Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-18 / 219. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT HÉTVÉGE Kulcs született Kaszó titkaihoz Kercza Imre A könyv túléli a szerzőt. Ez a ter­mészetes. Különös, amikor könyv csak a szerző halála után születik meg. Ez történt a Kaszó 600 éve tényekben, anekdoták­ban és képekben című könyv­vel, amelyet tegnap mutattak be Kaszóban, a vadászházban. A szerző Nagy Jenő (képünkön), lapunk hajdani munkatársa 2000 karácsonyán eltávozott kö­zülünk. Elment az égi szerkesz­tőségbe. A kézirat itt maradt, s hiányzott belőle még egy fejezet. A hiányt lánya, Nagy Eszter Dó­ra (képünkön) pótolta. így lett szerzőtársa édesapjának. Nehéz dolga volt, és könnyű is. Nehéz, mert azt a szenvedélyt kellett to­vábbvinnie, ami apjára volt jel­lemző. Könnyű, mert tudta, hogy mit akart a könyvvel, mi­ként akarta befejezni. Kaszó a rejtélyek bekerített er­deje. A könyv azonban nem az erdőről szól, hanem a titkokról, amelyekről az elmúlt évtizedek­ben sokat és sokat suttogtak, de beszélni igazán nem akart sen­ki. Nagy Jenő elment a tanúkhoz és kifaggatta őket. Ezek a vallo­mások és tényközlések adják a könyv riportrészletét. Olyan ta­núk nyilatkoznak meg Kaszóról, az ottani vadászatokról, akik ma már nem élnek. Olyan emberek portréit rajzolja meg ebben a könyvben, akiknek élete egy volt Kaszóval. És természetesen szól a könyv a 600 éves telepü­lésről, a megmaradásért vívott küzdelemről, a felvirágozásról • és a hanyatlásról is. átülteié Vendégváró vadászház A könyv nagy titkokat nem árul el. De összefoglalja mindazt, amit titoknak érez­tünk és ki is egészíti, meg­magyarázza. A bekerített er­dő, Kaszó, új vadászterület és katonai kör­zet volt. A szó­beszéd emiatt terjedt gyorsan. A terület beke­rítését vadgazdák és vadászok ellenezték. Mégis megtörtént. A kincset, a Baláta-tót le akar­ták csapolni. Megelőzték. A Baláta ma egyedülálló termé­szeti jelenség. Természetes, hogy erről is beszélnek a szer­zők. Nehéz meghatározni a könyv műfaját. Helytörténeti írásnak éppen úgy fel lehet fogni, mint szociográfiai riportnak. Nem is a műfaj a fontos, hanem az, hogy megszületett, hírt ad erről a pusztából faluvá változott te­lepülésről, amelynek lakói együtt lélegeztek az erdővel, hozzákötötték sorsukat. Ez je­lentette az örömet és ez okozott gondot is. Kaszó egy könyv a sorban, amelyeknek születése Nagy Je­nő nevéhez fűződik. Míg élt, szenvedélyesen járta Dél-Somö- gyot, kereste azt a különöst, ami csak arra a tájra jellemző, s kötetbe formálta a szavakat. Er­ről a tájról kevesen tudtak any- nyit, amennyit Nagy Jenő. Ezzel a könyvvel, melynek megjele­nését leánya, Nagy Eszter Dóra menedzselte és a HM Kaszói Er­dőgazdasági Rt támogatta anya­gilag, ebből az ismeretanyagból kapunk egy csokorra valót. „ERŐS VARUNK, A NYELV” (KOSZTOLÁNYI) Showk a show Mihályfalvi László Nem mindenki érti a címet? Nem csodálkozom. Először is tisztázzuk a show angol szó jelentését! A show nyil­vános bemutatás, előadás, műsor, látványosság, mutat­vány; látványos, vegyes szó­rakoztató műshowr (bocsá­nat: műsor), gyakran egy népszerű énekes vagy szí­nész személye köré szer­kesztik. A showman pedig olyan énekes vagy táncos előadóművész, aki showmű- sort vezet. Ma már azonban a rádió­ban, de főleg a televízióban mindenki szinte mindenből show-t csinál. így készült nálunk is az angol műfaj nyomán a talkshow (az első­ket Vitray vezette). Utána meg már olyanokból is showműsort készítettek, amiknek semmi köze nem volt a show eredeti jelenté­séhez: politikai vitashow (Ez eztán látványos és szó­rakoztató volt!), való- ságshow (Ennél undorítóbb adás