a bohócok, a maffiózók, a politikusok, a producerek, a prostituáltak, sőt a teremszolgák is. A Miért nem bírjuk az ügyvédeket? című könyv értékekről és magatartásformákról, stílusról és stílus- talanságokról, hitről és pénzről mesél, miközben kiderül: az ügyvédeké zárt világ. De még ennél is zártabb a sztárügyvédeké. Számukra a médiamegjelenés a kizárólagos fokmérő. Állítólag sokan közülük csak azért vállalnak el esélytelen, ám sikamlós ügyeket, hogy róluk szóljanak a hírharsonák. Ezt ingyen reklámnak fogják fel, nem is alaptalanul. A televíziós szerepjáték később, a hivatali fogadóórákon fial; olyan híresség is létezik, aki a köszönés díját 50 ezer HUF-ban állapítja meg.