aligha volt és van a magyar tévében, ráadásul se nem valóság, se nem show!); Top-show, Lottó- show, Luxor-show, Konyha- show stb. A show-készítők aztán egyre gyakrabban kihasz­nálják, hogy az angol show szó kiejtve (só) magyarul is értelmes, s ahol csak lehet, beépítik a show-t többnyire - a műsoruk cí­mébe: Esti showder (Ki ne tudná a sóder itt használt jelentését? Nem kavicsot, folyami kavicsot; hanem dumát, fe­csegést, szájjáratást, süke­telést, mellébeszélést, ön­célú blablát, halandzsát ér­tünk rajta!); Show-bálvány (Hátratekintő műsor - gon­doljunk a bibliai Lótra és feleségére!); Névshowr (Azonos keresztnevű híres­ségek köré szerkesztett műsor.). De amikor az egyik tévé­műsornak az volt a címe, hogy Infoshow! Valószínű, hogy a kiötlője nem tudta, mit talált ki; pedig csak szé­pen, magyarul ki kellett vol­na ejtenie ezt az úgy már nem is nagyon szalonképes szócsodát. Ezért azt mondom, bán­junk óvatosan a show-val; mert a mértéktelen show- zás nemcsak az egészségre káros, hanem a televízióban tapasztalható agyonshow- zás, a műsorok elshow-zása nyelvünk tisztaságának, a nézők nyelvi kultúrájának sem tesz jót! Remélem, nem értelmet­len showhajtás volt e pár mondat! Drámai fordulat Toponárról Kötetlen beszélgetés egy volt kollégával, aki színdarabírásra vetemedett A Durr bele! című darabbal kezdi az idei színházi évadot október 9-én a Budapesti Kamaraszínház. Az Örkényi hangvételű szatirikus dráma egy tolltartó­gyári targoncás, Szépíts Béla egy napjáról szól, akit sűrítve ér minden baj, amely csak egy, a mai Ma­gyarországon élő kisembert elérhet. A színdarab szerzője, Békés József sok hasonló sorssal találkoz­hatott eddigi munkája során, hiszen közel 25 éve újságíróként, szerkesztőként dolgozik napi- és heti­lapoknál. Pályáját egykoron a Somogyi Néplapnál kezdte. Varga Ottó-Az, hogy egy újságíró riportköny­vet ír, ma már szinte mindenna­pos. Még olyannal is lehet talál­kozni, hogy egy ismertebb média- személyiség regényírásra veteme­dik. De hogy lesz drámaíró egy bulvárlap szerkesztőjéből?- Tizenkét éves korom óta íro­gatok, azóta reménykedek ab­ban, hogy annál azért jobbakat tudok majd egyszer, mint amit a napisajtó könyörög-kénysze- rít ki belőlem. Hajnóczy Péter mondta: eddig éltem, ettől kezd­ve írok. Én is így vagyok ezzel, negyvenhét évesen egyéves író­nak vallom magam. Most értem meg arra, hogy a lényegeset leg­kevesebb szóval megírjam.- Azért ez az egy év minimum egy tucat Az elsőre sokan emlé­keznek még Somogybán, különö­sen Nagyatádon Ez volt a Zsaru- gate. Kis híján tiszteletijeli rend­őrré fogadták.- Zsarú-gate számomra ma is vállalható, abban most is benne lenne egy riportkönyv. Nyolc­vankilencben a hazugságoknak egyszerre vége volt, írni kellett róla. Akkoriban a megjelenés előtt fénymá­solva terjesz­tették, utána meg volt olyan rendőr, aki oldalko­csis motorke­rékpárját tele­pakolva vitte el a nyomdá­ból a könyvet. Joggal érez­hettem siker­nek, aztán egy évig bíróságra jártam, becsü­letsértésért...-De én a régi ismeretségre való tekintettel végigolvastam J. B. Cash Tig­risbölcső című kalandregényét is...- Akkoriban a kalandregé­nyek korát él­tük. Meggyő­ződésem volt, BÉKÉS JÓZSEF . született: 1957-ben Kaposváron. iskolai végzettség: tanítóképző főiskola. MJJOSZ újság­íróiskola (1986). munkahelyei: Somogyi Néplap (1980-tól újságíró). Somogyország (1989) Somogy Rádió (1993). Somogyi Kró­nika (1994). HM kommunikációs igazgató (2001). Napi Ász (2004). rendezvényei: Somogy Expó, Somogyország Szépe, Miss Balaton Szépségverseny, Országos Bordál-éneklő Versenyt. DÍJ: Honvédelemért (2001) hogy egy ilyet 24 óra alatt meg lehet írni. Megpróbáltam, si­került, ez lett a Tigrisböl­cső. Persze az életművem­ben nem ez áll majd az el­ső helyen, de annyira bor­zasztó nem lehetett, mert akadt kiadó, aki megje­lentette.- A dráma írás azért gon­dolom, más. Ott nem elég jó ri­porterként kiszagolni a témát és összehozni belőle egy jó kis szaftos sztorit..?- Valóban nem, a drámaíró­nak jellemeket kell mozgatnia, s nem koncentrálhat másra, mint arra, hogy az, ami törté­nik, igaz vagy sem. Egy bor­zasztó dialógus-párbaj az egész, és még ennél is ne­hezebb megmutatni azt, ami majd a színpadon nem is látszik. Volt fél amikor más dol- Iévén ezt gya- Elkészült két drámám, egy regényem. Egyiket bemutatják, a másikat épp angolra for­dítják, a Bajcos Fridii hazatér című humoros családregényem pe­dig megjelenik a té­li könyvvásáron. Úgy érzem, nem volt hiábavaló az a hat hónap.- Ehhez őszintén gratulálunk és kez­dünk büszkék lenni egy kaposvári drá­maíróra. Igaz, most éppen nem is kapos­vári. Budapestről könnyebb bekerülni ebbe a világ­ba?- Kaposváron budapestinek, Budapesten kaposvárinak ér­zem magam. Egyszer egy is-_ mert kaposvári ember mondta nekem, ha túl sok a lokálpatrió­ta érték az emberben, akkor nem mer belevágni az újba. Drámaírónak lenni Kaposváron olyan lehetetlen vállalkozás, mintha a sarkkutatás és az északi zuzmók szaporodása ér­dekelne. De itt születtem, szere­tem ezt, a várost, a feleségem is itt hozott létre valami fontosat, ezért nem akarunk és már nem is tudunk végleg elmenni. Egyébként, hogy hol élek, az a drámaírás szempontjából telje­sen mellékes, hiszen postán küldtem el az első darabomat - babonából - hét színházba, köz­tük természetesen a kaposvári­ba is. Posta pedig mindenhol van... Három helyről válaszol­tak, azt írták, hogy bár nagyon tetszik nekik a darab, a pénzhi­ány, illetve a két évre előre meg­tervezett műsorterv miatt nem tudják fogadni. Nem tört le, mint ahogy az sem, hogy Ka­posvárról nem válaszoltak. A Budapesti Kamaraszínházból azonban felhívtak, hogy fárad­jak be. Gondoltam, ők a legud­variasabbak, személyesen ad­ják vissza a kéziratot. De azzal fogadtak, hogy a Durr bele lesz az évadnyitó darab és szeretnék megbeszélni a szereposztást, a plakáttervet meg ilyesmit. Az az igazság, hogy bár már a pre­mier napját is tudom, még min­dig nem hiszem el, hogy egy Bekes-darabot mutat be egy magyar színház.- Igaz, hogy az Aranygép című drámának, aminek készül The machine címmel az angol nyelvű változata, eredeti címe Nyald a seggem volt? Ez már jobban em­lékeztet engem a fiatal Bekesre...- Ha arra céloz, hogy nem állt tőlem távol a cinizmus és az ab­szurditás, akkor így igaz. Ez is egy abszurd politikai szatíra, és az angolok szeretik ezt a mű­fajt. Arról szól, hogy két párt egymást váltva kormányoz egy országot, de van, ami állandó: a Nagy Házban egy gép, ami nem más, mint egy nagy segg, amit nyalni kell annak, aki valamit el akar intézni. A nyalás globá­lis „érték", mindenki nyal vala­kinek... Hogy mi van még? ír­tam pár filmnovellát, hollywoo­di stílusban, hátha... Van köz­tük háborús, drámai, horror, western, tudományos-fan­tasztikus...szóval minden olyan, ami egy amerikai film­hez kellhet.- Hátha ráharap egy forgató­könyvíró vagy egy producer?- Ma az eredeti gondolatok hamar működnek, ott a világhá­ló. Mindössze azon a szórakoz­tatóipari, hatalmi lobbin kell rést keresni, amely természete­sen magának akarja a sikert. De ez Budapesten, sőt Kaposvá­ron is így működik.- Ad magának esélyt, hogy nem csak kaposvári drámaíró lesz Budapesten, hanem holly­woodi jbrgatókönyvíró mondjuk New Yorkban?- A remény hal meg utoljára...

Next

/
Thumbnails
Contents